Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-06-28 / 25. szám
KÖZÉP-SZLOVÁKIA LEGNAGYOBB EGYSÉGES FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETÉBEN összes őszi munkát a Dobrá Niva-i földeken, s közben minden alkalmat kihasználtak arra, hogy okos szóval győzzék meg az embereket. A helyi tagok között azonban még sokáig voltak olyanok, akik inkább szükséges rossznak, mint Ígéretes jövőnek vélték a közös gazdálkodást és ezért a legtöbbször csak ímmel-ám- mal dolgoztak a szövetkezetben.- Akkoriban széles körben elterjedt az a szokás, hogy a háztáji földek példás megművelése és az otthoni jószág, baromfi gondos ellátása az elsődjeges emlékezik a ma már 63 éves Ján Se- lecky, aki kezdetben könyvelője, aztán gépesítője, majd egy ideig elnöke is a szövetkezetnek. - Minden egyéb csak ezután következhetett a fontossági sorrendben. Például számtalanszor előfordult, hogy a traktorosok esténként szinte törték magukat az otthoni kertekben, a tagok félhektárjain, aztán másnap reggel rendszerint ilyen-olyan géphibára hivatkozva akár késő délutánig is elszöszmöA közép-szlovákiai kerület párt- és állami szerveinek vezetői a legsikeresebben gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok között tartják számon a Dobrá Niva-i Új Élet - Csehszlovák-Szovjet Barátság Egységes Földművesszövetkezetet. A zvoleni járás nagyközségének neve magyarul jó rétet, jó legelőt jelent. Az egykori falualapitók nem véletlenül választották ezt az elnevezést. A hegyesdombos határban mindenütt jóval több az igen értékes takarmányt termő rét és a dús fűvel borított legelő, mint az ekékkel megművelhető parcella.- Nagygazdaságunk tizenhárom évvel ezelőtt, nyolc szomszédos földművesszövetkezet egyesülésével alakult - mondja Járt Ukrop agrármérnök, a szövetkezet 44 éves elnöke. - Jelenleg 7142 hektáron, a zvoleni járás mezőgazdasági földterületének 12 százalékán gazdálkodunk. Közös vagyonunk értéke már meghaladja a 206 millió koronát, ami csaknem háromszorosa annak, amivel az egyesülést megelőzően összesen rendelkeztek a nyolc szövetkezetben. A legtöbb ágazatban az akkori eredményeknek most a három-négyszeresét érjük el. Évente átlagosan 15 000 malacot, mintegy 1500 borját nevelünk, 7000 hízósertést és 1500 tehenet tartunk. Farmjainkról naponta 5000 kiló húst és több mint 12 000 liter tejet visznek el a felvásárlók élelmiszeripari feldolgozásra. Kalászosokat 1700, burgonyát 310, mákot pedig 220 hektáron termesztünk. Szövetkezetünk a járás legnagyobb burgonya- és az ország legnagyobb máktermesztö gazdasága. Mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben már korszerű technika teszi egyre könnyebbé és eredményesebbé a munkát. Néhány speciális munkagép, adapter híján mindenünk megvan. Az adminisztrálás leegyszerűsítésére és az időszaki gazdálkodási mérlegek gyors kidolgozására már évek óta saját számítógépünket alkalmazzuk. Ennek köszönhetően a munkaelosztó értekezleten és az egyéb tanácskozásokon mindig pontos áttekintésünk van az előző napi, heti, havi, negyed- és félévi teljesítményekről, valamint a legkülönbözőbb költség-, gépalkatrész-, üzemanyag, takarmányfelhasználásról, a súlygyarapodásokról, a tejhozamról, egyszóval minJén Ukrop agrármérnök denröl, ami a vezetőség operatív döntéseihez szükséges. Hamarosan elkészül . a saját repülőterünk is. Jellemzésül talán még annyit, hogy 820 állandó dolgozónknak tavaly több mint 21 millió koronát fizetünk ki munkabérek, nyereségrészesedés, célprémiumok formájában a különböző természetbeni és egyéb juttatások mellett. Dobrá Niván és a hét szomszédos községben. Babinában, Sásán, Bzovská Lehotkán, Bacúrovban, Brezinyben, Pod- zámcokban és Michalkován mindezért hosszú és igen küzdelmes utat kellett megtenni a tíz évvel ezelőtti társulás óta.- Még a hatvanas években is úgyszólván mind a nyolc szövetkezet a sereghajtók közé tartozott - magyarázza Járt Nemec, az efsz 102 tagú pártalapszerve- zetének elnöke. - Itt, Dobrá Niván, például hosszú ideig állandó nagy gondot jelentett nemcsak a mezei csúcsmunkák megszervezése, hartem gyakran még az állatállomány ellátásának, lelkiismeretes gondozásának biztosítása is. Ma már nem szívesen emlékszünk arra, hogy a haladás helyett többnyire csak döcögött, sőt gyakran vissza is csúszott a fejlődés útjáról a szövetkezeti gazdálkodás szekere. Számtalanszor bíráltak ezért minket a felsőbb szervek. A központi pártbizottság instruktora, Ján Hucko elvtárs például egy nagy nyilvános gyűlésen keményen a fejünkre olvasta, hogy a földeket, az állatokat és a szerszámokat ugyan a szövetkezetbe adták az itteni gazdák, de szívük csak nagyon keveseknek húz oda. Nem sokkal a szövetkezet megalakulása után, 1953 őszén a komoly kezdeti nehézségek hatására és a szocialista rendszer ellenségeinek uszítására a tagság döntő többsége vissza akarta állítani a földművelés régi módját. Néhány nap alatt 130-ra növekedett az így gondolkodók csoportja. A bizonytalan helyzet két hónapig tartott. Akkor a Szlovákgyarmati (Slovenské Darmoty) Gép- és Traktorállomás dolgozói, Nemcsok László elvtárs, a lukanényei (Nenice) Vörös Lobogó Efsz mostani elnöke és traktorostársai segítették megmenteni a teljes felbomlástól a szövetkezetét. Ök végezték el szinte az Ján Nemec töltek a javítóműhelyben, hogy onnan egyenesen megint a háztájiba mehessenek. Ilyen viszonyok között természetesen egyre sokasodtak a szövetkezet megoldhatatlannak látszó problémái. A sorozatos sikertelenségekért kölcsönösen egymást okolták a tagok és a vezetők. Az első tizenkét évben tizenháromszor cserélt gazdát az elnöki szék. Minden zárszámadáskor új vezetőséget is kellett választani.- Csak 1964-ben következett be a sarkalatos fordulat éve - folytatja a pártelnök. - A járási szervek alapos mérlegelés után végül a helyi származású Ján Ukro- pot javasolták az elnöki tisztségbe. A Zvoleni Tenyészállatnevelő Állomás akkori 27 éves dolgozóját mindenki jól ismerte a faluban. Tudták róla, hogy komoly gondolkodású, nagy munkabírású, felelősségteljesen dolgozó és a mások gondjával is törődő fiatalember. Az sem maradt titokban, hogy nemcsak a tenyészállatnevelő állomáson állta meg becsülettel a helyét, hanem a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola levelező tagozatán is. Abban viszont kevesen bíztak, hogy az új elnökjelölt teljesen rendbe tudja rakni a szövetkezet szénáját.- Nagyon nehéz feladatnak látszott ez akkor - mondja Ján Benő főkönyvelő. - Azon a februári taggyűlésen már a helyi problémák tökéletes ismeretében Ján Ukrop mégis szilárd meggyőződéssel beszélt arról, hogy ha a szövetkezetben mindenki kötelességének fogja tekinteni a becsületes munkavégzést, akkor az összes feltételünk meglesz a gazdálkodás dinamikus fellendítésére. Részlete- 'sen felvázolta a gépesítésben, a tudományos haladás új ismereteiben rejlő óriási lehetőségeket és az élen járók konkrét eredményeivel érvelt. A többség soraiból nagy tapsot kapott az ígéretes bemutatkozás, bár azok sem rejtették véka alá a véleményüket, akik csak egy újabb álomkergetőt láttak a tettrekész fiatal szakember személyében. A következő időszak egyik lényeges lépéseként hamarosan hozzáfogtak a háztáji gazdaságok fokozatos felszámolásához. Nem volt ez éppen népszerű döntés, de maguk az efsz tagjai is belátták, hogy túl sok idejüket és energiájukat Ján Selecky kötötte le az addigi túlméretezett „félhektárok“ megművelése. i- Ugyanakkor megkezdtük a termelés nagyarányú gépesítését - fűzi ehhez Jura; Madien, a kereskedelmi részleg vezetője, a 17 évvel ezelőtti fögépesítő. - Az egyre újabb vontatók, munkagépek, az első teherautók mellett mind több nagy- berendezést is vásároltunk. Az elnök kezdeményezésére körbelátogattuk a legjobb szlovákiai gazdaságokat, és az így szerzett jó tapasztalatokat rögvest bevezettük a munkába. Az egyik őszön például megtudtuk, hogy a Nővé Kosaris- ká-i Efsz-ben már korszerű takarmányszárító és-granuláló üzem működik. Novemberben megnéztük és a következő tavaszon belefogtunk egy hasonló üzem építésébe. Gyorsan elkészült, és azóta éves átlagban 1800 tonna kiváló minőségű szárított takarmányt és 3200 tonna granulátumot készítünk az állatállománynak a többi etetnivaló mellé. így már nem okoz gondot a tehenek 3500 literes, vagy még nagyobb tejhozamának elérése, a rekordsúly-gyarapodások biztosítása sem. » Az állattenyésztés kiváló eredményessége érdekében különösen sokat jelentett a korszerű technikával felszerelt új farmok létesítése is. Jelenleg a 800 férőhelyes növendékállat-hizlaldában csak két ember munkájára van szükség. A sertésnagyhizlaldában és a tehénistállókban, a fejöházakban szintén gombnyomásra működik minden berendezés.- Hét év kemény, közös munkája kellett a szövetkezet gazdasági bázisának megerősítéséhez és ahhoz, hogy felsorakozhassunk a járási élvonalba - számol utána az elnök. - A helybéli kommunisták, a járási pártbizottság és a mezőgazdasági igazgatóság vezetői minden támogatást megadtak az új viszonyok kialakításához. A tíz évvel ezelőtti társulás a kezdeti nem kis aggodalmak ellenére újabb nagy lökést adott a fejlődéshez. Jól képzett és tapasztalatokban sem szűkölködő szakembereket állítottunk minden termelési ágazat élére. Azóta 20 mérnök és több mint 50 mezőgazdasági technikus dolgozik nálunk. Már 52 lakást is felépítettünk a szövetkezet pénzén, így sehol sem jelent gondot a munkaerőhiány. Természetesen még többet is tervezünk, mert egyre újabb fiatalok kérik a felvételüket mind a nyolc községben. Most már van miből építeni. Olyan lelkesen dolgozik az egész szövetkezeti kollektíva, hogy talán még erőszakkal sem lehetne valakit visszatartani a szorgalmas munkától. xxx Dobrá Niván és a többi hét községben ma már nemcsak a szép keresetek és a gondtalan, jómódú megélhetés lehetőségének biztos tudata tartja a szövetkezetben az embereket. Megbecsülésüknek másféle formái is vannak. Három éve megnyílt az első vállalati óvoda. Három másik helyen ugyancsak az efsz folyósítja a kisegítő óvodai alkalmazottak fizetését. Tavalyelőtt pedig több mint 11 millió koronáért országos viszonylatban párját ritkító szövetkezeti központ épült, amelyben drága bútorokkal berendezett klub- helyiségek, színházterem, könyvtár, üzemi konyha és étterem szolgálja a dolgozók kényelmét. Egy kiadós ebédért - naponta 900-1000 adagot főznek a szakácsok - mindössze öt koronát számolnak fel, hiszen á nem csekély árkülönbözetet a szövetkezet vállalja. A rendszeressé vált közös kirándulások, bel- és külföldi üdülések mellett ezt is természetesnek tekintik jól végzett munkájuk tudatában a dolgozók. LALO KÁROLY 1981. VI. 28. Ján Beho (A szerző felvételei) 6 Ú J SZÓ fi i* M Ml
