Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-01-25 / 3. szám
ÚJ szú M ily en volt a karácsonyi piac az idén? Erről ki-ki a saját tapasztalatai alapján győződhetett meg. De a kérdésre úgy is válaszolhatnánk, hogy csak azt vásárolhattuk meg, amit az üzemek termeltek. Ez a megállapítás azonban nem teljesen fedi az igazságot. Hiszen köztudott, hogy a kereskedelmet érő ava- kori panaszok - a termeléssel való felületes együttműködése, a hiányos kereskedelmi hálózat, a hanyag áruelosztás, a rossz munkaszervezés és kiszolgálás, a higiéniai előírások megszegése és a többi fogyatékosság - indokoltan váltják ki a fogyasztó elégedetlenségét. Olyan problémák ezek, amelyek - a szakemberek véleménye szerint - a komplex intézkedések keretében, többek között például az új értékelési és jutalmazási elvek bevezetésével lesznek csak megoldhatók. A fogyatékossáqok kiküszöböléséhez azonban - bírálatukkal és panaszaikkal - a fogyasztók is hozzájárulhatnak. A fogyatékosságok okai- A belkereskedelem az országban ma mintegy hatszázezer embert foglalkoztat. Ezeknek háromnegyed része nő és tapasztalataink szerint a túlnyomó többség önfeláldozóan teljesíti feladatait, annak ellenére, hogy a kedvezőtlen munkaidőhöz való alkalmazkodás, sokszor családjuk rovására van - mondja dr. Ivan Pavlí- cek, a prágai Kereskedelmi Kutatóintézet pszichológusa. A jó dolgozók megérdemlik, tehát, hogy a felelőtlenek leleplezésével, vagy megnövelésével, a javíthatatlanok elbocsátásával megvédjük őket. Miben látja a pszichológus az eladók magatartásában a még gyakori fogyatékosságok okát? - Az eladók, csakúgy mint a vendéglátóipari üzemek dolgozóinak gyakran kifogásolt viselkedése többnyire összefügg az eladás kultúrájával - mondja vendéglátóm. - Igaz ugyan, hogy ez a megállapítás nem tekinthető szabálynak, hiszen a korszerűen berendezett boltokban is nemegyszer van részünk hanyag kiszolgálásban és fordítva. Éppen ezért az eladók magatartását ezentúl jutalmazásuknak is tükröznie kell. A további okot abban látom, hogy kevés az eladó és ennek következtében túlterheltek. Ezzel indokolható gyakori ingerültségük, aminek sokszor a vevő issza meg a levét. Ez természetesen nincs rendjén, mert az eladó egyik legfőbb kötelessége, hogy uralkodjon az érzelmein és bánni tudjon a vevővel. Ezért kapja a fizetését. Fegyelmezettsége a feltétele annak, hogy megelőzze a szóváltásokat, mert tapasztalatból tudjuk, hogy a fogyasztó türelme sem végtelen: az ingerült beszédre többnyire ugyanolyan hangnemben válaszol. A jó eladónak tehát emberismeretre van szüksége. Egyetlen szempillantással felmérve a helyzetet, megelőzheti a vevő kirobbanását, vagy idegességét. Aki megszerette mesterségét és azt nem foglalkozásnak, hanem hivatásának tekinti, az a kívánt tulajdonságokat némi jóindulattal elsajátíthatja. A szakember szándékosan hangsúlyozza a jóindulat szót, amelynek a kereskedő minden cselekedetét jellemeznie kell. De mit mondjanak azok a vevők, akik a boltban sorba állva, akaratlanul is fültanúi az eladók közötti, véget nem érő tereferéknek? Egyesek közülük családi ügyeik megvitatására nem sajnálják az időt, de annál inkább az árufajták bemutatására. - Kockás férfiing nincs - hanqsének, a pénz átvételének, az áru átadásának és a köszönetnyilvánításnak is az udvariasság szabályai szerint, egyéni elbírálás alapján kell eleget tennie. A jó eladó ugyanis azt is figyelembe veszi, hogy kivel van dolga: serdülő korú, vagy idősebb ember-e a vevő és elégedetten távozik-e a boltból, vagy sem. A kezdő eladó erre természetesen azt válaszolná, hogy az ilyen megfigyelésekre nincs ideje. A tapasztaltabbak azonban önkéntelenül is tudatosítják és meg is tartják ezeket a követelményeket, anélkül, hogy gondolniuk kellene rájuk. A lelkiismeretes eladásnak azonban más szabályai is vannak. A vevők semmi esetre sem oszthatók rokonszenvesekre és kellemetlenekre. - Az eladó kötelessége, hogy mindenkihez egyformán udvarias és figyelmes legyen - utal a szakAZ CMS MŰVÉSZETE A pszichológus szemével zik az ellentmondást nem tűrő válasz.- Mikor kapunk ismét árut? Nem tudom- fordít hátat közömbösen az eladó a vevőnek, ahelyett, hogy megmutatná a raktáron levő, hasonlóan jó szolgálatot tevő csíkos ingek gazdag választékát. A számára egyhangú munkánál érdekesebbnek tartja a társaival megszakított beszélgetés folytatását. Arra már nem gondol, hogy egy másik üzletben vevőként ö is ilyen elbánásban részesülhet. Milyen a jó eladó? A pszichológus az eladóval szemben támasztott követelményeket így foglalja össze: a vevő üdvözlését követően meghallgatja kívánságát, de válasza nem korlátozható a rövid elutasításra. A rendelkezésre álló, hasonló célokat szolgáló áru felajánlásával kell igyekeznie kielégíteni az igényeket. A további követelmény, hogy tájékoztatása pontos és az igazságnak megfelelő legyen. Ha pl. a diétás szalámi helyett más felvágottat kínál, nem hallgathatja el azt sem, hogy ez az áru esetleg fűszerezett, tehát nem diétás. A számla kitöltéember arra a meggyőződésére, amely szerint a barátainkat megválaszthatjuk, de a vevőt az eladónak olyannak kell elfogadnia, amilyen. A környezet is sokat tesz A vevő és az eladó közti viszonyt - mondottuk már - a környezet is befolyásolja. A célszerűen berendezett, tisztán tartott, megfelelően megvilágított, tágas helyiségben, amelyből a virág sem hiányzik, ugyanolyan öröm a munka, mint a vásárlás. Különösen elegendő, gazdag választékú és jó minőségű áru esetén. Az ilyen helyen készségesebb a kiszolgálás, mint a szűk, sötét, elavult boltokban. De azért ott sem engedhető meg, hogy az eladó a vevő kívánságát zaklatásnak tekintse. Minden körülmények közt neki kell alkalmazkodnia a vevőhöz, igyekeznie kell kedvébe járni, hogy megteremtse a megfelelő kapcsolatot. Elég ehhez egy mosoly, egy kedves szó. Sajnos, ennek sokszor éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk. Az eladó nemegyszer úgy viselkedik, mintha szívességet tenne a vevőnek. Nem tudja, hogy minél kedvesebb, minél nagyobb szakértelemről tesz tanúbizonyságot, annál nagyobb a tekintélye. Azzal sincs tisztában, hogy az udvariatlansággal, idegeskedéssel saját magáról állít ki rossz bizonyítványt. Érthető, hogy az olyan eladó, aki nem viseltetik megértéssel a hozzá fordulók problémái iránt, nem érdemel elismerést. Ideális az az eladó, aki különleges kívánságaiért sem utasítja el a vevőt, hanem segítségére sietve, igyekszik megtudni tőle a részleteket, hogy a legmegfelelőbb megoldást javasolhassa. Igaz ugyan, hogy akadnak nehezen kezelhető vevők is, de a pszichológus véleménye szerint egyetlen foglalkozás sem problémamentes. Ezzel számolnia kell az eladónak. Az emberek ugyanis különböző természetűek, idegeskedők, türelmetlenek, sértődékenyek, vagy másokat sértenek meg, de akadnak köztük olyanok is, akik ismeretségeikre hivatkozva fenyegetőznek, előnyöket igyekeznek szerezni maguknak. A határozatlanok sokáig válogatnak, sokan nem is vásárolnak, csak akadályozzák az eladást. Barátságos arccal Ennek ellenére a legfőbb elv a kereskedelemben, hogy míg a vevőnek uralkodnia kellene magán, az eladónak ez elvitathatatlan kötelessége.- Természetesen nem célunk a vevők előtt hajlongó, alázatos kereskedőket nevelni, akiknek hízelgő, mézes-mázas magatartása ellenszevet vált ki - folytatja a pszichológus. - A mai kereskedőtől elvárjuk a tárgyilagos udvariasságot. Az üzletvezető pedig nem kelhet a személyzet védelmére, az eladó idegességére, vagy fáradtságára hivatkozva. Kötelessége, hogy ha jogos a panasz, a fogyasztó elnézését kérje, de ha indokolatlan, akkor is udvariasan bánjon a vevővel, hogy az legközelebb is szívesen keresse fel ismét a boltot. xxx A kereskedelmi dolgozók legfőbb elve tehát, hogy olyan bánásmódban részesítsék a vevőket, amilyet ők maguk a vevő szerepében joggal elvárhatnak. És mivel ezen a téren valamennyien elegendő tapasztalatra tettünk szert, tudjuk, mikor cselekedtünk helyesen és hol követtünk el hibát. Tőlünk, jóindulatunktól, egymás iránti megértésünktől függ tehát, milyen hangulat uralkodik az üzletekben. Barátságos mosollyal ugyanis minden vállvono- gatásnál és gorombáskodásnál többet érhetünk el. És ami a legfontosabb: elégedettebbek is leszünk. KARDOS MÁRTA 1981. I. 25. 9 Szigorú, de segítőkész Élesen felberreg a telefon. Hermina Repaská járási tanfelügyelőt keresik. A hívott először szlovákul beszél, majd magyarra fordítja a szót.- Holnapután ülésezik a nöszövetség helyi bizottsága. Egész biztosan ott leszek. Feljegyzi az asztalán álló naptárba az időpontot, majd felém fordulva beszélni kezd.- Mit is mondjak magamról... Már gyermekkoromban padagógus szerettem volna lenni. A négygyermekes bányász- családban azonban nem volt lehetőségem, hogy tanuljak. A kétéves közgazda- sági iskolát is csak a felszabadulás után végeztem el. A bányaigazgatóságon lett titkárnő. S bár időközben férjhez ment, gyermekkori vágyáról nem mondott le Levelező tagozaton elvégezte a tanítóképzőt. S amikor az elhelyezkedésről volt szó, az óvodát választotta. A Klement Gottwald utcai óvodában kezdett tanítani, amelynek később igazgatója lett.- A két gyermekem nevelésében szerzett tapasztalatok segítettek leküzdeni a pályakezdési nehézségeket - folytatja. - Természetesen a férjem is, aki bányatechnikus volt, sokat segített. Biztatott, amiben tudott, segített. Szerette a pontos munkát, nem idegenkedett az új oktatási módszerektől. S hogy tevékenysége eredményes volt, arról az tanúskodik a legjobban, hogy tizenkét évvel ezelőtt járási tanfelügyelőnek nevezték ki. Alighogy megszokta az új beosztását, máris a továbbképzésre gondolt. Gyógypedagógiai képesítést szerzett, majd elvégezte a Marxizmus- Leninizmus Esti Egyetemét.- Az időmet jól be kell osztanom, mivel hetente két-három napot a járásban, illetve az óvodákban tartózkodom mintatani- táson vagy ellenőrzésen. Amíg igazgató voltam, nyolc, most pedig 340 óvónő tartozik a kezem alá - mondja, majd mosolyogva folytatja. - Örömmel mondhatom el, hogy ma már minden óvodát igénylő szülő gyermekét el tudjuk helyezni és az 5-6 éves gyerekek beiskolázása is csaknem száz százalékos. Azt mondják róla, hogy szigorú, de ugyanakkor megértő és segítőkész. Nem szereti, ha azt hallja, hogy félnek tőle. Beosztottjait az önképzésre ösztönzi, amiben önmaga mutat példát. Azt is szorgalmazza, hogy az óvónők kivegyék részüket a társadalmi munkából, tisztséget vállaljanak a tömegszervezetekben. Kilenc óvónő képviselő, 37 a nöszövetség helyi szervezeteinek titkára vagy elnöke és sokan tevékenykednek a polqári ügyek testületében is. Ő maga 1975-töl a Szlovákiai Nöszövetség Központi Bizottságának és évek óta a rozsnvói (Roznava) járási bizottságának is a tagja.- A nőszövetségben betöltött tisztségemet igyekszem mindennapi munkámmal egybehangolni - töri meg a csendet. - Például az óvodákban mintatanítások keretében a szülök nevelésével is foglalkozunk. Revúcán a közelmúltban a cigányasszonyokat hívtuk össze, hogy a gyermeknevelésről és más fontos kérdésekről elbeszélgessünk velük. Vagy ötvenen jöttek össze, s ez az érdeklődés az akció folytatására ösztönöz bennünket. Hemina Repaská tisztségeinek felsorolása ezzel azonban még nem ér véget. Tagja a cigánykérdéssel foglalkozó járási szakbizottságnak és évekkel ezelőtt a Vöröskereszt járási bizottsága elnökségébe is beválasztották, ahol az egyik albizottság elnöke. A járási pártbizottság lektora és aktivistája. Egyszóval, gazdaságosan kell beosztania szabad idejét, ha azt akarja, hogy mindenütt és mindenkor helytálljon. Egyébként ezt becsületbeli feladatának tekinti és nem szeretné, ha bármely téren is mulasztásért elmarasztalnák.- Ritkán van szabad időm, jóllehet, mind a két gyermekem főiskolára jár, vagyis nincsenek idehaza - vallja magáról. - Ha mégis úgy adódik, hogy nincs társadalmi elfoglaltságom, akkor olvasok, a kertben foglalatoskodom, vagy sétálok egyet az erdőben. Azt tatán mondanom sem kell, hogy a ház körül is akad mindig tennivaló, de én ezt nem tartom tehernek. S az, amit a gyermekintézmények hálózatának bővítése terén elértünk járásunkban, az nem egyedül az én érdemem. A munkahelyi kollektívának köszönhetem azt is, hogy a tisztségemből adódó feladatoknak eleget tudok tenni. Közösségi szellem nélkül nem születhetnek jó eredmények. Tervei felöl érdeklődöm, de ő az órára tekint és mentegetőzve mondja:- Mennem kell, hív a kötelesség... S hogy a jövőben mit szeretnék, mik a terveim? Röviden,elsősorban azt elérni, hogy továbbra is minden gyermek megfelelő körülmények között járjon óvodába, jó eredményeket érjünk el a nöszö- vetségben, a Vöröskeresztben, s ehhez jómagam is aktiv munkával, kommunista helytállással akarok hozzájárulni. NÉMETH JÁNOS Az egyik átadási ünnepségen beírja nevét az emlékkönyvbe (Archív felvétel)
