Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-01-25 / 3. szám

SOKRÉTŰ FELADATOK BESZÉLGETÉS MICHAL MARIKKAL, A SZÖVETKEZETEK KÖZPONTI TANÁCSÁNAK ELNÖKHELYETTESÉVEL December közepén tartotta 7. ülését Prágában a Szövetkezetek Köz­ponti Tanácsának választmánya. A több mint három és félmillió tagságú fogyasztási, ipari és lakásépítő szövetkezeteknek a 6. ötéves tervidőszak­ban elért eredményei értékelése mellett megvitatta az 1981. évi tervet, illetve a komplex intézkedések alkalmazásának módjait a szövetkezeti szervezetekben. Szövetkezeti mozgalmunk idei feladatairól Michal Marik elvtárssal a Szövetkezetek Központi Tanácsa elnökhelyettesével beszél­gettünk. '- Az 1981. évi tervet, valamint a hetedik ötéves tervben előirányzott feladatokat szövetkezeti mozgalmunk irányító szervei a szakszervezetekkel közösen dolgozták ki. A tervelőkészí­tést nagy figyelemben részesítették az illetékes pártszervek és -szerveze­tek is. A tervjavaslatok megvitatásá­ban pedig részt vett a szövetkezeti tagság jelentős része - mondotta az SZKT elnökhelyettese. Az idén és az egész hetedik ötéves tervidőszakban - csakúgy, mint eddig - a csehszlovákiai szövetkezeti moz­galom valamennyi szakaszán is kie­melkedő feladat a munkatermelé­kenység, a hatékonyság növelése, az anyag- és energiatakarékosság el­mélyítése, a termelés és a szolgálta­tások minőségének, valamint a beru­házási tevékenység színvonalának javítása. A terv igényes voltát az a körül­mény is kidomborítja, hogy a lakos­ság vásárlóerő-tartalékai megkövete­lik a bőségesebb árukínálatot, a jobb áruelosztást és -szerkezetet. A szer­ződéses kapcsolatok eddigi helyzete azt jelzi azonban, hogy nem számol­hatunk kifejező változással a keres­letnek megfelelő áruellátás terén. Sok még a teendőnk, hogy egyes termék- csoportokban megszűnjön az áru­hiány.- Milyen feladatok állnak az idén a fogyasztási, ipari és lakásépítő szö­vetkezetek előtt?- Fogyasztási szövetkezeteink kis­kereskedelmi forgalmának növekedé­si előirányzata az ötéves tervidőszak végére 12,8 százalék; az idei terv 2 százalékos növekedést irányoz elő. A kiskereskedelmi forgalom szerke­zetében továbbra is az ipari áruforga­lom gyorsabb növelésén lesz a hanq- súly. 1981-ben az ipari árucikkek részaránya további 0,3 százalékkal bővül. A kiskereskedelmi forgalom növe­lése elsősorban a bolthálózat felada­ta. Ezzel szemben csökkenni fog a vendéglátó egységek forgalomnö­vekedési üteme. A bolthálózat része­sedése az egész kiskereskedelmi for­galomban 1981-ben eléri a 81,1 szá­zalékot, s 1985-re már 85,8 százalé­kos részesedést irányoz elő a terv. Az ipari szövetkezetek teljesítmé­nyének növekedési előirányzata a he­tedik ötéves tervben 13,4 százalék. Az idén 2,6 százalékos a teljesít­mény-növekedés tervezett üteme, a saját teljesítményé pedig 2,8 száza­lék. Az ipari szövetkezetekben hang­súlyozottabban előterbe lép a takaré­kos anyag- és energiagazdálkodás követelménye. Tovább növekszik a lakossági szolgáltatások aránya. 1981 -ben a terv 3,3 százalékos növe­kedést irányoz elő. Az ötéves tervidő­szak végén az ipari szövetkezetek több mint ötmilliárd korona értékű munkát és szolgáltatást nyújtanak a lakosságnak. Az idén az árbevéte­lek 127 millió koronával emelkednek. Az 1981. évi tervjavaslat a belkeres­kedelmi áruszállítások bővülésével számol. Az idei előirányzattal egybe­vetve 1985-ben 1 milliárd 205 millió korona értékű áruval gazdagítják ipari szövetkezeteink a piaci árukészletet. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az anyagi-műszaki ellátás kedvezőtlen helyzete korlátozza a ruházati éstextil- ipari, valamint a fémfeldolgozó szövet­kezetek termelését. A feladatok végre­hajtása ezért nagy erőfeszítést követel meg a szövetkezetek dolgozóitól. A lakásszövetkezetek szervezetei­nek tevékenysége a jelenlegi tervidő­szakban elsősorban a lakásszövetke­zetek szervezeti felépítésének meg­szilárdítására, a szövetkezeti lakások karbantartására, valamint a befeje­zett, átadásra kész szövetkezeti laká­sok számának növelésére irányul. Az 1981-1985-ös időszakban a CSSZSZK-ban összesen 270 000 szövetkezeti lakás építését tervezzük. Jelentősen csökken az önsegélyes építkezés aránya, s növekszik a sta­bilizációs lakásépítés. A szövetkezeti lakásépítés 68 százaléka, azaz 185 000 lakás a munkaeröstabilizálást fogja szolgálni. A hetedik ötéves terv­időszakban ugyanis a vállalati lakás- építési formát felváltja a szövetkezeti stabilizációs lakásépítési mód. Az elkövetkező tervidőszak egyik fő feladata a lakásgazdálkodás töké­letesítése, a lakásállomány javításá­nak és karbantartásának biztosítása. Ezzel összefüggésben tovább fej­lesztjük az anyagi-termelési bázist, valamint a szövetkezetek saját erőből végzett karbantartó tevékenységének arányát. A javításokra és karbantartá­sokra előirányzott kiadások az ötéves terv végére 58 százalékkal növekednek s az 1981 -re tervezett növekedés 17,6 százalék. A lakásszövetkezetek a javí­tásoknak és a karbantartásoknak hoz­závetőlegesen a 70 százalékát saját kapacitásaikkal valósítják meg.- Mennyire haladtak előre a szö­vetkezeti szervezetekben a komplex intézkedések alkalmazása terén?- A szövetkezeti szervezetek a tervjavaslatok kidolgozásakor tekin­tetbe vették a komplex intézkedése­ket és saját hatáskörükön belül ütem­terveket hagytak jóvá az intézkedé­sek hatékony alkalmazására. Ezeket a terveket megvitatják és egyeztetik az illetékes központi szervekkel, vala­mint a CSSZK és az SZSZK szövet­kezeteinek szerveivel. A tervegyezte­tés célja, hogy létrejöjjön az irányítás eszközeinek és a tervmutatók rend­szerének egysége. A komplex intézkedések egyes té­telei belekerülnek egyrészt a szövet­kezeti normarendszerbe, valamint azoknak az illetékes állami szervek­nek a végrehajtási rendelkezéseibe, amelyekkel a szövetkezeti szervek együttműködnek. Elsősorban a ter­melési eredmények értékeléséről, a személyi és kollektív anyagi érde­keltségi alap képzéséről, valamint az önálló elszámolás rendszerének a beruházások terén való teljes érvé­nyesüléséről, a szerződéses kapcso­latok elmélyítéséről, az éves tervek és az ötéves terv közti új viszony kialakí­tásáról van szó. Az idei és az egész ötéves tervidő­szakban előttünk álló feladatok telje­sítése szorosan összefügg a szövet­kezetekben folyó politikai-nevelő munkával. E munka egyik fő célja az, hogy minden szövetkezeti tag, min­den tisztségviselő, s a szövetkezeti irányítószervek valamennyi munka­társa megismerje a szövetkezetek, s különösen a saját munkahely fela­datait. A világos célok ismeretében kell kibontakoztatni a munkakezde­ményezést és a szocialista munka­versenyt. Meg kell valósítani a szö­vetkezeti munka társadalmi és gazda­sági egységét, mert ez a járható útja annak, hogy összetettebb, igénye­sebb körülmények közt is sikeresen teljesítsük feladatainkat. Ilyen tervek és elhatározások jegyében készülünk társadalmunk legnagyobb idei ese­ményére, Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusára.- Köszönöm a beszélgetést. SOMOGYI MÁTYÁS SIKERES PRÓBÁLKOZÁS VOLT Látogatóban a sklabinái efsz káposztasavanyítójában Igen kedvelt élelmiszer a savanyú káposzta. Egészséges, vitamindús, faluhelyen disznóölé­sek idején elengedhetetlen, de éttermek, ju­hásztanyák étlapján is gyakran szerepel a ká­posztaleves. Persze, ahhoz, hogy az asztalra kerülhessen, először jó minőségű savanyú ká­posztát kell készíteni. A nagykürtösi (Vefky Krtíá) járásban a Sklabinái Győzelmes Február Efsz foglalkozik a káposzta savanyításával- Hirtelen nem is tudnám megmondani, talán tíz, vagy tizenkét éve annak, hogy először pró­bálkoztunk a savanyú káposzta készítésével - emlékezik Stefan Veselko, a termelés irányítója. Akkor sikerült, úgy gondoltuk, hogy érdemes vele foglalkozni, ezért rendszeresítettük Maga az üzemeltetés nem igényel komolyabb beruhá­zást, szakképzett embereket sem, így szövetke­zetünknek igen megfelel ez a munka. A szelete­lőt és a kádakat a kékkői zöldség- és gyümölcs­felvásárló központ bocsátotta rendelkezésünk­re, mi csak a helyiséget és a munkaerőt adtuk. Mindössze két kisebb és egy tágasabb helyi­ségből áll az „üzem". A kisebbekben az edénye­ket tárolják, a nagyobbikban pedig maga a ter­melés folyik. Egy nagyobb munkaasztal áll a te­rem közepén, melyen ügyes kezű asszonyok készítik elő a káposztát a gépi szeletelésre. Rozália Rimajová. a két Anna Hrubcová. Mária Rácová. Elena Kissováés a két Anna Strelníková gyakorlott mozdulatokkal veszi kézbe a káposz­tafejeket, és éles késsel távolítja el azokról a szennyezett, vagy a sérült leveleket. így kerül a szeletelőbe, majd vékony szeletekben a mö­götte elhelyezett fóliával bélelt kádba hull Amint elnéztem, a dolgozók közül Mária Jam- brichovának van a leghangulatosabb munkája, vidám táncot járva tapossa a káposztát, hogy minél szorosabban simuljanak a szeletek egy­máshoz. Ugyanúgy csinálja, mint nagyapáink valamikor, de azért egy kis - ám lényeges! - különbség mégis van a kettő között: hajdanán mezítláb taposták, ma pedig fehér munkaruhá­ban és fehér gumicsizmában. A tisztaságról érdemes szólni, az itt nem csupán természetes, de a legfőbb követelmény is. Már csak azért is, mivel az itt dolgozók szintén fogyasztói az általuk készítet terméknek. Stefan Veselka: „Ha nekem ízlik, bizonyára másoknak is“- Mi minden kerül a káposztába, hogy az zamatos, kiváló minőségű legyen?- Először is jó minőségű káposzta kell hozzá, amihez sót, borsot, babérlevelet, tormát adunk De teszünk minden kádba egy vödörnyi almát is, ami szintén javítja a minőséget. Az így elkészített anyagot igyekszünk minél légmentesebben le­zárni és mintegy tíz napig hagyjuk érni. Hide­gebb időben az érlelés valamivel hosszabb időt igényel.- A teli kádak tetején jókora köveket látok. Azok milyen célt szolgálnak? A letaposott káposztának állandó nyomás alatt kell lennie, akkor érlelődik igazán. Ezért rakjuk rá ezeket a köveket.- Jókora kádak ezek, bizonyára nem ezek­ben szállítják tovább a savanyú káposztát.- Ezek mozgatása kicsit nehéz lenne mondja mosolyogva hiszen űrtartalmuk 500-1700 liter között mozog. A szállításra érett anyagot 50 literes edényekbe rakva juttatjuk el az üzletekbe.- Csak üzleteknek szállítanak, vagy árulják kis tételekben is?- Jelentős része a zöldségüzletekbe kerül Mostanában a kékkői és az ipolysági Zelenina vásárolja fel, de korábban az egész közép-szlo­vákiai kerüleltet elláttuk. Szombatonként egyébként bárki vásárolhat nálunk is. Van is érdeklődő bőven, nemcsak a községből, hanem a járás egész területéről felkeresnek bennünket. Néha naponta 1 tonnányit is eladunk.- Évente mennyit készítenek?- Általában mintegy húsz vagonnal. Ez, per­sze, a káposztaterméstől is függ. Tavaly 40 hektá­ron termesztettünk, azt dolgozzuk most fel.- Csak télen foglalkoznak ezzel a munkával?- Főleg, mert ősszel még bőven akad munka a határban is. A tavalyi szeszélyes időjárás pedig az itt dolgozó asszonyokat is sokáig a határban tartotta.- Úgy látom, az alapanyagot nem itt tárolják.- Azt a szomszédos épületben helyeztük el. mert itt kevés a férőhely. Szalmával alaposan betakartuk, hogy meg ne fagyjon. A hulladékot szintén hasznosítják. Amint lá­tom, elég sok van belőle.- Bizony, naponta pótkocsiszámra gyűlik össze, de nem tudunk vele mit kezdeni. Olykor a vadásztársaságok vagy az erdészet viszi el a vadállomány etetésére. Természetesen ingyen.- Az előbb említette, hogy kevés itt a férő­hely. Nem tervezik a feldolgozó bővítését?- A jelenlegi állapot csak szükségmegoldás, ugyanis az épület régen dohányszárító volt, csak jobb híján kezdtük el ebben a termelést. Akkori­ban csak ideiglenes megoldásként választottuk ezt, úgy látszik azonban, hogy állandósítjuk. A szövetkezet vezetősége már foglalkozik a fej­lesztés gondolatával. Bővíteni kellene a feldol­gozóhelyiséget, és raktárt is kellene építeni. Kifizetődő a termelés a közösnek is, és télidő­ben munkalehetőséget biztosít az asszonyok­nak is. Az asszonyok egyébként vidáman végzik a munkát, legtöbben már otthon érzik itt magu­kat. Mert amint megtudtam tőlük, itt dolgoztak ők már évtizedekkel ezelőtt is, csak akkor a do­hányleveleket simították, szárították, csomagol­ták. - Jó munka volt az is - mondják de a mostani mégiscsak jobb a réginél, hiszen a káposzta az emberek egészségét szolgálja. BÖJTÖSJÁNOS 1981. I. 25. I ÚJ SZÚ Mária Rlmajová és Anna Hrupcová káposztát ti sztítanak (A szerző felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom