Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-06-07 / 22. szám

• Igazgató elvtárs, a bratislavai Tudományos Gazdál­kodási Rendszer Intézetének alapítására húsz évvel eze­lőtt kerüli sor. Hogyan jellemezné az eltelt időszakot az intézet és a tevékenységi formák fejlődése, valamint a fő feladat, a mezőgazdasági tudományos ismeretek gyakor­lati terjesztése szempontjából?- A Tudományos Gazdálkodási Rendszer Intézete a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia munkahelyeként 1961. január 1-én jött létre Prágában, bratislavai fiókintézettel. Az ország szövetségi rendezése keretében a bratislavai fiókintézet szlovákiai hatáskörrel a Szlovák Tudományos Akadémia tudományos-kutatási munkahelyeként önállósult, majd pedig 1972-ben az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumá­nak közvetlen irányítása alá került. Intézetünk alapvető küldetése, hogy alkotó kutatási és tanácsadó munkával elősegítette a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati bevezetését a mezőgazdasági válla­latokban és a mezőgazdaság irányítási szférájában. Alap­jában véve a tudományos és műszaki ismeretek szintézi­séről, azok kísérleti alkalmazásáról és széles körű gyakor­lati bevezetéséről van szó. bá 12 rét- és legelőgazdaság, 14 tömegtakarmány- termeló központ, valamint több kísérleti jellegű állatte­nyésztési telep kiépítése. • Fejlett tudományos-kutatási alapunk egyre több ered­ményt kínál fel gyakorlati hasznosításra. Ezek azonban nem érvényesülnek kielégítő mértékben, amint arra a CSKP XVI. kongresszusán és az SZLKP kongresszusán elhangzott beszámolók is rámutattak. Intézetüknek milyen lehetőségei vannak a bírált helyzet javítására, és milyen elhatározásokkal lépnek a 7. ötéves tervidőszakba?- Mi éppen az ismeretek továbbítására helyezzük a legnagyobb súlyt, ezért a rendelkezésünkre álló kapaci­tás 80 százalékát erre a feladatra összpontosítjuk. Ilyen értelemben dolgoztuk ki a tudományos-műszaki fejlesztés terveit is a 7. ötéves tervidőszakra. Ami a tudományos-műszaki ismeretek lassú gyakorlati érvényesülését illeti, ez arra vezethető vissza, hogy hiá­nyoztak a szükséges feltételek az irányítási és a vállalati szférában. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma az illetékes kutatóintézetek és a mi intéze­tünk közös javaslata alapján jegyzéket készített a 7. ötéves tervidőszakban megvalósítandó tudományos-kutatási BESZÉLGETÉS RUDOLF BUCKO MÉRNÖKKEL, A BRATISLAVAI TUDOMÁNYOS GAZDÁLKODÁSI RENDSZER INTÉZETÉNEK IGAZGATÓJÁVAL Intézetünk önállósításával a feladatok is megnöveked­tek. Ezek közé tartozik a tudományos kutatás legújabb hazai és külföldi eredményeinek gyűjtése, ezek össze­függő rendszerekben való feldolgozása, valamint gyakor­lati érvényesítése Szlovákia különböző agroökológiai felté­telei között. Ennek érdekében szorosan együttműködünk a hasonló rendeltetésű intézményekkel, a tudományos­kutatási alap munkahelyeivel, a szolgáltatási szervezetek­kel, az irányító és a vállalati szférával, főleg a tudományos- műszaki fejlesztés tervének kidolgozásában és megvalósí­tásában. További feladatunk a mezőgazdasági célépítmények előkészítésének és műszaki tervezésének állami szakvé­leményezése és azok kísérleti kipróbálása. Tevékenységünk másik fontos területe a mezőgazdasá­gi termelés fejlesztése komplex programjai kidolgozásá­nak az irányítása, amelyek a területrendezés összesített terveit is tartalmazzák. A tanácsadó tevékenység számos formája közül meg­említhetjük az új technika napjainak a szervezését, a gya­korlati bemutatókat, a szemináriumokat, tudományos érte­kezleteket és a tanulmányi kirándulásokat, amelyek haté­konyan elősegítik a tudományos-műszaki ismeretek cse­réjét és terjesztését. E feladatok teljesítését a központ és 13 területi állomá­sunk dolgozói látják el. Az egyes területi állomások az SZSZK különböző sajátos agroökológiai feltételei között vannak elhelyezve. Munkánk kezdettől fogva arra összpontosult, hogy a ki­választott szocialista mezőgazdasági vállalatokban szem­léltető példaként mutassuk be a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazását, annak eredményeit és hasznát. A 6. ötéves tervidőszak folyamán ez irányú munkánk jelentősen kibővült. Más kutatóintézetekkel együttműködve részt veszünk 6 állami kutatási feladat megoldásában, amelyek a szarvasmarha- és a juhte­nyésztés, a tömegtakarmányok termelésének és felhasz­nálásának ésszerűsítésére, valamint a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés előrejelzésére irányulnak. A 6. ötéves tervidőszakban intézetünk 195 mezőgazda- sági vállalat számára gondoskodott a területrendezés összesített terveinek kidolgozásáról. A területi állomások munkatársai 116 mezőgazdasági vállalat számára dolgoz­ták ki a mezőgazdasági termelés fejlesztési programjait, s további 86 koncepciós jellegű programot készítettek el. Az általunk hitelesített kísérleti célépítmények közül megemlíthetjük a királyrévi nagy kapacitású borjúneveidét a Slovenské Pole-i Állami Gazdaságban, a nagy kapaci­tású tehénistállót a Szenei Állami Gazdaságban és Vel'ky Bielben, a sládeókovcei és a bodrogszögi tehenészeti telepeket, a terchovái és a gocaltovói juhfarmokat, vala­mint a gyümölcsösök és a szőlők öntözési rendszereit Vajnoryban, Myslenicén és Devínská Nová Vesen. A tudo­mányos-műszaki fejlesztés feladatai között szerepelt továb­eredményekröl, s ezt felkínálta a vállalati szférának. Min­den témakörben kijelölték a bevezetésért felelős szerveze­tet, meghatározták a realizálás feltételezett paramétereit, annak a tervidőszak egyes éveire lebontott terjedelmét, az anyagi és műszaki szükségleteket és az elérendő gazda­sági hasznot. A feladatokat a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságok lebontották az egyes mezőgazdasági válla­latokra, azzal a céllal, hogy azok bekerüljenek a termelési és pénzügyi tervekbe. így az irányítási szervekre hárult az a további feladat, hogy az állami terv lebontása során figyelembe vegyék ezeket az anyagi-műszaki szükségle­teket, s az adott lehetőségek keretei között gondoskodja­nak a biztosításukról. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy még ebben az eljárásban is sok a megoldatlan probléma. A legnagyobb akadály a hiányos anyagi-műszaki és pénz­ügyi ellátottság. A munkamegosztás kérdései sincsenek még tisztázva a vállalati szféra és a tudományos-kutatási alap között. Még nem terjedt el eléggé a köztudatban, hogy a tudományos-műszaki vívmányok realizálása első­sorban a vállalatok feladata. Ezért jegyezte meg Husák elvtárs a CSKP XVI. kongresszusán, hogy „számos válla­latunkban nem vezetik be elég rugalmasan a tudományos és műszaki kutatás eredményeit, habár azok népgazda­sági haszna bizonyított“. Lényeges dolog azonban, hogy ezek a feladatok már bekerültek a vállalatok termelési­pénzügyi terveibe, ami bizonyára hatékonyabb formákhoz vezet a tudomány - kutatás - termelés - felhasználás ciklusának meggyorsításában. Pozitív tapasztalatokat sze­reztünk ebben az irányban a kelet-szlovákiai kerületben, ahol egy évvel korábban került bevezetésre ez a módszer, de az is kitűnt, hogy megfelelő időelőnnyel kell az irányító szervek és a vállalatok rendelkezésére bocsátani a szük­séges módszertani utasításokat. A tudományos műszaki ismeretek gyakorlati érvényesí­tésének hatékonyabb formáit keresve javaslatot terjesztet­tünk elő olyan bemutató bázisok létesítésére a különböző agroökológiai feltételek között gazdálkodó állami gazdasá­gok és efsz-ek közül, ahol a területi állomásaink dolgozói az irányító szervek és a vállalatok dolgozóival együttmű­ködve szemléltetően alkalmaznák a tudományos-műszaki fejlesztés legújabb vívmányait, s így ezek a bázisok a tudományos gazdálkodási rendszer iskolapéldáivá vál­nának. • A jelenlegi időszakban, amikor szocialista mezőgaz­daságunkban több mint tízezer főiskolai végzettségű szak­ember dolgozik a termelés és a szolgáltatások területén, az önök munkájában is előtérbe kerül a tudományos- műszaki ismeretek továbbítása, terjesztése. Milyen formá­kat és lehetőségeket használnak ki ebben az iránybein?- A hazai és a külföldi tudományos-műszaki ismeretek terjesztésével foglalkozó intézményeink hálózata, élén a prágai Mezőgazdasági Tudományos Műszaki Tájékozta­tási Intézettel és annak nyitrai fiókintézetével, igen gazdag. Hiányzanak azonban az ilyen jellegű tájékoztatási közpon­tok és munkahelyek az irányítás középső szintjén és a vállalatokban. Előfordulhat olyan ellenvetés, hogy aki érdeklődik utá­na, az meg is találhatja a szükséges információkat. Sok mezőgazdasági szakember azonban a napi teendők for­gatagában nehezen tud időt szakítani az újdonságok felkutatására. Nekem az a véleményem, hogy hatéko­nyabb tudományos-műszaki tájékoztatással aktivizálni lehetne a vállalati szférát ebben az irányban. Járási szinten nem kevés mezőgazdasági szakember dolgozik az igazgatóságokon, az egyes kutatóintézetek­ben, a szolgáltató szervezetekben és a szakiskolákon, akik egy kooperációs tájékoztató központ keretei között felmér­hetnék, hogy az alkalmazható tudományos-műszaki isme­retek közül melyeket lehetne kihasználni az adott feltételek mellett. Ezekben a kooperációs tájékoztató központokban összesítenék a tudományos-műszaki információkat, kivá­logatnák az adott feltételek mellett alkalmazhatókat. Ez­után javaslatokat készíthetnének a járási mezőgazdasági igazgatóság számára, hogy azok alapján a mezőgazda- sági vállalatok terveikbe iktassák a realizáláshoz szüksé­ges anyagi-műszaki és pénzügyi feltétleket. Ez a kooperá­ciós tájékoztató központ a kapcsolatokat is közvetítené a realizáló vállalatok és a módszertani utasításokat nyújtó tudományos intézmény, illetve kutatóintézet között. így negyedévenként vagy félévenként a komplex műszaki­gazdasági elemzéssel együtt lehetne értékelni a tudomá­nyos-műszaki ismeretek alkalmazásának mértékét és hatásfokát, ami megfelelő áttekintést nyújtana a járási és a kerületi politikai és gazdasági szervek számára. Intézetünkben az irányítási szféra és a vállalatok szá­mára már néhány éve rendszeresen kiadjuk a tudomá­nyos-műszaki ismeretek katalógusát, hogy ezzel is előse­gítsük az érdeklődők tájékoztatását. Ezekbe a katalógu­sokba azokat az új hazai és külföldi tudományos-kutatási eredményeket, újítási javaslatokat válogatjuk össze, ame­lyek közvetlenül felhasználhatók, sőt esetenként már be is váltak. Minden témánál feltüntetjük a szerzőt, illetve a felvi­lágosítással szolgáló intézmény nevét és címét. A kataló­gusok összeállításához a tudományos-kutatási intézmé­nyek szolgáltatják a végrehajtásra és a feltételezett gazda­sági eredményre vonatkozó adatokat. 0 A 7. ötéves tervidőszakban hasznosításra kerülő mintegy 30 tudományos-kutatási eredmény közül a vár­ható gazdasági haszon szempontjából melyek a legjelen­tősebbek?- Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisz­tériuma által előirányzott realizálási program egészében véve igen jelentős haszonnal számol. Az UVTIZ 27/77 módszertani utasításban szereplő mikroelemes trágyázás például talajra alkalmazva 300 koronás, levélre alkal­mazva 200 koronás hasznot jelenthet hektáronkint. Az öntözögazdálkodási Kutatóintézet által kidolgozott öntö­zési rendszerek szerint a búza hektárhozama 0,4 tonnával, az árpáé 0,6, a szemes kukoricáé 2,8, a lucernaszénáé pedig 2 tonnával növelhető. A Növénytermesztési Kutató- intézet meszezési módszerével a Kelet-szlovákiai-alföld feltételei között hasonló mértékű hozamnövelés érhető el. Az Állattenyésztési Kutatóintézet módszertana szerint a gyorsított üszönevelés egyedenként 4100 koronás haszonnal járhat. A Juhtenyésztési Kutatóintézet gyorsított bárányelválasztási módszere évente 250-300 koronával növelheti az anyajuhok hasznosságát. A Praha Ruzyné-i Növénytermesztési Kutatóintézet komplex növénytrágyázási rendszere átlagosan 1,6 zabegységgel növeli a hektárhozamokat. A kukorica vege­tációs idő alatt történő folyékony trágyázásával a trnavai Kukoricatermesztési Kutatóintézet módszere szerint hek­táronkint mintegy 360 korona értékű hozamtöbblet érhető el. A Vel'ká Lomnica-i Burgonyatermesztési Kutató és Nemesítő Állomás olyan eljárást dolgozott ki a kötött talajok őszi megművelésére, amely az ültetóanyag hatéko­nyabb kihasználásával és a hozamok növelésével hektá­ronkint mintegy 1850 koronával növeli a burgonyatermesz­tés jövedelmezőségét. Emellett az ültetögép teljesítménye is megnövekszik. A Rét- és Legelőgazdálkodási Kutatóin­tézetben kidolgozott intézkedési rendszerrel a széna hek­tárhozama körülbelül a kétszeresére növelhető. Ezek a példák távolról sem merítik ki a tudományos­kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának a 7. öt­éves tervidőszakra előirányzott programját, de jól szemlél­tetik a hatékonyság és az intenzitás növelésében rejlő lehetőségeket. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a tudományos-kutatá­si eredmények gyakorlati hasznosításával szorosan összefügg egy másik fontos feladat, éspedig a területren­dezés összesített terveinek a kidolgozása a mezőgazda­sági termelés komplex programjainak a keretében. Arról van szó, hogy a mezőgazdasági vállalatok gyors ütemű egyesülésével új helyzet alakult ki a mezőgazdasági termelés koncentrálásában és szakosításában. Ezért a lehető legrövidebb időn belül rendezni kell a mezőgazda­sági termőtalaj-alapot, a termelés elhelyezésének és sza­kosításának kérdéseit, a gépesítés és a beruházások terveit, éspedig figyelembe véve az új feltételeket, nehogy extenzív irányt vegyen a további fejlődés. Ezt a célt szolgálják majd a mezőgazdasági termelés fejlesztésének komplex programjai. Továibbi fontos körülmény az is, hogy a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő komplex intéz­kedések a terv lebontásában kevesebb kötelező mutatót feltételeznek, tehát nagyobb teret biztosítanak a vállalati szintű kezdeményezésnek. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tudományos-kutatási eredmények gyakorlati érvényesí­tésére is kiterjedő, körültekintően kidolgozott, s az irányító szervek részéről is elismert és méltányolt komplex fejlesz­tési programok fontos lépést jelentenek majd a mezőgaz­dasági termelés intenzitásának és hatékonyságának további növelésében. MAKRAI MIKLÓS 1981. VI. 7. N CA m T?nníi(Tra^FP[*w fii IMUUImJ iűjüuuü fuM

Next

/
Oldalképek
Tartalom