Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-06-07 / 22. szám
• Igazgató elvtárs, a bratislavai Tudományos Gazdálkodási Rendszer Intézetének alapítására húsz évvel ezelőtt kerüli sor. Hogyan jellemezné az eltelt időszakot az intézet és a tevékenységi formák fejlődése, valamint a fő feladat, a mezőgazdasági tudományos ismeretek gyakorlati terjesztése szempontjából?- A Tudományos Gazdálkodási Rendszer Intézete a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia munkahelyeként 1961. január 1-én jött létre Prágában, bratislavai fiókintézettel. Az ország szövetségi rendezése keretében a bratislavai fiókintézet szlovákiai hatáskörrel a Szlovák Tudományos Akadémia tudományos-kutatási munkahelyeként önállósult, majd pedig 1972-ben az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának közvetlen irányítása alá került. Intézetünk alapvető küldetése, hogy alkotó kutatási és tanácsadó munkával elősegítette a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati bevezetését a mezőgazdasági vállalatokban és a mezőgazdaság irányítási szférájában. Alapjában véve a tudományos és műszaki ismeretek szintéziséről, azok kísérleti alkalmazásáról és széles körű gyakorlati bevezetéséről van szó. bá 12 rét- és legelőgazdaság, 14 tömegtakarmány- termeló központ, valamint több kísérleti jellegű állattenyésztési telep kiépítése. • Fejlett tudományos-kutatási alapunk egyre több eredményt kínál fel gyakorlati hasznosításra. Ezek azonban nem érvényesülnek kielégítő mértékben, amint arra a CSKP XVI. kongresszusán és az SZLKP kongresszusán elhangzott beszámolók is rámutattak. Intézetüknek milyen lehetőségei vannak a bírált helyzet javítására, és milyen elhatározásokkal lépnek a 7. ötéves tervidőszakba?- Mi éppen az ismeretek továbbítására helyezzük a legnagyobb súlyt, ezért a rendelkezésünkre álló kapacitás 80 százalékát erre a feladatra összpontosítjuk. Ilyen értelemben dolgoztuk ki a tudományos-műszaki fejlesztés terveit is a 7. ötéves tervidőszakra. Ami a tudományos-műszaki ismeretek lassú gyakorlati érvényesülését illeti, ez arra vezethető vissza, hogy hiányoztak a szükséges feltételek az irányítási és a vállalati szférában. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma az illetékes kutatóintézetek és a mi intézetünk közös javaslata alapján jegyzéket készített a 7. ötéves tervidőszakban megvalósítandó tudományos-kutatási BESZÉLGETÉS RUDOLF BUCKO MÉRNÖKKEL, A BRATISLAVAI TUDOMÁNYOS GAZDÁLKODÁSI RENDSZER INTÉZETÉNEK IGAZGATÓJÁVAL Intézetünk önállósításával a feladatok is megnövekedtek. Ezek közé tartozik a tudományos kutatás legújabb hazai és külföldi eredményeinek gyűjtése, ezek összefüggő rendszerekben való feldolgozása, valamint gyakorlati érvényesítése Szlovákia különböző agroökológiai feltételei között. Ennek érdekében szorosan együttműködünk a hasonló rendeltetésű intézményekkel, a tudományoskutatási alap munkahelyeivel, a szolgáltatási szervezetekkel, az irányító és a vállalati szférával, főleg a tudományos- műszaki fejlesztés tervének kidolgozásában és megvalósításában. További feladatunk a mezőgazdasági célépítmények előkészítésének és műszaki tervezésének állami szakvéleményezése és azok kísérleti kipróbálása. Tevékenységünk másik fontos területe a mezőgazdasági termelés fejlesztése komplex programjai kidolgozásának az irányítása, amelyek a területrendezés összesített terveit is tartalmazzák. A tanácsadó tevékenység számos formája közül megemlíthetjük az új technika napjainak a szervezését, a gyakorlati bemutatókat, a szemináriumokat, tudományos értekezleteket és a tanulmányi kirándulásokat, amelyek hatékonyan elősegítik a tudományos-műszaki ismeretek cseréjét és terjesztését. E feladatok teljesítését a központ és 13 területi állomásunk dolgozói látják el. Az egyes területi állomások az SZSZK különböző sajátos agroökológiai feltételei között vannak elhelyezve. Munkánk kezdettől fogva arra összpontosult, hogy a kiválasztott szocialista mezőgazdasági vállalatokban szemléltető példaként mutassuk be a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazását, annak eredményeit és hasznát. A 6. ötéves tervidőszak folyamán ez irányú munkánk jelentősen kibővült. Más kutatóintézetekkel együttműködve részt veszünk 6 állami kutatási feladat megoldásában, amelyek a szarvasmarha- és a juhtenyésztés, a tömegtakarmányok termelésének és felhasználásának ésszerűsítésére, valamint a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés előrejelzésére irányulnak. A 6. ötéves tervidőszakban intézetünk 195 mezőgazda- sági vállalat számára gondoskodott a területrendezés összesített terveinek kidolgozásáról. A területi állomások munkatársai 116 mezőgazdasági vállalat számára dolgozták ki a mezőgazdasági termelés fejlesztési programjait, s további 86 koncepciós jellegű programot készítettek el. Az általunk hitelesített kísérleti célépítmények közül megemlíthetjük a királyrévi nagy kapacitású borjúneveidét a Slovenské Pole-i Állami Gazdaságban, a nagy kapacitású tehénistállót a Szenei Állami Gazdaságban és Vel'ky Bielben, a sládeókovcei és a bodrogszögi tehenészeti telepeket, a terchovái és a gocaltovói juhfarmokat, valamint a gyümölcsösök és a szőlők öntözési rendszereit Vajnoryban, Myslenicén és Devínská Nová Vesen. A tudományos-műszaki fejlesztés feladatai között szerepelt továberedményekröl, s ezt felkínálta a vállalati szférának. Minden témakörben kijelölték a bevezetésért felelős szervezetet, meghatározták a realizálás feltételezett paramétereit, annak a tervidőszak egyes éveire lebontott terjedelmét, az anyagi és műszaki szükségleteket és az elérendő gazdasági hasznot. A feladatokat a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságok lebontották az egyes mezőgazdasági vállalatokra, azzal a céllal, hogy azok bekerüljenek a termelési és pénzügyi tervekbe. így az irányítási szervekre hárult az a további feladat, hogy az állami terv lebontása során figyelembe vegyék ezeket az anyagi-műszaki szükségleteket, s az adott lehetőségek keretei között gondoskodjanak a biztosításukról. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy még ebben az eljárásban is sok a megoldatlan probléma. A legnagyobb akadály a hiányos anyagi-műszaki és pénzügyi ellátottság. A munkamegosztás kérdései sincsenek még tisztázva a vállalati szféra és a tudományos-kutatási alap között. Még nem terjedt el eléggé a köztudatban, hogy a tudományos-műszaki vívmányok realizálása elsősorban a vállalatok feladata. Ezért jegyezte meg Husák elvtárs a CSKP XVI. kongresszusán, hogy „számos vállalatunkban nem vezetik be elég rugalmasan a tudományos és műszaki kutatás eredményeit, habár azok népgazdasági haszna bizonyított“. Lényeges dolog azonban, hogy ezek a feladatok már bekerültek a vállalatok termelésipénzügyi terveibe, ami bizonyára hatékonyabb formákhoz vezet a tudomány - kutatás - termelés - felhasználás ciklusának meggyorsításában. Pozitív tapasztalatokat szereztünk ebben az irányban a kelet-szlovákiai kerületben, ahol egy évvel korábban került bevezetésre ez a módszer, de az is kitűnt, hogy megfelelő időelőnnyel kell az irányító szervek és a vállalatok rendelkezésére bocsátani a szükséges módszertani utasításokat. A tudományos műszaki ismeretek gyakorlati érvényesítésének hatékonyabb formáit keresve javaslatot terjesztettünk elő olyan bemutató bázisok létesítésére a különböző agroökológiai feltételek között gazdálkodó állami gazdaságok és efsz-ek közül, ahol a területi állomásaink dolgozói az irányító szervek és a vállalatok dolgozóival együttműködve szemléltetően alkalmaznák a tudományos-műszaki fejlesztés legújabb vívmányait, s így ezek a bázisok a tudományos gazdálkodási rendszer iskolapéldáivá válnának. • A jelenlegi időszakban, amikor szocialista mezőgazdaságunkban több mint tízezer főiskolai végzettségű szakember dolgozik a termelés és a szolgáltatások területén, az önök munkájában is előtérbe kerül a tudományos- műszaki ismeretek továbbítása, terjesztése. Milyen formákat és lehetőségeket használnak ki ebben az iránybein?- A hazai és a külföldi tudományos-műszaki ismeretek terjesztésével foglalkozó intézményeink hálózata, élén a prágai Mezőgazdasági Tudományos Műszaki Tájékoztatási Intézettel és annak nyitrai fiókintézetével, igen gazdag. Hiányzanak azonban az ilyen jellegű tájékoztatási központok és munkahelyek az irányítás középső szintjén és a vállalatokban. Előfordulhat olyan ellenvetés, hogy aki érdeklődik utána, az meg is találhatja a szükséges információkat. Sok mezőgazdasági szakember azonban a napi teendők forgatagában nehezen tud időt szakítani az újdonságok felkutatására. Nekem az a véleményem, hogy hatékonyabb tudományos-műszaki tájékoztatással aktivizálni lehetne a vállalati szférát ebben az irányban. Járási szinten nem kevés mezőgazdasági szakember dolgozik az igazgatóságokon, az egyes kutatóintézetekben, a szolgáltató szervezetekben és a szakiskolákon, akik egy kooperációs tájékoztató központ keretei között felmérhetnék, hogy az alkalmazható tudományos-műszaki ismeretek közül melyeket lehetne kihasználni az adott feltételek mellett. Ezekben a kooperációs tájékoztató központokban összesítenék a tudományos-műszaki információkat, kiválogatnák az adott feltételek mellett alkalmazhatókat. Ezután javaslatokat készíthetnének a járási mezőgazdasági igazgatóság számára, hogy azok alapján a mezőgazda- sági vállalatok terveikbe iktassák a realizáláshoz szükséges anyagi-műszaki és pénzügyi feltétleket. Ez a kooperációs tájékoztató központ a kapcsolatokat is közvetítené a realizáló vállalatok és a módszertani utasításokat nyújtó tudományos intézmény, illetve kutatóintézet között. így negyedévenként vagy félévenként a komplex műszakigazdasági elemzéssel együtt lehetne értékelni a tudományos-műszaki ismeretek alkalmazásának mértékét és hatásfokát, ami megfelelő áttekintést nyújtana a járási és a kerületi politikai és gazdasági szervek számára. Intézetünkben az irányítási szféra és a vállalatok számára már néhány éve rendszeresen kiadjuk a tudományos-műszaki ismeretek katalógusát, hogy ezzel is elősegítsük az érdeklődők tájékoztatását. Ezekbe a katalógusokba azokat az új hazai és külföldi tudományos-kutatási eredményeket, újítási javaslatokat válogatjuk össze, amelyek közvetlenül felhasználhatók, sőt esetenként már be is váltak. Minden témánál feltüntetjük a szerzőt, illetve a felvilágosítással szolgáló intézmény nevét és címét. A katalógusok összeállításához a tudományos-kutatási intézmények szolgáltatják a végrehajtásra és a feltételezett gazdasági eredményre vonatkozó adatokat. 0 A 7. ötéves tervidőszakban hasznosításra kerülő mintegy 30 tudományos-kutatási eredmény közül a várható gazdasági haszon szempontjából melyek a legjelentősebbek?- Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma által előirányzott realizálási program egészében véve igen jelentős haszonnal számol. Az UVTIZ 27/77 módszertani utasításban szereplő mikroelemes trágyázás például talajra alkalmazva 300 koronás, levélre alkalmazva 200 koronás hasznot jelenthet hektáronkint. Az öntözögazdálkodási Kutatóintézet által kidolgozott öntözési rendszerek szerint a búza hektárhozama 0,4 tonnával, az árpáé 0,6, a szemes kukoricáé 2,8, a lucernaszénáé pedig 2 tonnával növelhető. A Növénytermesztési Kutató- intézet meszezési módszerével a Kelet-szlovákiai-alföld feltételei között hasonló mértékű hozamnövelés érhető el. Az Állattenyésztési Kutatóintézet módszertana szerint a gyorsított üszönevelés egyedenként 4100 koronás haszonnal járhat. A Juhtenyésztési Kutatóintézet gyorsított bárányelválasztási módszere évente 250-300 koronával növelheti az anyajuhok hasznosságát. A Praha Ruzyné-i Növénytermesztési Kutatóintézet komplex növénytrágyázási rendszere átlagosan 1,6 zabegységgel növeli a hektárhozamokat. A kukorica vegetációs idő alatt történő folyékony trágyázásával a trnavai Kukoricatermesztési Kutatóintézet módszere szerint hektáronkint mintegy 360 korona értékű hozamtöbblet érhető el. A Vel'ká Lomnica-i Burgonyatermesztési Kutató és Nemesítő Állomás olyan eljárást dolgozott ki a kötött talajok őszi megművelésére, amely az ültetóanyag hatékonyabb kihasználásával és a hozamok növelésével hektáronkint mintegy 1850 koronával növeli a burgonyatermesztés jövedelmezőségét. Emellett az ültetögép teljesítménye is megnövekszik. A Rét- és Legelőgazdálkodási Kutatóintézetben kidolgozott intézkedési rendszerrel a széna hektárhozama körülbelül a kétszeresére növelhető. Ezek a példák távolról sem merítik ki a tudományoskutatási eredmények gyakorlati hasznosításának a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott programját, de jól szemléltetik a hatékonyság és az intenzitás növelésében rejlő lehetőségeket. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a tudományos-kutatási eredmények gyakorlati hasznosításával szorosan összefügg egy másik fontos feladat, éspedig a területrendezés összesített terveinek a kidolgozása a mezőgazdasági termelés komplex programjainak a keretében. Arról van szó, hogy a mezőgazdasági vállalatok gyors ütemű egyesülésével új helyzet alakult ki a mezőgazdasági termelés koncentrálásában és szakosításában. Ezért a lehető legrövidebb időn belül rendezni kell a mezőgazdasági termőtalaj-alapot, a termelés elhelyezésének és szakosításának kérdéseit, a gépesítés és a beruházások terveit, éspedig figyelembe véve az új feltételeket, nehogy extenzív irányt vegyen a további fejlődés. Ezt a célt szolgálják majd a mezőgazdasági termelés fejlesztésének komplex programjai. Továibbi fontos körülmény az is, hogy a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő komplex intézkedések a terv lebontásában kevesebb kötelező mutatót feltételeznek, tehát nagyobb teret biztosítanak a vállalati szintű kezdeményezésnek. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tudományos-kutatási eredmények gyakorlati érvényesítésére is kiterjedő, körültekintően kidolgozott, s az irányító szervek részéről is elismert és méltányolt komplex fejlesztési programok fontos lépést jelentenek majd a mezőgazdasági termelés intenzitásának és hatékonyságának további növelésében. MAKRAI MIKLÓS 1981. VI. 7. N CA m T?nníi(Tra^FP[*w fii IMUUImJ iűjüuuü fuM
