Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-06-07 / 22. szám
ozsrn * M A nyárlőrinci Szikrai Állami Gazdaság gyümölcslé-üzemében évente 15 millió flakon citrusz és hazai alapanyagú gyümölcslét állítanak elő Az egyik napon vidékre indultunk. Az uticél Nyárlőrinc, illetve Nádudvar volt. Azért kerestük fel ezeket a helyeket, hogy megnézzük, mit jelent a gyakorlatban, amit a minisztériumi sajtóértekezleten így fogalmaztak meg: „Az állami élelmiszer- ipari üzemek mellett a mezőgazdasági termékek feldolgozásáról maguk az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek is kiveszik a részüket. Ezekben az üzemekben a termelés egész vertikuma kialakult, a fenntartó gazdaság a nyersanyagtermeléstől a készáru átadásáig, vagy éppen az árusításáig szervezi a folyamatot. Itt a legjobb az alapanyagtermelés és a feldolgozás összhangja. Ehhez viszont szoros együttműködést kell kialakítani a területileg illetékes állami -vállalattal, hogy az esetleges nyersanyag-többletet annak átadják, vagy szükség esetén a feldolgozó üzem onnan kapjon nyersanyagot. Ezek az üzemek tevékenységükkel javítják a belső ellátást és tájjellegű készítményeikkel bővítik a választékot.“ AZ ARANYHOMOKON Nyárlörincen Nagy József igazgatóhelyettes fogadott bennünket. Ezekkel a szavakkal mutatta be a gazdaságot:- A Szikrai Állami Gazdaság Kecskemét városától keletre, a Tiszáig terjedő homokhátságon gazdálkodik. A fő profilját képező szőlő- és gyümölcstermesztésnek történelmi hagyományai vannak. A futóhomok megkötésére a múlt század végén megindult hatalmas szőlőtelepítések a környéket pár évtized alatt szölő- és gyümölcskertekké varázsolták. Kecskemét határterületének aranyhomokja ma - őseink kitartó munkája és szorgalma által megfékezve, megszelídítve - áldást hozó jólét forrása lett. A történelmi hagyományok megőrzése mellett gazdaságunk ma már korszerű kertészeti nagyüzem és termékeinket nagyrészt feldolgozott formában értékesítjük itthon és külföldön. A 700 hektár szőlő és az ugyanekkora területen termesztett alma, kajszi, őszibarack, szilva és a zöldségfélék közül pedig főleg a paradicsom termesztése korszerű körülmények között folyik. Bötermő fajtákat termesztenek, amelyeket nagy teljesítményű gépi eszközökkel gondoznak és takarítanak be. A gépesítés számukra nem luxus, hanem halaszthatatlan szükségszerűség. Mint az igazgatóhelyettes is elmondotta, a szőö, a gyümölcs és a zöldség kézi megművelésére egyre kevesebb élő munkaerő áll a rendelkezésükre. A növényzetet szovjet gyártmányú helikopterrel permetezik, a szőlőt francia kombájnnal szüretelik. A paradicsomkombájn amerikai, traktoraik a Szovjetunióból és Csehszlovákiából valók, a borüzem berendezése olasz, a gabonakombájnok - a jobb minőségű talajaikon ugyanis búza termesztésével is foglalkoznak - NDK-beliek. A szőlő- és gyümölcstermés zömét azonban a nagy befektetéssel az elmúlt évtizedben épült saját borkombinátjukban és gyümölcslé-üzemükben dolgozzák fel. Szüret idején annyi a termés, hogy nem győzik a feldolgozását, ezért egy részét a kétezer tonna befogadásé hütőházba szállítják. A hűtőház ottjár- tunkkor üres volt. A benne tárolt gyümölcsöt már feldolgozták és az áru a raktárból kerül fokozatosan elszállításra. Felvetődik a kérdés: vajon holtszezonban, mint ami most van, hogyan biztosítanak munkát a feldolgozó üzemegységek dolgozóinak? Választ a helyszínen kaptunk. Első utunk a gyümölcslé-üzembe vezetett. A nagy raktárt sötétpiros műanyaghordók töltötték meg.- Ezekben citromlé van - magyarázta az igazgatóhelyettes. - Görögországból kapjuk, ilyenkor ennek földolgozása ad munkát. Mi ezért almalével fizetünk a görögöknek. Mindkét fél jól jár, mert náluk az almaié, nálunk a citromléből készült gyümölcslevek iránt nagyobb az érdeklődés. A citromléhez különféle adalékokat kevernek, hígítják, majd palackozzák. Literes, félliteres, háromdecis flakonokba. A falkonok - ugyancsak a helyszínen — PVC-ből készülnek. A gép a PVC-port ezerkétszáz fokra hevíti, majd formába önti. A palackokat egy másik gépsorra rakják és megtöltik, majd címkézik. Az üzem közkedvelt termékét papírdobozba csomagolják, s már viszik is a raktárba, ahonnét évente 15 millió flakon citrusz és hazai alapanyagú gyümölcslé kerül az üzletekbe. A borüzem a gyümölcslé-üzem szomszédságában van. A 12 millió literes tárolójában még bőven van bor; Olaszriz- ling, Ezerjó, Hárslevelű, Furmint, Vörös Burgundi... Ezeket folyamatosan palackozzák. Ugyanakkor a hazai fogyasztók által jól ismert Ámor védjegyű pezsgőt és Ámor vermutot készítenek belőle. A feldolgozó részlegeken tehát egészen a szüretig bőven van munka. A HORTOBÁGY SZÉLÉN Délután érkezünk meg Nádudvarra. A hortobágyi szikesek és a hajdúsági mezőségi fekete földek találkozásánál települt Nádudvarnak nagy határa van. Az egész országban ismert Vörös Csillag Termelőszövetkezet 18 ezer hektáros területen gazdálkodik. Gabonát, kukoricát, burgonyát, ipari növényeket egyaránt termel. Az állattenyésztés keretén belül főleg sertés-, szarvasmarha-, juh-, csirke- és pulykatenyésztéssel foglalkozik. Kiemelt tevékenységükhöz tartozik a nyersanyagfeldolgozás és a kereskedelem. Szabó István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a szövetkezet elnöke bevezetőben elmondotta, hogy húsüzemükben évente 100 ezer darab sertés és szarvasmarha kerül feldolgozásra. Ezt a mennyiséget részben saját hizlalásé, részben a tagságtól felvásárolt állatok teszik ki. Megtudtuk, hogy a háztájngazdaságoktól tavaly 14 ezer darab sertést, 930 darab szarvasmarhát vásároltak fel, és több mint két millió liter tejet és 1500 darab juhot vettek a tagoktól. A tejet sem szállítják a tejüzemekbe, hanem a maguk építette tejcsarnokban csomagolják és onnét kerül közvetlenül az üzletekbe. Nagy mértékben foglalkoznak még nádfeldolgozással. A falun kívül létesítették néhány évvel ezelőtt a húsüzemet. Megtekintése alátámasztotta mindazt, amit előtte a termelőszövetkezet irodájában hallottunk. Ugyanakkor többen voltunk, akik még nem láttunk belülről ilyen létesítményt, különösen vágóhidat nem, amely szerves része a húsüzemnek. Mindenütt ragyogó tisztaság, a forró vízpárát, a még meleg- ezüstszínű edényekbe kerülő - belső- részek kigőzölgését elszívja a légkondicionáló berendezés. A sertések egy része hosszában félbevágva a hűtöraktárba került, a többit azonban azonnal darabolják. Külön kiskocsira rakják a combot, a karajt, az olalast, a szalonnát, a belső részeket. A rakományt más-más helyiségbe tolják. Az egyikben sonkatekercset, a másikban különleges ízlés szerint sokféle kolbászt, továbbá hurkát, disznósajtot, angolszalonnát, májkrémet- összesen hatvanhét féle terméket készítenek belőle. A készítményeket füsttel, lánggal tartósítják, nagy-nagy helyiségekben érlelik, vagy éppen az elkészítés után azonnal forgalmazzák, asszerint, milyen termékről van szó.Ezeket Nádudvar húsboltjában, élelmiszerüzletében vásárolhatják meg a helybeliek. A termelőszövetkezetnek vannak saját üzletei is. Például Debrecenben, de a nádudvari húskészítmények az ország más vidékén is kaphatók. xxx A húskészítmények 23 százaléka a nádudvarihoz hasonló húsüzemekben készül. A többi élelmiszeripari termék, az üdítőitalok, a tej és tejtermékek, lisztesáruk stb. termelésében a mezőgazdasági üzemek 11 százalékban részesednek. Az egy „fedél“ alatt történő nyersanyagtermelés és végtermékgyártás további előnye, hogy biztosan feldolgozásra kerül mindaz, ami megtermett. És az sem mellékes, sok-sok fuvarköltség takarítható meg ázz,-', hogy a gyersanyagot nem kell távoli feldolgozóüzembe szállítani. KÖVETKEZIK: GYORSVACSORA-GYÁRTÓK 1981. VI. 7. 9 Évente százezer sertést és szarvasmarhát vágnak le, illetve dolgoznak fel a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. A tíz környékbeli község ellátásán kívül Debrecen húsellátásába is besegít. Felvételünkön a kolbász és szalámiérlelő részleg BUBIT nun Kombájnnal szüretelik a szólót a nyárlörinci Szikrai Állami Gazdaságban (MTI felvételek)
