Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-01-25 / 3. szám
A CSKP XV. kongresszusa nagy figyelmet szentelt olyan kérdéseknek, mint a szocialista államiság, a szocialista demokrácia fejlődése és szocialista társadalmunk politikai rendszerének tökéletesítése. Az a politikai rendszer, melyben vezető szerepe a marxista-leninista pártnak van, a munkásosztály leqnaqyobb vívmányai közé tartozik. Csak e párton keresztül tud a munkásosztály érvényt szerezni leglényegesebb jogainak, csak általa töltheti be történelmi küldetését és egyesítheti az összes dolgozót a szocializmus győzelméért vívott harcban. A mi szocialista államunk valóban demokratikus állam. Egy olyan új társadalom felépítésének meghatározó eszköze, amely a felszabadult munkán, a szociális és nemzeti igazságosságon alapul. A demokrácia, a szabadság, a polgárjogok és a nép szuverenitásának kérdései állandóan az ideológiai küzdelem és politikai harc homlokterében állnak. Osztályellenségeink, a burzsoá ideológusok nem adták fel céljaikat, dicsőítik a burzsoá demokráciát és mindenáron alá akarják ásni a szocialista demokrácia hitelét, csorbítani az új típusú demokrácia lényegét és jelentőségét. A demokrácia, szó szerint lefordítva, népuralmat jelent. Ez olyan államforma, amely polgárainak lehetővé teszi, hogy részt vegyenek a hatalomban, biztosítja számukra a törvény előtti egyenlőséget, a politikai jogokat és a szabadságot. A marxista-leninisták a demokráciát konkrétan, történelmi és osztályszempontból értelmezik. A demokrácia mint az állam politikai hatalmának bizonyos típusa és formája összekapcsolódik a társadalom fejlődésének adott szakaszával, egy osztály- és szociális szempontból diferenciált társadaloméval. Mindig kapcsolatban van az osztályok életével és harcával, bizonyos államtipussal s az érdekek megvalósításának és a politikának bizonyos módszereivel. Egy olyan társadalomban, amely ki- zsákmányolókra és kizsákmányoltakra oszlik, sosem lehetett valódi demokrácia. A demokráciának osztályjellege van. Az osztálytársadalmak történetében mindig az az osztály uralkodott és uralkodik, amely a termelési eszközök birtokosa, és kezében összpontosul a gazdasági hatalom. A valóságban minden demokrácia, mint a társadalom politikai szervezetének formája, végeredményben a termelést szolgálja és az adott társadalom termelési viszonyai határozzák meg, hangsúlyozta V. L. Lenin. Ezért mindig figyelembe kelt venni a demokrácia konkrét történelmi fejlődését, azt, hogy mennyire függ a társadalmi-gazdasági formáktól, az osztályharc jellegétől. Lenin mindig hangsúlyozta, hogy amíg különböző osztályok léteznek, nem beszélhetünk „tiszta demokráciáról,“ csak osztálydemokráciáról. Ezért a kérdést mindig egyértelműen tette fel: demokrácia a magántulajdon talaján, vagy a magántulajdon megszüntetéséért folytatott harc alapján. Kinek a demokráciája, melyik társadalmi osztályé? A jelenlegi burzsoá propaganda az égig dicséri a nyugati demokráciát. De elfedi osztálylényegét, értelmét és célját. Nem beszél arról, kinek az érdekeit képviseli ez a demokrácia, kit szolgál, milyen alapvető célokat követ. A burzsoá demokrácia mindig a kapitalisták osztályuralmának eszköze volt, és ma is az; a munkásosztály és minden dolgozó elnyomásának és- kizsákmányolásának eszköze. Az emberek egyenlősége, melyet a burzsoázia hirdet, gyakorlatilag nem valósulhat meg, amig a gazdasági egyenlőtlenség létezik. A dolgozóknak nincs meg az a lehetőségük, hogy a képviseleti szervekbe olyan képveselöket válasszanak, akik az ő érdekeiket védhetnék. Ezt meggyőzően alátámasztják a jelenlegi időszak néhány parlamentjének szociális összetételéről kiadott adatok. Az Amerikai Egyesült Államok száztagú szenátusának 13 százalékát ipar- és pénzmágnások, 65 százalékát jogászok alkotják, akik rendszerint a monopóliumokkal állnak szoros kapcsolatban. Az Egyesült Államokat képviselő parlamentben nincs egyetlen munkás sem. A Német Szövetségi Köztársaságban a munkások - bár a foglalkoztatott lakosság 50 százalékát alkotják - csak 7,1 százalékban vannak képviselve a parlamentben. Ez a tény sokat elmond a nyugati „demokráciáról“, ahol a munkásosztály és a dolgozók, tehát a többség sorsáról olyan képviselők döntenek, akik kezükben tartják a politikai és gazdasági hatalmat és saját érdekeiket rákényszerítik a társadalomra - a többségre. A demokrácia efféle típusának alapvető ellentétét képezi a szocialista demokrácia, amely a történelemben először juttatja kifejezésre és teszi lehetővé, hogy a dolgozók széles rétegei aktívan vegyenek részt az állam irányításában és a közügyek intézésében. Olyan államforma, amely lehetővé teszi a polgárjogok megvalósítását, a dolgozók szabadságát és a nép valódi függetlenségét. Lenin azt tanította, hogy szocializmus demokrácia nélkül nem létezhet, mert a szocialista rendszer lényege maga a demokrácia. A proletariátus diktatúráját olyan államformának tartotta, amely új módon demokratikus a munkásosztály és a dolgozók számára és új módon diktatórikus a burzsoáziával és kiszolgálóival szemben. A szocialista demokrácia a társadalom demokratikus szervezetének legfejlettebb történelmi típusát képviseli, valódi demokráciát jelent a nép többsége, a dolgozó tömegek számára. Ez nemcsak a szavak, hanem a tettek demokráciája. Ez a többség demokráciája, amely a proletárdiktatúra államának megszületésével együtt formálódott, a szocializmus építésének éveiben fejlődött, s amely ma is szüntelenül mélyül és fejlődik. Ez olyan demokrácia, melynek jótállója a szocialista társadalom vezető ereje, a munkás- osztály, és annak élcsapata, a kommunista párt. A mi politikai rendszerünk össznépi jellegű. Tökéletesítése és a szocialista társadalom építése során a CSKP a munkásosztály és a dolgozók hatalmának kulcsfontosságú jelentőségéből indul ki. „A hatalom kérdését - tanította Lenin - nem lehet megkerülni, sem elodázni, mert éppen ez az az alapkérdés, amely mindent meghatároz a forradalom fejlődésében, kül- és belpolitikájában“. Egyidejűleg rámutatott, hogy a politikai rendszer, a politikai hatalom a szocializmusban mindenki számára hozzáférhető, minden a tömegek szeme előtt történik, a tömegek számára elérhető, közvetlen és egyenes szerve a néptömegeknek, akaratuk végrehajtója. Ezt a lenini hagyatékot vallja magáénak a mi pártunk is. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy országunkban minden szervet és szervezetet a munkásosztály, a szövetkezeti dolgozók és a szocialista értelmiség képviselői hoztak létre. A szocialista demokrácia egész rendszere arra irányul, hogy a dolgozó embert szolgálja, érdekeit és szükségleteit kifejezze. A szocialista demokrácia lényege a dolgozók aktív részvétele az állam és a gazdasági élet irányításában, a társadalmi élet kérdéseinek megoldásában. A CSKP arra törekszik, hogy a politikai pártok és a Nemzeti Front szervezetein keresztül minden polgár érvényesíthesse politikai jogait és szabadságát. A szocialista állam demokráciája abban is megnyilvánul, hogy szilárd alapját a választott képviseleti szervek képezik. A választójog nálunk általános, közvetlen, egyenlő és a szavazás titkos. A képviseleti szervekbe történő választások képezik azt a demokratikus alapot, amely minden dolgozó számára lehetővé teszi, hogy részt vegyen a közügyek intézésében és határozzon a társadalmi élet minden kérdésében. A nemzeti bizottságok mint az állam- hatalom és államigazgatás területi szervei lehetővé teszik, hogy az állampolgárok aktívan bekapcsolódjanak az irányításba, az igazgatásba és a határozatok meghozatalába. Közreműködésükkel minden községben, városban, járásban és kerületben megvalósul a néphatalom. A nemzeti bizottságokban több mint 200 ezer képviselő dolgozik, 41 százalékuk munkás, 19 százalékuk szövetkezeti tag vagy a mezőgazdaságban dolgozik, 23 százalékuk nő és 29 százalékuk az ifjúság soraiból kerül ki. Ezenkívül a különböző bizottságokban és aktívákban több mint 450 ezer állampolgár dolgozik, akik önként vesznek részt a közügyek intézésében. Ez a szocialista demokrácia iskolája. így a demokratikus intézmények és a Nemzeti Front szervezetei segítségével a különböző társadalmi rétegek, a nép széles tömegei bekapcsolódnak azoknak az utaknak keresésébe és kiépítésébe, amelyek a társadalom hatékony fejlesztéséhez vezetnek. Ök képviselik a legnagyobb erőt, amely a kommunista párt által kitűzött célokat megvalósítja. Tehát aktív tényezői politikánk megalkotásának, megvalósításának és ellenőrzésének. Ebben rejlik a szocialista demokrácia alapvető előnye. Az elkövetkező időszakban, kiindulva a CSKP KB 18. ülésének határozataiból és a Nemzetgyűlés legutóbbi tanácskozásán hozott döntésekből, az a fontos, hogy a CSKP XVI. kongresszusa, a képviseleti szervek általános választásai hozzájáruljanak az emberek nagymértékű aktivitásához a munkahelyeken. az állami szervekben és társadalmi szervezetekben kifejtett tevékenységéhez. Meg kell szilárdítani politikai rendszerünket, tökéletesíteni mechanizmusát, mélyíteni a szocialista demokráciát, annak minden megnyilvánulási formáját; olyanokat is. mint a szocialista versenymozgalom, az újítók és feltalálók mozgalma, a kölcsönös elvtársi segítség és együttműködés, a népi ellenőrző szervek munkájának tökéletesítése, a népbírák testületé, ahol több millió dolgozónk valósítja meg gyakorlatban a demokráciát. Most készítjük elő a választásokat. Népünk a további időszakra megválasztja képviselőit. Ez jelentős politikai esemény szocialista társadalmunk életében. A Nemzeti Front előkészített választási programjai a nép részvételével megtervezik a falvak, városok, járások és kerületek további fejlesztését, az irányítás eszközeiként hozzájárulnak az állampolgárok kezdeményező készségének és aktivitásának kibontakoztatásához. A választások előkészítésében megnyilvánul szocialista demokráciánk osztályjellege is, valamint képviseleti szerveink összetételében is kifejezésre jut. Ezekben meghatározott részük lesz a munkásoknak, a szövetkezeti dolgozóknak, a szocialista értelmiség és az ifjúság tagjainak, valamint a nőknek. Az elkövetkező időszakban az a legfontosabb, hogy általános javulást érjünk el elsősorban a nemzeti bizottságok irányító, szervező és nevelő munkájában, emeljük annak színvonalát. Fokozni kell az állampolgárok közvetlen részvételét a nemzeti bizottságok munkájában, aktívabban kell megoldani a község- és városfejlesztési kérdéseket, tökéletesíteni az irányítást gazdasági életünk minden szintjén, bevezetni a tökéletesített gazdasági irányítási rendszert. * * * A CSKP mindig tudatában volt, hogy a szocializmus építése csak a tömegek széles körű mozgalmának eredményeként jöhet létre. A szocializmus a milliós tömegek öntudatának, akaratának és széleskörű mozgalmának eredménye- A mi népünk meggyőződött róla és megérti, hogy a széles tömeqek számára csak a szocializmus teszi lehetővé a valódi demokrácia fejlődését. A következő időszakban is ebben az irányban fogjuk tökéletesíteni politikai rendszerünk formáit és módszereit, mélyíteni és tökéletesíteni a szocialista demokráciát. J. MACHYNIAK ELNIE KELL AZ ELŐADÁSNAK Dr. Augustin Konrád, a II. városkerületi pártbizottság politikai nevelési kabinetjének előadója nyugdíjas létére rendkívül elfoglalt ember. Sokáig kerestem, míg végre telefonon sikerült vele megbeszélnem a találkozót. A Szlovák Bányahivatalban lévő irodájából mindjárt megérkezésem után a tanácsterembe tessékel.- Itt legalább senki nem zavar - mondja, s egy székre mutat, majd a zsebéből egy kis cetlit húz elő. - Felkészültem - mosolyodik el. Én kissé dermedten nézek rá. - Csak néhány szót írtam föl magamnak, vezérfonalként - mondja magyarázatként ez már amolyan előadói szokás. Egyébként az előadást soha nem olvasom, s alapvető hibának tartom, ha valaki ezt teszi. Mindig arra törekszem, hogy közvetlen, élő kapcsolatot teremtsek a hallgatósággal, mert a mi munkánkban ez a legfontosabb. Valakinek talán „kisiskolás" módszernek tűnik, én viszont örülök, ha egy hallgató jelentkezik, kérdez, ebből tudom meg, értették-e a témát, az anyagot, eligazodnak-e benne. Egyszóval, élnie kell az előadásnak.- Mitől válik egy előadás élővé?- Sok mindentől, nagyon fontos az előadó egyénisége, az, hogy megtalálja a legmegfelelőbb módszereket azon csoport számára, amelyikkel dolgozik. Ezenkívül számos más apró tényező is szerepet játszik abban, hogy a hallgatóság mit visz magával egy-egy előadásról, szemináriumról, gyakorlatról. Az egyes témák általában szélesebb területet ölelnek fel, lehetetlen mindent belesűríteni. Az általános dolgokat gyorsabban elmondja az ember, a fontosabbakat kiemeli. Én igyekszem a gyakorlati, konkrét tapasztalatokra helyezni a fő súlyt, ezek jobban lekötik a figyelmet, megragadnak és elgondolkodtatnak. Kellemes, nyugodt hangja betölti az egész termet. Szinte mozdulatlanul figyelem öt, a jegyzetelésről is megfeledkezem. Augustin Konrád 1914-ben született Bécsben, cseh munkáscsalád gyermekeként. Édesapja 1920-ban Brati- slavába került. Már gimnazista korában megismerte az osztálykülönbséget, s jogi tanulmányai idején kapcsolatba került a haladó diákokkal, tagja lett a Szociáldemokrata Diákszövetségnek. Tanulmányai befejezte után élete nem volt könnyű, felesége a három gyermek mellett nem vállalhatott munkát, ezért néha bizony szorosabbra kellett húzni a derékszíját. 1948-ban lépett be a CSKP tagjainak sorába. Az ötvenes években a termelésben dolgozott, a Kablo gyárban esztergályosként.- Számomra ezek nem voltak elfecsérelt évek. A munkások között éltem, és sok mindent megtanultam, s én is tanítottam a dolgozókat, pártcsoportvezetőként működtem. A falu szocializálása idején a kelet-szlovákiai kerületbe küldtek négy hónapra, ez idő alatt oly sok minden történt, hogy azt elmesélni itt most röviden lehetetlen. Emlékek és események, amelyek a múlté de a máé is. A pártépítés elméletével és gyakorlatával foglalkozó előadó személyes élményeit, tapasztalatait adja tovább a ma nemzedékének.- Évente negyven órám van, előadok az esti egyetemen is, hallgatóságom különböző korcsoporthoz tartozik. Hozzám viszont legközelebb a fiatalok állnak, ök a halasabb és aktívabb, bátrabb részvevők, akik sok mindent meglátnak, jót és rosszat, egészségesen kíváncsiak és vitakészek. S én mindig szívesen meghallgatom a problémáikat, észrevételeiket, kérdéseiket - s minden esetben igyekszem őszinte választ adni rájuk. URBÁN KLÁRA 1981. 1.25. ÚJ TÍPUSÚ DEMOKRÁCIA
