Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-05-24 / 20. szám

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1981. május 24. VASÁRNAP BRATISLAVA XIV. ÉVFOLYAM 20. SZÁM ÁRA 1 KORONA A Bratislavai Hegesztési Ku­tatóintézet nagymértékben kiveszi részét a mikroelektro­nikának a tech­nológiai folya­matok irányítá­sában történő alkalmazásá­ból. A kutatóin­tézet dolgozói keresik a meg­oldást arra, hogy miként le­hetne a hegesz­tési folyamatok automatizálásá­val, illetve robo- tizálásával nö­velni a munka­termelékenysé­get. A felvételen Branislav Miáík mérnök a cent- rifugálöntvény- cső hegeszté­sére szolgáló berendezés prototípusán dolgozik. Ez az első teljesen automatizált hegesztőberen­dezések egyike, amely ívhe­gesztésre alkal­mazható. (Felvétel: ŐSTK -Pavol Neubauer) A figyelmes újságolvasónak bizonyára feltűnt, hogy az idei május 1-e alkalmából kitüntetettek között sok volt a tudományos kutató, a műszaki szakember, s hogy a különböző állami díjakat valóban figyelemre méltó kutatási, illetve fejlesztési feladatok megoldásá­ért ítélték oda. A kitüntetett tudományos illetve műszaki-fejlesztési dolgozók többféle szakterületet képviselnek, ami egyúttal azt is bizonyítja, hogy a tudománynak szinte minden ágában vannak kiváló szakembereink, olyanok, akik világviszonylatban is jelentősen hozzájárulnak a tudományos ismeretek gyarapításához. Örülhetünk az egyes tudósok, műszaki szakembe­rek, illetve az általuk vezetett kollektívák sikereinek, amelyek azt bizonyítják, hogy az oly sokat szorgalma­zott gyorsabb ütemű tudományos-műszaki fejlesztés nem elérhetetlen, megteremtettük hozzá az alapokat. Igen, jó alapokat teremtettünk, hiszen általában színvonafasan felszerelt tudományos és kutatási mun­kahelyeink, jól ellátott kísérleti intézményeink vannak - amelyek úgyszólván a népgazdaság minden egyes termelő és nem termelő ágazatához szorosan kötőd­nek. A felszereltség színvonala persze még nem min­den, jó működésükhöz e tudományos-műszaki és kutatási-fejlesztési intézményeknek és munkahelyek­nek képzett és széles látókörű munkatársakra és szakemberekre is szükségük van. És, persze, jó együttműködésre azokkal a vállalatokkal, munkahe­lyekkel, amelyektől közvetlenül függ kutatási eredmé­nyeik gyakorlati megvalósítása. A tudományt a gyakorlatba - így fogalmazhatnánk meg nagyon tömören azokat a feladatokat és célokat, amelyeket népgazdaságunk intenzív fejlesztésével kapcsolatban tűzött ki a CSKP XVI. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa. A határozatok és a kongresz- szusi dokumentumoknak szinte mindegyike tartal­mazta ezt a jogos követelményt. Jogosat, mert hazánk az egy lakosra jutó tudományos dolgozók számát illetően a világ legfejlettebb országai közé tartozik, de a hatalmas tudományos-műszaki alap által produkált értéket tekintve már jócskán lemarad a nemzetközi élvonal mögött. Ahhoz, hogy a tudomány és a műszaki fejlesztés valóban hatékony legyen, nagyon sok összefüggés pontos felismerésére és figyelembevételére van szük­ség. Ahhoz viszont, hogy ezeket az összefüggéseket mindenütt pontosan felismerjék, arra van szükség, hogy a tudományos dolgozók és az eredményeiket a gyakorlatban alkalmazók között állandó legyen a párbeszéd, mert e nélkül aligha tudnak az eddiginél hatékonyabban dolgozni. A kutatási eredményeink gyakorlati érvényesülését figyelemmel kísérő szakem­berek kimutatták, hogy nem ritka eset, amikor a két fél - vagyis a tudomány és a gyakorlat - nem képes közös nevezőre jutni, s talán a kellő gazdasági szabályozók hiánya miatt nem is nagyon akar. Márpedig ez alapvető hiba, hiszen megtörténhet - és a gyakorlat bizonyítja, hogy meg is történik hogy a kutatómérnökök, szakemberek nagy részét teljesen érdektelen feladatok megoldásával bízzák meg. Világos koncepcióra van szüksége mindkét félnek, s ezeknek a koncepcióknak közös célon kell alapulniuk. Ha a tudomány és a terme­lés „ellenfélként“, nem pedig alkotó társként tekint egymásra, akkor annak végső soron az egész népgaz­daság vallja a kárát. Nem szenvedünk hiányt jó példákban sem, bár ezek száma még lényegesen kisebb, mint a kevésbé örven­deteseké. Például a Martini Nehézipari Müvek komá­romi (Komámo) Steiner Gábor Hajógyárában nagyon eredményes munkát végzett a Szlovák Műszaki Főis­kola gépészeti szakembereinek egy csoportja. A szó szoros értelmében befogták a tudományt a gyakorlat szekerébe, mégpedig a kerületi pártbizottság ösztön­zésére. A szóban forgó csoport a vállalat termelési és műszaki problémáit a kívülálló szemével vizsgálta, ami csak hasznára vált a termelésnek. A vizsgálatok alap­ján megszületett gyakorlati javaslatok jelentős részét hamarosan a gyakorlati megvalósítás követte, és további javaslatokat hamarosan megvalósítanak. Ebben a vállalatban kézenfekvőén bebizonyosodott, hogy az elméletnek a gyakorlattal, a termeléssel tör­ténő összekapcsolása olykor még meglepő hatékony­ságnövekedést is eredményezhet. A tudománynak és a termelésnek ezt az együttmű­ködési formáját jó lenne több más vállalatban, szak­ágazatban is meghonosítani, olyannyira, hogy ez végül is természetessé váljon. Mert ha nem válik természe­tessé ez a módszer, akkor a 7. ötéves tervidőszak végén is hasonló összegezéseket olvashatunk a tudo­mányos eredmények gyakorlati érvényesítéséről, mint az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztériu­mában készített felmérés a 6. ötéves tervidőszakban e téren elért eredményekről. Az illetékes szervek 10 kutatási-fejlesztési munkahelyet és 12, a kutatási ered­ményeket megvalósító vállalatot vizsgáltak felül abból a szempontból, hogy miként valósították meg a kutatási eredményeket a termelésben. A kapott kép azt mutatja, hogy a termelők nagyon gyakran elutasí­tották a megvalósítás lehetőségét, többek között olyan indokkal, hogy nincsenek meg a műszaki-szervezési feltételeik, hiányoznak a beruházási és devizaeszkö­zök, megoldatlan a termelési technológia műszaki ellátása stb. Ahol ilyen indokokat sorakoztattak fel a termelők, ott nyilvánvaló, hogy a végeredmény sem lehetett más, mint lemaradás - ezúttal az új élelmiszer- ipari termékek - gyártásának megkezdésében. Nyilvánvaló és közérthető a XVI. pártkongresszuson kitűzött cél, amelynek értelmében a lehető leggyorsab­ban - és minél több termékkel - fel kell zárkóznunk a nemzetközi élvonalba, s ez más módon nem lehetsé­ges, csak a tudomány és a gyakorlat erejének össze­kapcsolásával. PÁKOZDI GERTRUD A TUDOMÁNYT A GYAKORLATBA \

Next

/
Oldalképek
Tartalom