Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-04-26 / 16. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA FÉMMEGMUNKÁLÁS - SZIKRAFORGÁCSOLÁSSAL Az EIR 002 A mikroprocesszoros szikraforgácsoló gép A berendezés minden emberi beavatkozás nélkül, a betáplált programnak megfelelően készíti el a kívánt darabokat. (A szerző felvételei) Szikraforgácsolás - anyagleválasztó eljárás, amelyben az anyag eltávolítását a villamos kisüléskor keletkező anyag vándorlás végzi. Lényege, hogy a szigetelő folyadékban két elektródot - a megmunkálandó anyagot és a szerszámot - helyeznek el, és közöttük általában kondenzátorok töltésének periodikus kisülése útján folyamatos villamos impulzusokat létesítenek. A kisülés - amely igen kis keresztmetszetű csatornábar néhány mikroszekundum alatt igen nagy áramsürűséggel játszódik le - levezeti a kondenzátorok töltését. A folyamat rendkívül gyors kisülések és feltöltódések következtében 2-100 kHz frekvencián folytonossá válik. A megmunkálandó darabot a kondenzátorok pozitív, a szerszámként használt elektródot pedig a negatív sarkaihoz kapcsolják. A szikrák termikus és dinamikus hatása az egymással szemben álló felületeken mindkét elektródból apró krátereket robbant ki, így a szerszámként használt elektród alakja pontosan rámásolódik a munkadarabra. (Címszó a Műszaki Lexikonból, Akadémia Kiadó, Budapest) A gépipari termelés legfontosabb eszközei a szerszámgépek, amelyeknek működési elve még a múlt században alakult ki, és lényegében napjainkig sem változott meg. A fémforgácsoló gépek a munkadarabról forgács alakjában távol ítják el a felesleges anyagot, és így formálják megfelelő pontosságúra az alkatrészt. Itt sem állt meg azonban afejlödés, és az utóbbi években egyre több szó esik szakmai körökben a szikraforgácsolásról, amely bizonyos területeken forradalmasítja a fém- megmunkálást. Az új működési elvű szerszámgépek fejlesztését, tökéletesítését hazánkban a Nővé Mesto nad Vá- hom-i Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézetre bízták, amely már konkrét eredményeket is fel tud mutatni. A „konkrét eredmény“ az EIR 001 A típusú szerszámgépben testesül meg. Maga a kutatóintézet 6 darabot gyártott belőle, de már a Povazská Bystrica-i Gépgyár is készített belólőle kettőt. Mind a 8 berendezést RPP 16-os számítógéppel irányították. Nővé Mesto nad Váhomban azóta már a szikraforgácsoló gép tökéletesített változatát is elkészítették. A neve: EIR 002 A, és a fémmegmunkálást mikroprocesszor irányítja.- Milyen jövőt jósol a szakember ennek a teljesen új rendszerű gépnek? Ladislav Senecky mérnök, kandidátus, az elektroeróziós gépeket fejlesztő osztály vezetője válaszol:- Az elkövetkező évtizedekben egyre pontosabb gépalkatrészekre lesz szükség, és közben az anyaggal is takarékoskodnunk kell. A szikraforgácsoló gépek mindkét követelményt kielégítik. Az irányítás programozással történik, így a megmunkálás rendkívül pontos és anyagtakarékos, mert úgyszólván ismeretlen fogalom itt a selejt. Ez a gép tévedhetetlen, nagy termelékenységű, és kiváló minőséget biztosít, így különösebb jóstehetség nélkül is állítom, hogy nagy jövő vár rá.- A gyárakban valószínűleg hozzászoktak a hagyományos szerszámgépekhez. Nem idegenkednek az újaktól?- A termelő vállalatoknak évente legalább 50 ilyen rendszerű gépre van szükségük. Egyelőre... Az új rendszerű szerszámgépek gyártása még éppen hogy csak megkezdődött, és a KGST keretében csak mi foglalkozunk ezzel a kérdéssel, így valószínű, hogy rövidesen nagyobb szériákban is megindul a gyártásuk. Ugyanakkor a fejlett tőkésországokban is csak néhány vállalat foglalkozik az új alapon működő szerszámgépek fejlesztésével és gyártásával. Két svájci vállalat- az Agia és a Charmilles - állítja elő - egyelőre évi 200 millió frank értékben - a világtermelés 90 százalékát. Várható tehát, hogy az exportban jó eredményeket érhetünk el, ha időben felfuttatjuk a gyártást. Az Agia cég eddig kb. 1000 szikraforgácsolással működő számjegyvezérlésü megmunkálógépet dobott a piacra. A kutatóintézet által kifejlesztett gépek - a svájci berendezésekhez hasonlóan - rézsutolással is dolgozhatnak, és itt is hasonló pontosságú a megmunkálás. Vágósebességük percenként 18-20 milliméter, alig kevesebb a svájciakénál. Ami az árukat illeti, mi sokkal előnyösebb feltételeket kínálhatunk a vevőknek. Az Agia által piacra dobott gépek ára 400 ezer frank, a mienké pedig 1,2 millió korona. Egyelőre még a hazai igényeket sem tudjuk kielégíteni, így évenként 8-10 szikraforgácsolással dolgozó gépet importálunk. De még igy is csak kb. egyhatodrész- ben tudjuk kielégíteni a hazai igényeket. Felmerül tehát a kérdés: vajon nem lenne-e célszerű gyorsan növelni a korszerű berendezések gyártását? E kérdésre Dusán Zajac mérnök, a Povazská Bystrica-i Gépgyár igazgatója így válaszolt:- Célszerű lenne a termelés felfuttatása, és mi fel is akarjuk futtatni. Hogy mást ne mondjak: minden egyes ilyen megmunkáló gép üzembe helyezésével 6-12 magas képzettségű szakmunkás (pl. szerszámkészítő) teljesítménye takarítható meg.- Valami talán gátolja a termelés növelését?- Az elektronikai ipar teljesítménye szab határt az elképzeléseinknek. Sajnos, a Tesla nem vállalkozott elég rugalmasan a gépekhez szükséges elektronikai irányító berendezések gyártására, így a mi vállalatunk dolgozóinak kell egyes rendszereket kifejleszteni és legyártani. Vállalatunkban az idén 6 millió korona értékű elektronikus elemet gyártunk, a 7. ötéves tervidőszak végéig pedig évi 22 milliós korona értékre növeljük a termelést. Kérdés, hogy nem lenne-e célszerűbb és olcsóbb, ha nem a gépgyártóknak kellene helyettesíteniük az elektronikai ipari vállalatokat. Terveink .értelmében a 7. ötéves tervidőszak utolsó három évében már évenként 15 darab szikraforgácsolással dolgozó gépet tudunk gyártani, így évenként 450-500 szakembert tudunk más tevékenységekre felszabadítani. A népgazdaságnak azonban ennél sokkal több ilyen berendezésre lenne szüksége. Az elektronikus irányító rendszerek gyártásában azonban hamarosan jobbra fordulhat a helyzet, éppen ezért a Povazská Bystrica-i gépgyártóknak is fel kellene készülniük a szikraforgácsoló gépek nagyobb ütemű gyártására. Idézzük csak fel, hogy mit mondott ezzel kapcsolatban LubomírStrou- gal elvtárs a CSKP KB 18. ülésén: ,,A döntő fontosságú ágiatokban végrehajtott következetes elektronizáció és automatizáció a társadalmi munkatermelékenység jelentős növelését eredményezi, hozzájárul az anyag-, a nyersanyag- és energia-megtakarítás fokozásához. Éppen ezért a 7. ötéves tervidőszakban az elektronikai ipar termelésének 50 százalékos növelésével számolunk." A legfelsőbb pártszervek tehát olyan programot tűztek ki, amelynek megvalósítása révén a progresszív gépipari termékek gyártásának színvonala is lényegesen emelkedik majd. Kétségtelenül e progresszív termékek sorába tartozik a szikraforgácsoló fém- megmunkáló gép is, amely iránt már külföldről is nagy az érdeklődés. A lengyelek például szívesen megvásárolnák gyártási licencét, az olasz Olivetti cég pedig velünk együtt szeretné gyártani - kooperációban. Megfontolandóak ezek a külföldi ajánlatok is. Lehetséges, hogy számunkra előnyösebb lenne egyelőre a szükséges elektronikus elemek külföldről történő beszerzése, mint a kész gépek vásárlása. A helyes döntés bizonyára számos gazdasági kalkuláció alapján születik majd meg az illetékes pénzügyi és tervező intézetek részéről, amelyek a szikraforgácsoló gépek hazai termelésének problémájával kétségtelenül érdemben foglalkoznak majd. Műszaki fejlesztésünk jelenlegi szakasza ezt mindenképpen megköveteli. MARIÁN FUSEK Elektronikus birka Ausztrália ipari kutatási szervezete (QSIRO) „elektronikus juhot“ fejlesztett ki. Ez megmondja például, hogy Új -Dél- Walesben a bárányok miért nem fejlődnek a kellő mértékben vagy Tasmániában a téli nyírás hogyan alakítja az etetés mértékét. Az „elektronikus juh“ természetesen nem más, mint egy komputer, amelyet arra programoztak be, hogy mind az ausztráliai, mind a tekintélyes mérvű nemzetközi kutatás eredményeit hasznosítsa. Ennélfogva bizonyos helyi tényezőket is figyelembe véve, meg kell határoznia a juhok várható fejlődését általában az ausztráliai és különösen a helyi környezeti és élelmezési viszonyok között. Ilyen nagy területű országban a mezőgazdasági tanácsadók nehézségeinek egyike éppen az, hogy az általános ajánlások nem sok hasznot hoznak a juhtenyésztőknek. A CSIRO szakemberei az „elektronikus juh“ megvalósításához először összegezték: mit tudnak a juhokról, táplálkozási szokásaikról és élelmezési igényeikről. Ezt követően az adatokat betáplálták a komputerbe, például arra keresve választ, miért fejlődnek társaikhoz viszonyítva lassabban a friss, öntözött nyári legelőkön tenyésztett bárányok. Az Új-Dél-Walesben észlelt megfigyelésre a válasz az volt, í hogy a legelők füvének nagy a fehérje-tartalma, de a tápanyag , nem képes felszívódni, mert olyan fajta, amely a bendö mikrobáinak hatására gyorsan bomlik és eltávozik a bárányok vizeletével, csak kis része szívódik fel a belekben. > A komputer mutatta ki azt is, hogy Dél-Ausztrália egyes részein a nyári-őszi időszakban (decembertől májusig) azért nem fejlődtek kielégítően a bárányok, mert a fű aminocid tartalma túl kevés volt. A legnagyobb aminocidhiány januártól február közepéig lépett fel, a számítógép szerint tehát a bárányokat ezekben a hetekben átlagon felüli tápértékű takarmánnyal kell etetni. Ezután már csillagfürttel egészítették ki a bárányok élelmét, ami a berendezés által megjósolt fejlődéshez vezetett. Amikor a tasmániai gazdák tudni akarták, vajon a téli nyírás mennyiben befolyásolja a juhok ellátását, tanácsért az „elektronikus juh“-hoz fordultak. A komputer kimutatta, hogy a nyírás időpontja valóban nagyon fontos. Testhőmérsékletének megőrzésére egy hidegben nyírott juhnak ugyanis többet kell ennie, mint a gyapjasállatnak. Tíz októberben nyírt juhnak télen annyi élelem kell, mint hat júniusban nyírt juhnak. A komputertől most a téli élelmezési szükségletről várnak információkat a nyírás és elles különböző időivel kapcsolatban. Az ellés jó időzítése kulcskérdés a takarmányozás szempontjából, mert a vemhes juh a magzat érdekében növeli élelmiszerfogyasztását, de ha idejében nyírják meg, alig fogyaszt többet társainál. (THE TIMES) MIKROSZÁMÍTÓGÉPEK A KÖZHASZNÁLATBAN Mikroszámítógépekkel a lehető legkülönbözőbb feladatokat végezhetjük el, így például a tartálytöltésnél a szelep elzárását is, az elért hőfoknál pedig a hevítési folyamat megszakítását stb. Nehezebb viszont a feladat teljesítése, ha a mikorszámítógépnek azonnal kell reagálni a feladott műveletre, s főleg ha rövid időn belül több feladat elvégzését igényeljük. A Siemens AG nyugat-német cég most olyan mikroszámítógéprendszert dolgozott ki, amely kiutat mutatahasonló helyzetképből. Ez a rendszer összesen 4096 feladat elvégzését biztosítja adott időn belül, ugyanakkor lehetőség van a folyamatos munkavégzésre is. Az adathordozást diszktekercsek végzik. Az említett rendszer két részből áll, az egyik az SMP-E8 alapegység, a másik az E 303 adathordozó. A felhasználási célnak megfelelő memoria- és periferikus egységek is hozzácsatolhatok. A program feldolgozása szimultán történik az alapegységben, a dinamikus prioritás pedig lehetővé teszi a legsürgősebb feladatok előtérbe helyezését. Azok a feladatok, amelyek egymástól függetlenül teljesíthetők, megoldásuk során felcserélhetőek. Speciális egységek beiktatásával az egyes feladatokat szinkronizálni lehet, s ez leginkább akkor kedvező, amikor a megoldás időhöz kötött. A memóriaegységek összekapcsolása lehetővé teszi a memo- riablokkok szabad választását is. A 256 rendszer földolgozása mellett ún. konzervációs program is besorolható a gépbe, akárcsak a naptárral ellátott óra. -baA Prága-Bechovice-i Erősáramú Elektronikai Kutatóintézet egyik hattagú munkacsoportja számjegyvezérlésü szervmotort fejlesztett ki a köszörűgépekhez. A motor kifejlesztésénél eredeti mogoldást alkalmaztak, amely menet közben, zárt hurokban szabályozza a motor sebességét. Az új motor egyszerűsíti a köszörűgépek kezelését, kiszélesíti az automatizálás és a programvezérlés lehetőségeit, s jelentősen csökkenti a köszörűgépek szerkezeti elemeinek a számát. A munkatermelékenység növekedése egyetlen köszörűgépnél 140 000 koronás hasznot eredményez, miközben a gép élettartama 20 százalékkal, üzembiztonsága 30 százalékkal növekszik, s a karbantartási költségek 20 százalékkal csökkennek. A felvételen Tomás Dusek mérnök a szervmotor vezérlési rendszerének logikai áramköreit ellenőrzi. (A ŐSTK felvétele) 1981. IV. 26. ÚJ SZÚ
