Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-04-26 / 16. szám

TUDOMÁNY TECHNIKA FÉMMEGMUNKÁLÁS - SZIKRAFORGÁCSOLÁSSAL Az EIR 002 A mikroprocesszoros szikraforgácsoló gép A berendezés minden emberi beavatkozás nélkül, a betáplált program­nak megfelelően készíti el a kívánt darabokat. (A szerző felvételei) Szikraforgácsolás - anyaglevá­lasztó eljárás, amelyben az anyag eltávolítását a villamos kisüléskor keletkező anyag vándorlás végzi. Lényege, hogy a szigetelő folya­dékban két elektródot - a meg­munkálandó anyagot és a szerszá­mot - helyeznek el, és közöttük általában kondenzátorok töltésé­nek periodikus kisülése útján fo­lyamatos villamos impulzusokat létesítenek. A kisülés - amely igen kis keresztmetszetű csatornábar néhány mikroszekundum alatt igen nagy áramsürűséggel játszó­dik le - levezeti a kondenzátorok töltését. A folyamat rendkívül gyors kisülések és feltöltódések következtében 2-100 kHz frekven­cián folytonossá válik. A megmun­kálandó darabot a kondenzátorok pozitív, a szerszámként használt elektródot pedig a negatív sarkai­hoz kapcsolják. A szikrák termikus és dinamikus hatása az egymás­sal szemben álló felületeken mindkét elektródból apró krátere­ket robbant ki, így a szerszámként használt elektród alakja pontosan rámásolódik a munkadarabra. (Címszó a Műszaki Lexikonból, Akadémia Kiadó, Budapest) A gépipari termelés legfonto­sabb eszközei a szerszámgépek, amelyeknek működési elve még a múlt században alakult ki, és lényegében napjainkig sem válto­zott meg. A fémforgácsoló gépek a munkadarabról forgács alakjá­ban távol ítják el a felesleges anya­got, és így formálják megfelelő pontosságúra az alkatrészt. Itt sem állt meg azonban afejlödés, és az utóbbi években egyre több szó esik szakmai körökben a szikra­forgácsolásról, amely bizonyos te­rületeken forradalmasítja a fém- megmunkálást. Az új működési elvű szerszám­gépek fejlesztését, tökéletesítését hazánkban a Nővé Mesto nad Vá- hom-i Gépesítési és Automatizá­lási Kutatóintézetre bízták, amely már konkrét eredményeket is fel tud mutatni. A „konkrét eredmény“ az EIR 001 A típusú szerszámgépben testesül meg. Maga a kutatóinté­zet 6 darabot gyártott belőle, de már a Povazská Bystrica-i Gép­gyár is készített belólőle kettőt. Mind a 8 berendezést RPP 16-os számítógéppel irányították. Nővé Mesto nad Váhomban azóta már a szikraforgácsoló gép tökéletesített változatát is elkészí­tették. A neve: EIR 002 A, és a fémmegmunkálást mikropro­cesszor irányítja.- Milyen jövőt jósol a szakem­ber ennek a teljesen új rendszerű gépnek? Ladislav Senecky mérnök, kan­didátus, az elektroeróziós gépeket fejlesztő osztály vezetője válaszol:- Az elkövetkező évtizedekben egyre pontosabb gépalkatrészek­re lesz szükség, és közben az anyaggal is takarékoskodnunk kell. A szikraforgácsoló gépek mindkét követelményt kielégítik. Az irányítás programozással törté­nik, így a megmunkálás rendkívül pontos és anyagtakarékos, mert úgyszólván ismeretlen fogalom itt a selejt. Ez a gép tévedhetetlen, nagy termelékenységű, és kiváló minőséget biztosít, így különö­sebb jóstehetség nélkül is állítom, hogy nagy jövő vár rá.- A gyárakban valószínűleg hozzászoktak a hagyományos szerszámgépekhez. Nem idegen­kednek az újaktól?- A termelő vállalatoknak éven­te legalább 50 ilyen rendszerű gépre van szükségük. Egyelőre... Az új rendszerű szerszámgé­pek gyártása még éppen hogy csak megkezdődött, és a KGST keretében csak mi foglalkozunk ezzel a kérdéssel, így valószínű, hogy rövidesen nagyobb szériák­ban is megindul a gyártásuk. Ugyanakkor a fejlett tőkésorszá­gokban is csak néhány vállalat foglalkozik az új alapon működő szerszámgépek fejlesztésével és gyártásával. Két svájci vállalat- az Agia és a Charmilles - állítja elő - egyelőre évi 200 millió frank értékben - a világtermelés 90 szá­zalékát. Várható tehát, hogy az exportban jó eredményeket érhe­tünk el, ha időben felfuttatjuk a gyártást. Az Agia cég eddig kb. 1000 szikraforgácsolással műkö­dő számjegyvezérlésü megmun­kálógépet dobott a piacra. A kutatóintézet által kifejlesztett gépek - a svájci berendezésekhez hasonlóan - rézsutolással is dol­gozhatnak, és itt is hasonló pon­tosságú a megmunkálás. Vágóse­bességük percenként 18-20 milli­méter, alig kevesebb a svájciaké­nál. Ami az árukat illeti, mi sokkal előnyösebb feltételeket kínálha­tunk a vevőknek. Az Agia által piacra dobott gépek ára 400 ezer frank, a mienké pedig 1,2 millió korona. Egyelőre még a hazai igénye­ket sem tudjuk kielégíteni, így évenként 8-10 szikraforgácsolás­sal dolgozó gépet importálunk. De még igy is csak kb. egyhatodrész- ben tudjuk kielégíteni a hazai igé­nyeket. Felmerül tehát a kérdés: vajon nem lenne-e célszerű gyor­san növelni a korszerű berende­zések gyártását? E kérdésre Dusán Zajac mér­nök, a Povazská Bystrica-i Gép­gyár igazgatója így válaszolt:- Célszerű lenne a termelés felfuttatása, és mi fel is akarjuk futtatni. Hogy mást ne mondjak: minden egyes ilyen megmunkáló gép üzembe helyezésével 6-12 magas képzettségű szakmunkás (pl. szerszámkészítő) teljesítmé­nye takarítható meg.- Valami talán gátolja a terme­lés növelését?- Az elektronikai ipar teljesítmé­nye szab határt az elképzelése­inknek. Sajnos, a Tesla nem vál­lalkozott elég rugalmasan a gé­pekhez szükséges elektronikai irányító berendezések gyártására, így a mi vállalatunk dolgozóinak kell egyes rendszereket kifejlesz­teni és legyártani. Vállalatunkban az idén 6 millió korona értékű elektronikus elemet gyártunk, a 7. ötéves tervidőszak végéig pedig évi 22 milliós korona értékre nö­veljük a termelést. Kérdés, hogy nem lenne-e célszerűbb és ol­csóbb, ha nem a gépgyártóknak kellene helyettesíteniük az elek­tronikai ipari vállalatokat. Terveink .értelmében a 7. ötéves tervidő­szak utolsó három évében már évenként 15 darab szikraforgá­csolással dolgozó gépet tudunk gyártani, így évenként 450-500 szakembert tudunk más tevékeny­ségekre felszabadítani. A népgaz­daságnak azonban ennél sokkal több ilyen berendezésre lenne szüksége. Az elektronikus irányító rend­szerek gyártásában azonban ha­marosan jobbra fordulhat a hely­zet, éppen ezért a Povazská Bystrica-i gépgyártóknak is fel kel­lene készülniük a szikraforgácsoló gépek nagyobb ütemű gyártására. Idézzük csak fel, hogy mit mondott ezzel kapcsolatban LubomírStrou- gal elvtárs a CSKP KB 18. ülé­sén: ,,A döntő fontosságú ágia­tokban végrehajtott következetes elektronizáció és automatizáció a társadalmi munkatermelékeny­ség jelentős növelését eredmé­nyezi, hozzájárul az anyag-, a nyersanyag- és energia-megta­karítás fokozásához. Éppen ezért a 7. ötéves tervidőszakban az elektronikai ipar termelésének 50 százalékos növelésével számo­lunk." A legfelsőbb pártszervek tehát olyan programot tűztek ki, amely­nek megvalósítása révén a prog­resszív gépipari termékek gyártá­sának színvonala is lényegesen emelkedik majd. Kétségtelenül e progresszív termékek sorába tartozik a szikraforgácsoló fém- megmunkáló gép is, amely iránt már külföldről is nagy az érdeklő­dés. A lengyelek például szívesen megvásárolnák gyártási licencét, az olasz Olivetti cég pedig velünk együtt szeretné gyártani - koope­rációban. Megfontolandóak ezek a külföldi ajánlatok is. Lehetséges, hogy számunkra előnyösebb len­ne egyelőre a szükséges elektro­nikus elemek külföldről történő be­szerzése, mint a kész gépek vá­sárlása. A helyes döntés bizonyá­ra számos gazdasági kalkuláció alapján születik majd meg az ille­tékes pénzügyi és tervező intéze­tek részéről, amelyek a szikrafor­gácsoló gépek hazai termelésé­nek problémájával kétségtelenül érdemben foglalkoznak majd. Mű­szaki fejlesztésünk jelenlegi sza­kasza ezt mindenképpen megkö­veteli. MARIÁN FUSEK Elektronikus birka Ausztrália ipari kutatási szervezete (QSIRO) „elektronikus juhot“ fejlesztett ki. Ez megmondja például, hogy Új -Dél- Walesben a bárányok miért nem fejlődnek a kellő mértékben vagy Tasmániában a téli nyírás hogyan alakítja az etetés mértékét. Az „elektronikus juh“ természetesen nem más, mint egy komputer, amelyet arra programoztak be, hogy mind az ausztrá­liai, mind a tekintélyes mérvű nemzetközi kutatás eredményeit hasznosítsa. Ennélfogva bizonyos helyi tényezőket is figyelembe véve, meg kell határoznia a juhok várható fejlődését általában az ausztráliai és különösen a helyi környezeti és élelmezési viszo­nyok között. Ilyen nagy területű országban a mezőgazdasági tanácsadók nehézségeinek egyike éppen az, hogy az általános ajánlások nem sok hasznot hoznak a juhtenyésztőknek. A CSIRO szakemberei az „elektronikus juh“ megvalósításá­hoz először összegezték: mit tudnak a juhokról, táplálkozási szokásaikról és élelmezési igényeikről. Ezt követően az adatokat betáplálták a komputerbe, például arra keresve választ, miért fejlődnek társaikhoz viszonyítva lassabban a friss, öntözött nyári legelőkön tenyésztett bárányok. Az Új-Dél-Walesben észlelt megfigyelésre a válasz az volt, í hogy a legelők füvének nagy a fehérje-tartalma, de a tápanyag , nem képes felszívódni, mert olyan fajta, amely a bendö mikrobái­nak hatására gyorsan bomlik és eltávozik a bárányok vizeletével, csak kis része szívódik fel a belekben. > A komputer mutatta ki azt is, hogy Dél-Ausztrália egyes részein a nyári-őszi időszakban (decembertől májusig) azért nem fejlőd­tek kielégítően a bárányok, mert a fű aminocid tartalma túl kevés volt. A legnagyobb aminocidhiány januártól február közepéig lépett fel, a számítógép szerint tehát a bárányokat ezekben a hetekben átlagon felüli tápértékű takarmánnyal kell etetni. Ezután már csillagfürttel egészítették ki a bárányok élelmét, ami a berendezés által megjósolt fejlődéshez vezetett. Amikor a tasmániai gazdák tudni akarták, vajon a téli nyírás mennyiben befolyásolja a juhok ellátását, tanácsért az „elektroni­kus juh“-hoz fordultak. A komputer kimutatta, hogy a nyírás időpontja valóban nagyon fontos. Testhőmérsékletének megőr­zésére egy hidegben nyírott juhnak ugyanis többet kell ennie, mint a gyapjasállatnak. Tíz októberben nyírt juhnak télen annyi élelem kell, mint hat júniusban nyírt juhnak. A komputertől most a téli élelmezési szükségletről várnak információkat a nyírás és elles különböző időivel kapcsolatban. Az ellés jó időzítése kulcskérdés a takarmányozás szempontjá­ból, mert a vemhes juh a magzat érdekében növeli élelmiszer­fogyasztását, de ha idejében nyírják meg, alig fogyaszt többet társainál. (THE TIMES) MIKROSZÁMÍTÓGÉPEK A KÖZHASZNÁLATBAN Mikroszámítógépekkel a lehető legkülönbözőbb feladatokat vé­gezhetjük el, így például a tartály­töltésnél a szelep elzárását is, az elért hőfoknál pedig a hevítési fo­lyamat megszakítását stb. Nehe­zebb viszont a feladat teljesítése, ha a mikorszámítógépnek azonnal kell reagálni a feladott műveletre, s főleg ha rövid időn belül több feladat elvégzését igényeljük. A Siemens AG nyugat-német cég most olyan mikroszámítógép­rendszert dolgozott ki, amely ki­utat mutatahasonló helyzetképből. Ez a rendszer összesen 4096 fel­adat elvégzését biztosítja adott időn belül, ugyanakkor lehetőség van a folyamatos munkavégzésre is. Az adathordozást diszkteker­csek végzik. Az említett rendszer két részből áll, az egyik az SMP-E8 alapegy­ség, a másik az E 303 adathordo­zó. A felhasználási célnak megfe­lelő memoria- és periferikus egy­ségek is hozzácsatolhatok. A program feldolgozása szimul­tán történik az alapegységben, a dinamikus prioritás pedig lehető­vé teszi a legsürgősebb felada­tok előtérbe helyezését. Azok a fel­adatok, amelyek egymástól füg­getlenül teljesíthetők, megoldásuk során felcserélhetőek. Speciális egységek beiktatásával az egyes feladatokat szinkronizálni lehet, s ez leginkább akkor kedvező, amikor a megoldás időhöz kötött. A memóriaegységek összekap­csolása lehetővé teszi a memo- riablokkok szabad választását is. A 256 rendszer földolgozása mel­lett ún. konzervációs program is besorolható a gépbe, akárcsak a naptárral ellátott óra. -ba­A Prága-Bechovice-i Erősáramú Elektronikai Kutatóintézet egyik hattagú munkacsoportja számjegyvezérlésü szervmo­tort fejlesztett ki a köszörűgépekhez. A motor kifejlesztésé­nél eredeti mogoldást alkalmaztak, amely menet közben, zárt hurokban szabályozza a motor sebességét. Az új motor egyszerűsíti a köszörűgépek kezelését, kiszélesíti az auto­matizálás és a programvezérlés lehetőségeit, s jelentősen csökkenti a köszörűgépek szerkezeti elemeinek a számát. A munkatermelékenység növekedése egyetlen köszörűgép­nél 140 000 koronás hasznot eredményez, miközben a gép élettartama 20 százalékkal, üzembiztonsága 30 százalékkal növekszik, s a karbantartási költségek 20 százalékkal csök­kennek. A felvételen Tomás Dusek mérnök a szervmotor vezérlési rendszerének logikai áramköreit ellenőrzi. (A ŐSTK felvétele) 1981. IV. 26. ÚJ SZÚ

Next

/
Oldalképek
Tartalom