Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-04-26 / 16. szám
HARMINC NYELV ÉS EZER HEGY ORSZÁGA Akik először jártak Dagesztánban, nemegyszer csodálkozva tették szóvá, hogy az egymáshoz közel eső hegyi falvakban az emberek más-más nyelven beszélnek. A régészeti ásatások bizonyítják, hogy e tenyérnyi területen több ezer év óta éltek emberek. A magas hegyek meg- védték a lakosságot az ellenség támadásaitól. De egyben akadályozták is a különböző törzsek egyesülését, korlátozták a kultúrák és nyelvek kölcsönös közeledését. Ezért Dagesztán rendkívül soknyelvű ország, noha lakossága mindösz- sze 1,6 millió fő. Itt viszonylag kis területen, 50,3 ezer négyzetkilométeren (alig nagyobb, mint Svájc), harmincnál több népcsoport él. A nyugati hegyvidéket avarok, a velük rokon andik, ahvahok, botlihok, karaték, didák lakják. A keleti hegységekben lakok és dargok élnek. A Szamur folyó medencéjében a lezgek nemzetiségi csoportjai telepedtek meg, akikhez az ágútok, rutulok, cahurok, és tabaszará- nok tartoznak. A Tyerek partjaitól délre kumikok, északra a nogajok, Dagesztán legrégibb városában, Derbentben és környékén pedig a hegyi zsidótatok, azerbajdzsánok, oroszok élnek. Amikor 60 évvel ezelőtt, 1921. január végén az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaságon belül megalakult a Dagesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság, hegyvidékének történelmi nevét kapta. A felhők fölött Dagesztán oroszul a^,hegyek országát“ jelenti. Bár a köztársasághoz csatolták a Nogaj sztyeppékét és a Kizljár síkságot is, területének több mint felét mégis a hegyek uralják. A népsűrűség a hegyvidékeken alacsony: átlagosan negyven ember négyzetkilométerenként. Dagesztán a természet öserejével bűvöli el az embert: a fennsíkokat át- és átszelik a mély szakadékok. A szirtek között felhők úsznak, a szakadékokban sasok repkednek. Csak a szűk utak törnek felfelé itt-ott a hegyi településekhez. Lenyűgöző a hegyi autók, falvak képe; a meredek hegyoldalból emelkednek a magasba. Valamikor minden aul lépcsőzetesen „erődöt“ alkotott: az építményeket szorosan egymáshoz illesztették, ajtónyílásokkal és padlásnyílásokkal kötötték össze, a fedett utcák folyosókhoz hasonlítottak. Néhány aulnak bejárati kaput is építettek, "felvonóhidakkal, így az ellenség támadásakor tökéletesen el tudták szigetelni magukat a külvilágtól. Manapság a hegylakók kényelmes házakban élnek, békében és barátságban a szomszédaikkal, és csak az aulok külső képe tanúskodik az évszázados tradíciókról. Számvetés készült... Amikor tíz évvel ezelőtt Dagesztán fővárosában, Mahacskalában a köztársaság megalakulásának 50. évfordulójára kiállítást rendeztek, a szervezők zavarba jöttek. Azt a hatalmas fejlődést, amelyet Dagesztán népe a szovjethatalom ideje alatt elért, egyszerűen nem volt mihez hasonlítani. A forradalom előtti, koldusszegény Dagesztánban nem volt villamos energia, gépgyártás, fémfeldolgozó ipar, műszergyártás, vegy-, olaj-, szövőipar.- Vajon egybe lehet-e vetni a tucatnyi munkással dolgozó, kézi erővel bőrt kikészítő műhelyeket egy hatalmas szerszámgépgyárral? - tette fel a kérdést az SZKP dagesztáni területi bizottságának első titkára, Mahomed-Szalam Umaha- nov. - Manapság Teheránban, Bombay- ben, Havannában és a világ sok más városában dagesztáni szerzámgépekkel dolgoZnak.A szovjethatalom 60 éve alatt az ipari termelés csaknem kétszázszorosára nőtt. A Dagesztánban gyártott termékek ma a világ 70 országába eljutnak. A szerszámgépek és a textil mellett népszerűek konyakjaink, boraink és szőnyegeink. A köztársaság természeti körülményei kedveznek a mezőgazdaság fejlődésének, noha a hegyekben, ahol a falusi lakosság zöme él, nem elegendő a szántóföld. Ezért az állam a hegyi kolhozok többségének a síkságon is juttatott földet, így a nyári időszakban a kolhozparasztok egy része a juhnyájakkal felvonul az alpesi rétekre, másik része a síkságon műveli a kolhozföldeket. A mezőgazdasági vezető ágazata a juhtenyésztés. Dagesztánban 1980 elején körülbelül négymillió juh legelt, majdnem háromszor annyi, mint Észak- Kaukázus többi autonóm köztársaságában. A dagesztáni települések mindig híresek voltak háziiparukról. Uncukul településen gyárilag állítják elő a somfából készülő szép sétabotokat, írószereket, merőkanalakat. Anszalta és Anda falvak a birkagyapjúból szőtt, fekete vállszűrök- röl híresek. Gocatl falu ötvösékszereiről ismert. Kubacsi hegyi aul lakosai már a IX. században híresek voltak művészi fémmegmunkálásukról. Régebben páncélingeket, vérteket, sisakokat, fegyvereket, pisztolyokat készítettek. A XIX. században áttértek a török és szablyák, továbbá az ezüstedények és dísztárgyak gyártására. Az aul lakói kitűnően értik a feketítés és a vésés sajátos technikáját. Gadzsi-Abdulla Ibrahimov és Alihan Ah- medov munkái teheráni, párizsi, New York-i, isztambuli kiállításokon többször nyertek érmeket és díjakat. A megszelídített elemek energiája A dagesztáni földön 1800 kisebb-na- gyobb folyó folyik. A köztársaság vízenergia-készlete meghaladja Norvégjáét, Olaszországét, Svédországét, Finnországét. A Szulak folyón 1963-ban épült fel a 72 ezer kW teljesítményű Csirjurtovi Vízerőmű. Ezt követte Szulak csirkeji kanyonjában egy nagyobb vízi erőmű építésé. A Szulak folyó a sziklák által néhány méternyire beszűkített helyeken 700 köbméter vizet szállít másodpercenként. Igen sok turistát vonzott ide a látvány: hogyan tombol a Szulak a Csirkeji kanyonban. A többi közt a híres francia író, Dumas is felkereste. A helyi lakosok sohasem mulasztják el megjegyezni, hogy ez a kanyon egyike a legményeb- beknek a világon, s az amerikai Colorado kanyonnal rokonítják. Amikor megkezdték a vízi erőmű építését, a kanyon meredek falaira sziklamászók - kivétel nélkül hegylakók - kapaszkodtak föl, hogy előkészítsék a robbantásokat. Ám vezetőjük egy szőke orosz leány volt, tapasztalt alpinista. A vízi erőmű első aggregátja 1976-ban kezdett működni, aztán a második, a harmadik, és 1979-ben pedig a negyedik is munkába lépett. Az Észak-Kaukázusban a Csirkeji Vízerőmű a legnagyobb teljesítményű. Kétmilliárd 470 millió kilowattóra elektromos energiát termel évente. A 230 méteres boltíves duzzasztóművet sziklaalapba ágyazták. A duzzasztómű teste könnyedén emelkedik a lábazattól a hegygerinc felé. Az építkezés során még 15 kisebb vízi erőmű is készül a Szulak mellékfolyóin. Ezen kívül a Szamur folyón még hat, évi 3,5 milliárd kilowattóra összteljesítményű vízi erőmű épül fel a jövőben. Dagesztán már ma is szállít elektromos energiát a Kaukázuson túlra és az észak-kaukázusi körzetekbe. A fő energiafogyasztó azonban maga a köztársaság gyorsan fejlődő ipara és mező- gazdasága. Tengeri nyelv A Lezginka nevű dagesztáni tánc- együttes művészei visszatérve a külföldi vendégszereplésről, a következő történetet mesélték. Az egyik előadás után felkereste őket egy ismert nyugati újság tudósítója, s az egyik szólistának a következő kérdést tette fel:- Azt mondja, dagesztáni? Mi az a Dagesztán?- A hegyek és a nyelvek országa... A riporter zavarba jött, nem nagyon értette a táncos válaszát, és pontosítani szerette volna: hol van ez az ország, távol esik-e Moszkvától. A válasz: „Hát, egy kissé odább... a Kaukázusban."- Most már érthető, hogy miért beszél oroszul, és nem a saját anyanyelvén. - Az újságíró arra a külföldön elterjedt elméletre gondolt, miszerint a Szovjetunióban a kis népeket erőszakosan „oro- szosítják".- írja csak: minden harmadik dagesztáni néhány nyelvet beszél, egyebek között az orosz nyelvet is, amelyet mi második anyanyelvűnknek tartunk. Az orosz nyelv jelenti számunkra a nemzetek közötti kapcsolatot. Az ismert dagesztáni költő, Raszul Gamzatov jegyezte meg egyszer: „Mi nem törekedtünk és nem is törekszünk arra, hogy az összes csillagot eggyé ötvözzük. Dagesztán népeinek, még azoknak is, melyeknek száma nem haladja meg a 20-30 ezer főt, saját rádió- állomásuk, újáguk, nemzeti irodalmuk, vagyis prózájuk, költészetük és drámájuk van.“ Jelenleg a köztársaságban 1700 általános iskola, 29 szakközépiskola és 5 felsőfokú tanintézmény van. Dagesztánban az ezer lakóra jutó egyetemi hallgatók száma messze meghaladja a fejlett kapitalista országokét. A helyi népcsoportok aránya a köztársaság főiskoláin és szak- középiskoláiban majdnem 70 százalékot tesz ki. Már a húszas években megnyitották Dagesztánban az állami orosz színházat és a nemzeti drámai stúdiót, amely a nemzeti színházi kollektívák kialakításának kezdetét jelentette. Ma a köztársaságban a nemzeti színházak a helybeli drámaírók, orosz és külföldi klasszikusok darabjait játsszák. Amikor Lenin 1922-ben melegen üdvözölte a Kaukázus szovjet köztársaságait, kifejezte reményét, hogy a köztársaságok szoros szövetsége a nemzetiségek megbékélésének példája lesz, amely a polgári társadalomban ismeretlen és lehetetlen. Lenin reménye valóra vált. SZERGEJ GUDKOV (A DAGESZTANSZKAJA PRAVDA című lapból) 1981. IV. 26. ember egészségét sokféle tényező befolyásolja: munkakörülményei, lakókörnyezete, táplálkozása, szabadságának, szabadidejének eltöltése, képzettsége, kultúrája. Az NDK gazdasági és szociálpolitikai intézkedései e tényezők kedvező hatását fokozzák, az egészségügyi hálózat adja meg minderre a gyakorlati lehetőséget. A szocialista egészségvédelemben döntő szerep jut- a gyógyítás mellett - a megelőzésnek, az egészségre nevelésnek. Ennek alapelveit NDK-beli tudósok dolgozták ki az Egészségügyi Világszervezet Regionális Munkabizottságában, 1977-ben, Drezdában. Azt a tapasztalatot hangsúlyozták, hogy az egészségre nevelés eredményessége egyaránt függ a tanároktól és nevelőktől, az állami és gazdasági vezetőktől, az egészségügyben dolgozó orvosoktól és nővérektől, és - nem utolsó sorban - a szülőktől. Éppen ezért ezt a tevékenységet az NDK-ban nem egészségügyi feladatnak, hanem közösségi célnak tekintik. Megszervezték az Egészségre Nevelés Országos Bizottságát, amelyhez állami intézmények, társadalmi szervezetek és tudományos kutatóintézetek tartoznak. A Bizottság különböző ajánlásokkal fordul a közvéleményhez, nyilatkozatokat közöl neves személyiségek tollából, tanácskozásokat, előadás-sorozatokat rendez az egészséges táplálkozásról, a sport, a testedzés fontosságáról, a dohányzás ártalmairól, az ifjúság egészséges életviteléről. Hasonló bizottságok működnek a megyékben és járásokban. Az egyes témákat külön e célra életre hívott munkabizottságok dolgozzák fel. Az egészséges nevelés hosszú távú feladatait, céljait- a lakosság aktív közreműködésével - az NDK egészség- ügyi minisztériuma tervezi. Munkájában támaszkodik még a Német Higiéniai Múzeum kutatóintézete, és különféle társadalmi szervezetek javaslataira. A nevelésnek különböző, jól bevált módszerei vannak, így a Higiéniai Múzeum kiállításai sokoldalúan foglalkoznak egészségügyi témákkal, és igen látogatottak is: évente NDK EGÉSZSÉGRE NEVELÉS 400 000-en keresik fel. Ugyanez az intézmény tájékoztatókat, diasorozatokat, filmeket készít és ad ki. A kiadásában megjelenő gyermeknaptár az ország legkeresettebb naptára. Az egészségre nevelésre külön folyóirata van, ,,A Te egészséged“, de más sajtóorgánumok, népszerű tudományos sorozatok, televíziós és rádióműsorok is fáradoznak az ügy sikeréért. A folyóiratok legtöbbjének egészségügyi tanácsadó rovata van. Értékes díjakkal sok játékos vetélkedő, kvíz szolgálja ugyanezt a célt. Az egészségre nevelést tartalmazó jogszabályokat, törvényjavaslatokat nyilvános vitára bocsátják. Üzemi kollektívák, lakóterületi közösségek felhasználják fórumaikat az egészséges életmód kialakítására tett javaslataik közzétételére, elterjesztésére. Jó lehetőségeik vannak az egészségügyi dolgozóknak, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy az NDK-ban ezer lakosra két orvos jut, az ambuláns orvosi kezelés során 150 millió rendelöórán, illetve házi beteglátogatáson találkozik az orvos vagy védőnő - és a páciens. A terhestanácsadók felvilágosító-nevelő tevékenysége is felbecsülhetetlen. A jövő generációja pedig már a bölcsődében megtanulja: hogyan kell egészségesen élni. A kamaszkorúakat is féltő gonddal segítik a mind egészségesebb életmód kialakítása felé az egészségügyi dolgozók, a társadalmi szervezetek. A felvilágosításra, nevelésre a nagyobbaknál különösen szükség van, nehogy „divatos“ kamaszszokások - például a dohányzás - lerontsák az általában igen jónak mondható egészségi állapotot. Legutóbb országos konferencián foglalkoztak az NDK-ban ,,Ifjúság és egészség“ címszó alatt ennek az korosztálynak a problémáival. Az összefogás, a tervszerű, hatékony ráhatás nem marad eredménytelen. Példa erre az NDK egyik modern iparvárosa, Schvedt, ahol a fiatalok dohányzási szokásait sikerült befolyásolni. A schwedti 16 évesek között lényegesen kevesebb a dohányzó, mint az ország más részeinek hasonló korcsoportba tartozó fiataljainál. (BUDAPRESS - PANORAMA) Szovjetunió
