Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-04-19 / 15. szám

Tanácskoznak. Balról jobbra: Lipovszky Teréz csapatvezető, Wie­dermann Zsuzsa, Benovics Zsuzsa és Varga Kati „CSAPATUNK NEVÉBEN...“ Dióspatony (Orechová Potőn) községben mindegyik parkban, mindegyik téren tábla áll, s azon felirat hirdeti, hogy a parkot, a te­ret, melyik szervezet tagsága gon­dozza, tartja rendben. Az alapis­kola előtt nem áll ilyen tábla, bár az iskola környéke példásan ren­dezett.- Mi természetesnek tartjuk, hogy ez kötelességünk - magya­rázza Benovics Zsuzsa, a csapat­tanács krónikása, aki tagja a járási törzskarnak is - de különben mind­egyik szervezetnek segítünk, mindegyik parkban munkálko­dunk, gereblyézünk, virágokat ül­tetünk. Nem is zavarom tanácskozásu­kat, inkább figyelek. Lipovszky Te­réz tanítónő, a csapatvezető ugyanis az előbb mondta, hogy rendkívüli tanácskozásra hívta meg a klubba mind a három pio­nírlányt. Benovics Zsuzsa, a króni­kás, Varga, Katalin, a hetedikesek rajelnöke, Wiedermann Zsuzsa pi­onírtudósító is kíváncsian várják, hogy miről lesz szó.- Köszönteni fogjuk a földmű­vesszövetkezet tanácskozásra összegyűlt dolgozóit - jelenti be a tanító néni. Csend. Neves iskola a dióspatonyi a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban. A 255 pionírt számláló csapat énekkara ezüst­koszorús, az ifjú technikusokkal igazi mérnök foglalkozik, élenjárók ók is. Példás pionírtettek egész sora bizonyítja: a járás határain túl is nagyra becsülik a dióspatonyi pionírcsapat tevékenységét.- Éppen ezért kell jól átgondolni mindent - véli Wiedermann Zsu­zsa, a pionírtudósító - mert nem olyan egyszerű kiállni és azt mon­dani, hogy csapatunk nevében be­jelentem... És igaza van! Lám, a csapatve­zető elvtársnő is először azt veszi sorra, hogy milyen feladatokat kell teljesíteni az egységes nevelési rendszer előírása szerint, azután az önképzéssel foglalkozó szak­körök tevékenységének kimutatá­sát veszi elő. Varga Kati, a rajelnök már je­lenti is:- Minden rendben van. Egyéb­ként ajánlom, hogy értessük meg HÍREINK A perbetei (Pribeta) Klement Gottwald Pionírcsapat tagjainak több mint fele benevezett a szavalok és prózamon­dók versenyébe Az I. kategóriában Bélán György és Jakab Katalin, a II. kategóriában Szetei Andrea és Gatyás Anita, a III. kategóriában Prokopec Va­léria és Horváth Tivadar bizonyultak a legkiválóbb szavalóknak, illetve pró­zamondóknak. Szóród Ildikó Üzemlátogatáson vettek részt a berzé- tei (Brzotin) alapiskola pionírjai Helena Letanovská csapatvezető és Alzbeta Kozíková pedagógus vezetésével. A gombaszögi mészgyárba látogattak, megnézték az automatikusan működő gépsorokat és kemencéket, majd elbe­a szakkörökkel: a csapatot patro­náló földmüvesszövetkezetnek kötelességünk segíteni. Benovics Zsuzsa megjegyzi:- Ez különben a pártunkat kö­szöntő Menet-60 akció egyik fela­data is, tehát lássunk hozzá az idénymunkák megszervezéséhez már most. Tavaly ősszel sokat segítettek a földmüvesszövetkezet dolgozói­nak a pionírok, önkéntes, társa­dalmi munkában közel 3000 órát dolgoztak. Tapasztalatuk tehát van, csak hasznosítani kell. Aki bejelentette a vállalást: Wie­dermann Zsuzsa pionírtudósító (A szerző felvételei)- Ha bejelentem, hogy szokás szerint - mondja Wiedermann Zsuzsa -, akkor az annyit jelent, hogy legalább olyan mértékű lesz a munkánk, mint eddig volt. Megegyeznek:- Mondhatod, hogy szokás sze­rint! Ezzel persze még nincs vége a tanácskozásnak. Még kiegészíti a tervezett vállalást azzal, hogy ha ünnepséget rendez az efsz, a pio­nírok műsorral fogják színesebbé, érdekesebbé tenni. És döntenek, hogy a mostani köszöntőt milyen szöveggel, szavalattal teszik ün­nepivé. Azután a tanító néni int nekik:- Akkor mehetünk is. Alig fél óra múlva a művelődési ház termében, az efsz dolgozói között ülve magam is figyelmesen hallgatom a pionírok vállalásának bejelentését, amikor Wiedermann Zsuzsa így kezdi: — Csapatunk nevében.. HAJDÚ ANDRÁS szélgettek a csapatot patronáló szocia­lista munkabrigád tagjaival. Tóth Rozália A kerületi dalversenyen is remekül szerepelt Hanuska Angelika, a lévai (Levice) magyar tanítási nyelvű alapis­kola harmadik osztályos tanulója: má­sodik helyezést ért el. így bejutott a szlovákiai verseny döntőjébe. Angeli­kát erre a versenyre is Grébner Gyulá- né, a népművészeti iskola igazgatója készítette fel. Schmidt Magdolna Ünnepi hangversenyt rendezett a csatai (Óata) alapiskolában Molnár András tanító elvtárs vezényletével a pionírok fúvószenekara a szikrák avatásakor. Egyébként Czandt László igazgatóhelyettes és Varga János csapatvezető köszöntötték az új szikrákat. Bényi Darina Szombaton reggel apu O beültetett bennünket a Trabantba, s irány Csi­garét.- Nincs ennél szebb hely a kerek világon! - sóhajtott fel anyu, amikor a dombte­tőről az utcányi falut meg­pillantottuk. Egy kicsit én is ellágyultam, mert nekem meg a Füzes utca jutott az eszembe, ahol én szület­tem. Aztán gondolatban át­sétáltam a Tulipán utcá­ba; ott laknak llikéék. Most ugyan egy kicsit haragszik rám, mert nem mentem el meglocsolni, de olyan késő este értünk haza Csigarét- röl, hogy akkor már a csilla­gok öntözték fényükkel a szendergő toronyhá­zakat.- Majd kipótolom jövőre - biztattam meg Ilikét reg­gel az iskola folyosóján, bár éreztem, hogy az ilyesmi nem tűri a tréfát. A nagyi nem és nem akart hazaengedni minket. Olyan boldog volt, amikor a Trabant megállt a kapu­ban, hogy madarat lehetett volna vele fogatni. El is csí­pett néhány kövér galam­bot, s olyan levest főzött nekem, hogy hét nyelven turbékolt. Kár, hogy a nap­közis szakács néni nem evett belőle.- Papizzál, apró gyé­mántom - mondogatta na­gyi -, ilyet otthon úgysem látsz: Éheztetik az én kin­csem, egyetlen unokám. Ez persze nem így van, de ráhagytam a nagyira, hadd örüljön. Különben is szeretem a töltött ga­lambot. ■ Az igazi mulatság azon­ban hétfőn volt. Alig virradt még, amikor a férfi népség, szinte egyetlen varázsütés­re ellepte az utcát. Apu is fogott egy bögrét, telemerte friss kútvízzel, s azzal ug­rasztottá ki anyut és nagyit az ágyból. Én kölnivel pró­báltam kiköszörülni a csa­ládi békén ejtett csorbát.- Hiába, aki gavallér, az gavallér! - szorított magá­hoz nagyi mosolyogva, s egy csudaszép hímes to­jást nyomott a kezembe.- Vigyázz rá! össze ne VERSEGHY ERZSÉBET LOCSOLÁS Húsvéthétfőn egy utolsó búcsúzót a hajnal int, s puha bársony rokolyába bújtatja a kankalint. Pedig az még úgy aludna, de sajnos, már nem lehet, mert egy arra nyargaló nyúl ünnepnapot emleget. Nyújtózik hát, lopva ásít, égtükörbe belenéz, elégedett önmagával, szirma sárga, mint a méz. Mögé lopózik a harmat, tulipánba vizet önt, zsupsz! - a nyakába zúdítja, s szól: „A tavasz beköszönt“. Kacag, kacag a kankalin, még a könnye is potyog, csuromvíz bár a ruhája, tetszik neki a dolog. Rámosolyog a vén Napra, a szélre is ránevet, tüzet rak a Nap odafönt, árasztja a meleget. A szellő meg cirógatja, elringatja karjain, selymes barka törölgeti, s megszárad a kankalin. törjön. Meglásd, irigyelni fogják tőled az iskolában. Irigyelték is, bár nem so­káig. Kedden már a tanítás előtt elkezdődött a nagy di- csekedés. Mindenkinek akadt valamilyen ajándéka, amivel túltehetett a többie- ken. De akkor ámultak el SZENK SÁNDOR NAGYMAMA HÍMES TOJÁSA Az illusztrációt Gyurák Éva készítette igazán, amikor a hímes to­jást kitettem a padra.- Hát ilyet láttatok-e már? Ez nem holmi csoki­tojás! Ezt igazi kenderma­gos tyúk tojta. Ráadásul egyenesen ilyen díszesre, amilyennek most látjátok - szavaltam, mint valami vásári kikiáltó.- Dobd csak ide - szólalt meg csendesen Bandi, az iskola válogatottjának leg­ne vetés tört ki a srácokból, hogy az egész iskola bele­remegett.- Mi történik itt? - rohant be a tanító néni ijedten.- Úgy látszik, lágyra főz­te nagyi a hímes tojást - mosolyodtam el pedig igazán olyan szép volt! És csak azt sajnáltam, hogy meg se mutathattam Ilikének. II. / Melyik a világ leghosszabb folyója? III. / Kiről nevezték el a Morse-ábécét, és mi volt a foglalkozása? (B. M.) A megfejtések beküldésekor kérjük megírni azt is, hogy a beküldő hányadik osztályos tanuló. Az április 5-én közölt rejtvény helyes megfejtése: I.) Település, tábor, oszoljatok, kút II.) Gőzgép III.) Grön­land - 23 megfejtés érkezett. Sorsolással könyvjuta­lomban részesülnek: Katrenics Ivett, 6. oszt. Rozsnyó (Roznava), Juhász Mónika, 2. oszt. Zselíz (Zeliezov- ce), Morvái Zoltán, 3. oszt. Pozsonypüspöki (Pod. Biskupice), Király Attila, 7. oszt. Zétény (Zatin), Ju­hász Ildikó, 2. oszt. Tornaija (Safárikovo) jobb tejelője -, szeretném szemügyre venni köze­lebbről. Az egész osztály feszül­ten figyelt. Én meglendítet­tem a tojást, és homlokma- &, gasságnyi ívben Bandi felé lendítettem. Minden ponto- 9 san úgy történt, ahogy el­képzeltem. A kiváló csatár enyhén megemelkedett, s a tojást a homloka köze­pére ejtette. ,,Reccs!“ - adta meg magát a kifürkészhetetlen sorsnak az én húsvéti büszkeségem. Az osztály szinte megmerevedett a váratlan fordulattól. Bandi arcát egyetlen pillanat alatt ragyogóan sárga massza árasztotta el. Erre olyan A verhetetlen tizenegy Ez a címe annak a kétfelvonásos színdarabnak, melyet nagy sikerrel mutattak be a garamgyörgyi (Júr nad Hronom) alapiskola pionírcsapatának színjátszói a művelődési háiban. Füri Gyuláné pedagógus volt a színdarab rendezője. A tanítónő szerepében Csető Tünde, Zoli szerepében Antal Árpád, szinte remekelt. Nagyon sikeresek voltak a főbb szerepekben: Révész Rózsa, Füri Gyula, Duba Gábor, Csető Zsolt, Szabó Csaba és Mészáros Róbert. A diákélet gondjaival és örömeivel foglalkozó színdarab nagyon tetszett a pioní­roknak, de a felnőtteknek is. Máskor és gyakrabban nem léphetnének fel? Füri Gabriella TÖRD A FEJED! I./ Melyik számú nyíl illik a kérdőjel helyére?-Á 19S1. IV. 19. N C/3 EED

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom