Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-01-11 / 1. szám
A proletariátusnak a hatalomért folyf~l tatott harcban nincs más fegyvere,-mint a szervezettség. A burzsoá világban az anarchia konkurrens uralma által szétforgácsolt, a tóke javára végzett rabszolgamunkától elcsüggedt proletariátus, amelyet szüntelenül nyomorba, pusztulásba kergettek, csupán akkor válhat legyőzhetetlen erővé, és kétségkívül azzá is válik, ha élén a marxizmus elvein alapuló, eszmeileg egységes, a dolgozók millióit a munkásosztály hadseregébe tömörítő szervezet áll. E hadseregnek nem tud ellenállni sem az orosz önkényuralom, sem a nemzetközi töke romlott hatalma. Ezek a szavak Lenin 1904-ben kiadott Egy lépés előre, két lépés hátra című könyvében jelentek meg. Lenin minden erőfeszítésével arra törekedett, hogy mindez következetesen megvalósuljon az életben is. A munkásosztály új típusú, egységes, forradalmi pártjának létrehozását elméleti műveiben és gyakorlati forradalmi tevékenységében is elsőrendűnek tartotta. G. M. Krzsizsanovszkij erről visszaemlékezéseiben a következőket írja: „Emlékezetes számomra egyik utolsó sétám Vlagyimir lljiccsel, a széles Jenyiszej partján. Fagyos, holdvilágos éjszaka volt, előttünk szikráztak a végtelen szibériai hóbuckák. Vlagyimir lljics lelkesen beszélt nekem terveiről, arról, mit szeretne tenni, ha visszatér Oroszországba. Okfejtésének középpontjában egy külföldön kiadandó pártlap létrehozása állt, e központi lap - amely a maga módján a proletariátus forradalmi szervezete kiépítésének keretét képezné - révén létrehozni a pártot. Lenin tanítása alapján a párt a munkás- osztály része, annak élcsapata, öntudatos, szervezett csapata, osztályszervezetének legmagasabb szintű formája; politikai vezetője. Irányító tevékenysége nélkül nem lehet uralomra juttatni a proletár- diktatúrát, felépíteni a szocialista és kommunista társadalmat. Emellett Lenin hangsúlyozta: minél szilárdabbak lesznek az igazi kommunistákat magukba tömörítő pártszervezetek, minél kevesebb lesz az ingatagság és a széthúzás a párton belül, annál szélesebb körű, sokoldalúbb, gazdagabb és gyümölcsözőbb lesz hatása a munkások és a többi dolgozó széles tömegeire. L eninnek az egységes, fegyelmezett és öntudatos kommunista párttal szemben támasztott követelménye nem a véletlen műve, a társadalom fejlődése objektív körülményeinek tudományos magyarázatával alátámasztott. A kapitalizmus gazdasági fejdódése, főként a monopolista időszakban, a töke és a termelés koncentrációjához vezet. A munkásosztállyal szemben a korszerű burzsoá állam hatalmas gépezete áll, amely minden erejével arra törekszik, hogy elfojtsa a demokráciát és a munkás- osztály szocializmusért folytatott forradalmi harcát. Ahhoz, hogy megdöntsük a burzsoá rendszert - hangsúlyozta Lenin - szükség van forradalmi szervezetre, a fegyelem legnagyobb fokára, mert csak egy demokratikus központú, harcos szervezet tud sikert ígérő támadást előkészíteni. A munkásosztály új típusú forradalmi pártjának létrehozásában Lenin nagy figyelmet szentelt a párt sorai kiépítésének, egysége szüntelen elmélyítésének. Tudatában volt, hogy a párt egysége az ütőképesség és a forradalmiság alapfeltétele. Még 1900-ban, a Szikra szerkesztőségének Nyilatkozatában ezt irta: „Először is fontos, hogy létrehozzuk a tartós eszmei egységet..., s ezt az eszmei egységet a párt programjával kell megszilárdítanunk. Másodsorban pedig létre kell hoznunk egy szervezetet, amelynek feladata lesz a mozgalom összes központjának a létesítése. Csupán akkor, ha már létezik egy ilyen szervezet, lesz életképes a párt, válik reális valósággá, hatalmas politikai erővé. “ A munkásosztály egységes, marxista- leninista forradalmi pártjára nemcsak a politikai hatalomért folytatott harc időszakában van szükség, hanem a szocialista és a kommunista társadalom építésének időszakában is. Hisz a szocializmus fejlődésével, az igények fokozódásával, a feladatok bonyolultságával, a társadalmi élet minden területén nő a szubjektív tényező szerepe, egyre növekszik a párt vezető szerepének, politikai, szervező és ideológiai munkájának jelentősége. A párt egysége dinamikus folyamat, amelyben kialakul és tovább szilárdul a kommunisták, az egyes szervek és szervezetek között folyó elvtársi együttműködés. Ezt a folyamatot a tényezők egész sora határozza meg - a tudományos ideológia, a párt programja, alap- szabályzata, stratégiája és taktikája, a pártépités elvei és normái, a párt belső élete és tevékenysége, a tagsági alap minőségi szintje, az eszmei-nevelő és szervező munka színvonala, a tömegekkel való kapcsolata. A pán egységének négy egymástól elválaszthatatlan, kölcsönösen ható összetevője van. Ezek közül alapvető az eszmei egység, amely a megismerés folyamatában formálódik és a marxista-leninista elmélet ismeretén és megértésén, a párt programjával való egyetértésen alapszik. Jelentős helyet foglal el a burzsoá ideológia, az opportunizmus, a revizionizmus, valamint az emberek gondolkodásmódjában és cselekedeteiben élő csökevények ellen folytatott rendszeres, elvhű ideológiai harc is. Állandó érvényűek ugyanis Lenin szavai, miszerint a kérdés csupán így hangzik: „Burzsoá, avagy szocialista ideológia. Középút nem létezik... Épp ezért a szocialista ideológia bárminemű lanyhulása, ezen ideológia bármilyen elhanyagolása egyúttal a burzsoá ideológia megerősítését jelenti. “ Az eszmei egységgel szorosan összefügg a nemzetközi egység, amely a proletár és a szocialista internacionalizmus eszméiből indul ki. Lenin ezzel összefüggésben szüntelenül hangsúlyozta, hogy „a burzsoázia ellen vívott küzdelemben, valamint a szocializmus és kommunizmus építésének folyamatában egységes, központosított és harcképes szervezetként kell fellépnünk, nyelvre és nemzetiségre való tekintet nélkül a világ minden proletárjára kell támaszkodnunk, az elméleti és gyakorlati, a taktikai és szervezeti kérdések közös megoldására törekvő egységes proletariátusra, s nem szabad olyan szervezeteket létrehoznunk, amelyek külön utakon, saját útjaikon járnak, támadásunk erejét nem szabad önálló politikai pártokra való szétforgá- csolódással gyengítenünk, sem pedig elidegenedéssel, elszigeteltséggel bomlasztani sorainkat. “ E két összetevőre kötődik a szervezeti egység, amelynek alapja a párt alapszabályzatának, a pártépités vezető elvének, a párt belső életének ismerete és tiszteletben tartása, valamint tevékenységének s a demokratikus centralizmus elveinek respektálása Valamennyi említett szempont logikusan az akcióegységbe torkollik, amely nem jelent mást, mint egységes eljárást a marxista-leninista elméletnek, a párt programjának és politikájának gyakorlati megvalósításában. A párt egysége a kitűzött programcélok következetes teljesítésének alapfeltétele. Azért kapott a lenini tanításban fő helyet, mert ez teszi a pártot erőssé, akcióképessé. Osztályellenségeink és szekértolóik, az opportunisták és revizionisták ezt a tényt tudatosították és tudatosítják ma is,, ezért irányult és irányul támadásuk a kommunista pártok és a nemzetközi kommunista mozgalom marxista-leninista egysége ellen. Bevetnek minden fegyvert, hogy ezt megbomlasszák. I lyen törekvéseknek voltunk élő tanúi nálunk az 1968-69-es válság éveiben. A jobboldali erők támadták Csehszlovákia Kommunista Pártja eqvséqének minden összetevőjét. Kétségbe vonták a marxizmus-leninizmus tanítását, a proletár nemzetköziséget, különböző burzsoá és kispolgári eszméket igyekeztek helyébe állítani, főként a nacionalizmust és a szovjetellenességet. Cáfolták a pártépítés, a belső pártélet és a pártmunka lenini elveit, főként a demokratikus centralizmust. ,,Új szabályzat" kidolgozására törekedtek, amely éles ellentétben állt Lenin pártról szóló tanításával. Az akcióegység megbontását szolgálta a különböző csoportok létrehozása - ezek legalizálását akarták elérni az „Új szabályzat“ által. Mire irányultak a jobboldal ilynemű igyekezetei? Csehszlovákia Kommunista Pártja akcióképességének felszámolására, a köztársaság szocialista rendszerének veszélybe sodrására. Épp ezért kell emlékezetünkbe vésnünk A pártegység időszerű kérdéseiről szóló központi bizottsági határozat szavait: „A nehéz és bonyolult harcban megteremtett egységet pártunknak az alapszabályzat következetes érvényesítésével még tovább kell szilárdítania és fejlesztenie, a párt sorainak egységét mint szemünk fényét őriznie, s nem szabad megengednie, hogy forradalmi, marxista-leninista és internacionalista jellegét gyengítsék. “ A kommunista pártok és az egész nemzetközi kommunista mozgalom egységének megbomlasztására irányuló törekvéseknek a jelen időszakban is tanúi lehetünk Arra törekszenek a burzsoá ideológusok, politikusok és talpnyalóik - az opportunisták és revizionisták - amikor az ún. demokratikus szocializmust, euro- kommunizmust vagy más ellenséges eszméket és elméleteket propagálnak. Például Olaf Palme svéd szociáldemokrata nemrégiben cikket írt Kommunisták válságban címmel, s ebben nyíltan fellép a proletár nemzetköziség, a demokratikus centralizmus, a marxizmus-leninizmus és a proletárdiktatúra ellen. A következőket írja: ,,E három elv képezi a kommunista ideológia alapját. E három elv miatt a szociáldemokrácia és a kommunisták között folyó harc egyre éleződik.“ Nagy megelégedéssel folytatja azok dicséretével, akik a marxizmus-leninizmust opportunista és revizionista nézetekkel helyettesítik. „Tanúi vagyunk annak - Írja -, hogy a tárgyalóasztalokról eltűnnek a mellszobrok. Láthatjuk, ahogy az ököl üdvözléskor kézszorításra nyílik. Az In- ternacionálét és harcra szólító felhívását állami himnusszal helyettesítik.“ Jlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll L eninnek a munkásosztály forradalmi pártja egységéről, öntudatosságáról és fegyelmezettségéről szóló tanításának helyességét, érvényének időszerűségét igazolják nemcsak Szovjetunió Kommunista Pártjának, hanem valamennyi marxista-leninista pártnak a tapasztalatai is. Ezt igazolják Csehszlovákia Kommunista Pártjának tapasztalatai is. Lenin művei mindig tartogatnak számunkra mondanivalót, tanulságai kiapadhatatlan forrásaként szolgálnak munkánkban. Találóan fejezte ki ezt Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, amikor a következőket írta: „A párt feladatait teljesítette a munkásosztállyal, a nemzeteink dolgozóival, a nemzetközi kommunista mozgalommal és a szocialista világ- rendszerrel szemben, amikor következetesen, Lenin tanításának szellemében járt el és alkotó módon érvényesítette az életben az osztályharc és a szocialista építés egyik-másik időszakára vonatkozó, általános érvényű alapelveit. S ellenkezőleg, minden elhajlás a lenini eszméktől, elsősorban az osztály- és inter- nacionális pozícióktól való meghátrálás mindig tévedésekhez, hibákhoz vezetett, 1968-69-ben közvetlenül veszélybe sodorta a szocializmus vívmányait a Csehszlovák Szocialista KöztársaságbanErről soha nem szabad megfeledkeznünk. Annak ellenére, hogy a párt számára » életszükségletet jelent az egység, a párt ezt nem „bármely áron“ igyekszik megteremteni, nem törekszik bármin alapuló, akármilyen egységre. A marxista-leninista tanításon alapuló, a tudományos világnézetből eredő egység a fontos számára. Csehszlovákia Kommunista Pártjának alapszabályzatában magába foglalt elvtársi kapcsolatok tiszteletben tartása, az öntudatosságon felépített olyan egység, amely az elfogadott határozatok teljesítésében nyilvánul meg. Ezen egység megteremtésénél és elmélyítésénél a Pártegység időszerű kérdéseiről szóló határozatból kell kiindulni, amelyről Gustáv Husák, a CSKP XV. kongresszusán ezt nyilatkozta: „A határozat a kommunista párt előző fejlődési szakaszának tapasztalatait szögezi le, az egység szilárdításának állandó követelményét, s ez a dokumentum tartós érvényű az elkövetkező időszak számára is.“ MIROSLAV SOLC 1981. I. 11. N m Az akcióképesség alapfeltétele VASGYÁRBAN - NAGY LÁSZLÓ MUNKÁRÓL DALOLOK CÍMŰ SOROZATÁBÓL