Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-01-18 / 2. szám

BIZALOMMAL TEKINTÜNK A JÖVŐBE A párt hatvanéves történetének csúcspontját jelenti az a törekvés, amelyet a CSKP XIV és XV. kongresszusának irányvonala szellemében a fejlett szocialista társadalom kiépítéséért tesz. Ilyen értelemben - állapí­totta meg a CSKP XV. kongresszusa - a XIV. kongresszuson kitűzött irányvonal folytatásáról van szó a jelenlegi belpolitikai és nemzetközi viszonyok közt, csak magasabb szinten. A fejlett szocialista társadalom építésének irányvonala helyesen fejezi ki a csehszlovák nép nem­zeti és nemzetközi érdekeit, tudo­mányosan alátámasztott tények­kel szolgál a további társadalmi fejlődés szükségszerűségeivel kapcsolatban. Pártunk ezen irányvonal megvalósítása közben ájfent rámutat arra, menyire élet­képes és alkotóerejű a marxiz- mus-leninizmus a jelen kor sors­döntő kérdéseinek megoldásá­ban. Mert a szocialista fejlődés, amely az elmúlt évtizedben olyan jelentős sikereket ért el Csehszlo­vákiában, a reális szocializmus kocenpcióját megtestesítő marxiz- mus-leninizmus tanításának kö­vetkezetes és alkotó érvényesíté­sén alapszik. * A fejlett szocialista társadalom építéséhez kidolgozott fő irányvo­nalként elméleti alapul Leninnek azok a gondolatai szolgálnak, amelyek a társadalom szocialista fejlődésének hosszú távú jellegé­ről leszögezett, s amelyeket az élet és a gyakorlat is igazolt a Szovjetunióban. A fejlett szocia­lizmus történelmileg elengedhe­tetlen és időben aránylag hosszú fejlődési szakaszt képvisel, amelynek fő tartalma a szocialista társadalmi rendszer kikristályoso­dása, megérése, a szocializmus építése és fejlődése törvénysze­rűségeinek sokoldalú és követke­zetes érvényesítése. TÍZÉVES építés GYÜMÖLCSEI A CSKP KB 18. ülése rámuta­tott, hogy a fejlett szocialista tár­sadalom építésében az elmúlt tíz év során szép eredményeket ér­tünk el, közben természetesen, számos akadályt hárítottunk el az útból, nehézségekkel, fogyaté­kosságokkal küzdöttünk meg. Egészében véve - amint azt Hu- sák elvtárs mondotta ezen az ülé­sen - a hetvenes évek úgy vonul­nak be a CSKP történetébe, a szocialista építés történetébe, mint a gyümölcsöző építő munka, a békés fejlődés, a nép boldog, elégedett életének tíz éve. A tár­sadalom politikai, gazdasági és szellemi életének minden terüle­tén további fejlődés tapasztal­ható. Azok az eredmények, amelye­ket a csehszlovák nép áldozatos munkájával elért, szorosan összefüggenek a CSKP - annak szervei és szervezetei, a tisztség- viselők és párttagok nagy serege - elvhű, céltudatos politikájával, rendszeresen kifejtett szervező és politikai-nevelő munkájával. A hetvenes évek tapasztalatai emellett igazolták pártunk azon politikai irányvonalának helyessé­gét, amelyet a CSKP XIV. és XV. kongresszusa fogadott el, vala­mint azoknak a megállapítások­nak az örök érvényét, amelyeket a Tanulságok és A párt egységé­nek időszerű kérdéseiről szóló központi bizottsági határozat le­szögez. Ezek a dokumentumok rámutattak, milyen rendkívüli je­lentőségű a sikeres szocialista fejlődés szempontjából a párt marxista-leninista egysége, a tár­sadalomban kivívott vezető sze­repe, szoros kapcsolata a néppel, hűsége a marxizmus-leninizmus, valamint a proletár és szocialista internacionalizmus eszméihez, a társadalom fejlődésének tudo­mányosan megokolt programjá­hoz, amelyet a lakosság széles tömegei támogattak. A párt életé­nek és tevékenységének ezen alappilléreit - amint azt Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB 18. ülésén mondotta -, szüntelenül tovább szilárdítjuk, hogy a párt a jövőben is felelős legyen a csehszlovák nép előtt szocialis­ta hazánk sikeres építéséért. A fejlett szocialista társadalom építése irányvonalának megva­lósításáért folytatott küzdelemben pártunk belsőleg megszilárdult, számbelileg megerősödött és mi­nőségileg sokat fejlődött. Jelenleg több mint 1,5 millió tagot és tagje­löltet egyesít soraiban. A XV. kongresszus óta eltelt időszakban csaknem 300 ezer tagjelöltet vet­tek fel a pártba, akiknek 60 száza­lékát munkások, 90 százalékát pedig 35 évnél fiatalabbak al­kották. A pártszervek és szervezetek munkájának javításához, a kom­munisták aktivizálásához hozzá­járult a tavaly lezajlott tagkönyv- csere, amely megmutatta a párt­sorok egységét, a párttagok egyetértését a Központi Bizottság eljárásával, és a kommunisták el­tökéltségét, hogy teljesítsék a rá­juk háruló feladatokat. A nyolcvanas évek a fejlett szo­cialista társadalom további építé­sének jegyében zajlanak. A továb­bi feladatok, pártunk bel- és külpolitikájának irányvonalát a CSKP XVI. kongresszusa szab­ja meg, amely 1981. április 6-án kezdi meg munkáját. A párt esz­meileg és szervezetileg egysége­sen, a néppel szoros kapcsolat­ban készülődik XVI. kongresszu­sára és az elkövetkező választá­sokra. A párt belső élete az alap- szabályzattal teljes összhangban zajlik. Pártunk vezető szerepe elismert társadalmunkban, nagy bizalomnak és népszerűségnek örvend a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban. MAGASABB SZINTEN A szocializmus további fejlődé­sében adódó új és bonyolult fela­datok, korunk kérdéseinek és gondjainak megoldása, a sok esetben fölöslegesen előforduló fogyatékosságok kiküszöbölése- mindez még nagyobb igényeket támaszt majd a párt tevékenysé­gével szemben. ,, Magasabb szintre kell emelni - mondotta Husák elvtárs a CSKP KB 18. ülésén - vezető szerepének érvé­nyesítését társadalmunk minden területén, szervező és kádermun­kájának színvonalát, azt a képes­ségét, hogy a szocialista építés gyakorlati tapasztalatait általáno­sítsa s kitűzze az új feladatok megvalósításának irányvonalát“. Az a fontos, hogy a párt belső - életében, tömegekkel való kap­csolatában továbbfejlesszük azo­kat a jó hagyományokat, amelye­ket pártunk hatvanéves története alatt hozott létre. Szinte szimboli­kus, hogy a XVI. kongresszus- amelynek határozatai a kommu­nisták előző és jelenlegi nemze­dékének munkájára, eredményei­re kapcsolódnak - épp abban az időszakban zajlik, amikor pártunk fennállásának hatvan évére em­lékezünk, arra a hatvan évre, amelyet a szocializmusért és az ember boldogságáért, szocialista jelenünkért vívott nehéz és áldo­zatos küzdelem jellemez. ERŐNKBE VETETT HITTEL A CSKP megalakulásának 60. évfordulójára emlékezünk. Tesz- szük ezt erőnkbe vetett hittel, amely pártunk, a munkásosztály, a dolgozó nép gazdag hagyomá­nyaira épít. Ezért az évforduló kapcsán még erőteljesebben ele­venítjük föl a történelem igazolta tényt: a szocializmus építésében elért sikerek annak köszönhe­tők, hogy a dolgozók szocialista egysége a munkásosztály és for­radalmi marxista-leninista élcsa­pata, a CSKP vezetésével tovább mélyült és szilárdult. A Csehszlo­vákia Kommunista Pártja vezette dolgozó nép, a munkásosztály ál­dozatos munkája, forradalmi kez­deményezése, szoros szövetsé­günk és együttműködésünk a Szovjetunióval mindig biztosíté­ka volt - és az is marad - annak, hogy a legnehezebb feladatokkal, a legbonyolultabb gondokkal is megküzdjünk. Ez az a forrás, amelyből merítünk, miközben si­keresen haladunk előre azon az úton, amelyen népünk 35 évvel ezelőtt elindult Emellett nem szabad szem elől tévesztenünk párttörténetünk 60 évéből nyert további fontos ta­pasztalatokat sem, amelyek - fi­gyelmeztetett a CSKP XV. kong­resszusa - az elmúlt tív év során kiemelkedően megnyilvánultak. Épp a XIV. kongresszus utáni sikeres fejlődés bizonyította, hogy a párt csupán akkor teljesítheti történelmi küldetését, ha tevé­kenysége a marxizmus-leniniz­mus, a proletár internacionaliz­mus elveiből indul ki, s ez a tevé­kenység szoros kapcsolatban van a néppel, s a párt élén szilárd, összeforrott, megfontolt vezető­ség áll. Sohasem szabad megfe­ledkeznünk arról, hogy a nehéz válság leküzdése és a fejlett szo­cializmus építésének sikeres megvalósítása hazánkban csak úgy válhatott lehetővé, hogy szi­lárdult a párt belső ereje, néppel való szoros kapcsolata, elmélyült vezető szerepe társadalmunkban, szilárdult marxista-leninista jel­lege. Ez a történelmi tapasztalat örök életű és időszerű mindenkor. Ez a legfőbb feladat, ez munkánk azon fő irányvonala, amelyet a CSKP XVI. kongresszusa és pártunk fennállásának 60. évfor­dulója ünnepségei előkészítésé­nek időszakában újból és joggal emelünk ki, mint állandóan érvé­nyes tanulságot. Annál is inkább, mivel a nyolcvanas évek küszö­bén a világ bonyolult politikai és ideológiai küzdelmet vív, s ebben a küzdelemben egyre agresszí- vabban lépnek fel az imperializ­mus legreakciósabb erői, a külön­féle jobboldali és szocialistaelle­nes erők, amelyek arra töreksze­nek, hogy visszafelé fordítsák a történelem kerekét. Népünk a fejlett szocialista tár­sadalom építésében elért további sikerekkel felel ezekre az ellensé­ges törekvésekre. Azoknak a sza­vaknak a szellemében, amelyeket a csehszlovák nép nemzeti fel­szabadító harca, hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása 35. évfordulójának tiszteletére rende­zett ünnepi ülésén mondott Gus­táv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök: ,,Programunk világos. A teljesítéséhez vezető út ismeretes. Alapunk, amelyből ki­indulunk, szilárd. Ezért bizalom­mal tekintünk jövőnk elébe. “ ZDENÉK SNÍTIL Leninnek és a lenini tanításnak legszembetű­nőbb vonása a forradalmi, kommunista céltuda­tosság. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméhez vezető úton, majd ezután, a szoci­alizmus építése során Lenin szükségesnek tar­totta, hogy továbbfejlessze a munkásmozgalom elméletének és politikájának számos, döntő fon­tosságú kérdését. Sikeresen oldotta meg műveiben az olyan nagy jelentőségű problémákat, mint a munkás- osztály kapcsolata a szocialista forradalom győzelméért vívott harc szakaszában más tár­sadalmi osztályokkal és rétegekkel, kiváltképp a parasztsággal és az értelmiséggel. Felhívta a figyelemét arra, hogy a mindenkori feladatok megoldásakor kompromisszumokra van szük­ség, de hangsúlyozta: az elvtelen kompromisz- szumokat el kell vetni. Foglalkozott a fegyveres forradalom és a békés, vértelen forradalom kérdéseivel, a forradalom és a reformok viszo­nyával, a polgári társadalom politikai rendszeré­nek intézményeivel a munkásosztály hatalomra jutása után, valamint a hatalom kérdésével. Miután a forradalom győzött, a feladatok megszaporodtak, mivel gyakorlat híján addig senki sem tanulmányozhatta az új társadalom építését. A Lenin által vizsgált kérdések sorába tartoz­tak: a kommunista társadalom létrejöttének sza­kaszai, a munkásosztály vezető szerepe, szö­vetsége a parasztsággal és az értelmiséggel az új társadalom megteremtése érdekében, s a párt vezető szerepe. A LENINIZMUS ÉS A TÁRSADALMI HALADÁS A szocializmusnak a világforradalmi folyamat­ban való helyére és szerepére vonatkozó lenini elméletben tömören így összegezhető a társa­dalmi fejlődés két fő szakasza: a szocializmus és a kommunizmus a haladás fő mozgatóereje, a szocializmus megszilárdulása, a szocializmus eredményei példaként szolgálnak a kapitalista rendszerben élő dolgozók harcához. A szocia­lizmus harcának szövetségesei: a forradalmi munkásmozgalom, valamint a nemzetközi szín­téren a felszabadulásért vívott küzdelem. A nyugati burzsoá mérvadó elméleti művek­ben gyakran találkozhatunk ezzel a kijelentés­sel: mivel a fejlett országokban a társadalmi fejlődés még nem vezetett el a forradalomhoz, ezért a lenini következtetések tévesek. A kapita­lizmus magas fejlettségi szintje, állapította meg ezzel kapcsolatban Lenin, amikor elősegíti a szocializmus objektív feltételeinek kialakulá­sát, egyúttal tapasztalt burzsoáziát is létrehoz, megteremti a polgárság politikai és ideológiai uralmának furfangos mechanizmusát, megbont­ja a munkásmozgalom egységét, polgári és kispolgári ideológiával fertőzi meg a tömegeket. Ezeknek az akadályoknak a leküzdéséhez az szükséges, hogy a forradalmi élcsapat megfon­tolt, következetesen elvhű, mégis igen rugalmas politikát folytasson. Amikor Lenin azt vizsgálta, hogy milyenek a szocializmusért folytatott harc lehetőségei a fejlett tőkés országokban, e harc távlataira vonatkozó nézeteit is kifejtette. Müveiben figye- lemreméltóan tárgyalja, hogy a demokráciáért, általában az imperializmus ellen folytatott harc tulajdonképp elsősorban a tömegekért vívott harc. Véleménye szerint az imperializmus viszo­nyai között a demokráciáért folyó harc jelentős mértékben közeledett a szocializmusért vívott harchoz. Egyetemes jellegű, nagy horderejű politikai problémának tartotta Lenin a háború és a béke kérdését. A haditechnika fejlődésének irányza­tait vizsgálva, arra a következtetésre jutott, hogy ez a fejlődés a jövőben lehetetlenné teszi a há­borút. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Lenin a háborúk spontán megszűnésében reményke­dett, abban bízva, hogy az egész emberiség felismeri a háborúk pusztító hatását. Véleménye szerint csakis a szocialista forradalom vezetheti ki az emberiséget abból a zsákutcából, amelybe az imperializmus és az iperialista háborúk so­dorták. S itt jutunk el Lenin egyik legfontosabb tudományos és politikai felfedezéséhez: a békés egymás mellett élés koncepciójához. Az államok békés egymás mellett élésének lehetőségét Lenin egyrészt a szocialista világ- rendszer országainak erejére, önvédelmi képes­ségére alapozta, másrészt pedig arra, hogy a szocializmusnak számos megbízható szövet­ségese van. Joggal mondhatjuk el, hogy manapság valóra vált a békés egymás mellett élés lenini elmélete. VLAGYIM ZAGLAGYIN N m

Next

/
Oldalképek
Tartalom