Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-03-08 / 9. szám

TUDOMÁNYI TECHNIKA Kutatási eredmények a csehszlovák kőolaj - és földgázjövesztésben Az utóbbi évtizedben az ener­getikai nyersanyagok ár« rohamo­san megnövekedett. Amíg például az 1972-1973-as években a kö­zel-keleti térségben 1 hordó olaj 3 dollárba került, 1980-ban egy hordó olaj átlagos ára a 32 dollárt is meghaladta, s ez még mindig nem állandósult. Ez a fejlődés a mi gazdaságun­kat is érinti, ezért olyan intézkedé­sekhez folyamodunk, amelyek az energetikai források hatékonyabb kihasználására, nagyobb takaré­kosságra irányulnak. Ebben az irányban nem csekély figyelmet szentelünk a kőolajjal és a föld­gázzal való gazdálkodás kérdése­inek, s ezzel összefüggésben az a kérdés is felmerül, hogy milyen lehetőségek vannak e termékek hazai jövesztésében jelenleg és a legközelebbi jövőben. Közismert, hogy a kőolaj és a földgáz döntő hányadát külföld­A másik terület, ahol a kőolaj­ipar már hosszabb ideje végez geo­lógiai kutatásokat, a kelet-szlová­kiai neogén medence. Itt már 25 éve folytatják a kutatásokat, s ed­dig hat, többnyire földgáz jellegű lelőhelyet találtak. Ezek közül a ptruksai lelőhely a legnagyobb, 1,8 milliárd m3-es földgázkészlet­tel. Ebben a medencében eddig 1 milliárd köbméter földgázt jö- vesztettek. Az említett két medencében elért eredmények, s a területek előrehaladott feltártsága követ­keztében a Kárpátok további pers- pektCV területeire is kiterjesztették a kutatási munkákat. Ebben azok­ból az előrejelzésekből indultak ki, amelyeket a KGST-országok egy­séges módszertana szerint, tudo­mányos alapokon dolgoztak ki. Ezekből a számításokból, vala­mint más geológiai elemzésekből kitűnt, hogy Csehszlovákiában A szénhidrogének jövesztésének hagyományos és perspektiv területei Csehszlovákiában röl, elsősorban a Szovjetunióból szállítjuk. Emellett arra törek­szünk, hogy energetikai szükség­letünket elsősorban a hazai szén- vagyonból fedezzük, annak elle­nére, hogy egyre nehezebb geoló­giai feltételek mellett kell biztosíta­ni a szén jövesztését. Csehszlovákia területe kőolaj­ban és földgázban aránylag sze­gény, s a perspektiv lelőhelyek kitermelése a bonyolult geológiai feltételek miatt igényes műszaki és technológiai felkészüléssel jár. A jövesztés ennek ellenére tovább­ra is gazdaságosnak mutatko­zik. A lelőhelyek kutatásával a Bra­tislava! Kőolaj- és Földgázipari Konszern foglalkozik, s a feltáró munkákat a konszernhez tartozó hodoníni Morva Kőolajbányák vál­lalat végzi az ország egész terüle­tén. A kutatási munkákat hosszú távú geológiai koncepció alapján végzik, melynek kidolgozásánál egyaránt felhasználták a hazai és a külföldi tapasztalatokat. Kőolaj- és földgázhordozó ré­tegek nálunk kizárólag csak Kelet- Morvaország és Szlovákia kárpá­toki rendszerében fordulnak elő. Csehszlovákia hagyományos kő­olaj- és földgázlelőhelye a Bécsi­medence, amely a morva vidék délkeleti részén, Szlovákia dél­nyugati részén és a szomszédos Ausztriában terül el. Itt már több mint 65 éve folyik a kutatás és a kitermelés. Az elmúlt évtizedek folyamán a csehszlovák kőolajipar is ide összpontosult, s itt tárták fel a legnagyobb hozamú lelőhelye­ket is, mint például a már fokoza­tosan kimerülő vysokái földgázle­lőhelyet Nyugat-Szlovákiában, melynek készletei elérték a 9 milli­árd köbmétert, vagy a hruékyi lelő­helyet Morvaország délkeleti ré­szében, ahol 1,5 millió tonna kő­olajat és 1,8 milliárd m3 földgázt találtak. Az említett két lelőhelyen kívül további 34 lelőhelyet találtak, s ezek többségében ma is folyik a jövesztés. A második világhábo­rú óta eltelt időszakban összesen 20 milliárd köbméter földgázt és 4,4 millió tonna kőolajat hoztak felszínre a Bécsi-medencében. további iparilag hasznosítható szénhidrogén-telepekre lehet szá­mítani, s ezekben a feltételezések szerint több százmillió tonna kő- szénegyenértéknek megfelelő energiahordozó rejlik. Már ez az adat is indokolttá tette a kutatások megkezdését ezekben a körze­tekben. * Ezért a hetvenes évek elején intenzív kutatási munka kezdődött a Kárpátoktól északnyugatra fekvő morva területeken osztrák és a lengyel határ közötti térségben, valamint Szlovákia nyugati és északkeleti vidékein. Emellett a Bécsi-medencében is folytatták a kutatást a mélyebb (4000 méter­től 6500 méterig terjedő) réte­gekben. Az új feladatokhoz azonban a feltárási technikát is tökéletesí­teni kellett, ezért a CSSZSZK 1974-es kormányhatározata alap­ján korszerű fúróberendezések behozatalára került sor. Az új terü­letek és a mélyebb rétegek kutatá­sa hamarosan eredményhez is vezetett Az első iparilag haszno­sítható lelőhelyet a Mikulovtól nyu­gatra fekvő Dőlni Dunajovice köz­ség mellett találták, melynek 1,7 milliárd köbméterre becsült föld­gázkészlete lényeges mértékben enyhíti a hazai energiaellátás problémáit. Itt az 1977/1978-as téli időszakban kezdődött el a ki­termelés, s a lelőhely azóta is napi 1 millió m3 földgázt ad a népgaz­daságnak előnyös gazdasági fel­tételek mellett. Az 1000 m3 föld­gázra számított kutatási költség például mindössze 14,10 korona. Az említettnél lényegesen ki­sebb hozamú lelőhelyek is igen gazdaságosak, s a költségek szempontjából kifizetődnek az egész társadalomnak. Példaként megemlíthetjük a vítkovicei föld­gázlelőhelyet a kromérízi járás­ban, melynek készlete 200 millió köbméterre tehető, s ahol 1000 m3 gázra 115,10 koronás feltárási költség jut. A kutatás további érdekes ered- mépyeket is hozott. Zdánice mel­lett például 1000 méter mélység­ben, Korycany mellett pedig 1700 méter mélységben gazdasági je­lentőségű olajpalarétegekre buk­kantak. A legjelentősebb új feltá­rások közé lehet sorolni az uhricei földgázlelőhelyet a Zdánicei-erdö- ben, ahol 2500 méteres mélység­ben napi 835 000 m3 hozamú, 25,71 MPa nyomású forrást talál­tak, s a feltételezések szerint kő­olaj is van a forrás közelében. Sikeresen halad a Bécsi-me­dence mélységi kutatása is. A leg­érdekesebb eredmények közé tartozik a 4180 méteres mélység­ben talált gazolin jellegű földgázle­lőhely, amely Malacky közelében, Závod mellett fekszik. E lelőhély napi hozama 7000 m3. Hasonló lelőhelyet találtak Borsky Jur kör­nyékén is 3035 méteres mély­ségben. Az utóbbi időben elért eredmé­nyek azt bizonyítják, hogy az új perspektiv területek feltárására irányuló koncepció helyes volt, s tudományos indoklása is igazo­lódott. Egyúttal az is bizonyítást nyert, hogy a kőolaj- és a földgáz- lelőhelyek feltárására irányuló ku­tatás eredményessége kedvezően befolyásolja Csehszlovákia ener­getikai mérlegét. Ilyen értelemben a 4000 méteres mélység alatti ku­tatás is indokolt. A mélyebb réte­gek kutatásának ma világszerte nagy figyelmet szentelnek, s eddig több mint 450 igen jelentős kőolaj- és földgázforrást találtak ilyen mélységekben. A nemzetközi ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy azokban a körzetekben, ahol mélységi kutatásokat is folytattak, a készletek 45 százaléka 4000 méternél mélyebb rétegekben fek­szik. Hasonló tapasztalatokat sze­reztek a szomszédos Ausztriában is. A kőolajipar feladatai azonban nem merülnek ki az új kőolaj- és földgázlelőhelyek feltárásával. Egyes lelőhelyeken a földgáz- készletek kitermelése után föld­gáztárolókat is létesítenek, ahol nyári hónapokban az importált földgázt raktározzák el, téli fel- használásra. A népgazdaság így igen előnyösen tud gazdálkodni ezzel az értékes tüzelőanyaggal. (Véda a zivot) Tetőponton a szegedi szénhidrogén-medence termelése A magyarországi kőolajtermelés évente 2-2,2 millió tonna, ez a meny- nyiség azonban csak egyötödét fedezi az ország szükségleteinek A belföldi termelésnek mintegy háromnegyed részét az elmúlt évben is a szegedi medence adta. Korábban a medence és a hozzá tartozó területek termelése emel­kedő irányzatot mutatott, tavaly viszont már elérte a tetőpontját és tovább nem növelhető. A kitermelési arány a világszínvonal felett áll, hiszen a kőolajnál 40-42, míg a földgáznál 75 százalékban termelik ki a föld mélyén levő szénhidrogéneket. A szegedi medence 1980-ban 1 millió 511 tonna kőolajat és 3 milliárd 675 millió köbméter gázt adott. Ezek mellett 20 ezer tonna propán-bután gázt, 33,6 ezer t izopentánt és 407 ezer t gazolint termeltek. Az utóbbiak mennyisége némileg növekedett a korábbi évekhez képest. így a sze­gedi medence tavaly közel 20 milliárd forintot adott a népgazdaságnak. Az olajtermelést ma már évente 3,5-4 millió köbméter víz visszasajto- lásával segítik felszínre hozni. Az idén a tavalyihoz képest nem növelik, csupán szinten akarják tartani a termelést: 1,5 millió tonna kőolajjal, 3,2 milliárd köbméter földgázzal, 180 ezer tonna propán-bután gázzal, 31 ezer tonna izopentánnal és 405 ezer tonna gazolinnal számolnak. Az idén 600 millió forintot fordítanak beruházásokra, egyrészt szinttar­tásra, másrészt továbbfejlesztésre. Algyőn, Ferencszálláson és Szeged- Móravároson. Az idei tervek szerint a medencében 44 olajkutat, 35 segédgázos kutat és 9 gázkutat építenek ki. Az itt nyert földgáz továbbításának technikai eszközeire az idén ismét 50 millió forintot fordítanak. Ez utóbbi már csak azért is sürgető feladat, mert a medence közvetlen környezetében ma naponta egymillió köbméter gázt fogyasz­tanak. A termelők mellett a kutatók is kiveszik részüket a munkából az újabb feltárásokkal. A kiskunhalasi mezőt, amelyet 1974-ben találták meg. máris részleges művelésbe vették, a teljes értékű termelésre 1982-ben állnak rá, amikor az ország termelésének 10 százaléka innen várható. Egyes esetekben már a nagyobb mélységekből is termelnek, növeked­nek a költségek, de még így is olcsóbb lesz a hazai kőolaj, mint az 1974 óta állandóan emelkedő áru import. A szegedi medencében a szénhidrogén-felhozatal jelentős segítségre szorul, így tovább kell alkalmazni azokat az eljárásokat, amelyeket Algyőn kezdettől fogva ismernek. A vízelárasztásos módszerrel 16-18 százalékkal több kőolajat tudnak kinyerni. Víz helyett más anyagok: széndioxid, polimerek, oldószerek is használhatók. így a másodlagos és harmadlagos kitermelő módszerek mindinkább terjednek a szegedi medencében. (Műszaki Élet) ÚJ CSÖVEK GÁZVEZETÉKEKHEZ A kijevi Paton Villamoshegesz­tési Intézetben új hegesztési eljá­rások, különféle hegesztőanyagok és berendezések létrehozásával kapcsolatban végeznek kísérlete­ket. Az intézet nevéhez fűződik a több rétegű hegesztett csövek konstrukciója és gyártástechnoló­giája is. Napjainkban a költséges, acél­lemezből gyártják a gázvezetékek nagy átmérőjű csöveit. Ez az ötvö­zet molibdén, nióbium és egyéb anyagok adalékait tartalmazza, és ellenőrzött hengerlési módszerrel, meghatározott hőmérsékletek és nyomások szigorú megtartásával állítják elő. Az acél széles lemezeit speciális vályúszerü, homorú mat­ricán sajtolják. Ezután keresztmet­szetük a kellő átmérőjű félhenger alakját veszi fel. Az ilyen sajtolt csőbugák előállításához igen nagy teljesítményű sajtókat kell alkal­mazni, amelyek 50 000 tonnára képesek növelni az egész lemez­felületre nehezedő nyomást. Vé­gül a két egyformán hajlított le­A felvételen látható automatizált dízelmotoros áramfej­lesztőt a ÖKD Horovice üzemben gyártják. Az áramfejlesz­tőt egy 6S 160 PN jelű dízelmotorból, A 355 S06 jelű alternátorból és egy SDT-AS 2 típusú automatikus áramelosztóból áll egy közös vázra építve. A háromfázisú, alacsony feszültségű, kefe nélküli, félvezetőkkel irányított és szabályozott alternátor egyenletes feszültségű áramot termel, s az elosztó el van látva a szükséges mérő-, ellenőrző és üzemzavarjelzö, valamint a berendezés működését automatikusan irányító műszerekkel. Az áram­elosztót korszerű MZH típusú integrált áramkörökből szerkesztették meg, s így a berendezés csekélyebb zavart kelt a távközlési hálózatban. Az új típusú áramfejlesztő tömege a korábbiakhoz viszonyítva 30 százalékkal, mérete pedig 50 százalékkal csökkent. A berendezést nagy sikerrel mutatták be az elmúlt évi Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron. (Makrai Miklós felvétele) mezfélhengert összeillesztik, és gondosan összehegesztik az il­leszkedés helyén. Két hosszanti hegesztett varrattal elkészül a cső. A több ezer kilométer hosszú csővezetékekben azonban a fo­lyamatos csőfalakban repedések keletkezhetnek az üzemeltetés során. Ezenkívül, az ország egyes körzeteiből történő gázszolgálta­tás növelése érdekében célszerű kevesebb, de nagy teljesítményű gázvezeték-vonalat építeni. Ez olyan módon lehetséges, ha a gázvezetékekben 12 000 kPa-ra növelik a nyomást. A nagy teljesítményű gázveze­tékek üzembiztos működtetése szükségessé tette a nagy falvas- tagságú csövek gyártását. Ezért az intézetben kidolgozták a több rétegű csövek gyártástechnológi­áját. Kiválasztották az összetétele és szilárdsági tulajdonságai tekin­tetében alkalmas acélt. Berende­zéseket hoztak létre a varratok automatikus villamos ívhegeszté­sére, továbbá a varratminőség ult­rahangos ellenőrzésére. A több rétegű gázvezetékcsövek gyártá­sát elsőként a harcizszki csőgyár- • ban vezették be. A kb. 12 m hosz- szú csövek átmérője 1420 mm. Az új csövek fő előnyei közé tartozik, hogy ritka elemeket nem tartalmazó, gyengén ötvözött ab­roncsacélt használnak, ez sokkal olcsóbb a sok ötvözetet tartalmazó lemezacélnál. A több rétegű csö­vek bevezetése a Szovjetunió ipa­rában több millió rubeles gazdasá­gi haszonnal jár. Az új technológi­ával ugyanazon a berendezésen tetszőleges vastagságú csövek gyárthatók, csupán a feltekercselt abroncsacél rétegek számát kell megváltoztatni. A nagy falvastag­ságú csövekben a gáz nagy nyo­más alatt szállítható, amely lehe­tővé teszi a hatalmas földgázkész­letek kitermelésének beindítását az ország távoli körzeteiben. A Paton Intézetben kidolgozott berendezésen bimetall csövek gyárthatók, rozsdamentes acélból készült belső réteggel. Nagy nyo­másnak, vagy máró hatású köze­geknek kitett csövek és edények készíthetők így: hő- és atomerő­müvek, hidrokrakkoló berendezé­sek, valamint vegyipari vállalatok számára. A szverdlovszki Ural- himmas vegyiparigép-gyárban már gyártanak kb. 32 000 kP nyo­másra tervezett, kb. 300 mm fal- vastagságú, több rétegű tekercselt edényeket. A Paton Intézetben kidolgozott gyártástechnológiával kapcsolat­ban számos országgal megkez­dődtek a licencvásáriási tárgya­lások (Technika) ■y 1981. III. 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom