Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-03-08 / 9. szám
TUDOMÁNYI TECHNIKA Kutatási eredmények a csehszlovák kőolaj - és földgázjövesztésben Az utóbbi évtizedben az energetikai nyersanyagok ár« rohamosan megnövekedett. Amíg például az 1972-1973-as években a közel-keleti térségben 1 hordó olaj 3 dollárba került, 1980-ban egy hordó olaj átlagos ára a 32 dollárt is meghaladta, s ez még mindig nem állandósult. Ez a fejlődés a mi gazdaságunkat is érinti, ezért olyan intézkedésekhez folyamodunk, amelyek az energetikai források hatékonyabb kihasználására, nagyobb takarékosságra irányulnak. Ebben az irányban nem csekély figyelmet szentelünk a kőolajjal és a földgázzal való gazdálkodás kérdéseinek, s ezzel összefüggésben az a kérdés is felmerül, hogy milyen lehetőségek vannak e termékek hazai jövesztésében jelenleg és a legközelebbi jövőben. Közismert, hogy a kőolaj és a földgáz döntő hányadát külföldA másik terület, ahol a kőolajipar már hosszabb ideje végez geológiai kutatásokat, a kelet-szlovákiai neogén medence. Itt már 25 éve folytatják a kutatásokat, s eddig hat, többnyire földgáz jellegű lelőhelyet találtak. Ezek közül a ptruksai lelőhely a legnagyobb, 1,8 milliárd m3-es földgázkészlettel. Ebben a medencében eddig 1 milliárd köbméter földgázt jö- vesztettek. Az említett két medencében elért eredmények, s a területek előrehaladott feltártsága következtében a Kárpátok további pers- pektCV területeire is kiterjesztették a kutatási munkákat. Ebben azokból az előrejelzésekből indultak ki, amelyeket a KGST-országok egységes módszertana szerint, tudományos alapokon dolgoztak ki. Ezekből a számításokból, valamint más geológiai elemzésekből kitűnt, hogy Csehszlovákiában A szénhidrogének jövesztésének hagyományos és perspektiv területei Csehszlovákiában röl, elsősorban a Szovjetunióból szállítjuk. Emellett arra törekszünk, hogy energetikai szükségletünket elsősorban a hazai szén- vagyonból fedezzük, annak ellenére, hogy egyre nehezebb geológiai feltételek mellett kell biztosítani a szén jövesztését. Csehszlovákia területe kőolajban és földgázban aránylag szegény, s a perspektiv lelőhelyek kitermelése a bonyolult geológiai feltételek miatt igényes műszaki és technológiai felkészüléssel jár. A jövesztés ennek ellenére továbbra is gazdaságosnak mutatkozik. A lelőhelyek kutatásával a Bratislava! Kőolaj- és Földgázipari Konszern foglalkozik, s a feltáró munkákat a konszernhez tartozó hodoníni Morva Kőolajbányák vállalat végzi az ország egész területén. A kutatási munkákat hosszú távú geológiai koncepció alapján végzik, melynek kidolgozásánál egyaránt felhasználták a hazai és a külföldi tapasztalatokat. Kőolaj- és földgázhordozó rétegek nálunk kizárólag csak Kelet- Morvaország és Szlovákia kárpátoki rendszerében fordulnak elő. Csehszlovákia hagyományos kőolaj- és földgázlelőhelye a Bécsimedence, amely a morva vidék délkeleti részén, Szlovákia délnyugati részén és a szomszédos Ausztriában terül el. Itt már több mint 65 éve folyik a kutatás és a kitermelés. Az elmúlt évtizedek folyamán a csehszlovák kőolajipar is ide összpontosult, s itt tárták fel a legnagyobb hozamú lelőhelyeket is, mint például a már fokozatosan kimerülő vysokái földgázlelőhelyet Nyugat-Szlovákiában, melynek készletei elérték a 9 milliárd köbmétert, vagy a hruékyi lelőhelyet Morvaország délkeleti részében, ahol 1,5 millió tonna kőolajat és 1,8 milliárd m3 földgázt találtak. Az említett két lelőhelyen kívül további 34 lelőhelyet találtak, s ezek többségében ma is folyik a jövesztés. A második világháború óta eltelt időszakban összesen 20 milliárd köbméter földgázt és 4,4 millió tonna kőolajat hoztak felszínre a Bécsi-medencében. további iparilag hasznosítható szénhidrogén-telepekre lehet számítani, s ezekben a feltételezések szerint több százmillió tonna kő- szénegyenértéknek megfelelő energiahordozó rejlik. Már ez az adat is indokolttá tette a kutatások megkezdését ezekben a körzetekben. * Ezért a hetvenes évek elején intenzív kutatási munka kezdődött a Kárpátoktól északnyugatra fekvő morva területeken osztrák és a lengyel határ közötti térségben, valamint Szlovákia nyugati és északkeleti vidékein. Emellett a Bécsi-medencében is folytatták a kutatást a mélyebb (4000 métertől 6500 méterig terjedő) rétegekben. Az új feladatokhoz azonban a feltárási technikát is tökéletesíteni kellett, ezért a CSSZSZK 1974-es kormányhatározata alapján korszerű fúróberendezések behozatalára került sor. Az új területek és a mélyebb rétegek kutatása hamarosan eredményhez is vezetett Az első iparilag hasznosítható lelőhelyet a Mikulovtól nyugatra fekvő Dőlni Dunajovice község mellett találták, melynek 1,7 milliárd köbméterre becsült földgázkészlete lényeges mértékben enyhíti a hazai energiaellátás problémáit. Itt az 1977/1978-as téli időszakban kezdődött el a kitermelés, s a lelőhely azóta is napi 1 millió m3 földgázt ad a népgazdaságnak előnyös gazdasági feltételek mellett. Az 1000 m3 földgázra számított kutatási költség például mindössze 14,10 korona. Az említettnél lényegesen kisebb hozamú lelőhelyek is igen gazdaságosak, s a költségek szempontjából kifizetődnek az egész társadalomnak. Példaként megemlíthetjük a vítkovicei földgázlelőhelyet a kromérízi járásban, melynek készlete 200 millió köbméterre tehető, s ahol 1000 m3 gázra 115,10 koronás feltárási költség jut. A kutatás további érdekes ered- mépyeket is hozott. Zdánice mellett például 1000 méter mélységben, Korycany mellett pedig 1700 méter mélységben gazdasági jelentőségű olajpalarétegekre bukkantak. A legjelentősebb új feltárások közé lehet sorolni az uhricei földgázlelőhelyet a Zdánicei-erdö- ben, ahol 2500 méteres mélységben napi 835 000 m3 hozamú, 25,71 MPa nyomású forrást találtak, s a feltételezések szerint kőolaj is van a forrás közelében. Sikeresen halad a Bécsi-medence mélységi kutatása is. A legérdekesebb eredmények közé tartozik a 4180 méteres mélységben talált gazolin jellegű földgázlelőhely, amely Malacky közelében, Závod mellett fekszik. E lelőhély napi hozama 7000 m3. Hasonló lelőhelyet találtak Borsky Jur környékén is 3035 méteres mélységben. Az utóbbi időben elért eredmények azt bizonyítják, hogy az új perspektiv területek feltárására irányuló koncepció helyes volt, s tudományos indoklása is igazolódott. Egyúttal az is bizonyítást nyert, hogy a kőolaj- és a földgáz- lelőhelyek feltárására irányuló kutatás eredményessége kedvezően befolyásolja Csehszlovákia energetikai mérlegét. Ilyen értelemben a 4000 méteres mélység alatti kutatás is indokolt. A mélyebb rétegek kutatásának ma világszerte nagy figyelmet szentelnek, s eddig több mint 450 igen jelentős kőolaj- és földgázforrást találtak ilyen mélységekben. A nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy azokban a körzetekben, ahol mélységi kutatásokat is folytattak, a készletek 45 százaléka 4000 méternél mélyebb rétegekben fekszik. Hasonló tapasztalatokat szereztek a szomszédos Ausztriában is. A kőolajipar feladatai azonban nem merülnek ki az új kőolaj- és földgázlelőhelyek feltárásával. Egyes lelőhelyeken a földgáz- készletek kitermelése után földgáztárolókat is létesítenek, ahol nyári hónapokban az importált földgázt raktározzák el, téli fel- használásra. A népgazdaság így igen előnyösen tud gazdálkodni ezzel az értékes tüzelőanyaggal. (Véda a zivot) Tetőponton a szegedi szénhidrogén-medence termelése A magyarországi kőolajtermelés évente 2-2,2 millió tonna, ez a meny- nyiség azonban csak egyötödét fedezi az ország szükségleteinek A belföldi termelésnek mintegy háromnegyed részét az elmúlt évben is a szegedi medence adta. Korábban a medence és a hozzá tartozó területek termelése emelkedő irányzatot mutatott, tavaly viszont már elérte a tetőpontját és tovább nem növelhető. A kitermelési arány a világszínvonal felett áll, hiszen a kőolajnál 40-42, míg a földgáznál 75 százalékban termelik ki a föld mélyén levő szénhidrogéneket. A szegedi medence 1980-ban 1 millió 511 tonna kőolajat és 3 milliárd 675 millió köbméter gázt adott. Ezek mellett 20 ezer tonna propán-bután gázt, 33,6 ezer t izopentánt és 407 ezer t gazolint termeltek. Az utóbbiak mennyisége némileg növekedett a korábbi évekhez képest. így a szegedi medence tavaly közel 20 milliárd forintot adott a népgazdaságnak. Az olajtermelést ma már évente 3,5-4 millió köbméter víz visszasajto- lásával segítik felszínre hozni. Az idén a tavalyihoz képest nem növelik, csupán szinten akarják tartani a termelést: 1,5 millió tonna kőolajjal, 3,2 milliárd köbméter földgázzal, 180 ezer tonna propán-bután gázzal, 31 ezer tonna izopentánnal és 405 ezer tonna gazolinnal számolnak. Az idén 600 millió forintot fordítanak beruházásokra, egyrészt szinttartásra, másrészt továbbfejlesztésre. Algyőn, Ferencszálláson és Szeged- Móravároson. Az idei tervek szerint a medencében 44 olajkutat, 35 segédgázos kutat és 9 gázkutat építenek ki. Az itt nyert földgáz továbbításának technikai eszközeire az idén ismét 50 millió forintot fordítanak. Ez utóbbi már csak azért is sürgető feladat, mert a medence közvetlen környezetében ma naponta egymillió köbméter gázt fogyasztanak. A termelők mellett a kutatók is kiveszik részüket a munkából az újabb feltárásokkal. A kiskunhalasi mezőt, amelyet 1974-ben találták meg. máris részleges művelésbe vették, a teljes értékű termelésre 1982-ben állnak rá, amikor az ország termelésének 10 százaléka innen várható. Egyes esetekben már a nagyobb mélységekből is termelnek, növekednek a költségek, de még így is olcsóbb lesz a hazai kőolaj, mint az 1974 óta állandóan emelkedő áru import. A szegedi medencében a szénhidrogén-felhozatal jelentős segítségre szorul, így tovább kell alkalmazni azokat az eljárásokat, amelyeket Algyőn kezdettől fogva ismernek. A vízelárasztásos módszerrel 16-18 százalékkal több kőolajat tudnak kinyerni. Víz helyett más anyagok: széndioxid, polimerek, oldószerek is használhatók. így a másodlagos és harmadlagos kitermelő módszerek mindinkább terjednek a szegedi medencében. (Műszaki Élet) ÚJ CSÖVEK GÁZVEZETÉKEKHEZ A kijevi Paton Villamoshegesztési Intézetben új hegesztési eljárások, különféle hegesztőanyagok és berendezések létrehozásával kapcsolatban végeznek kísérleteket. Az intézet nevéhez fűződik a több rétegű hegesztett csövek konstrukciója és gyártástechnológiája is. Napjainkban a költséges, acéllemezből gyártják a gázvezetékek nagy átmérőjű csöveit. Ez az ötvözet molibdén, nióbium és egyéb anyagok adalékait tartalmazza, és ellenőrzött hengerlési módszerrel, meghatározott hőmérsékletek és nyomások szigorú megtartásával állítják elő. Az acél széles lemezeit speciális vályúszerü, homorú matricán sajtolják. Ezután keresztmetszetük a kellő átmérőjű félhenger alakját veszi fel. Az ilyen sajtolt csőbugák előállításához igen nagy teljesítményű sajtókat kell alkalmazni, amelyek 50 000 tonnára képesek növelni az egész lemezfelületre nehezedő nyomást. Végül a két egyformán hajlított leA felvételen látható automatizált dízelmotoros áramfejlesztőt a ÖKD Horovice üzemben gyártják. Az áramfejlesztőt egy 6S 160 PN jelű dízelmotorból, A 355 S06 jelű alternátorból és egy SDT-AS 2 típusú automatikus áramelosztóból áll egy közös vázra építve. A háromfázisú, alacsony feszültségű, kefe nélküli, félvezetőkkel irányított és szabályozott alternátor egyenletes feszültségű áramot termel, s az elosztó el van látva a szükséges mérő-, ellenőrző és üzemzavarjelzö, valamint a berendezés működését automatikusan irányító műszerekkel. Az áramelosztót korszerű MZH típusú integrált áramkörökből szerkesztették meg, s így a berendezés csekélyebb zavart kelt a távközlési hálózatban. Az új típusú áramfejlesztő tömege a korábbiakhoz viszonyítva 30 százalékkal, mérete pedig 50 százalékkal csökkent. A berendezést nagy sikerrel mutatták be az elmúlt évi Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron. (Makrai Miklós felvétele) mezfélhengert összeillesztik, és gondosan összehegesztik az illeszkedés helyén. Két hosszanti hegesztett varrattal elkészül a cső. A több ezer kilométer hosszú csővezetékekben azonban a folyamatos csőfalakban repedések keletkezhetnek az üzemeltetés során. Ezenkívül, az ország egyes körzeteiből történő gázszolgáltatás növelése érdekében célszerű kevesebb, de nagy teljesítményű gázvezeték-vonalat építeni. Ez olyan módon lehetséges, ha a gázvezetékekben 12 000 kPa-ra növelik a nyomást. A nagy teljesítményű gázvezetékek üzembiztos működtetése szükségessé tette a nagy falvas- tagságú csövek gyártását. Ezért az intézetben kidolgozták a több rétegű csövek gyártástechnológiáját. Kiválasztották az összetétele és szilárdsági tulajdonságai tekintetében alkalmas acélt. Berendezéseket hoztak létre a varratok automatikus villamos ívhegesztésére, továbbá a varratminőség ultrahangos ellenőrzésére. A több rétegű gázvezetékcsövek gyártását elsőként a harcizszki csőgyár- • ban vezették be. A kb. 12 m hosz- szú csövek átmérője 1420 mm. Az új csövek fő előnyei közé tartozik, hogy ritka elemeket nem tartalmazó, gyengén ötvözött abroncsacélt használnak, ez sokkal olcsóbb a sok ötvözetet tartalmazó lemezacélnál. A több rétegű csövek bevezetése a Szovjetunió iparában több millió rubeles gazdasági haszonnal jár. Az új technológiával ugyanazon a berendezésen tetszőleges vastagságú csövek gyárthatók, csupán a feltekercselt abroncsacél rétegek számát kell megváltoztatni. A nagy falvastagságú csövekben a gáz nagy nyomás alatt szállítható, amely lehetővé teszi a hatalmas földgázkészletek kitermelésének beindítását az ország távoli körzeteiben. A Paton Intézetben kidolgozott berendezésen bimetall csövek gyárthatók, rozsdamentes acélból készült belső réteggel. Nagy nyomásnak, vagy máró hatású közegeknek kitett csövek és edények készíthetők így: hő- és atomerőmüvek, hidrokrakkoló berendezések, valamint vegyipari vállalatok számára. A szverdlovszki Ural- himmas vegyiparigép-gyárban már gyártanak kb. 32 000 kP nyomásra tervezett, kb. 300 mm fal- vastagságú, több rétegű tekercselt edényeket. A Paton Intézetben kidolgozott gyártástechnológiával kapcsolatban számos országgal megkezdődtek a licencvásáriási tárgyalások (Technika) ■y 1981. III. 8.