Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-03-08 / 9. szám
ÚJ sző 19 81. III. 8. A szén itt jóformán az ember lába alatt terül el - a Marion márkájú exkavátorok segítségével termelik ki. A gépek kezelésére a munkásokat a Szumitomo japán cég szakemberei tanítják be A jakut szőrme régóta világhírű. Aldan és Kolima aranyáról legendák jártak már Klondike idejében. Századunk ötvenes éveibpn a jakutföldi gyémánt kápráztatta el a világot. A vidék ipari fejlődésének ma mégis a kőszén válik döntő tényezőjévé.- Nagyon helyesnek tartom, hogy nálunk a szenet nagy becsben tartják, pedig egyesek szerint nem ez a jövő energia- forrása - vélekedik Tommot Szivcev, a Jakut Autonóm Köztársaság Állami Tervbizottságának elnöke. - Hiszen jakut őseink sohasem kerestek aranyrögöket és drágaköveket. Viszont a ,,fekete fát“ mindig becsülték az erdő nélküli- északi tundrában. A jakutok „fekete fának“ nevezik a bogheadszenet, a bitumenes szenet, azt a ritka fajtát, amely könnyen lángra lobban egy szál gyufától. Kalóriaérték tekintetében valamivel elmarad a benzin mögött, de szénhidrogén-tartalma 80 százalék, s ezzel sok köolajfajtát megelőz. Tommot Szivcev egyelőre nem tudja pontosan megmondani, mekkora boghe- adkészletek vannak Jakutföldön: a geológusok még kutatnak, köztük van Szivcev leánya, Nagyezsda is. De az már most sem kétséges, hogy a készletek jelentősek.- Akárhogy van is, a „fekete fa“ ipari feldolgozása csak a XXI. század perspektívája - mondja a Tervbizottság elnöke. - A készletek nehezen megközelíthető helyen vannak, ott, ahol a nagy szibériai folyó, a Lena a Jeges-tengerbe ömlik. Maga a természet gondoskodott róla, hogy megóvja ezt a páratlan ásványt a pazarlástól, a kazánok fűtésétől, arra az időre, amikor az ember kénytelen lesz az olaj helyett valami mást keresni. Egyelőre a köztársaság déli részében folyik a közeli és hozzáférhető lelőhelyek kiaknázása. Jakutföld esetében óvatosan kell bánnunk a ,,közeli“ és ,,hozzáférhető“fogalmakkal. Amikor Moszkvában éjfél van, itt már reggel hatot mutat az óra. A köztársaság területe nagyobb, mint az Európai Gazdasági Közösség országainak területe együttvéve. Itt van az ojmjakonszki mélyedés, az északi félteke hidegpólusa. Jakutföldnek mind a 850 ezer lakosára jut egy tó, egy folyó, s csaknem négy négyzetkilométer tundra, mocsár és tajga. Ipari komplexum „Csocsun házában“ A Szovjetunió nem hanyagolta el a széntermelést akkor sem, amikor az egész világ azt hitte, hogy ezt a fűtőanyagot véglegesen kiszorítja a kőolaj. A bányászok tervszerűen növelték a termelést, a tudósok a felhasználás lehetőségeit keresték, az energetikusok pedig az első ipari forradalom fűtőanyagának technológiai hatékonyságát. Nem akadályozta ezt még a hatalmas tyumenyi olajmezők felfedezése és kiaknázása sem. A Szovjetunió már a negyvenes években megelőzte a széntermelésben Nagy-Britanniát, az ötvenes évek végén pedig az Egyesült Államokat. öt évvel ezelőtt, az SZKP XXV. kongresszusán olyan határozat született, hogy meg kell gyorsítani a roppant gazdag szénmezők kiaknázását az ország keleti részén. Az egyik szénmező - Jakutföld déli részén 80 ezer négyzetkilométeren terül el, s készletét 40 milliárd tonna kiváló minőségű kokszolható szénre becsülik. Csaknem harminc éve fedezték fel, de kiaknázását elhalasztották „jobb időkre“.Ezen a területen, amely nagyobb, mint Belgium, Hollandia és Luxemburg területe együttvéve, akkoriban mindössze egy autóút volt, s annak két oldalán hegyek, mocsarak és tajga. A jakutok ősidők óta ,, Csocsun házának“ nevezték ezeket az isten háta mögötti helyeket. „Csocsun“ pedig az a lény volt, akinek történeteire a havasiember-legen- dák emlékeztetnek. Meglehet, hogy a jövőben ez a legenda is fölkelti a tudósok érdeklődését, de ma reális problémák foglalkoztatják őket. Sokáig vitatkoztak például azon, hogy gazdasági szempontból indokolt-e á dél- jakut szén kiaknázása. Elriasztották őket a kitermeléssel, valamint a szállítással járó óriási költségek. Közben az aranyat hordó Aldan-folyó medencéjében, a szén szomszédságában 10 milliárd tonna vasércet találtak, amelynek ötvenszázalékos a vastartalma. A déljakut szénmedence létének vagy nemlétének kérdése más dimenzióban dőlt el: úgy határoztak, hogy létrehozzák a déljakut fütőanyag- és kohászati komplexumot. Ez a most beindult tizenegyedik és a következő, tizenkettedik ötéves terv feladata. Hiszen óriási munkáról van szó - meg kell építeni egy hatalmas hőerőművet, egy óriási ércdúsítót, ki kell alakítani az építőipari és szerelővállalatok, a javítóüzemek termelési bázisát, a közlekedési hálózatot, létre kell hozni a mezőgazdasági komplexumot, és végül fel kell építeni egy új várost, Nyerjungrint, ahol százezer ember számára kell megteremteni a lehető legjobb életkörülményeket. Ami pedig magát a szenet illeti, ahogy azt az SZKP XXV. kongresszusa 1976-ban előirányozta, már a tizedik ötéves tervidőszakban elkezdődött bányászása a nyerjungrini külszíni fejtésü bányában. A déljakut terv tipikus példája a fejlesztés szibériai modelljének Ennek lényege, hatalmas területek hasznosítása területitermelési komplexumok kialakítása útján. Ezek a komplexumok gazdaságilag és technikailag összefüggő, nagy teljesítményű és hosszú ideig üzemelő vállalatok rendszerét alkotják. Az egységesenergia- bázis, a közös közlekedési és műszaki hálózat lehetővé teszi a beruházások húsz százalékának megtakarítását. Ez lényeges, mivel a szibériai körülmények között bármilyen munka körülbelül háromszor, a komfortos élet megszervezése pedig négyszer drágább, mint a mérsékelt égövben. A déljakut termelési-ipari komplexum, a nagyszabású szovjet programokhoz hasonlóan, jelentős tényezővé válik a világkereskedelemben. Japánban már a hetvenes évek derekán kiszámították, ha a déljakut kokszolható szenet szállítják a Honsu-sziget kohómüveibe, ez hatodannyiba kerülne csupán, mintha a szenet az Egyesült Államokból hoznák. Japán üzleti körök felajánlották, hogy a szénért cserébe a legjobb világszínvonalat képviselő építőipari és szállítási technikát adnak el a Szovjetuniónak. A javaslatot elfogadták, és a jakutföldi tagjában a szovjet gépekkel együtt álltak munkába a Kató cég fúróberendezései, a japán-kanadai gyártmányú húsz köbméteres exkavátorok, a száznyolcvan tonnás amerikai dömperek, a nyugatnémet Magirusok. Eleinte nem ment simán e technika rási viszonyai között. Felmondták a szolgálatot egyes gépegységek és berendezések. Ezeket tökéletesíteni kellett a kezelők fülkéiben gondoskodni kellett pótlólagos „északi“ fűtésről. De még ezek a meglepetések is némi üzleti haszonnal jártak. Néhány világhírű gépipari cég prospektusa a többi között így reklámozta az áruját: ,,Kipróbálták Szibériában. '' Nagyon hatékony a szovjet-japán együttműködés más területe is. Úgy tervezték, hogy az első jakutföldi szénszállítmány 1983-ban érkezik meg Japánba. De ez jóval előbb megtörtént, már 1979- ben. Észak felé a „rénszarvasösvényen“ Jakutföldi szenet szállító szerelvények robognak a Bajkál-Amur vasútvonal észak-déli szakaszán. A 425 kilométeres BAM-Tinda-Berkait vasútvonal öt év alatt épült meg, noha itt egész évben folyt a munka, és egy napig sem szünetelt.- Az építők ez alatt az öt év alatt harmincmillió köbméter földet mozgattak meg - mondja Konsztantyin Mohortov, a Szovjetunió közlekedési miniszterének helyettese, a BAM-építkezés vezetője.- Lefektették a síneket az örök fagyra, átvágták magukat a Sztanovoj hegylánc falán, megépítettek 174 hidat és viaduktot. Helyenként olyan zordak az időjárási viszonyok, hogy például a Nagornij nevezetű állomáson egymást rendszeresen váltó brigádok fognak szolgálatot teljesíteni. Az év nagy részében itt orkán tombol, ami az ötvenfokos hidegben gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy az ember huzamos ideig a szabadban tartózkodjon. De minden nehézség és költség ellenére a ,,kis BAM“ megépítése elengedhetetlen volt. És nemcsak arról van szó, hogy így tizedannyiba kerül az anyag- szállítás Jakutföld déli vidékeire; e nélküL a vasút nélkül a Jakut Autonóm Köztársaság ásványi kincsei holt tőkeként hevernének. Mindemellett a nyerjungrini komplexum csak az első lépés Jakutföld természeti kincseinek kiaknázásában.- A déljakut területi-ipari komplexum nem csupán szenet és vasércet jelent- vélekedik Abel Aganbegjan, Szibéria egyik legtekintélyesebb ismerője.- A közvetlen közelben van a szolikdari gazdag apatitkészlet. Az apatit kitűnő nyersanyag a Szibériában hiánycikknek számító műtrágya előállításához. Itt vannak továbbá a híres oldani telepek, amelyek csillámot, aranyat és néhány más színesfémet rejtenek a föld mélyében. Ugyanitt van Jakutföld legjobb erdősége. A Viljuj-folyó körzetében pedig olaj- és földgázmezőt találtak, amelynek készletei egyes becslések szerint nem maradnak el a nyugat-szibériai tyumenyi készletek mögött. A térség fő energiakincsének mégis a szenet, ,,a XX. és XXI. század aranyát- ‘ tartják. lHiszen az olajjal és a földgázzal évről évre jobban takarékoskodni kell. Nem véletlen, hogy a világ egyik legnagyobb rézérckomplexumának, Udokan- nak az energiabázisa a nyerjungrini hőerőmű lesz, noha 700 kilométerre vannak egymástól. Sok szén van-e Jakutföldön? A mai adatok szerint, az egyelőre csak 600 méter mélységig feltárt készletek meghaladják a négybillió tonnát. De a rétegek sok helyen lehúzódnak sokkal mélyebbre, és a készletek minimálisan megkétszereződnek. Tehát ha az évi széntermelés egymilliárd tonnára nő is - és ez a nyolcvanas évek távlata - a jakutföldi szén évszázadokig fedezheti az egész ország belső szükségleteit. Amikor másfél évvel ezelőtt Berkakin állomáson a talpfába beverték a jelképes ,,aranyszeget“, az építők nem siettek gratulálni egymásnak a munka befejezése alkalmával. Tudták, hogy a „kis BAM“ utolsó méterei a közeljövőben első méterei lesznek annak a két újabb vasútvonalnak, amelynek építése még nem is oly régen a fantázia birodalmába tartozott. A tajga, az ingovány és a tundra sok ezer kilométerén át, valójában egész Szibérián át két átló mentén tör ez a két vasútvonal a Jeges-tenger felé: á Kara- és a Csukcs-tenger partjai irányába. Jakutföldön minden utat, mely Észak felé visz, hagyományosan „rénszarvasösvénynek“ neveznek. A nomád rénszarvastenyésztők a múltban itt terelték a jószágot, eleséget keresve. Az irányt az elhullott állatok és őseik sírhantjai mutatták nekik. A XX. század második felében a „rénszarvas-ösvényen“ már az ásványi kincsek mutatják az irányt. Az ember megszerzi ezeket a kincseket a tudomány, a modern technika és ■híradástechnikai eszközök segítségével. Mégsem könnyű az út Észak felé. GERMAN BELOUSZOV A BAM-Tinda-Ber- kakit vasútvonalának megépítése lehetővé teszi a nyer- jungrini szénvagyon kitermelését
