Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-03-01 / 8. szám
„Napjainkban sok feszítő probléma nem csupán azért jött létre, mert egyes rossz emberek valamit mondtak, vagy tettek, hanem azért is, mert a jó emberek, bár mindenről tudtak, mégis hallgattak“ Arthur Eddington angol csillagász 1920-ban az alábbiakban irta: „Úgy tűnik, elérkeztünk az emberiség régi álmának megvalósulásához: ellenőrzésünk alá vonhatjuk a természet szunnyadó erőit. Igaz, még nem világos, hogy azok az emberiség örök virágzását, vagy öngyilkosságát segítik elö". Edward Teller, az amerikai hidrogénbomba egyik atyja, 1979-ben a Play-boy című folyóiratnak a következőket nyilatkozta: „Szerintem az atomháború elvileg megengedhető, sőt egyáltalán nem értelmetlen. Ami azokat a hiedelmeket illeti, miszerint egy ilyen háború mindennek a végét jelenti, nem állják meg helyüket, csak a nyugati demokráciákat gyengítik“. Bizonyos amerikai politikai körök effajta logikája érthető ugyan, de nem elfogadható: a fegyverkezési hajsza új szakaszát és az azt kísérő háborús hisztériát saját céljaikra kívánják felhasználni. A fegyvergyártók vagy az üzletemberek logikáját könnyű megmagyarázni. Immár 35 év telt el „nagy" háború nélkül, márpedig ők azt szeretnék, hogy a fegyverek - különösen az atomfegyverek gyártása - a jövőben is hatalmas profitot biztosítson számukra. Milyen ember az, aki bár teljes tudományos pontossággal ismeri a nukleáris háború szörnyű következményeit, mégis megengedhetőnek tartja azt? Sajnos, még napjainkban is találkozhatunk az atomfegyverrel kapcsolatos naiv szemlélettel. így okoskodnak: „Itt van például a puska. Több száz évvel ezelőtt feltalálták, mégis állandóan korszerűsítik. Ezt csinálják az atomfegyverrel is. Nincs mit tenni. Ha egyszer a szellem kiszabadul a palackból, vissza már nem kényszerithetjük". így csak azok a hozzá nem értő emberek vélekedhetnek, akik a hagyományos és a termonukleáris háború között tisztán spekulativ alapon tesznek különbséget. No és Teller? Hiszen ha valaki, akkor ö igazán ért a kérdéshez. Vajon miért bizonyítja, hogy csakis az atomfegyverkezési hajsza nyújt reményt a „szabad világ" életben maradására, és a fegyverkezés csökkentésére irányuló minden törekvés halálos veszedelmet jelent a Nyugat számára. Teller megdöbbentő könnyedséggel teszi túl magát mindenféle logikán. Az atomfegyverek fejlesztése és mennyiségi növelése mellett kardoskodva, éppen a leglényegesebbet hagyja számításon kívül: hol húzódik a végső határ, melyen túl ezeknek a fegyvereknek a tökéletesítése és felhalmozása elveszti minden értelmét? Miért számít 200 atombombát egy modern város elpusztításához, amikor ahhoz eqv-kettő is bőven elegendő? Egy emberi élet kioltásához mindössze néhány gramm robbanóanyagra volna szükség, mivel mindenkinek csak egy élete van Az atomfegyver minőségileg új szakaszt jelent a tömeg- pusztító fegyverek fejlesztésében. Ezért feltételesen - bár ez így nem helyes - hasonlítsuk össze az atomtöltetet a hagyományossal és számoljunk. Ez a számítás azt mutatja, hogy a Föld minden lakosára négy tonna robbanóanyagot rejtenek a stratégiai fegyverraktárak. Vajon ki és milyen célból szándékozik mindannyiunkat többszáz- szorosan kiirtani? Napjainkban Nyugat-Európában már több mint 8000 amerikai nukleáris töltetet helyeztek el. Ki tudja, mennyi lehet az USA-ban? ötvenezer? Vagy talán több? Az amerikai sajtó adatai szerint csak a stratégiai robbanófejek száma 10 ezer körül van. Az értelmes emberek már régóta világosan látják, hogy ennek véget kell vetni. Addig kell megkezdeni a fegyverzetcsökkentést, amíg nem késő. Ideje lenne már észhez térni, hiszen a korlátlan fegyverkezés még sohasem biztosított erőegyensúlyt, ellenben nemegyszer vezetett háborúhoz. Sajnos Tehernek erről más a véleménye. Álláspontját még „tudományosan“ is igyekszik bizonyítani. A Play-boy riporterének kérdésére, mely így hangzott: „Mr. Teher, miért javasolja ön az atomfegyver újabb és újabb típusainak kifejlesztését, amikor a meglevő készletek is többszörösen elegendőek az egész Föld megsemmisítéséhez?" - a következőket válaszolta: „Az új tipusú atomfegyverek gyártására azért van szükségünk, mert az ön által említett többszörös megsemmisítés feltételezése egyszerűen nem igaz. Az oroszok számos biztonsági intézkedést tettek. Előreláthatóan egy esetleges atomháborúban élőerő-veszteségük jóval kevesebb lesz, mint a második világháború alatt. Úgy vélem, hogy ott a lakosság öt százaléka sem fog elpusztulni. Ugyanakkor Amerikában, mivel nálunk a polgári védelem érdekében szinte semmilyen fontosabb lépés sem történik, egy ilyen háborúban a lakosság ötven százaléka elpusztulna." Ez a telleri értékelés a lakosság várható veszteségeiről valószínűtlen és felelőtlen, attól eltekintve, hogy egy esetleges termonukleáris háború résztvevői közül melyik félre vonatkozik. Az ilyen számítások nemcsak tudománytalanok, de cinikusak is. Az USA-ban és a Szovjetunióban közel 1000-1000 olyan nagyváros van, melyekben a lakosság túlnyomó része él, s melyekben az ipari és az évtizedek során felhalmazódott anyagi értékek javarésze található. Egy váratlan atomcsapás esetén (a katonaszakértők ezt így nevezik) csak percek maradnak a polgári lakosság figyelmeztetésére. így semmivel fel nem mérhető pusztítás teljesen elkerülhetetlen. A helyzetet még súlyosbítja a robbanást követő radioaktív sugárzás, amely elöl egyetlen élőlény sem menekülhet. Ezt még maga Teher sem tagadja, bár erre is tud „magyarázatot": „Egyes embereket nyugtalanít a radioaktiv sugárzás úgynevezett genetikai következménye. Kétségtelen, ez a sugárzás növeli a genetikai mutációk valószínűségét. De nem szabad elfelejtenünk, hogy a mutációk nélkül az emberiség még ma is az amőba fejlettségi szintjén lenne, hiszen az élő szervezetek fejlődése a mutációknak köszönhetőn megy végbe. Hadd emlékeztessek az ember történelem előtti fejlődésével kapcsolatos hipotézisre: a jégkorszak az embert a barlangba kényszerítette. Ott viszont a sugárzás jóval erősebb, mint a szabadban. Ennek eredményeként az emberi faj gyorsabban fejlődött. Valószínű, hogy az ember éppen a fokozott sugárzás hatására vált emberré." Teher továbbfejlesztvén „barlang' -filozófiáját, túllépi tudományos illetékességének határát. Mivel fizikus, ezért úgy tűnhet, hogy nézete tudományosan megalapozott. Meg kell jegyezni, hogy a tudósok, akik valóban illetékesek a genetikai kérdésekben , többször felhívják a figyelmet: a napjainkban felhalmozódott atomtöltetek robbanását követő radioaktiv sugárzás minden valószínűség szerint a homo sapiens globális degenerálódásához vezetne. 1980 márciusában 654 ismert amerikai orvostudományi szakember a New York Timesban a következő felhívást tette közzé: ,,A veszély: az atomháború!" Felhívásukat az USA elnökéhez, Jimmy Carterhez és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége elnökéhez, Leonyid Brezs- nyevhez címezték. Ebben az amerikai orvosok felelősségük teljes tudatában figyelmeztették az atomháború megszámlálhatatlan pusztító következményére, beleértve a Föld valamennyi szerves életformája elpusztulásának lehetőségét is. Az atomrobbanás közvetlen hatásán kívül felhívták a figyelmet annak rendkívül veszélyes utóhatásaira is. A földfelszín radioaktív szennyeződésére: a Föld hőháztartásának katasztrofális megbomlására: az erős kozmikus sugárzást megszűrő ózonréteg megsérülésének veszélyére. Carter szükségtelennek tartotta, hogy reagáljon a felhí-’ vásra. Leonyid Brezsnyev viszont az amerikai tudósokhoz intézett válaszában kifejtette, hogy teljes mértékben osztja az emberiség sorsáért érzett aggodalmukat. A szovjet vezető emlékeztetett arra is, hogy a Szovjetunió mindig sikraszállt és a továbbiakban is fellép a nukleáris és az egyéb tömegpusztító fegyverek teljes betiltásáért. Ezt a harcát következetesen és kitartóan folytatja azoktól a szörnyű napoktól kezdve, amikor 1945-ben az amerikai pilóták kioldották atombombáikat a japán városok, Hirosima és Nagaszaki felett. Mind a Szovjetunióban, mind az USA-ban nagyon sok tudós tehetségét és erőfeszítését katonai jellegű feladatok megoldására fordítja. A szovjet tudósok Teherrel ellentétben azonban az atomfegyverek és a célba juttató eszközök fejlesztésének kérdését sajnálatos kötelességüknek tekintik. Igazi álmuk nem az emberiség „optimális elpusztítása", hanem a békés építőmunka, a nyugalom mind a maguk, mint utódaik számára. Igor Kurcsatov a szovjet atomipar megalapítója, az első szovjet atomfegyvert megalkotó csoport vezetője, még 1956-ban kijelentette: „Ennek, az emberiség számára roppant fontos problémának a megoldásán a szovjet tudósok szívesen dolgoznának együtt a világ valamennyi tudósával. Természetesen az amerikai tudósokkal is, akiknek eredményeit nagyra értékeljük. Ennek megvalósulásához csupán az szükséges, hogy az amerikai kormány fogadja el a Szovjetunió javaslatát, az atom- és hidrogén- fegyverek gyártásának betiltásáról A magam részéről szeretném, ha a szovjet és az amerikai tudósok egyesítenék erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy véget vessenek a fegyverkezési hajszának. Az emberiség létének vagy pusztulásának kérdése egyetlen országban sem válhat a politikai spekulációk tárgyává. LEV FEOKTYISZTOV, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája levelező tagja, magfizikai osztály (LITYERATURNAJA GAZÉT A) 1981. III. 1. Értenie kell a dolgát annak, aki mostanában a Pentagon szállítmányozási részlegén dolgozik.- Őrmester, hová küldjük ezeket a légelhárító rakétákat tartalmazó ládákat?- Nézzük csak. Azt hiszem, Jordániának szánják őket. Nem. várj egy pillanatig! A légvédelmi rakéták Szaúd-Arábiá- ba. a harckocsi-elhárító rakéták Jordániába mennek. Tulajdonképpen nem nagy különbség, hiszen valószínűleg mindet Irakba továbbítják.- Akkor miért nem küldjük a fegyvereket közvetlenül Irakba: hiszen megtakaríthatnánk a szállítási költségeket?- Mert elvárják tőlünk, hogy semmit sem küldünk Irakba, amíg háborúban áll Iránnal.- Ezt a ládát repülőgépalkatrészekkel Iránnak szánják. Küldjük el Teheránba?- Nem. semmit sem küldünk Iránba, amíg nem bocsátják szabadon a túszokat. De akkor a sarokban levő összes ládát eljuttatjuk Teheránba, hogy az irániak megvívhassák háborújúkat Irakkal.- Miért szállítunk amerikai fegyvereket Iraknak és Iránnak is? Hogy harcoljanak egymás ellen?- Semmit sem szállítunk Iraknak vagy Iránnak. Jordániának és Szaúd-Arábiá- nak szállítunk, és ők továbbítják a küldeményeket. Mihelyt visszakapjuk a túszokat Irántól, el kell juttatni számára a fegyvereket, amelyeket még a túszszedés előtt rendelt. .- És mi a helyzet azokba a hatalmas lác ókba csomagolt fegyverekkel?- Izrael kapja őket, hogy védekezni tud n Jordánia ellen de ne lepődjön me . ha végül is Iránba kerülnek. Izrael ugyanis segít Iránnak, mert Szaúd-Ará- bia Irakot támogatja.- Már értem. Őrmester, biztos, hogy ezek a lézerirányítású légvédelmi rakétafegyverek Egyiptomba irányitandók?- Ha ez a címzés a ládákon, akkor igen. Szükség lehet rájuk líbiai repülőgépek lelövéséhez.- Nem találok semmit Libia részére.- Líbiát levettük a szállítási listánkról, mert a líbiaiak minden fegyverüket Franciaországtól és a Szovjetuniótól vásárolják. Szíriába sem küldünk semmit, hiszen éppen a minap kötött barátsági szerződést a Szovjetunióval.- Ezeket a lángszórókat Omanba szállítjuk?- Ellenőrizzük csakI Oman oké. de vigyázzon, nehogy véletlenül Jemenbe küldje őket.- Nem estem a fejem lágyára, őrmester.- Egy kis segítséget kérek ezeknél az F-4-es vadászgépeknél. Sürgősen Am- manba irányitandók- Miért ez a nagy sietség?- Husszeinnek szüksége van rájuk, amennyiben Damaszkusz megtámadja.- És Husszein miért adja tovább azt a sok fegyvert Iraknak, ha sziriai inváziótól tart?- Mert támogatást kap Szaúd-Arábiá- tól, a szaúdiak pedig gyűlölik az irániakat.- Már értem, ha ilyen jól elmagyarázza.- Oké, most pedig ez az F-5-ös szállítmány Pakisztánba indítandó, ugyanakkor a plutóniumot Indiába szállítjuk- Lassan, lassan. Csak két kezem van, őrmester.- Tudom, de nem akarjuk, hogy Pakisztán nyugtalanná váljék védelmét illetően, és megtámadja Kasmírt.- Tudnánk használni még valakit ebben a szállítmányozási részlegben, már majd beszakad a hátam. Hova küldjük ezeket a radarirányítású bombákat?- Kuvaitba, mert különben még napokig itt hevernének.- Majdnem teljesen kiürült a készletünk. Már csak a torpedónaszádok maradtak, őrmester.- Van rajtuk címzés?- Ühüm. A címzés így szól: Az Egyesült Államok haditengerészetének, a Hor- muzi-szoros védelméhez.- Itt valami nem stimmel. Nem küldünk felszereléseket saját haditengerészetünknek. Tartsa vissza a küldéményt, amíg ellenőrzőm a címzést a főnököknél. ART BUCHWALD t r r AZ AMERIKAI FEGYVERSZÁLLÍTÁSOK REJTELMEI Francia plakat a neutronfegyver ellen ■ Tg y.iT w." , yAi r Mm I i 1 * w w 0| f 111 fSwA A&jg? A 1 • I A 1 v g 1 B||l W*W J§? A «L ^8kí A i ■ I 1 r| AHN ■ I •€ ■ I fíj'lfa “ J|. I ,_5 ■*: * I | f jff » 6^ mj; Sgk Jg _ % J w ^ ■ A.W A k H|A jg 1 ■ I M V T f m V ^ ■
