Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-03-01 / 8. szám
Illllllfllllllll!lllllllllllllll!lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!llllllllllllllll!llll!llllllllllllllllllllllllllll VIGYÁZNAK A MEGSZERZETT HÍRNÉVRE Korunk egyik legelterjedtebb és rendkívül hasznos anyaga az üveg. Úgy is jellemezhetnénk, hogy amennyire törékeny, annyira nélkülözhetetlen. Az élet minden területén találkozunk vele, síküvegként az épületek szerves tartozéka, ott van a lakásban, használati vagy dísztárgyként. Ma már elengedhetetlen velejárója a sportnak is, sőt az orvostudomány fejlődése nyomán az emberi testbe is bekerült - kontaktlencseként. Mindent egybevetve: az, üvegnek rendkívüli szerepe van mindennapi életünkben, ezért fordítunk oly nagy figyelmet a világszerte híres üvegiparunk fejlesztésére. A hirnévszerzéshez jelentősen hozzájárult a Középszlovákiai Üvegipari Vállalat is, mely a poltári új központjából négy különálló üzem termelését irányítja. A poltári kivételével mindegyik régi üzem, nagy hagyománnyal és termelési tapasztalattal rendelkezik. Korukat tekintve a zlatnoi a „legidősebb“, közel százötven esztendős. Johan George Záhn építtette és üzemeltette eredményesen. Az itt előállított termékek több alkalommal szereztek elismerést az üzemnek: Budapesten 1843-ban „Ezüstpoharat“ nyertek, 1846- ban pedig aranyérmet. Elég gyakran cserélt gazdát az üzem mindaddig, míg a felszabadulás Után, 1946-ban állami igazgatás alá nem került. Termékei azóta is nagy elismerést keltenek. Az utóbbi évtizedek egyik jelentős sikerét 1956-ban érte el, amikor az üzem egyik dolgozója kikísérletezte az „Írisz-üveg" készítésének módszerét. Ezzel az eljárással meg tudják valósítani az üveg felszínének színeződését, melynek nyomán hétféle színárnyalatot kaphat az üveg. A másik üzem Katarinská Hután termel 1841 óta. Az üveggyártással akkor még egyedül foglalkozó Kuchyn- ka-család legidősebb sarja, Frantisek építtette nemes Szentiványi uradalmán Rovnanyban, és anyja emlékére Katalin-kohónak nevezte el. Az üveggyártás terén szerzett tapasztalatok nyomán a siker itt sem váratott magára sokáig, mert egy év múlva Budapesten bronz, 1843-ban pedig ezüstéremmel jutalmazták az üzem termékét. A felszabadulás utáni években ezt a termelési részleget is államosították, s ezt követően jelentős korszerűsítésre került itt sor. A harmadik a málineciüzem, mely bizonyos értelemben a „hírmondó“ szerepét is betölti, mivel az itt eredő Ipoly völgyében épült hét „üveggyár" közül, csupán ez maradt meg. Ezt 1852-ben építtette Stefan Kuchynka, és hosszú ideig „Samoterő“ néven tartották nyilván. Az üzem főleg síküveget és sima felületű használati üvegtárgyakat készített. A felszabadulás után ezt az üzemet is az előbbiekhez csatolták és 1971-ig Katarinská Huta-i székhellyel működtek. Akkorra épült fel az új Jozef Pastva irányította szocialista munkabrigád poltári központ, mely a mai követelményeknek megfelelő, hatalmas, korszerű létesítmény. Üzembehelyezésével jelentősen javultak a munkafeltételek, növekedett a termelés. Már nem csupán egyszerű poharak kerülnek ki innen, hanem szebbnél-szebb pohárkészletek, vázák, gyümölcsös tálak, beföttes és desszertes készletek stb. Frantisek Kováé, a vállalat igazgatója szívesen beszél az üzemek munkájáról, hiszen eredményes tíz évről számolhat be.- A vállalat fő terméke az ólomkristály, melyet Szlovákiában egyedül üzemünkben készítünk. Ennek termelésében egyre jelentősebb az előrelépés, hiszen a hagyományos kisebb darabok (talpas poharak stb.) mellett egyre több nagyméretű árut is készítünk. Gyártását az automatizálás eredményesen segíti, bár a csiszolást gyakorlott szakemberek kézi erővel végzik. Rendkívüli figyelmet fordítunk a minőségre, hiszen termékeink megszerzett hírnevére vigyáznunk kell. Természetesen az is ösztönöz, hogy áruink jelentős része külföldre kerül: a Szovjetunióba, a Német Szövetségi Köztársaságba, Angliába, az USA-ba stb.- E jelentős mennyiségű termék előállításához képzett szakember, megfelelő utánpótlás van-e elegendő?- Errefelé nagy hagyománya van az üveggyártásnak, egész családok nemzedékeken keresztül foglalkoztak ezzel. Az utánpótlás biztosítása már nehezebb feladat, mivel távolabbi vidékekről kevesen jelentkeznek ebbe a számukra ismeretlen szakmába Főleg azok jönnek elsajátítani az üveggyártás titkait, akiknek valamilyen módon már volt alkalmunk megismerni az üveggyártás lényegét és szépségét. Egyesek azért idegenkednek tőle, mert nem bírják a nagy hőséget, és az üvegfúvóknál bizony, ahol 900 Celzius fokon olvasztják az anyagot, alaposan meg lehet izzadni. Persze, dolgozóink szervezetét károsodás nem érheti, hiszen állandó orvosi ellenőrzés alatt vannak. A szakmában egyébként több a férfi, mint a nő, mivel nemcsak az üvegfúvásnál, de az üvegcsiszolásnál is sok férfi kell. A nagyobb darabok csiszolása nők számára megterhelő lenne.- Az eredményes munkavégzéshez jól szervezett versenymozgalom is szükséges.- Üzemeinkben összesen 25 szocialista munkabri- gád van, kétszázon felüli taglétszámmal. A legjobbak egyike Rudolf Vitek 12-tagú üvegcsiszoló brigádja. Jó szervezők, példájukat mások is követik. Eredményes az üvegfúvókból alakult kollektíva is, melynek élén Viliam Klefler áll, valamint Jozef Pastva csoportja. Jozef Pastva egyébként a vállalatok közötti versenyben „A vállalat legjobb dolgozója“ címet is kiérdemelte. A fiatalokból is alakultak szocialista munkabrigádok, ezek Július Polomka és Vladimir Hőik vezetésével tevékenykednek.- Szakképzettség növelésére, továbbtanulásra, szakma elsajátítására van lehetőség a vállalatnál?- Saját szaktanintézetünk van, ahol évente mintegy 40 fiatalt készítenek fel a szakmára. Természetesen továbbtanulásra is van alkalom, az üvegfúvók és az üvegcsiszolók érettségit is szerezhetnek itt. Azt szeretnénk. ha minél több fiatal szeretné meg a szakmát, sajátjának érezné az üzemet és otthont találna vállalatunk egyre bővülő új lakótelepén, mely a poltári központ tőszomszédságában épül.- Mit nyújt a vállalat a dolgozók szabad ideje hasznos eltöltéséhez?- Azzal kezdeném, hogy itt, Poltáron, ebben a hatalmas épületkomplexumban minden szükséges megtalálható, ami a dolgozók szórakozásához, vagy egyéb igényeinek kielégítéséhez szükséges. De a többi üzemben is állandóan javítjuk a munka- és szociális feltételeket. A vállalat igazgatósága az üzemi pártszervezettel és a szakszervezet vezetőivel közösen keresi a jobb megoldásokat. Különösen a fiatalok szórakoztatásának, hasznos időtöltésének megszervezésére fordítunk fokozott figyelmet, mivel dolgozóink jelentős része a fiatalabb korosztály tagja. A poltári üzem dolgozóinak átlagéletkora nem éri el a 25 évet sem. Ez pedig mindenképpen biztató a vállalat szempontjából. BÖJTÖS JÁNOS Blazena Habliaková, a vállalat legjobb dolgozója (A szerző felvételei) Szállításra várnak a csövek a chomutovi gyár udvarán (Fotó: Archív) Százhuszonnégy évvel ezelőtt, amikor felépült a kladnói vasmű, s álltak már a nagyolvasztók, átadták a gyár első vasútját is, amely a kohótól egészen a vasérc-lelőhelyig vezetett, öt évvel később, 1863-ban olyan rohamos fejlődésnek indult az észak-csehországi vasgyártás, hogy híre ment az országon túlra is. A nuöicei vasérc gazdag foszfortartalma arra ösztökélte a gyártókat, hogy új technológiai folyamat bevezetésével kísérletezzenek, amely még nagyobb jövedelmet eredményezhet. 1897-et írtak, amikor üzembe helyezték az első Siemens-kemencét és a nyersvas addig ismeretlen feldolgozási módszerének alkalmazásával még jobban fellendült a vasgyártás. Amikor aztán a gépipar is fejlődésnek indult, Karel Wittgenstein, a kohó megalapítója, felesége keresztnevéből, a Leopoldinából öt betűt emelt ki, s ez lett a gyár neve, amely ma is ott áll a Kladnói Egyesült Acélmű gyárépületén. A Poldi jelképét, a női fejet, szeme előtt a csillaggal azóta számos országban ismerik, hiszen a kiváló minőségű észak-csehországi nemesacél már a századforduló első éveiben közel állt a világhírhez. Az utóbbi években Kladnón nagy méretű korszerűsítés folyik, a régi nagyolvasztók megszüntetésével egyidőben modern üzemrészlegek épülnek, .ahol az új géppark a termelés minőségén és a munka feltételein is változtat.- Vállalatunk idén is a nemesacél gyártását tartja elsőrendű feladatának - mondta Oleg Engel mérnök, az acélmű igazgatóhelyettese. - Gyártási programunkban a sajtolt és hengerelt acélon kívül a sebészeti műszereknek is fontos szerepük van, ugyanakkor a textil- és vegyipart is ellátjuk alapanyaggal. A 18. brnói nemzetközi gépipari vásáron és a tavalyi Salima élelmiszeripari kiállításon aranyéremmel tüntették ki gyártmányainkat, amelyek azóta külföldi partnereink tetszését is elnyerték.- A kladnói Egyesült Acélmű évente 900 ezer tonna acélt termel, s bár az utóbbi időben ötvözött és nemesacélra van a legnagyobb szükség - a Ferromatkülkereskedelmi vállalat révén a világ negyvenöt országába exportálunk -, elengedhetetlennek tartjuk a húzott acél gyártását is. Legnagyobb hazai partnerünk, a plzeni Skoda, az olomouci Sigma vállalat és persze a chomutovi csőhen- gerde.- A vállalat szociális struktúráját tekintve sincs okunk a panaszra. Húszezer dolgozónk közül 7680 a szakmunkások száma, 693-an végeztek főiskolát, a nők száma pedig 5800. A 6. ötéves tervidőszak idején 1313-an kaptak lakást., s az elkövetkező években még rövidebb időn belül jutnak hozzá dolgozóink, hiszen a vállalat egyre nagyobb támogatást nyújt a lakótömbök építéséhez. Kladnótól egy és fél óráig tart az út Chomutovba, ahol a kobalt, molibdén és nikkel tartalmú acélból csöveket gyártanak. Ezek az acélcsövek meleg és hideg hengerléssel készülnek, s magas élettartamuk (húsz-harminc év) miatt gőzgenerátorok, hő- és atomerőmüvek alkatrészeivé válnak.- Ebben az évben leginkább az ötvözött acélból készült csövek gyártását tartjuk elsőrendű feladatunknak - mondta Antonin Horych, a chomutovi Csöhengerde és Vasmű gyárigazgatója - és a Szovjetunió is ebből vesz át a legtöbbet tőlünk. A tavalyi 5000 tonna helyett 5308 tonna került szovjet exportra, hiszen az elmúlt évben mi is több kőolajat kaptunk a tervezettnél. így aztán az állami tervet is túlteljesítettük, pontosan 56 millió koronával.- Vállalatunkban 7700 ember dolgozik, átlagkeresetük 3200 korona, de a munkaerőhiány továbbra is gondot jelent. Hogy hányán jutottak lakáshoz az elmúlt ötéves tervidőszakban? Ezren. A vasmű hatalmas csarnokában (hatszázötvenszer harminckét méter) csupa korszerű berendezést látni, amelyek kilencven százaléka nyugatról került hazánkba.- Ebben a csarnokban csak acélcsöveket gyártunk, az idén 3000 tonnát - mondja Antonín Blazácek, hideghen- gerde részlegvezetője -, de aki egy kicsit is jártas az ipari berkekben, azt is tudja, hogy itt készül az Európában jól ismert acéldrót is, amely iránt a kapitalista országokban is egyre nagyobb az érdeklődés. Az acéldrótot sebészeti műszerek, motorkerékpárok, transzformátorok és esernyők gyártásánál használják fel, de például a téli stadionok építésénél is elengedhetetlenül fontosak. Acél, acélcső, acéldrót - az utóbbi időben mindig többet beszélünk gyártásukról, hiszen nemcsak hazánk, hanem a KGST többi tagállama is az atomerőművek hálózatának kiépítését tartja legfontosabb feladatának, amely kiváló minőségű acél nélkül egyszerűen elképzelhetetlen. G. SZABÓ LÁSZLÓ Frantiéek Kováé vállalatigazgató
