Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)

1981-12-11 / 293. szám, péntek

A marxizmus oroszországi eloftarcosa Emlékezés G. V. Plehanovra, születése 125. évfordulóján űr szó 1981. XII. 11. G eorgij Valentyinovics Ple- hanov az orosz és a nemzetközi szocialista mozga­lom sajátos, kimagasló egyéni­sége volt — egyike a legelső orosz marxistáknak. Életútja, politikai tevékenysége, elmé­leti munkássága korunk kom­munista és munkásmozgalma számára értékes forradalmi örökséget, ✓egyszersmind okulá­sul szolgáló tanulságokat is Jelent. 1856. december 11-én kisne- mesi családban született. Oroszországban ebben az idő­ben egyedül a forradalmi de­mokraták képviselték a társa­dalmi haladást. Eszméik elein­te főleg a forradalmi értelmi­ség köreiben terjedtek, később pedig a narodnyik mozgalom ideológiai alapját fejezték ki. Ez a Jellegzetes orosz koresz­me — amely szerint náluk a kapitalizmus véletlen jelenség, ezért annak megkerülésével az értelmiség által vezetett pa­rasztság a szocialista forradal­mi átalakulás fő ereje — a fiatal Plehanovot is magával ragadta. 1875-ben a pétervárl bányászati főiskola hallgatója­ként bekapcsolódott az általa is forradalminak vélt mozga­lomba. Akkoriban a fiatal ér­telmiség mellett bevonták a mozgalomba a munkásság ön- tudatosabb rétegét is, s a for­radalmi erők összefogása ér­dekében 1876-ban Föld és Sza­badság néven egységes titkos szervezetet hoztak létre, amelynek Plehanov is tagja volt. Ez azonban a harci tak­tika kérdésében keletkezett né­zeteltérések miatt 1879-ben két részre szakadt. Ezután a for­radalmi hagyományokat követő Általános Földfelosztás nevű narodnyik szervezet vezetője lett, de közeli munkatársával, Vera Ivanovna Zaszulics-csal és másokkal együtt 1880-ban Svájcba emigrált. Tulajdonképp a 80-as évek elején szakított a narodnyik mozgalommal, amely honi földön is ártatlan liberá­lis mozgalommá vált. 1883-ban Genfben társaival, Vera Iva­novna Zaszulics-csal, Pavel Bo- riszovics Akszelroddal és má­sokkal megalapította a Munka Felszabadítása néven az első orosz marxista szociáldemok­rata csoportot. Tagjai, szakítva a narodnyik mozgalommal, nagy érdemeket szereztek a marxizmus oroszországi meg­alapozásában. Lefordították orosz nyelvre Marx és Engels főbb müveit, külföldön kinyom­tatták, és titokban terjesztet­ték Oroszországban, ahol a ogyesszai Délorosz Munkásszö­vetség, majd a pétervárl Orosz Munkások Északi Szövetsége hatósági üldözése és erőszakos feloszlatása után a többnyire szétszórtan és illegálisan mű­ködő munkásszervezetek esz­mei tudatosságának kialakítá­sában nagy szolgálatot tettek. Ekkor kezdődött Plehanov életének s elméleti munkássá­gának marxista szakasza. A tu­dományos szocializmus elfoga­dására Herzen, Belinszkij, Csernisevszkij és Dobroljubov forradalmi demokraták eszméi készítették elő, marxistává azonban Marx és Engels mű­veinek tanulmányozása révén vált. Plehanovnak erre az idő­szakra eső elméleti munkássá­ga roppant hasznára vált az orosz munkásmozgalomnak. Te­hetségét és kivételes irodalmi képességét a marxizmus meg- lndoklásának, megvédelmezésé- nek s oroszországi terjesztésé­nek szentelte. A Szocializmus és politikai harc; Nézeteltéré­seink; valamint A monisia tör­ténetfelfogás kérdéséhez című munkái megtisztították a ta­lajt a marxizmus oroszországi befogadásához és későbbi győ­zelméhez. Az orosz marxisták közül Plehanov volt az első, aki felvette a harcot a narod­nyik elméletek ellen, s művei­vel komoly csapást mért a na- rodnyikok egész ideológiájára — sőt felvetette az oroszorszá­gi marxista párt megszervezé­sének gondolatát is. Az 1883— 1903 közötti időszak volt Ple­hanov életének legértékesebb s elméleti munkásságának leg­termékenyebb időszaka. Szá­mos olyan marxista jellegű fi­lozófiai munkát Irt, amelyek­ben eredményesen szállt síkra a filozófiai materializmus vé­delmében, s erélyesen harcolt elsősorban a Bernstein-féle re- vizionizmus és a machizmus tulajdonképpen az empíriokri- tietzmus („kritikai tapaszta­lat“) szubjektív idealista filo­zófiai irányzata ellen. De Ple­hanovnak, valamint a Munka Felszabadítása csoportnak meg­voltak a maguk tévedései, hi­bái is. A csoport programjában még megmaradtak bizonyos narodnyik nézetek csökevényei, például megengedhetőnek tar­totta az egyéni terror taktiká­ját, azonkívül Plehanov sem is­merte fel még akkor, hogy a proletariátus csak a paraszt­sággal szövetkezve döntheti meg a cári elnyomó rendszert s vívhatja ki a szocializmust. Helyette a liberális burzsoáziát tekintette olyan erőnek, amely­re a forradalomban támaszkod­ni lehet. Plehanovnak ezek a tévedései voltak későbbi men- sevik nézeteinek csírái. Georgij Valentyinovics Plehanov M indazonáltal munkásságá­ban kiemelkedik a ma­terialista történetiéi fogás több kérdésének marxista feldolgo­zása. A marxizmus filozófiájá­ról írt legjobb művei az emigrációban töltött időszaká­ból származnak, az említettek mellett A marxizmus ludomá- nyos alapproblémái; A materia­lista történetfelfogásról; A sze­mélyiség történeti szerepének kérdéséhez; A vallásról; Ada­lékok a materializmus történe­téhez. Elméleti munkásságáról Lenin később így vélekedett: Óriási személyes érdemeket szerzett a múltban. Húsz éven át 1883-tól 1903 ig egész tömeg nagyszerű művet írt, különö­sen az opportunisták, a ma- chisták és a narodnyikok el­len." De Lenin ugyanakkor rá­mutatott, hogy Plehanov filozó­fiai munkásságában nagy érde­mei mellett súlyos tévedéseket is követett el. így például Ple­hanov durva hibát követett el azáltal, hogy a marxista isme­retelmélettel ellentétes hierog- lifa-eiméletet támogatta, hogy elválasztotta az ismeretelméle­tet a dialektikától, nem látta e kettő egységét, nem ismer­te fel, hogy a dialektika a marxizmustól elválaszthatatlan ismeret elméleti módszer. Azon­kívül nem határolta el ponto­san egymástól a tapasztalat idealista és materialista értel­mezését sem, s így kibúvót ha­gyott az idealizmus számára stb. Plehanov tévedéseinek el­méleti gyökere az volt, hogy nem értékelte kellőképpen azt a tartalmában és módszerében egyaránt újat, amellyel a mar­xizmus megalapítói minden ad­digi bölcseleti irányzattól me­rőben különböző, kikezdhetet­len filozófiai rendszert alkottak. Hibainak társadalmi gyökere pedig a polgári liberalizmus és a nyugat-európai opportuniz­mus rá gyakorolt hatásában rejlett. Plehanov tehetséges iroda- lomkritikus is volt. Cikkeiben a marxizmus tanításait alkal­mazva harcolt az irodalom esz­meiségéért a „művészet a mű­vészeiért“ felfogásában megnyil­vánuló dekadens irányzat el­len. Elemzéseiben azonban gyakran nem a vizsgált müvek objektív tartalmára, lényegi mondanivalójára, hanem főleg szerzőik világnézeti kinyilat­koztatásaira, pontosabban kije­lentéseire összpontosította a figyelmét. M egalakulásától kezdve, 1889 óta tevékenyen dol­gozott a II. Internacionálé ve­zető szerveiben, aztán pedig 1898 márciusában Leninnel együtt részt vett az Oroszor­szági Szociáldemokrata Mun­káspárt létrehozásában, vala­mint az Iszkra (Szikra), az orosz forradalmi marxisták el­ső illegális lapjának szerkesz­tésében. Az OSZDMP 1903-ban tartott II. kongresszusa után Plehanov az opportunistákkal való békülékenység álláspont­jára helyezkedett, szembeke­rülve Leninnel s az őt követő bolsevikokkal. Nem sokkal ké­sőbb kivált az Iszkra szerkesz­tőségéből is. Az I. világháború időszakában a II. Internacio­nále opportunista vezetőivel együtt a szociálsovinizmus út­ját járta. Jóllehet, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom­mal szemben ellenséges érzü­letet tanúsított, de a mense- vizmus más követőivel ellentét­ben nem vett részt a szovjet­hatalom elleni aktív harcban. Hogy életének utolsó negye­dében Plehanov az opportuniz­mus talajára került, alapvető szemléleti hibájával magyaráz­ható. Leninnel ellentétben, nem vette számításba országa fejlő­désének sajátosságait az impe­rializmus és a proletár forra­dalmak korának új, konkrét történelmi viszonyai közepette — hogy a forradalmi mozga­lom központja éppen Oroszor­szágba helyeződött. Mindez azonban nem csökkenti koráb­bi forradalmi tevékenysége és elméleti munkássága értékét. Nem sokkal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzel­me után, 1918. május 30-án hunyt el. MIKUS SÁNDOR Büszkék lehetnek A Szlovák Magnezit mű vek Jolsvai (Jelšava) üzeme nem- csalk arról közismert, hogy dolgozói szinte hagyományo­san sikerrei teljesítik az egyre növekevő termelési, gazdasági feladatokat, hanem arról Is, hogy ebben a fontos bánya­üzemben működik a rozsnyói (Rožňava) járás egyik legna­gyobb, elkötelezetten dolgozó kommunistákból álló pártszer­vezete. Talán hangsúlyoznom sem kell, hogy éppen ennek kö­szönhető a bányaüzem eredmé­nyes tervteljesítése. A kom­munisták, a közismert Kret, s Kocsis szocialista munkabrigád és többi lelkes kai leik tív a pél­damutatásának itt vonzó, moz­gósító ereje van. Ez a kom­munista elkötelezettség mély gyökerekből fakad. Méltán büszkék a jolsvai üzem kom­munistái arra, hogy a párt és társadalom éledében bekövet­kezett bonyolult időszakban 1968—69-ben is hűek marad­tak marxista—leninista elveik­hez, nyíltan kiáMtak dolgozó népünlk vívmányainak védeilme mellett. A párt vezető szerepe vitat­hatatlanul érvényesül az üzem politikai, gazdasági és társa­dalmi életéneik minden szaka­szán. Ment itt nemcsak egyet­értenek az emberek a párt po­litikájával, hanem azt megért­ve, a párt figyelmeztető sza­vait megszívlelve, szinte egy emberként fáradoznak megva­lósításáért. Hogy milyen forrásból fakad a jolsvai magnezitüzem kom­munistáinak és többi dolgozó­jának szilárd politikai öntuda­ta, elkötelezett tsége? Erre a kérdésre az SZLKP Rozsnyói (Rožňava) Járási Bizottságán kaptuk meg az első választ. Itt tudtuk meg, milyen bőrül- tekintő, céltudatos munkát vé­gez az üzemi pártbizottság a politikai nevei és, továbbkép­zés terén. Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk Ján Laššan mér­nökkel, a jolsvai magnezit- üzem pártbizottságának alelnö­kivel is. — A politikai nevelés jelen­tőségével itt mindenki tisztá­ban van. Tagadhatatlan, hogy a kommunisták és üzemünk többi dolgozójának politikai képzettsége hatással van gya­korlati tevékenységiiikre, növe­li c se lek vöké peségük et a poli­tikai, gazdasági és társadalmi élet minden területén. Ezért arra törekedtünk — s ezt tesz- sziik ma is —, hogy szilárdít­suk pártunk eszmei-, politikai­nevelő és gazdasági szervező munkájának egységét és a párt oktatásból tkiküszö'böljük a felületességet. A formaságok­hoz való ragaszkodás minden munkában káros, de a neveíés szakaszán haitványozottan az. Bátran állíthatom, hogy a mi üzemünkben végzett politikai munka, így a pártoktatás is, mentes a formaságoktól. Nem túlzók, ha azt mondom, rész­ben ennek köszönhető, hogy a politikai nevelés hatékonysá­Ä tormák bizonyítanak Az eszmei nevelés és c munkaszervezési problémák Törető hengerszék, síkszí­ták. Olyan malomipari gépek ezek, melyek működési elvét jól ismerik az oroszkai (Po­hronský Ruskov) malomban. És ugye furcsa lenne, ha az ott dolgozóknak meg kellene ma­gyarázni, hogy mi a darálás, az őrlés, vagy a hántolás? A malomban dolgozó ifjú kom­munista, Lukács Sándor, aki gépkocsivezető, tehát közvet­lenül nem érdekelt a malom­ipari munkában, de mégiscsak a malomhoz tartozik, többet is tud. Ez ugyebár természetes. Mi szüksége van azonban gépismeretre, gyártási Isme­retekre Mezőszállási Károly elvtársnak, a csatai (Cata) alapiskola igazgatójának? Miért foglalkoztatják a korpa hasznosításának módozatai, meg a pneumatikus szállítási mód, és a kapacitás fokozásá­nak lehetőségei? — Hozzájuk számítónak tar­tom magam — mondja —, már évek óta, hiszen a malomban dolgozók partoktatási tanfolya­mának előadója vagyok. Természetesnek tartja ezt Ciglan Béla elvtárs, a malom pártalapszervezetének elnöke is, aki nem • ok nélkül hang­súlyozza: — Fontos, nagyon fontos, hogy aki magyarázza a kong­resszusi határozatokat, a mun­katermelékenység fogalmát, az értsen is a mi munkánkhoz. Ezért természetes az Is, hogy a pártoktatásí előadásra, vagy szemináriumra készülve ők ket- ten végigjárják a malmot, meg­vitatják a problémákat. — Asítozás? Unatkozás? Fir- kálgatás a papírra? Pillantga- tás az órára? Pisszegés vagy sugdolózás? — Ilyen nincs. Magyarázata és oka: — Kérdéssel, mindenkit ér­deklő, mondhatjuk úgy is, hogy elevenbe vágó kérdéssel kezdődik mindegyik előadás. A tanfolyamnak 28 hallgatója van, közülük 5 pártonkívüli, 9 nő. A hallgatók átlagos élet­kora 37 év. — Inkább a résztvevők meg­jelölést használnám — mondja Mezőszállási elvtárs —, mert amikor szót kapnak, nem hall­gatnak. Sőt, kérdeznek inkább. Ami pedig külön is említésre méltó, a fiatalokat sok min­den érdekli. A már említett Lukács Sán­dor és Éva Furárová kérdéseit pedig azért tartja számon mind az előadó, mind a párt­elnök, mert azok nem puszta kíváncsiskodásból fakadnak, vi­szont elgondolkodtatják a töb­bieket. — Jól kérdezni, okosan kér­dezni nem könnyű. Tájékozó­dást jelent — hallom az in­doklást. Persze, nem minden kérdés­re kapnak azonnali, gyors vá­laszt a kérdezők. Legutóbb is akadt Ilyen: Mi a helyzet je­lenleg a Csehszlovákiából Nyu­gatra hurcolt arany sorsát il­letően? gának szintje nálunk állan­dóan és érezhetően fokozódik. Ezt állapíthattuk meg az el­múlt pártoktatásd időszak ér­tékelésekor is, amikor tizen* nyolc tanfolyamon hatszázílz párttag, illetve tagjelölt vett részt az oktatásban. A továbbiakban az idei párt­oktatásra terelődött a szó. ján Laššan alelnök elmondta, hogy a CSKP KB Titkárságának ide­vonatkozó határozata értelmé­ben, a pártoktatás programja minden alakulat számára egy­séges. Most hatt alapvető té­makör tanulmányozása van fo­lyamatban. — A korábbi éveik jól bevált gyakorlatához ragaszkodva a jelenlegi pártoktatási időszak­ban is az üzemi pártbizottság irányítása alatt működő, a po­litikai nevelés kabinetjében tevékenykedő nyolcvanegy ta­gú előadó testület gondosko­dik a vitaindító előadások megtartásáról, viták levezeté­séről — folytatta tájékoztató­ját az alelnök. — Az eszmei- politikai nevelésben üzemünk több mint kétezer dolgozója vesz részt. Ehhez kapcsoló­dik — az egységes oktatási terv alapján —, az üzemi szo­cialista munkaiskolát irányító szakszervezet, valamint a SZISZ üzemi bizottsága is. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk fiatail dolgozóink po litikai nevelésére, akik — a SZISZ KB 11. ülésének hatá­rozata szellemében — a ml üzemünkben nyolc oktatási körben fejlesztik politikai tu­dásukat. Szerencsés és célra­vezető döntésnek tartjuk, hogy a folyamatban Levő pártokta­tási időszak alatt a CSKP XVI. és az SZKP XXVI. kongresszu­sa anyagának tanulmányozása szerepel az egységes oktatási tervben. Ez óriási lehetőséget nyújt arra, hogy kommunis­táink és pártonkívüli dolgo­zóink, s főleg a fiatalok még közelebb kerüljenek pártunk társ ad ai o m f o r m á 1 ó d ok um e n t u- maihoz, aprólékosabban meg­ismerjék, s meggyőződésből fa­kadó lelkesedéssel munkálkod­janak a kitűzött célok eléré­séért. E rövid beszélgetés során is az a vóleraény alakult ki ben­nünk, hogy a Szlovák Magne- ziLművek jolsvai (Jelšava) üze­mében — a több évtizedes ha­gyományokhoz híven — a pártbizottság céltudatos mun­kájának eredményeképpen he­lyes irányban halad a dolgo­zók eszmei-politikai nevelése, érvényesül a politikai képzett­ség és a gyakorlati tevékeny­ség egysége, összehangoltsága. Vallójában éppen mz a célja « politikai nevelésnek. Az tizem (kommunistáinak, többi dolgozójának politikai el­köt el eezittsége, a gazdasági feladatok sikeres teljesítéséért kifejtett, lelkes kezdeményezé­sekből fakadó céltudatos mun­kája kedvezően befolyásolja a tervi eljesítésit. Jók az eredmé­nyeik, ezekre mindannyian büszkék lehetnek. KULIK GELLERT Pontos választ, mindenkit ki­elégítő magyarázatot kaptak. Ami annyit jelent, hogy bát­ran megkérdezhették: például azt Is, mire számíthatunk, az áramfogyasztás korlátozása Idején a gépek üzemeltetésével kapcsolatosan? Erre is választ kaptak, hiszen indokolt volt az érdeklődés: legutóbb négy al­kalommal módosították a gé­pek üzemeltetését, szervezték át és módosították a műszako­kat, de a tervfeladatot telje­sítették. — Ügy szokták mondani — szólok —, hogy az eszmei ne­velés hatékonyságát nem lehet a tonnák számával mérni. — Pontosan nem ... — Csak közvetve ... — Talán ... — Mégis, ha ... A malom igazgatója, Milan Jakabšic elvtárs beszélgetésün­ket hallgatva megjegyzi: — Viszont a tonnák száma bizonyít. És leteszi az asztalra a je­lentést, melynek szövegében ott szerepel ez a mondat: a rendkívüli feladatot teljesítve a malom 5392 tonna lisztet Őrölt. Nem kétséges, hogy mit bi­zonyítanak a tonnák. HAIDO ANDRÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom