Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)

1981-12-04 / 287. szám, péntek

A LAKOSSÁG AKTÍV KÖZREMŰKÖDESEVEL Alapelvek a falusi pártalapszervezet munkájában A falusi pártalapszervezetek munkájában is lényegesen meghatározó a felsőbb párt­szervek határozatai alapján kidolgozott t,erv. A falun vég­bement mélyreható gazdasági és társadalmi változások után ez nem könnyű feladat. Hiszen a tervben meg kell fogalmazni a helyi mezőgazdasági nagy­üzemben dolgozók, a közeli ipari üzemekbe eljáró és a fa­luban élő munkások érdekeit is, de a nyugdíjasokról sem fe­ledkezhetnek meg. A választási program — Munkánk során elsősorban azokra a területekre összpon­tosítjuk figyelmünket, amelyek mindenki érdekét egyformán szolgálják. Igyekszünk a kívá­nalmakat tőlünk telhetően tel­jesíteni — fogalmazta meg a közel négyezer lakosú Farkasd (Vičany) falusi pártalapszer- vezete munkájának lényegét Komlósi Ferenc, a pártbizott­ság tagja, a hnb elnöke. Hangsúlyozta, hogy a hnb és a pártbizottság munkájában ki­emelt helyet foglalnak el a te­lepülésfejlesztéssel összefüggő feladatok. A választási program gazdag és igényes, tartalmaz­za egyebek között egy új bevá­sárló központ felépítését közel hárommillió korona értékben. Tervbe vették a vízvezetékhá­lózat kiépítését, a villanyháló­zat felújítását, további utcák portalanítását, parkok, útszéli virágágyások létesítését. Ha si­kerül, a gyermekeknek két ját­szóteret Is létesítenek. Az csak természetes, hogy a kitűzött feladatok megvalósításában a lakosság segítségét is igénybe veszik. A meggyőzés, megnye­rés elsősorban a pártalapszer­vezet feladata. Hogyan, milyen módon tesznek eleget e feladat­nak, azt Krommel István, a pártbizottság másik tagja rész­letezte. — Pártmunkánk fontos része az agitációs tevékenység. Le­gyen az politikai, társadalmi esemény, történelmi megemlé­kezés, mint legutóbb a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulója, vagy az éppen részletezett választási program, igyekszünk a lehető legérthe­tőbben megmagyarázni a lé­nyeget az embereknek. Azt tartjuk, hogy a falu lakossá­gával szót lehet és kell is ér­teni. Erre felhasználjuk a nyil­vános pártgyűléseket és az agi­táció különböző formáit. A he­lyi hangszórón, propagációs táblákon és röplapokon érte­sítjük a lakosságot a faľuban történtekről, de a fő hangsúlyt a személyes agitációra helyez­zük. Elmondta, hogy egy-egy tár­sadalmi esemény, vagy kom­munista műszak előtt agitációs kettősök látogatják meg a csa­ládokat, hogy beszélgessenek velük azok jelentőségéről, fon­tosságáról. s ha kell, kérjék segítségüket is. Mindenütt jelen lenni A tömegszervezetekkel kap­csolatosan került szóba a falu­si alapszervezet munkájának egy nagyon lényeges része: a párt vezető szerepének érvé­nyesítése. Fontos és szükséges, hogy a pártalapszervezet elis­mert vezetője l'egyen a falu politikai, társadalmi és kultu­rális életének. — A tömegszervezetek veze­tőségében pártalapszervezetün- ket a tagjai képviselik. A he­lyi iskolák mellett működő pártalapszervezetekkeľ is szo­ros a kapcsolatunk, hiszen az igazgatók pártbizottságunk re­gisztrált tagjai. És természete­sen az efsz-ben működő üzemi pártbizottság, valamint a veze­tő testületek ülésein is minden esetben jelen vagyunk. Hozzánk tartoznak a Jednota kommunis­ta dolgozói is, így az ellátás javítását célzó észrevételeinket, javaslatainkat közvetlenül tol­mácsolhatjuk a legilletékeseb­beknek. A dolgok szoros kap­csolatát bizonyítja, hogy az el­látás szakaszán feVmerült kívá­nalmak kielégtéšére a kertba­rátok helyi szervezete vállal­kozott, elhatározva, hogy ker­tészen cikkeket, vetőraagvakat ős a növénytermesztéshez szük­séges egyéb dolgokat árusító boltot nyit a faluban. Persze, téves lenne azt felté­telezni. hogy az alapszervezet­nek mindent sikerül jól meg­oldania. Például legutóbb már­ciusban foglalkoztak a SZISZ falusi alapszervezetével, s bár javult a tevékenysége, a fiata­lok munkájában még mindig sok a kívánnivaló. így a témát újra napirendre akarják tűzni. Mégpedig az efsz üzemi párt- bizottságával közösen vitatjuk meg, vajon előnyös-e, hogy a faluban két különálló ifjúsági alapszervezet van. Sok tekin­tetben példás a falu és az efsz együttműködése. A földműves­szövetkezet gépek kölcsönadá­sával segíti a választási prog­ram teljesítését, a tömegszer­vezetek tagjai pedig segítenek a mezei idénymunkában. Ezt az elvet kellene érvényesíteni a SZISZ munkájában is. Számos falu példája igazolja, hogy ez messzemenően megtérülő be­fektetés. Hiszen nagy segítség, ha az efsz a falu nem földmű­vesszövetkezeti fiatajait is moz­gósítani tudja egy-egy sürgős munka elvégzésére. A regisztrált tagok bevonásával — Hasonlóan fájó pont a nyilvántartott párttagok kérdé­se is. A földművesszövetkezet­ben dolgozó kommunistákkal együtt mintegy 170 regisztrált tagunk van, de amikor leg­utóbb gyűlésre hívtuk őket. hogy megbeszéljük a közös ten. nivalókat, még annyian sem jöttek össze, hogy a gyűlést megtarthassuk. Arról, hogy re­gisztrált tagjainkat is bekap­csoljuk munkánkba, persze, a jövőben sem mondunk le — mondta Krommel István — Tervbe vettük, hogy legköze­lebb a nyilvántartott tagok egy részét meghívjuk évzárónkra, így személyesen győződhetnek majd meg arról, hogy mit csi­nálunk. milyen feladataink, gondjaink vannak, és kiválaszt­hatják azt a területet, ahol se­gíteni tudnának. Ahhoz persze, hogy a párt­alapszervezet irányítani tudja a faluban a politikai, társadalmi és kulturális életet, a saját fej­lesztéséről, tagállományának bővítéséről, valamint tagjainak politikai és eszmei neveléséről sem szabad megfeledkeznie — hangoztatták mind a ketten. Az alapszervezetnek 75 tagja van, közel kétharmaduk nyug­díjas, ez nem a legjobb arány, de nem is egyértelműen csak negatívum. A nyugdíjasoknak több a szabad idejük, és ennek nagy részét szívesen áldozzák a köz érdekében. A javulást a még következe­tesebb politikai és világnézeti neveléssel, ' a színvonalasabb pártoktatással akarják elérni, hogy a falusi pártalapszerve­zet valóban a falu életének az élén állhasson. EGRI FERENC A MIMI VEZETEHEZ 112 ElLENttRZES IS HOZZOTMZIK A párt központi bizottságá­nak tanácskozása a mezőgaz­dasági termelés és az egész népgazdaság fejlesztéséről já­rásunk kommunistáit is arra késztette, hogy elgondolkozza­nak a pártmunka színvonalá­ról. A lounyi járás ez év első kilenc hónapjában az áruter­melés tervét 100,5 százalékra teljesítette, s terven felül csaknem 15 millió korona ér­tékű terméket gyártott. Szép eredményeket értek el ezen a téren a počeradyi Győ­zelmes Február Erőmű, a Tfis- kolupyi Bánya, a lounyi Elekt- roporcelán dolgozói. A párt politikája a földművesszövetke­zetek és az állami gazdaságok dolgozóinak körében is széles körű támogatásra talál. Josef Drábek elvtársnak, a CSKP KB póttagjának, ’ a Vrbno nad Lesy-i Efsz elnökének szavai szerint a szövetkezetben min­den feltétel adott ahhoz, hogy évente 40 tonna hússal és 20 000 liter tejjel többet adja­nak el. A Zateci Egyesült Me­zőgazdasági Üzem dolgozói 128 tonna takarmánykeveréket ta­karítanak meg, s ebből 39 tonna húst termelnek terven felül. A CSKP XVI. kongresszusa határozatainak fokozatos telje­sítésével a lounyi járásban szá­mos kézzelfogható sikert értek el. Néhány alapszervezet mun­kájának részletes elemzése so­rán azonban számos tartalékra és kihasználatlan lehetőségre bukkantak. A kommunistáknak ezzel nem szabad megbékél­niük. A CSKP Járási Revíziós és Ellenőrző Bizottságával együtt meggyőződtünk róla, hogy a pártalapszervezetek szervezői és eszmei-nevelő munkájában sok a hiányosság, amit a kö­telességek formális teljesítése okoz. Sok esetben nagy a kü­lönbség a központi, kerületi és járási pártbizottság határoza­taiban foglaltak és a tény­leges helyzet között. A szavak és a tettek közötti különbségek a párt politikájá­val való formális egyetértés és aktív teljesítése közötti kü­lönbségeknek az oka a nehéz­kesség, a lassúság, sok esetben pedig az, hogy néhány vezető dolgozó nem hajlandó lemon­dani az irányítómunka elavult, nem megfelelő módszereiről és 1981. xn. 4. 5 A párt alapszabályzata sze­rint minden alapszervezet egyenrangú. Egyforma jogai és kötelességei vannak. Egyfor­mák a feladataik a felsőbb pártszervek határozatai és a saját maguk által kitűzött fel­adatok végrehajtásában. A mó­dokban, módszerekben és lehe­tőségekben viszont van kü­lönbség. Könnyebb végrehajta­ni és ellenőrizni a kitűzött fel­adatok teljesítését ipari vagy mezőgazdasági üzemek párt­szervezeteiben, iskolák kom­munistái között, mint egy-egy falusi alapszervezetben, ahol a párttagok nagy része túl van a nyugdíjkorhatáron. Sok fa­lusi alapszervezetnek gondja ez. Erről a problémáról, s az alapszervezet munkájáról be­szélgettünk Majláth Tiborral, a tornai (Turňa nad Bodvou) fa­lusi pártalapszervezet elnöké­vel. — Valóban így van, — mondja Majláth elvtárs. — Alapszervezetünknek harminc tagja van. Nyolcvan százalékuk nyugdíjas. Legtöbbjük bekap­csolódik az aktív szervezési munkába, feladatokat kér és azokat becsülettel teljesíti. Vannak azonban hetven, sőt nyolcvan éven felüli tagjaink is, akik ha egészségük és ere­jük engedi, pontosan megjelen­nek a -taggyűléseken, taná­csaikkal, hozzászólásukkal na­gyon sokszor segítenek. Az élet ritmusa azonban felgyor­sult, s ez vonatkozik a párt­munkára is. Egyedüli lehető­ség a regisztrált tagok mun­kájának javítása. Községünk­ben 204 regisztrált párttagot tartunk nyilván. A párt alap- szabályzata szerint minden re­gisztrált tag köteles lakóhe­lyén bekapcsolódni a pártmun­kába. Regisztrált tagjaink nagy része teljesíti is kötelességét. ELÉRHETŐ CÉLOK Szocialista módon dolgozni — szocialista módon élni A vezetőségbe három regiszt­rált tagot is beválasztottunk. Lebontottuk és saját viszo­nyainknak megfelelően feldol­goztuk a CSKP XVI. kongresz- szusának, az SZLKP legutóbbi kongresszusának, valamint a kerületi és járási pártkonfe­renciának a határozatait. Évi tervünket ezek alapján állítot­tuk össze, s teljesítését min­den vezetőségi ülésen és tag­gyűlésen ellenőrizzük. Ezek a feladatok vonatkoznak az alap­szervezet tagjaira, a helyi nem­zeti bizottság tagjaira s min­den képviselőre. Pártszerveze­tünk és a helyi nemzeti bi­zottság között szoros a kap­csolat. Feladatunk, hogy irá­nyítsuk és segítsük a hnb ta­nácsának munkáját a' választá­si program teljesítésében, fe­lülvizsgáljuk községünk polgá­rainak igényét, panaszait, s azokat a lehető leggyorsabban orvosoljuk. — Hogyan érvényesítik a párt vezető szerepét a község­ben? — A legaktívabb párttagok részt vesznek a helyi nemzeti bizottság tanácsának és plénu- mának munkájában. A har­mincöt képviselő közül tizen­nyolc párttag. Dolgoznak a bizottságokban és részt vesz­nek a tömegszervezetek mun­kájában. Szervezetünk minden tagját konkrét feladatokkal bízzuk meg, s azok teljesítésé­ről rendszeresen beszámolnak a tagsági gyűléseken. Az alapszervezet megtár­gyalta a Központi Bizottság ülésen tárgyalt kérdéseket és konkrét határozatokat hozott a tagsági alap fejlesztéséről, a helyes káderpolitikáról. A hnb- hez tartozó szolgáltatások bő­vítésével, az alkalmazottak számának növelésével lehető­ség nyílik a tagság fiatalítá­sára, jobb eredmények eléré­sére. A konkrét feladatok meg­határozásánál az adott feltéte­lekből és lehetőségekből indul­nak ki. További feladatuk a belső pártélet elmélyítése, az ideológiai munka hatékonysá­gának növelése, a párt vezető szerepének érvényre juttatá­sa, a demokratikus centraliz­mus elvének betartása a mar­xizmus—leninizmus alapja sze­rint. A tömegszervezetek ne­gyedévenként rendszeresen tá­jékoztatják a pártszervezetet az általuk hozott határozatok­ról és azok teljesítéséről. A hnb plénumának kommunistái külön pártcsoportot alkotnak. A pártcsoport tagjai minden plénum előtt üléseznek, meg­tárgyalják a munkatervet, a beszámoló anyagát. — Pártszervezetünk — foly­tatja szavait az elnök — fi­gyelemmel kíséri a választási program teljesítését. Nyilvános pártgyűléseken, a néppel való beszélgetéseken ismertetjük községünk lakosságával a vá­lasztási program teljesítését, elfogadjuk és el is várjuk ja­vaslataikat, kritikai megjegyzé­seiket. Fontos feladatunknak tekintjük a lakosság ideológiai nevelését, felvilágosítását cél­jainkról és gondjainkról, be­kapcsolását a község társadal­mi életébe. Számunkra nem­csak jelszó, hanem cél: szo­cialista módon dolgozni — szocialista módon élni. Nagy figyelmet szentelünk a cigány lakosság nevelésének. Találko­zókat, beszélgetéseket, előadá­sokat szervezünk részükre. Ja­vítani akarjuk a munkához való viszonyukat, s rávezetni őket a helyes társadalmi visel­kedésre, a társadalomba való beilleszkedésre. — Melyek a választási prog­ram leglényegesebb pontjai? — A megkezdett ravatalozó építésének befejezése. Közsé­günk gyorsan fejlődik, váro- siasodik. Erre a létesítményre, bármilyen szomorú is, nagy szükség van. Tervbe vettük az egész villanyhálózat felújítá­sát. Tornatermet építünk két és Jé 1 millió korona értékben. Két, nyolclakásos lakásegy­séget építünk pedagógusok és állami alkalmazottak szá­mára. Tervbe vettük uszoda felépítését is. Bővítjük a víz­vezeték és csatornahálózatot. Üj bölcsődét és óvodát építünk a Cementgyárral közösen, 60—60 gyerek részére. Jövőre lerakjuk egy új bevásárlási központ alapjait, s szorgalmaz­zuk az új postahivatal építé­sét is. A választási program tartalmazza a magánépítkezé- sék támogatását is. Községünk lakossága szocialista felajánlá­saival 4,2 millió korona értékű munkát végzett. Reméljük, hogy a hetedik ötéves tervidő­szakban még lelkesebben dol­goznak községünk fejlesztésén, hiszen amit teszünk, magun­kért tesszük. Tervek, célok bőven vannak. Helyes irányítással, felvilágo­sító munkával, példamutatás­sal a célok elérhetők. FECS0 PÁL formáiról. Ez úgy hat, mintha néhány vezető gazdasági dol­gozó nem lenne képes megér­teni: üzemeink csak akkor ha­ladhatnak előre, ha a gyors műszaki haladás következté­ben állandóan növekszik a munka termelékenysége. Gustáv Husák a CSKP KB 4. ülésén rámutatott, hogy a feladatok megoldásához való kétféle viszonyulás nem más, mint opportunizmus a gyakor­latban, s ezt teljes mértékben ki akarjuk küszöbölni. Járási bizottságunk abból a tényből indul ki, hogy a párt­nak van elég ereje és eszköze ahhoz, hogy a dolgozók rész­vételével és támogatásával megvalósítsa az idei és a jövő évi feladatait. A társadalmi érdek és szükségletek érvény­re juttatásának egyik leghaté- konýabb eszköze az alapszer­vezetek sokoldalúan érvényesí­tett ellenőrző szerepe. Az ellenőrzés helyes gyakor­lása megköveteli, hogy a párt­tagokat és tagjelölteket magas fokú felelősségre neveljék, hogy a pártszervezet legalább olyan hatékony tömegpolitikai munkát végezzen, mint a Lou­nyi Gépgyár 9-es számú párt- alapszervezete. Az alapszervezeteket ezért úgy irányítjuk, hogy még bát­rabban, átgondoltabban és a változatos szervezési formák kihasználásával gyakorolják el­lenőrző jogukat az üzemek gazdasági vezetőségével szem­ben. A CSKP KB 4. ülésének ha­tározataival összhangban a já­rási pártbizottság elnökségé­nek határozata értelmében no­vember második felében az alapszervezetek egy harmadá­ban rendkívüli taggyűlést tar­tottunk, amelyeken részt vet­tek a járás vezetői is. A tanácskozás során a CSKP Járási Bizottsága osztályainak alapanyagaiból indultunk ki. A figyelmet az alapszervezet bizottsága munkájának sokol­dalú megjavítására és a párt­aktíva egyes tagjai közötti munkamegosztás következetes érvényesítésére fordítjuk. Nem mellékes azonban a taggyűlé­sek jó előkészítésének, az ak­tíva bekapcsolásának, a kom­munisták megjegyzései figye­lembevételével végzett munka színvonalának, a pártcsoportok tekintélye és befolyása kihasz­nálásának, a tagállomány javí­tásáról való rendszeres gon­doskodásnak a kérdése sem. A novemberi nyilvános tag­gyűlések után ez újabb, na­gyon hatékony eszköze a párt befolyása megerősítésének, a hiányosságok kiküszöbölésének, elsősorban a formalizmus fel­számolásának. Tapasztalataink szerint a formalizmus az álta­lános tanulságoknak a társa­dalmi gyakorlat minden eseté­vel kapcsolatos mechanikus al­kalmazásában nyilvánul meg anélkül, hogy ezeket a tanul­ságokat a munkahely konkrél feltételeire alkalmaznák. Gondot okoz a pártalapszer­vezetek taggyűlései tanácskozá­sának a tartalma is. Néhány helyen nincs olyan szinten a taggyűlés, hogy az sokoldalú­an felfegyverezhetné a kom­munistákat, és felkészíthetné őket az emberek között vég­zett munkára. A taggyűlések egy része csak tájékoztató jel­legű, s ezért nem is járul hoz­zá a kommunisták tevékenysé­gének aktivizálásához a tag­gyűlések közötti időben. Ezek­kel a kérdésekkel foglalkozunk a rendkívüli pártbizottsági gyűléseken. A gazdasági fejlődés új, bo­nyolultabb feltételei között el­engedhetetlen az olyan felada­tok megoldása, mint az irányí­tás színvonala és hatékonysá­ga, a feladatok teljesítésével kapcsolatos felelősség, a mi­nőség kérdése, az egyének és a kollektívák elkötelezettsége. Mindezek megvalósítása felé nagy lépést teszünk, ha meg­értjük a CSKP KB 4. ülésének jelentőségét, és mindent meg­teszünk a határozatok teljesí­téséért. JOSEF GRÜNVALD, a CSKP Lounyi Járási Bizottságának vezető titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom