Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)

1981-12-01 / 284. szám, kedd

Habib negyedszer KUBA Parlamenti választások Kiújultak a harcok Bejrutban Washington Szaúd-Arábia presztízsvesztésétől tart Magyarországra látogat Nyikolaj Tyihonov (ČSTK) — Az MSZMP KB és a Minisztertanács meghívására Magyarországra látogat Nyiko­laj Tyihonov, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. DAMASZKUSZ Véres terrorakció (ČSTK) — Damaszkusz köz­pontjában hatalmas erejű rob­banás történt, melynek során a szíriai kormányszóvivő szerint 64-en életüket vesztették, mint­egy 135 személy megsérült. A kormány a véres terrorak­ció elkövetésével az illegális Muzulmán Testvéreket vádolja. A merényletet Bejrútban a Li­banoni Feiszabadítási Szervezet vállalta magára, amely állító­lag a szíriai főváros egyik leg­forgalmasabb negyedében gép­kocsiba rejtette a robbanószer­kezetet. Az említett szervezet már korábban is több terrorista Akciót hajtott végre Libanon te­rületén az arab biztonsági tes- itilet szíriai tagjai ellen. A francia államfő (ČSTKJ — Francois Mitter­rand francia elnök hétfőn öt miniszter kíséretében kétnapos látogatásra Algériába érkezett. A függetlenség kikiáltása, 1962 óta másodízben jár francia ál­lamfő az észak-afrikai ország­ban. Mitterrand elsősorban a fran­cia —a lg ér iái ka peso la tok r ól log tárgyalni vendéglátóival. E kapcsolatokra — az elmúlt hónapokban mutatkozó javulás ellenére — még rányomja bé­lyegét a gyarmati korszak. Eanes Zambiában (ČSTK) — Antonio Ramalho Eanes portugál elnök, aki Mo- zambikból vasárnap érkezett Zambiába, tegnap folytatta meg­beszéléseit Kenneth Kaunda zam­biai államfővel. Tárgyalásaik fő témáját a namíbiai kérdés al­kotta. Zambiát követően Eanes Tan­zániába látogat. gári lakosság, és a kiújuló összecsapások miatt a mai na­pig sem térhetett vissza. Bej­rútban tegnapelőtt éjjel újabb bombamerényletet hajtottak végre az egyik déli negyedben. Eddig egyetlen szervezőt sem vállalta a felelősséget az ak­cióért, mely egy halálos áldo­zatot követelt. Bejrútban tegnap Philip Ha­bib, az Egyesült Államok elnö­kének közel-keleti különmegbí­zott ja a térségben vállalt ne­gyedik missziója során talál­kozott Vazzan kormányfővel és más libanoni vezetőkikel. Ha­bár a találkozóról hivatalosan semmit sem közöltek, általános az a vélemény, hogy elsősor­ban a júliusban megkötött in­gatag tűzszünet fenntartásáról volt szó, melyet Izrael az utóbbi időben egyre gyakrab­ban megsért Az amerikai dip­lomata küldetésének másik cél­ja, hogy kipuhatolja, vajon a múlt heti marokkói sikertelen arab csúcs után az arab világ­ban mennyire rendült meg az USA közel-keleti szövetségesé­nek, Szaúd-Arábiának a presz­tízse. Szíriái lapvélemények szerint Reagan Ikü'ldöncének je­lenléte tovább fokozza a tér­ségben a feszültséget. (ČSTK) — Kubában szomba­ton tartották meg a parlamen­ti választásokat. A szavazók 499 mandátum birtokosáról döntöt­tek. A megválasztott képviselők között van Fidel Castro, Raul Castro és a kubai politikai élet más vezetői. Az újjáválasztott nemzetgyű­lés december 28-án tartja meg első ülését. 6ékemanifesztációk (ČSTK) — A szicíliai Paler- móban a 30-as évek óta a leg­nagyobb méretű békemanifesz- tációra került sor. A város ut­cáin mintegy 70 00G-en vonultak fel háborúellenes, a békét és a leszerelést tárnugató jelszava­kat hangoztatva. A résztvevők tiltakoztak azok ellen a tervek ellen, melyek szerint az ameri­kai közepes hatótávolságú raké­tákat szicíliai területen helye­zik el, továbbá síkraszálltak a Genfben tegnap megkezdődött szovjet—amerikai tárgyalások sikeréért. Az elmúlt hét végén Firenzé­ben és a szardíniái Cagliariban Is hasonló békemegmozdulások voltak. LAOSZ ÜNNEPE Vádlottak vaskalitkában Kairóban már ítélet született, de a per folytatódik Kairóban tegnap tíznapos szü­net után folytatódott annak a 24 személynek a pere, akiket a Szadat ellen elkövetett októ­beri merénylet előkészítésében és végrehajtásában való részvé­tellel vádolnak. Az Al-Akhbar lap értesülései szerint az ügyészség mielőbb le akarja zárni az ügyet. Mind a 24 vádlottnak azonban a kato­nai bíróság által tárgyalt per lezárása után még felelnie kell a Legfelsőbb Allambiztonsági Bíróság előtt, mivel azzal is vá­dolják őket, hogy államcsíny végrehajtása céljából illegális vallási szervezetet alakítottak. Az ügyész valamennyi vádlott­ra halálbüntetést kér. A per rendkívüli biztonsági intézkedések közepette folyik Kairó Nasr City negyedében, ahol fegyveres alakulatok jár- őröznek, és rendkívül szigorúan őrzik azt az épületet, melyben a per folyik. A vádlottakat a tárgyalás időtartama alatt vas­kalitkában tartják. (ČSTK) Tanácskozik a kínai parlament Csao Ce-jang beszámolója a gazdasági helyzetről (ČSTK) — Pekingben meg­kezdődött a kínai parlament ülése, melynek napirendjén el­sősorban gazdasági kérdések szerepelnek. A parlament meghallgatja és megvitatja Csao Ce-jang kor­mányfő beszámolóját a gazda­sági helyzetről, valamint jóvá­hagyja az állami költségvetést és néhány törvényt. Többek között olyan intézkedések el­fogadása várható, amelyek meg­könnyítik a külföldi tőke be­áramlását Kínába. A két hétig tartó parlamenti ülésszakon több változást esz­közölnek a kínai alkotmány­ban is. A kínai kormányfő beszámo­lójában kijelentette, hogy a vártnál jobban alakult a gaz­dasági helyzet. Szerinte az idei ipari és mezőgazdasági terme­l és 3 százalékkal meghaladja a tavalyi szintet, a gabonater­mesztés állítólag csaknem el­éri a tervezett szintet. A mi­niszterelnök által jelzett idei 3 százalékos növekedés annyit jelent, hogy Kínában idén a legalacsonyabb fejlesztési üte­met érik el a népköztársaság 1949-es megalakulása óta. . Laosznaik 1975. decembere 2-a je­lenti az új élet kez­detét. Ezen a na­pon kiálltották ki ugyanis a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságot. A pár nappal később meghirdetett akció- program már rész­letesen felvázol­ta a célokat, szán­dékokat: az állam veszi kézbe a gaz­daság irányítását, a parasztokat a kol­lektivizálás útjá­ra vezetik, befeje­zik a nemzeti de­mokratikus forra­dalmat, és az or­szág megkezdi a szocializmus építé­sét. Azóta hat esztendő telt el. Egyre sza­porodnak az akció- program szemmel látható és kézzelfogható ered­ményei. A népi Laosz legna­gyobb sikereit a mezőgazdaság terén érte el, mégpedig azzal, hogy országszerte különböző tí­pusú szövetkezeteket alakítot­tak, s jelentősen növelték a rizstermelést. Említsünk meg legalább egy adatot, amely jól tükrözi a változást: 1975-ben 750 000 tonna rizst takarítottak be, 1980-ben pedig már 1 miilió tonnát. Az elmaradott gazdaságáról ismert országban a történelem folyamán ebben az évben ve­zették be először a tervgazdál­kodást: életbe lépett az 1981— 85-re szóló első ötéves terv. En­nek középpontjában a mezőgaz­daság fejlesztése áll. A terv sze­rint 1980-hoz viszonyítva a me­zőgazdasági termények hozamát 1985-ben 24 százalékkal kíván­ják növelni. Nem lenne teljes az értékelés, ha nem szólnánk arról a szerep­ről, amelyet Laosz játszik Dél- kelet-Azsiában Vietnammal és Kambodzsával együtt. Az állan­dó kínai fenyegetések, az ASEAN-országok feszültségszító politikája tette szükségessé a közös stratégia kidolgozását. Mindhárom országra nagy fela­datok várnak, amelyeket elég­gé nehéz körülmények között kell megoldani. így tehát telje­sen érthető, hogy mindhárom ország, köztük Laosz is minden vitás kérdés politikai rendezé­sére, Délkelet-Ázsia békéjének megszilárdítására törekszik. (ki) Az izraeli kormány rendkívüli ülése NAPIRENDEN A SÍNAI ERŐKBEN VALÓ NYUGAT-EURÓPAI RÉSZVÉTEL (ČSTK) — Az izraeli kor­mány tegnap rendkívüli ülésen vitatta meg az ún. nemzetközi erőkben való nyugat-európai részvételt és úgy döntött, hogy az amerikai kormány elé ter­jeszti azokat a feltételeket, amelyekhez Tel Aviv a nyugat- európaiak részvételét köti. Az ezzel kapcsolatos ameri­kai—izraeli közös nyilatkozat tervezetét vitatta meg Washing­Űj kormány Chilében Kormányátalakítást hajtott végre Pinochet tábornok. A chi­lei katonai junta vezetője az egész kormányt lemondatta, s a megalakított új kabinet 17 miniszterének többsége a fegy­veres erőket képviseli. (TASZSZ) tonban a két ország külügymi­nisztere. A sürgősen megtartott washingtoni megbeszélésen Haig arra próbálta rávenni a Tel Aviv-i kormányt, hogy másítsa meg álláspontját, és ne ellenez­ze a brit, francia, holland és olasz katonák részvételét a nemzetközi erőkben. Az izraeli lapok tegnapi ve­zércikkeikben élesen bírálták Begin kormányfőt s azzal vádol­ták, hogy aláveti magát az ame­rikai nyomásnak a nyugat-euró­pai részvétellel kapcsolatos kérdésben. A Jediot Achronot napilap szerint Izrael „az Egye­sült Államok mesterséges hold­ja lett“. A lap szerint nem lé­tezik olyan amerikai parancs, melyet Izrael ne teljesítene, még akkor is, ha az ellentétben áll az izraeli érdekekkel. Kommentárunk ÚJ szó 1981 XII. 1. „NOS, A PÁRBESZÉD MEGIN­DULT, de hogyan alakulnak a kapcsolatok?“ — tették fel új­ságírók a kérdést Gromiko és Haig New York-i találkozója után, amelyen megállapodás szü­letett arról, hogy a két nagyha­talom képviselői november 30- tól a genfi tárgyalóasztal mel­lett vitatják meg az európai kö­zepes hatótávolságú nukleáris rakéták problémáját. Már a fenti kérdés Is jelzi, a szovjet—amerikai viszony „fel­melegedéséről“ nincs szó. A New York Times nem egész két hónapja azonban megjegyezte: „Lehetséges, hogy tárgyalások útján nem sokat javulnak a kap­csolatok, de tárgyalások nélkül veszélyesen megromolhatnak“. A helyzet ma sajnos az, hogy be kell érni ennyivel, bár bizako­dásra mindig lehet mód. ILLÚZIÓK NÉLKÜL kell azon­ban bizakodni. Az Egyesült Ál­lamok leszerelési szándékainak őszintesége ugyanis erősen két­ségbe vonható. Igaz, a NATO- nak az új amerikai középható­sugarú nukleáris rakéták nyu­gat-európai hadrendbe állításá­ról szóló döntését még a Carter- kormányzat erőszakolta ki, ám Reagan sem volt rest, s fegyver­kezés tekintetében felülmúlta elődeit. Az amerikai katonai erő­fölény megteremtését szolgáló fegvverikezési programokat in­dított el (pl. az MX-rakétarend- szer kiépítése, a B-l bombázók, a neutronbomba sorozatgyártá­sa, a Trident-rakétarendszerek fejlesztése stb.), mindemellett példátlan rágalomkampányt kez­dett a Szovjetunió és általában a szocialista országok ellen, s washingtoni hivatalos képvise­lők gátlástalanul terjesztik az európai „korlátozott atomhábo­az 572 Pershing-2 rakéta és ro­botrepülőgép elhelyezésére Nyu- gat-Európában. Nem kell hozzá nagy tudomány, hogy kiszámít­suk: mekkora fölényt jelentene ez az USA nak, illetve a NATO- nak. A genfi tárgyalásokra az ame­rikai fél úgy érkezett, hogy azo­HATOTAVOLSAG rú“, a „demonstratív“ vagy „fi­gyelmeztető“ atomcsapás tézise­it. Mindezt nehezen lehetne bi­zalomgerjesztőnek nevezni, már­pedig a kölcsönös bizalom, vagy legalább is a másik fél vélemé­nye Iránti érdeklődés alapvető dolog két állam kapcsolatában. A LESZERELÉSI TÁRGYALÁ­SOKON pedig az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének szigorú betartása az előrehala­dás legfőbb feltétele. Nézzük az ismert adatokat az európai kö­zepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről. A NATO tagálla­mainak 986 olyan eszköze van, amely nukleáris töltetet (tölte­teket) képes célba juttatni. A hordozóeszközök ( rakéták és repülőgépek) száma a Szovjet­unió esetében 975. Az erők hoz­závetőleges egyensúlya tehát lát­ható, s ezt több neves ameri­kai leszerelési szakértő ( pl. Paul Warnke) is elismeri. Ilyen helyzetben kerülne sor kát saját katonai fölénye meg­szerzésére használja ki. Wa­shington ugyanis ki akarja von­ni a tárgyalások köréből az elő­retolt amerikai nukleáris fegy­vereket (pl. az Európát körül­vevő vizeken cirkáló tengeralatt­járókon elhelyezett rakétákat) kérdését és a NÁTO szövetsége­sek (Nagy-Britannia és Francia- ország) jelentős nukleáris po­tenciálját. Az USA csak a szov­jet közepes hatótávolságú raké­ták leszerelését akarja megvitat­ni. Amint az Reagan négypontos „fegyverkorlátozási javaslatá­ból“ kitűnik, az amerikai kor­mány a szovjet rakéták teljes leszerelését követeli annak fe­jében, hogy a NATO elálljon a Pershingek és a robotrepülőgé­pek nyugat^eurőpai telepítésé­nek tervétől. A londoni Daily Telegraph az amerikai elnök be­szédével kapcsolatban megálla­pította, hogy „Washingtonban nem titok: a Reagan-kormány­zatban nem is várta senki, hogy Moszkva elfogadja a javaslato­kat, mert ezek összesen SS-20- as rakéta felszámolását céloz­zák“. Akkor mit várt! Csu­pán azt, hogy a több milliósra növekedett nyugat-európai béke­mozgalmak s az aggódó kormá­nyok megnyugodjanak: „az USA békét akar“. (E „nagyvonalú“ gesztusra mellesleg Amszter­damban csaknem 300 ezren vá­laszoltak november 21-én, kö­vetelve a NATO raképatelepíté- si döntésének visszavonását...) Az amerikai álláspont tehát szemmel láthatólag nélkülözi a logikát, az objektivitást, s így nem lehet más a célja, mint a tárgyalások meghiúsítása. A SZOVJETUNIÓ nem akar magának előnyöket kicsikarni Genfben. A tárgyalások felada­tát abban látja, hogy a „felek konkrét kötelezettség vállalásra fordítsák le az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét“, hogy „a tárgyalások eredményeképp csökkenjen a szembenállás szintje, s megnyíljon az út az európai enyhülés további lépé­sei előtt is“ (a hamburgi Dér Spiegelnek adott Brezsnyev-in- terjúból). Moszkva már számtalanszor kifejezte tárgyalási készségét. A szovjet vezetők erre kihasz­nálták az ENSZ fórumát, s két­oldalú találkozóikat egyaránt. A Szovjetunió közvetlenül a NATO- döntés után is megőrizte józan­ságát, s azt hangoztatta: e hatá­rozat visszavonása nélkül is hajlandó tárgyalni. A rakétate* lepítések kölcsönös felfüggesz­tésére tett javaslat újabb lépés volt szovjet részről, s végül most Moszkva maximális diplo­máciai hajlékonyságáról és a jö­vőért érzett felelősségéről tett tanúbizonyságot, amikor Leo­nyid Brezsnyev néhány nappal ezelőtt Bonnban kijelentette: a Szovjetunió nemcsak leállítja középsugarú rakétáinak telepí­tését, hanem jelentősen csök­kenti is számukat, ha a másik fél a genfi tárgyalások idejére (s nem tovább) felfüggeszti az új amerikai rakéták rendszerbe állítását. Ennél messzebb alig­ha lehet menni a Szovjetunió biztonságának súlyos veszélyez­tetése nélkül. (Persze, hangsú­lyozni kell, hogy a Szovjetunió nem gyöngeségét bizonyítja új és új javaslataival. A maga és szövetségesei biztonságát is ké­pes megvédeni minden körülmé­nyek között.) A KÖZEPES HATÓTÁVOL­SÁGÚ atomfegyvereik az európai nukleáris erőviszonyok megha­tározó tényezői. A genfi tárgya­lások „hatótávolsága“ azonban jóval nagyobb: túlzás nélkül le­szögezhető, hogy messze kihat­nak Európán túlra Is. Az egész világ érezni fogja a tárgyalások sikerét, de kudarcát Is. PAPTJCSEK GERGELY BE IČSTK) — A bejrúti demar­kációs vonal mentén tegnapra virradóan kiújultak a harcok. A legfeszültebb a helyzet So- dtico és Monot negyedekben, ahonnan az áprilisi súlyos har­cok idején elmenekült a pol-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom