Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)
1981-12-30 / 308. szám, szerda
A megrendelő óhaja — parancs A nem is olyan régen még fekete mesterségnek titulált nyomdászat már szinte laboratóriumi tisztaságú, „fehér köpenyes“ mesterséggé változott. Hogy még nem minden szinten? Ez így igaz. Egyetlen vezérigazgatóságon, a martini SZNF-nyomdavállalaton bein'! is óriásiak még ma a különbségek. Amíg az anyavállalatnál már visszafordíthatatlanul teret hódított a korszerű technika, addig Liptovský Mikuláson, Rimaszombatban [Rimavská Sobota) vagy Losoncon még ma is szózadelejei módszerekkel készülnek például a helyi újságok, és más nyomdaipari termékek. A tetemes különbség kiegyenlítése nyilvánvalóan nem is történhet meg máról holnapra, hiszen ez — tudjuk — nem kevés pénz kérdése. A martini nyomdavállalat helyi üzeme a közép-szlovákiai kerület tíz termelési egysége közül a legnagyobb, s egyike a legrégibbeknek. A termelés itt már 1869 márciusában megkezdődött. Igaz, eléggé szerény körülmények között, mindössze két helyiségben, néhány kezdetleges géppel. Létrejötte nyilvánvalóan összefüggött a Matica slovenská megalakulásával, a nemzeti intézmény köré csoportosulás népművelők, politikusok, írók, költők, újságírók munkásságának, müveinek publikálásával, népszerűsítésével. Az első figyelemre méltó publikáció az 1870. évi szlovák képes naptár kiadása volt, melyet 7000 példányszámban nyomtattak, s csaknem valamennyi gazdára talált. A megalakulása óta részvény- társaság formájában működő nyomdának a század végén a annak idején egyáltalán nem ment simán, hiszen az évtizedes szokásokat, bevált eljárásokat kellett felcserélni az újjal, a bizonytalannal. A vállalat vezetése szerencsére ekkor már határozottan eltökélte az előrelépést. A Német Szövetségi Köztársaságba és Angliába is elküldte legjobb szakembereit, fiatal szakmunkásait. A kockázatvállalás — mert az volt a Vyletel Peter javából — azonban eredmény- nyei járt. A martini nyomda termékei ma a világnak több mint száz országába jutnak el, s munkatermelékenysége révén is ott van a világ élvonalában. — Nézze ezt a kis masinát — hívja fel figyelmemet a fiatal párttitkár egy éppen pihenő gépsorra — Haris Morigron M 1000, A formátumú — diktálja jegyzetfüzetembe. — Nyoicszínű, csak egy fél évvel ezelőtt állítottuk üzembe. Ma néhány óra leforgása alatt ezen fut le a több tízezres példányszámban megjelenő színes folyóiratok közül a Popular, a Dievča és a Móda, s felsorolni is nehéz lenne azokat a publíA zajmentes szedőgépek mögött jól képzett fiatalok dolgoznak városban magyar konkurrense is akad, ebből a gazdasági küzdelemből azonban megerősödve, győztesként kerül ki a sokkal nagyobb tömegbázissal rendelkező, elsőként létesített kisüzem. Később az Amerikában élő szlovákok jelentős anyagi támogatásának köszönhetően az első világháború után viszonylag hamar talpra állt, ettől függetlenül a megalakult burzsoá köztársaságban már nem egyedüli terjesztője az írott szlovák szónak. A martini nyomda első igazi korszerűsítésére jóval később, a második világháború éveiben került sor, amikor számos korszerű gépi berendezést vásároltak a tulajdonosok. Az államosítást követően egyesül a Neo- gráfiával, s 1951-től Közép- Szlovákia számosa kisüzemét is magába foglalja. Jelenleg a martini üzemnek 1280, a vállalatnak pedig több mint 2400 dolgozója van. AHOL MÄR JELEN VAN A KORSZERŰ TECHNIKA Napjainkban az SZNF nyomdavállalat martini üzemében készül a Szlovákiában megjelenő könyveknek és publikációknak csaknem a fele, s az igényes, több színű nyomtatás területén gyakorlatilag ma is monopolhelyzetben vannak. Mindez természetesen megkövetelte a műszaki fejlesztést, a hagyományos munkamódszerek felszámolősát. Amint azt Vyletel Peter, a korszerű nyomdászat ifjú mes- ** tere* az üzemi pártbizottság titkára elmondotta, az átállás kációkat, amelyek ebben a helyiségben látták meg a napvilágot. A VERSENYKÉPESSÉG TITKA Nem ritka látvány a nyom- dnépület előtt a hazai vagy a külföldi rendszámú kamion. Szinte mindennap útjára bocsátanak egy egy német, angol, svéd, finn vagy spanyol nyelvű könyvszállítmányt. Vajon mi a magyarázata annak, hogy egy kis ország, viszonylag kis üzeme, ráadásul idegen nyelv- területen évek óta ott van a világ élvonalban? — A titok nem más — mo- solyodik el beszélgető partnerem —, mint a hallatlanul szívós, kitartó és pontos munka. Üzemünk a külkereskedők segítségével hosszú évek, évtizedek kemény munkájával vetette meg lábát a tőkés piacon, s ha már egyszer ott vagyunk, igyekszünk tartani az ütemet a többiekkel. Persze, ez egyre nehezebb feladat, s szinte állandó megújhodást követel minden egyes dolgozótól. Szerencse, hegy most már egy tapasztalt műszaki gárdára és egy lelkes kollektívára támaszkodhatunk. Versenyképességünk egyik alapvető feltétele a minőség megőrzése, illetve további javítása. A minőséggel csaknem egyenrangú követelmény a szerződéses fegyelem megtartása. Mi tudjuk, hogy ügyfeleink válogathatnak a vállalkozókban, ezért óraműpontossággal kell dolgoznunk. — Nézze — emel le egy hatalmas könyvet a szállításra előkészített halomból —, ez egy angol nyelvű biblia, színes fényképekkel gazdagon illusztrálva. Kiadójával évek óta a lehető legkorrektebbek üzleti kapcsolataink. Naponta húszezer példány is elhagyja a gépsorokat. S még valamit: számunkra a megrendelő óhaja — parancs. Nagyritkán előfordul, hogy valamilyen módosítást kér partnerünk, s csak az tudja, aki a szakmában dolgozik, hogy ez olykor mennyire kellemetlen. E kéréseknek viszont mi szinte minden esetben helyt adunk. MINDEN DOLGOZÓ SZÍVÜGYE Hiba lenne feltételezni, hogy a martini üzem csupán az exportfeladatok teljesítésére törekszik. Igaz, hogy a hazai könyvnyomtatás átfutási határideje jóval hosszabb, de ma már a belföldi megrendelők is minden szempontból jó minőségű árut kérnek. A közép-szlovákiai nyomdavállalatnál már hagyomány, hogy évi tervfeladatokat határidő előtt teljesítik. Nem volt ez másként az idén sem, pedig a követelmények egyre szigorúbbak. A könyvnyomás évi produkciója már elérte az ötmilliós példányszámot, s jövőre a jelek szerint — még több kell. A feladatok komplex teljesítése során elért sikereket az üzem vezetői elsősorban abban látják, hogy az elmúlt években sikerült kialakítani egy olyan progresszív jutaímazősi rendszert, melyben a dolgozók érdeke találkozik a vállalatéval, s ugyanakkor a szociális ellátás terén Is egészen kivfiló eredményeket értek el. Ma mőr ott tart a martini nyomda — s ez talán a legnagyobb eredmény —hogy a feladatok teljesítése minden dolgozó szívügyévé vált. S hogy mit hoz a jövő például a tőkés piacon? — ezt ma még a nyomdaipar mindentudói sem képesek megjósolni. Annyi bizonyos, hogy egy rugalmas alapokra helyezett termelési szerkezet, mely ráadásul szilárd belföldi megrendelői bázissal is rendelkezik, egy esetleges nehéz időszakot is képes nagyobb megrázkódtatások nélkül átvészelni. HACSI ATTILA Kommentáljuk ÉSSZERŰ T AK ÁRMÁNY GAZDÁLKODÁST Tél elején a jó gazda a múltban is körüljárta a szénakazlakat, a répa- és burgonyaprizmákat, becsülgette, mennyi takarmányt tárolt, mennyit etethet meg belőle naponta, hogy az kitartson az első kaszálásig. Napjainkban a mezőgazdasági üzemek vezetői is hasonló felmérést végeznek. Figyelembe véve az állatállomány számának alakulását, gondosan előkészítik a több hónapra szóló takarmányozási tervet. Főleg arra törekednek, hogy minél kevesebb szemes takarmány felhasználásával állítsák elő az állattenyésztési termékeket. Nem kis gond a takarmányadagok összeállítása az állatok súlycsoportja szerint, és az olyan „i'eceptek" fel- használása, amelyek a lehető .legnagyobb mértékben segítik elő az állatok gyarapodását, hozamuk fokozását. Ezek a receptek hozzájárulnak ahhoz, hogy a szemes és tömegtakarmányt a lehető leggazdaságosabban etessék az állatokkal. Sok-sok felmérés, kutatás, kísérlet után állították össze ezeket. A Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola állattenyésztési tanszéke szakembereinek kísérletei szerint, ha az állatok napanta — száraz anyagban számítva — 9—11 kilogramm tömegtakarmányt kapnak, akkor a tejtermeléshez nem kell túl sok szemes takarmány. Ha viszont a tömegtakarmány napi mennyisége csak 5—6 kilogramm egy tehénre számítva, akkor már túlságosan sok abraktakarmányt kell felhasználni a tejtermelésre. Nagyok tehát a lehetőségek a szemes takarmánnyal való takarékosságra azokban a mezőgazdasági üzemekben, amelyekben elegendő a tömegtakarmány. A szemes takarmány gazdaságos felhasználását segíti elő az olyan ösztönzési módszer is, amilyent például a közép-szlovákiai kerületben alkalmaznak. A vezetők és beosztottak prémiumát a szemes takarmány megtakarításával arányosan fizetik ki. Egyidejűleg figyelembe veszik az állatok napi súlygyarapodását és tejhozamát is. A jutalmazás ilyen jellegű módszerével ösztönzik a mezőgazdasági Üzemek vezetőit, hogy ésszerűen, gazdaságosan használják fel a tömeg- takarmányt. A kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok a mezőgazdasági Üzemek, a kutatóintézetek segítségével a napokban részletesen lebontják a CSKP KB 4. ülése határozatának a takarmánnyal való gazdálkodásra vonatkozó részét, amely hangsúlyozza, hogy tekintettel az idei gyengébb gabonatermésre és a korlátozott behozatali lehetőségeikre, rendkívül fontos a takarmányalap célszerű és hatékony felhasználása. Röviden szólva: a határozatnak ez a része arra figyelmezteti a mezőgazdasági üzemek vezetőit, hogy addig nyújtózkodjanak, ameddig takarójuk ér. Nincs más megoldás, be kell osztani ami van, hogy később ne legyenek szűkiben. A központi bizottság Ülése óta a mezőgazdasági üzemek egyre jobban felhasználják a takarmányalap kiegészítésére a melléktermékeket is. A Santovkai Efsz-ben például egy kilogramm sertéshús előállításához csak 3.48 kilogramm szemes takarmányt használnak fel, mert az állatokkal húsipari melléktermékeket is etetnek. A napi darabonkénti súlygyarapodás itt 57 dekagramm. A felmérések szerint a mezőgazdasági üzemek többségében van lehetőség a hiányzó takarmány részleges pótlására. Élni kell ezekkel, hogy a mostani nehéz időszakban is megfelelően tarthassák az állatokat. BALLA JÓZSEF Módosított munkarendek — a feltételeknek megfelelően Csomagolásra készek az angol nyelvű enciklopédiák [A szerző felvételei) ^ tervszerű népgazdaságirányítás tökéletesítését célzó komplex intézkedésekke:l összhangban a Szövetségi Munka- és Szociálisügyi Minisztérium ez év októberében a termelő és nem termelő szervezetek részére a munkarendek új mintáit adta ki. Néhányan bizonyára nemtetszéssel fogadják, mondván: ismét olyasmi, amire talán nincs is szükség. Pedig nőm így van. Vcgyüik csak a Laposabban szem ügy re a hamarosan beköszöntő új esztendő munkafeltételeit. A munkaerő intenzivebb kihasználása megköveteli, hogy ugyanazt a munkameny- ny iséget kevesebb dolgozóval végezziük el. A munkaerő hatókon yabb f ogl a 1 ko z ta t ás á nak alapvető feltétele viszont az, hogy tovább kell emelni a vállalati munkaszervezés színvonalát. A munkaerő-átcsoportosítással jelentkező új feladatok megvalósítása megköveteli, hogy másként gazdálkodjunk a munkaerővel. A foglalkoztatottság hatékonyságának növelése érdekében ismételten nagyító alá ikell helyeznünk a szak m u nkésképz és hel yzétét, különösen a felnőtt dolgozók tov ábibkié pzését. A szakképzett munkások továbbképzése, esetleg új szakmák elsajátítása több száz dolgozót érint a közeljövvőben. Ebben a továbbképzési folyamatban a dolgozók szakiképzettségének növelése az iskolai végzettségü/kn ek megf ed elően kell hogy történjen. A népgazdaságban bekövetkező szerkezeti változásokhoz kell igazítani tehát a szakképzettség szer inti m unka erő-szerkezet et is. Ezek a szerkezeti változások pedig az új munkarendekben is lecsapódnak. A központi szervek a munkarend-mintáikhoz módszertani ajánlásokat dolgozhatnak ki, amelyekben figyelmeztetnek a legmegfelelőbb megoldásokra, azokra, ® határozatokra, amelyek valamennyi szervezet számára kötelező érvényűek. Ezekben az a já niások ba n f ig y e 1 meztet h et nek a sajátos feltételeknek megfelelő megoldásra váró kérdésekre. Az új munkarendek előkészítése a szakszervezeti el szoros együttműködésben történt, illetve történik az egyes vállalatoknál. Egy-egy szervezet munkarendién csupán a szakszervezet üzemi bizottságának jóváhagyásával váloztathatnak. A szigorított munkaerő gazdálkodási feltételek mindenképpen megkövetelik, hogy a megváltozott feltételek az új munkarendekben Is visszatükröződjenek. K. I. Sül IS . ÉÍ ,11 A tfeboni Otavan Vállalat nyolc üzeme az idén csaknem ötmillió ■••• 400 ezer férfi és női köpenyt, s védő munkaruhákat gyárt ko- jggi. hászok, bányászok, orvosok és más foglalkozású dolgozók számára. A képen: Vlasta Cíg- lerová a köpenyek elülső részéi varr ja (Jaroslav Sýbek felvétele — ČTK) XII. 30 Al 4
