Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)

1981-12-27 / 305. szám, vasarnap

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTjA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1981. december 27. VASÁRNAP BRATISLAVA m XXXIV. ÉVFOLYAM *305. szám © Ára 50 fillér A könyvtárak szerepe — ma Az értékeket teremtő munka évezredek óta megkívánja az embertűi, hogy tudását minden tekintetben szüntelenül gyara­pítsa. Ez méginkább így van a fejlett szocialista társadalom épí­tésének jelenlegi szakaszában, amikor is munkánk értékét el­sősorban minősége határozza meg. Ez a minőségi szemlélet ér­vényesül annak a tudásnak a megítélésében is, amellyel a nép­gazdaság valamennyi területén — a szakmunkásoktól kezdve a kutatómérnökükig — mindenki a munkáját végzi. S hogy e tu­dás ne avuljon el, hanem a tudomány és technika legújabb eredményeinek ismeretével gyarapítva kamatozzon is, ma már a munkájára valamit is adó szakember nem létezhet künyvek nélkül. Ugyanígy megköveteli az élet a szocialista társadalmat építő embertől azt is, hogy necsak a szakmai ismereteinek gya­rapításán fáradozzon, hanem az általános és politikai művelt­ségét is fejlessze. Ezt a két dolgot ma már nem lehet egymás­tól elválasztani. Hazánk egységes könyvtári hálózata hivatott arra, hogy a különböző motiváltsággal keletkező igényeket a legmesszebbmenőkig kielégítse. A könyvtárak száma a nyolcvanas évek kezdetén már megha­ladta a 45 ezret, s az ezekben hozzáférhető közel 180 millió kötetet több mint 2,3 millió bejegyzett olvasó forgatja. Vitat­hatatlanul tekintélyes számok ezek. Sőt, ha azt az adatot is megvizsgáljuk, amely szerint a hazánkban működő könyvtá­rak állományának 60 százalékát a népkönyvtárak hálózatában katalogizálni, még megnyugtatóbbnak tűnik ez az adat. Az azonbaU már elgondolkoztató, hogy köztársaságunk minden egyes lakosára 10 kötet könyv és csupán 8 kölcsönzés jut, vagyis feltételezhető, hogy sokan egyáltalán nem járnak könyvtárha és nem olvasnak. Mint ahogy az előbbiekben már említettem, a könyv az ismereteknek olyan hordozója, amely nélkül ma már elképzelhetetlen társadalmunk szellemi tőké­jének kamatoztatása. Nincs lehangolóbb, mint olyan mérnök­kel, pedagógussal, szakmunkással találkozni, aki évek óta az iskolában tanultakon és a munkahelyén tapasztaltakon kívül mással tudását nem gyarapította. Néhány évvel ezelőtt meglepődve, de ugyancsak nagy meg­elégedéssel tapasztalhattuk, hogy Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) a járási népkönyvtár könyvkiállítást rendezett a bra­tislavai Príroda és a budapesti Mezőgazdasági Könyvkiadó szakkönyveiből. A nagyipari mezőgazdasági termelést egyik legtökéletesebbén megvalósító járás mezőgazdászainak figyel­mét hívták fel ilyen módon a korszerű szakkönyvekre, a könyvállományával és a könyvtári hálózat kölcsönzéseivel a legkényesebb igényeket is kielégítő könyvtárra, használata fontosságára. Egyetlen példa csupán, de jellemzője mindannak, amit a tudományos-technikai forradalom követelményeként mindany- nyiunk elé állít. Példa arra is, hogy milyen módon lehet fej­leszteni a népkönyvtárak ellátófunkcióját, hogy az országosan is­mert — 17 százalék ismeretterjesztő irodalom. 45,4 százalék szépirodalom és 37,6 százalék gyermekirodalom — arányt nemcsak a könyvállomány összetételében, de a kölcsönzések számában is elérjük. A szakismeretek terjesztését nem lehet az általános művelt­ség hátrányára végezni, de ez fordítva is érvényes. Korunk mű­veltségeszménye szerint a szocialista iskolából kikerülő fiatal­nak ismernie kell a természeti és társadalmi valóságot, az em­ber és önmaga helyét, szerepét ebben a természeti és társadal­mi valóságban, és tudatosan részt kell vállalnia a valóság át­alakításában. Ha ezt a nevelésben adottnak is vesszük, akkor is hangsólyozni kell, hogy ezzel korántsem fejeződhet be ennek a műveltségeszménynek a megvalósítása. Mindez csak a sza­kadatlan önművelésben teljesedhet ki. Ennek a lehetővé té­tele elsődleges célja a munkájukat teljes állami dotációval vég­ző nép- és tudományos könyvtárak közösségi szolgálatának. A könyvállományaikban gyarapodó tudáshalmaz naprakész is­merete feltétele a szocialista társadalomban végzett minőségi munkának, amely napjaink követelménye. DUSZA ISTVÁN A Makyta púchovi üzeme jelentősen hozzájárul a térvfeladatok és a szocialista vállalások^ sikeres teljesítéséhez a vállalat kere­tében. A szóban forgó üzem 42 szocialista munkabrigádja első­sorban a termelési költségek csökkentésére és a végtermékek minőségének javítására törekszik. Az üzem dolgozói tíz hónap alatt több mint egymillió korona értékű alapanyagot takarítottak meg. Az energiamegtakarítás terén elért érték csaknem 35 ezer korona. A dolgozók sikeresen teljesítik termelési feladataikat is, a ruhagyártási tervet mintegy egymillió 300 ezer koronával túl­teljesítették. (Vladimír Gabčó felvétele — ČSTK] Példás helytállással Az ünnepek alatt sem szünetelt a munka (ČSTK) — Nem szünetelt a munka a karácsonyi ünnepek alatt hazánik számos ipari üze­mében, vállalatában sem. Bá­nyászok szálltak le a mélybe, kohászok álltak a kemencék mellé, vegyipari dolgozók a gépek mellé, hogy a termelés ne szakadjon meg, és e légiét te­gyenek éves feladataiknak, il­letve hogy túlteljesítsék őket. Az alábbiakban az ünnepek idején is dolgozó néhány vál­lalat, üzem eredményeiről adumlk tájékoztatást. Százkilencvenezer tonna sze­net fejtettek az észak-csehor­szági bányászok karácsony el­ső ünnepén. Nem végeztek a munkával este 18 órakor, ahogy azt eredetileg tervezték, hanem megállás né Ükül, 24 órán át dolgoztak. Ezen a na­pon 280 ezer köbméter fedő­réteget is letakarítottak.. Az észak-csehországi barna­szénmedencében tegnap sem szünetelt a munka, valamennyi külszíni bányában rendikívüli műszakba álltak a bányászok, akik már a délelőtt folyamán csaknem 50 ezier tonna szenet fejtettek, és 139 ezer köbmé­ter fedőréteget takarítottak le. A nagykotrók ebben a bánya­körzetben ma sem állnak le. A Krompachyi Fémkohászati Vállalatban december 25-én több mint 2 millió korona ér­tékű kohászati terméket gyár­tottak. A folyamatosan üzeme­lő részlegekben a fő figyelmet a napi feladat teljesítésiére for­dították. A vállalat dolgozói már hagyományosan példamu­tatóan megbirkóznak termelési (Folytatás a 2. oldalon) Rendkívüli műszakok a bányákban (ČSTK) — Josef Haman, a CSKP KB titkára a komoranyi Vlagyimir Iljics Lenin Bánya konszernvállalatba látogatott, ahol a bányászok a karácsonyi ünnepek alatt rendkívüli mű­szakokat vállaltak. Megtekin­tette a szénosztályozót, ahol főleg a nők munkáját emelte ki, akik karácsony estéjén is mun­kába álltak. Iosef Haman ezt követően a holešiceí Jan Sverma Bányába látogatott, ahol a KU 300/63-as bányagép kezelőivel beszélge­tett a szénfejtésről, a szénfej­téssel kapcsolatos problémák­ról. Haman elvtárs itt is meg­köszönte az elvtársaknak azt az elhatározását, hogy a kará­csonyi ünnepek alatt rendkívü­li műszakokat dolgoznak le. Háromezren dolgoztak' (ČSTK) — Az észak-morva­országi kerület kilenc cukor­gyárában karácsony második ünnepén munkával telt a nap. Több mint háromezer dolgozó —, akiknek kétharmada főleg Ostravából és Karvinából érke­zett idénymunkás — ezen a napon Is munkába állt. Még több mint százezer tonna cu­korrépa vár feldolgozásra, s úgy számolnaik, hogy a jövő év január 7-e körüli végeznek a kampánnyal. Az elsők között fejezik be a cukorgyártási idényt a Brodek u Pferov-l, valamint a Drevohosticei Cu­korgyár dolgozói. A cukorgyártást ezekben a napokban nehezíti a kedvezőt­len időjárás, ugyanis az utol­só tonna répaszállítmányok még elszállításra várnak. LENGYELORSZÁG FOKOZATOSAN NORMALIZÁLÓDIK A HELYZET (ČSTK) — Varsóban tegnap nyugalom volt. A főváros la­kosai az ünnepeket pihenéssel, látogatásokkal és kirándulá­sokkal töltötték. Megteltek a színházak, a mozik, és nyitva tartották a múzeumok Is. A PAP hírügynökség közölte, hogy karácsony estéjén vala­mennyi bányász elhagyta a Ziemowit bányát, ahol a „Szoli­daritás“ ottanj szervezetének vezetői tartották őket fogva. A varsói rádió szerint tegnap az élelmiszeripar 60 ezer al­kalmazottja dolgozott. Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Nemzeti Megment tés Katonai Tanácsának elnöke csütörtök este beszédet mon­dott a rádióban. Wojciech Jaruzelski beszéde TELJESÍTETTÉK ÉVI FELADATAIKAT (Tudósítónktól) — A közel­látás szempontjából a közép­szlovákiai kerületben is a kulcsfontosságú feladatok egyi­ke a tejtermelés tervezett szintjének elérése. Napjaink­ban a mezőgazdasági üzemek többségében nagy erőfeszítése­ket tesznek e feladatok telje­sítéséért. A rimaszombati (Rimavská Sobota f járásban elsőként a ti- sovcei Szlovák Nemzeti Felke­lés Efsz teljesítette az éves tej­termelés! feladatát: eddig 1 millió 450 ezer liter tejet érté­kesített, s december hátralevő időszakában még több mint 70 ezer liter tej eladását terve­zik. Az idei kiváló sikerekért a rejkovói és a markovói te- hénfarmok munkaközösségeit Illeti dicséret. Ök már jóval korábban, még november vé­gén eleget tettek kötelezett­ségeiknek. A nagykürtöst (Veľký Krtíšf járás legjobb tejtermelő gazdasága az Ipolynyéki VínU caf Efsz lett, melynek állat- tenyésztői már december első napjaiban eleget tettek több mint 2,5 millió literes tejeladá­si feladatuknak. A jó takar­mányellátás és a szarvasmar­ha-tenyésztés eredményeképp ebben a gazdaságban az el­múlt esztendőkhöz viszonyítva több mint háromszáz literrel emelkedett az egy tehénre eső fejési átlag. A nagyüzem dol­gozói az év utolsé napjáig még 150 ezer liter tej eladását tervezik. A losonci (Lučenec) járás­ban hasonló fejlődés elsősor­ban a rálkai közös gazdaságot jellemezte, mely szintén de­cember elején teljesítette terv- feladatait. Az évközi átlagos tejhozam-emelkedés még látvá­nyosabb, csaknem 350 liter te­henenként. Növeli a szép telje­sítmény értékét az, hogy egy liter tej előállításához mind­össze 24 dekagramm tömegta­karmányra volt szükség. A kerület déli részének ipa­ri üzemeiben is hamisítatlan év végi hangulat uralkodik ezekben a napokban. A meg" növekedett feladatok ellenére szép számmal akadnak válla­latok, amelyeknek dolgozói már a jól elvégzett munka tu­datában ünnepelhetnek. A Hnúštai Vegyi Művek dolgozói­nak versenyfelhívását az idei tervfeladatok túlteljesítésére annak idején lapunk hasábjain közzétettük. fán Benduliak mérnök, a kezdeményező válla­lat igazgatója már december 20-án jelenthette az évi fel­adatok teljesítését, ugyanakkor a dolgozók elhatározását is, miszerint az esztendő végéig még mintegy 20 millió korona értékű árut termelnek. A rima- szombati járás legnagyobb ipa­ri üzemében az idén remélhe­tőleg 14 millió koronával tel­jesítik túl a tiszta nyereség évi tervét. Kedvező gazdasági eredmé­nyekről, a tervfeladatok sike­res teljesítéséről érkezett hír a Csehszlovák Autójavító Válla­lat losonci üzeméből is. Az üzem LIAZ típusú tehergépko­csik, valamint egyes hazai és külföldi gyártmányú személy­autók javításával foglalkozik. A vállalat dolgozói az év közJ (Folytatás a 2. oldalon/ Az idei ünnepeket rendkívül nehéz körülmények között tart­juk. Tudatosítom, hogy a rend­kívüli állapot megnehezítette a mindennapi életet és a szemé­lyes terveket. Az igazság azon­ban az, hogy az átmeneti ter­hek, a szigorú elvek és korlá­tozások határozottan kisebb rossz, mint a test vérgyilkos konfliktus, amely a közelmúlt­ban még fenyegetett bennün­ket. Senkinek sincs Joga meggya­núsítani a kormányt, hogy konfrontációra törekedett. Re­méltem, hogy megtaláljuk a veszélyes válságból való komp­romisszumos kivezető útat. A kompromisszumhoz azonban va­lamennyi partner jó szándéká­ra van szükség. Ez a jó szán­dék hiányzott. Ma már tudjuk, kinél hiányzott, ki hirdette a konfrontáciot. A bizonyítékokat (Folytatás a 2. oldalonf A lutíni Sigma Vállalat doh gozói, akik főként szivattyú­kat gyártanak, szovjet meg­rendelésre több öntözőberen­dezést is szállítanak. Össze* sen 51 ilyen berendezést in­dítanak útnak, mindegyik segítségével 1000—2000 hek­tár terület öntözhető. A ké­pen: Jaromír Vraštil, az egyik szocialista munkabri­gád tagja az öntözőberende­zés fontos részét, a 400 QVD típusú szivattyú alkatrészét munkálja meg. (Vladislav Galgonek felvé­tele — ČSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom