Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)

1981-12-24 / 304. szám, csütörtök

Több helyütt folyik az alagutak vágása Mi újság a prágai metrón ? ....i! Mennyire szerves részévé vált a főváros közlekedési vend-szerének a prágai metró, arról — eltekintve a nap min­den szakaszában zsúfolt szerel­vényektől — a legmeggyőzőb­ben a statisztikai adatok be- szélnek. Ezek szerint 1980-ban « metrót tö'bb mini egymülliárd személy, vagyis valamennyi tö­megközlekedési eszköz utasai­nak majdnem egynegyede vette igénybe. A 7. ötéves tervidő­szakban pedig — a meglevő 20 kilométeres útvonalnak további 7 kilométerrel való kibővíté­sével — az utasok egyharmada közlekedik majd a metrón. Ez a további javulást kilá­tásba helyező ttírv nem jelent meglepetést az építőmunkákat árgus szemmel ellenőrző la­kosság számára. Tisztában van ugyanis az egyszerre több he­lyütt folyó építkezéssel, meg­szokta a vele járó akadályokat, az évek során hol itt, hol ott eltorlaszolt utcákat, és türel­mesen várja a további vonal- szakaszok átadását a forgalom­nak. Erre — a terv szerint — legközelebb 1984-ben, a C vo­nal megnyitásával kerül sor. Egy évvel később pedig a Smí­chov és Sokolovská közötti kapcsolatot megteremtő, 5,4 km hosszú 1 B szakasz 7 állo­mását is üzembe helyezik. AZ 1 B ÚTVONAL Állomásai Ez utóbbi Prága legsűrűbben lakott épületei és legforgalma­sabb utcái alatt húzódik, s a Palacký-híd közelében a Mold­vát is átszedi. Építése tehát az előző vonalakénál lényegesen igényesebb, ám ennek ellenére valamennyi vonalalagutat még az év végéig áttörik. A leg­több m unikát itt — a költségek 25 százalékát kitevő — köz­műhálózat áthelyezése jelen­tette. Mivel a smíchovi pályaud­var állomása előtti szakasz ki­vételével valamennyit a föld alatt vágják, a munkák nem akadályozzák az utcai forgal­mat. Kulcsfontosságú lesz az Andél útkereszteződésénél épü­lő Lidická állomás, tőszomszéd­ságában a városi autóbuszmeg­állóval, amelynek az épülő ' Délnyugati Várossal kell meg­teremtenie a kapcsolatot. Az 1 B vonallal befejeződik Prága belvárosában a metró költséges és bonyolult építése. A további években a metró dolgozóival már csak a külvá­rosokban találkozunk. Így pél­dául a C vonal — ismét át­szelve a Moldvát — az Északi Város, majd Bohnice és Koby- lisy lakóinak a közlekedését lesz hivatott megkönnyíteni. 1989-ben pedig a Délnyugati Városig hosszabbítják meg a B vonalat és egy évvel később a Sokolovskától a Zápotocíký megállóiig terjedő 2 B vonal átadására is sor kerül. És így folytathatnánk, mert a cél-, hogy a metró valameny- nyi tervezett, vagy már épülő lakóteleppel megteremtse az összeköttetést. Ezt a lakosság nagy örömére szolgáló tény azonban elhomá­lyosítja a rendszertelen felszí­ni közlekedés. Aki ugyanis a másodpercnyi pontossággal közlekedő metróról valamelyik villamosra kénytelen átszállni, annak az idegeit alaposan pró­bára teszi a hosszas várako­zás. Ám a szakembereik véle­ménye szerint ezen a téren a helyzet javulása csak a metró további állomásainak átadásá­val várható. HOSSZÚ AZ ÜT PRÄGÄIG Ahol azonban közlekedik a metró, ott máris könnyűszerrel nélkülözhető a többi tömeg- közlekedési eszköz, 'feltéve, hogy elegendő szerelvény áll rendelkezésre. — Ez azonban a vagonokat pontosan, sőt határidő előtt szállító moszkvai Miliscsin üzemnek köszönhetően nem okoz gondot — utal Josef Ku- tílek mérnök, a metró kocsi­szín-vezetője az AgcsernyŐben (Čierna nad Tisou) átvett, ép­pen megérkezett 35 vadonatúj kocsira. A Moszkvából a szovjet vasúti síneken, saját tengelyü­kön „utazó“ vagonok az állam­határon forgóalvázukat a pogy- gyászként magukkal hozott, a Csehszlovák Államvasút és a prágai metró igényeinek meg­felelő 1435 mm-es forgóalváz­zal cserélik fel, tehát továbbra is a saját tengelyükön érkez­nek meg rendeltetési helyükre, Prágába. A kocsik átvétele a fővárosi Közlekedési Vállalat dolgozói­nak a feladata, akik a külde­ményt — alkatrészeinek felsze­relését követően — már az Ág- csemyő—Kassa (Košice) sza­kaszon gondos műszaki ellen­őrzésnek vetik alá. Kezdetben a szerelvény óránként 20 km- es, Kassától pedig már 60 km- es sebességgel halad. Zilinán, majd Česká Trebován azonban ismét nagyító alá veszik a va­gonokat, amelyeknek hivatalos átvételét — a szovjet szakem­berek jelenlétében — a kísér­leti vonalon még számos, kü­lönböző szempontból történő vizsgálat előzi meg. A mérnök szavai szerint a C és az A vonalra szánt 24, illetve 18 szerelvény csúcsfor­galom idejében csupán 14, il­letve 20 közlekedik. A többi tartalékként, a meghibásodot- tak pótlására, illetve a hiány­zók kiegészítésére szolgál. Fennakadásról tehát szó sem lehet. A PSZICHOLÓGUSOK ÉS A FELÜGYELŐK VÁLLVETVE Időnként a metró üzemelé­sével kapcsolatos rendkívüli események, például a mozgó­lépcsőkön itt-ott bekövetkező balesetek, rosszullétek stb. is előfordulnak. A biztonsági elő írások pontos megtartása te­hát ugyanolyan elengedhetet­len követelmény, mint a külön­böző rendellenességek okainak ismerete. Ezért a Metró Válla­lat dolgozói — kb. egy évvel ezelőtt — együttműködésre kérték fel a Károly Egyetem bölcsészeti karát, hogy a szak­emberek segítségével rávilágít­sanak a tudnivalókra. — Az egyes megállók fel­ügyelőinek, a közbiztonsági szerveknek a jelentéseiből, va­lamint a metró többi dolgozó­jával folytatott számos beszél­getésből az utasok egy részé­nek felkészületlenségére követ­keztethetünk — mondotta dr. Zbynék BureS. Munkatársaival együtt megállapította, hogy a balesetek többnyire a csoma­gokkal megterhelt, a tolongás­ban képességeiket túlbecsülő idősebb emberek elővigyázat­lanságára, valamint a mozgó­lépcsőn felügyelet nélkül sza­ladgáló gyermekek és a met­rón ritkán utazók tapasztalat­lanságára vezethetők vissza. De akadnak az utasok kö­zött fegyelmezetlenek is, kik a névjegyüket a metró már­ványoszlopain is otthagyják. A közbiztonsági szervek által elő­állítottak 90 százaléka ittas ál­lapotban cselekszik. A pszicho­lógusok kutatásainak eredmé­nyeként néhány — a rendkí­vüli események számának csökkentésére irányuló — in­tézkedést javasoltak. Ilyen in­tézkedés pl. a mozgólépcsők különböző sebességének egysé­gesítése, a garázdálkodók meg­fékezése. A pszichológusok eh­hez is hasznos tanácsokkal lát­ják el a metró felügyelőit. / De még egy, egyáltalán nem lebecsülendő lehetőség kínál­kozik egyesek garázdálkodásai­nak a megfékezésére. Az, hogy megszűnjön az utasok közönye. Ha ugyanis nem néznék tétle­nül a társadalmi vagyon szán­dékos megrongálását, vagy a dülöngélő rendbontók okozta zavarokat, kétségtelenül nem­csak a tetemes károk megaka­dályozásához, hanem az uta­zási kultúra színvonalának lé­nyeges emeléséhez is hozzájá­rulnának. Ezt az áldozatot min­den bizonnyal megérdemelné legmegbízhatóbb tömegközleke­dési eszközünk — a metró. KARDOS MARTA Á termelési értekezlet — mozgósító erő MEGVALÓSÍTJÁK A JAVASLATOKAT SZÁMVETÉS A POSTAI SZOLGÁLTATÁSOKBAN ÜJ SZÓ 1981. XII. 24. A számítógépes irányítási rendszer egyre nagyobb teret hódít népgazdaságunkban. Az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy, tudjuk, ma már egyszerűen elképzelhetetlen a „mindent tudó“ számítógépek nélkül, ám az utóbbi években a távközlési ágazatban is mind jelentősebb szerepet kap az automatizálás. A nagyobb pos­tahivatalokban egyre több fél­automata gép áll a dolgozók rendelkezésére, hogy a külde­mények gyorsabban jussanak el a címzetthez, mint korábban. - Nagy előrelépést jelent, hogy a jövőben a Rudé právo Is rövi- debb időn belül jut el Prágá­ból Ostravába és Brnóba, mint eddig, hiszen megkezdődött a lap oldalainak fakszimile-be­rendezéssel való kísérleti to­vábbítása. Többek között erről is szó volt a távközlési ágazat országos gazdasági-politikai ak­tívaértekezletén, amelyet a kö­zeli napokban tartottak meg a szlovák fővárosban. A tanácskozás résztvevői az idei eredmények értékelése so­rán megállapították, hogy az ágazat dolgozói sikeresen való­sítják meg a XVI. pártkong­resszus Irányelveit és teljesí­tették a 7. ötéves tervidőszak első évének feladatait. A táv­közlési szolgáltatások minősé­gének javításával népgazdasá­gunk 103 millió koronával több nyereséget könyvelhet el, mint ahogy azt a terv előírta, s ez azzal is magyarázható, hogy az ágazat dolgozóinak 92 száza­léka kapcsolódott be a szocia­lista munkaversenybe, amely­nek legfőbb célja éppen a szolgáltatások hatékonyságának fokozása volt. Sokrétűségük miatt három részre oszthatók a távközlési szolgáltatások, ezért eredmé­nyeikről és terveikről is külön- külön szólunk. 1. A posta és a postai hír­lapszolgálat terén pozitív vál­tozást jelent, hogy újabb 143 kézbesítő körzet kapott gépjár­művet és csaknem 3 százalék­kal csökkent az elveszett és tönkrement küldemények szá­ma. Tovább folytatódik a levél- és csomagosztályozó gépsorok felszerelése. Bratislavában áp­rilisban lép működésbe az első csomagosztályozó. 2. Tovább növekszik a táv­közlési hálózat mcgbízhatósá-* ga, s a hibák elhárítása csak­nem százszázalékos. Folytató­dik a városokat összekötő in­terurbán telefonvonalak auto­matizálása is, a közeljövőben 72 ezer igénylő jut telefonhoz. 3. A rádiókommunikáció te rén a legtöbb munkát a rádió- és tévéközvetítés további fej­lesztése, a műsorvétel feltéte­leinek javítása és a hibátlan üzemeltetés követelt. A terve­zettnél majdnem egy évvel ko­rábban kezdte meg próbaüze­melését a második műsor tren­číni tévétornya, s rövidesen próbaüzembe helyezik a plzeň- krašovi tornyot is. Oj közép- hullámú rádióadót adtak át Prešovban és bővült a Hviezda állomás sztereo közvetítésének körzete is. Ebből is kiderül, milyen eredmények születtek egy év alatt a távközlési ágazatban. Az aktíváértekezlet résztvevői azt is megállapították, hogy sok még a megoldatlan gond, ám tartalékok is vannak. Az ágazat dolgozói mindent meg­tesznek a nehézségek kiküszö­bölése végett, hiszen az állan­dóan növekvő társadalmi szük­ségletek csak akkor elégíthe­tők ki, ha a szolgáltatások ha­tékonyságát és minőségét to­vábbra is szem előtt tartjuk. (SZABÓ) Az irodahelyiségekben évvégi számvetés-félét végeznek. Gyor­san kattognak a számológépek, adatokkal telnek meg a kígyó­zó papírszalagok. Megszületnek az első kedvező kimutatások, de a végeredményre még vár­ni kell. Jozef Matula, a Galán­tai Baromfifeldolgozó Üzem igazgatója azonban már előze­tes felmérések alapján tudja, hogy nem kell szégyenkezni­ük a lakosság előtt, mert a termelési tervet két és fél mil­lió korona értékkel túlteljesí­tették. Terven felül félmillió tojást adtak el, és 40 tonna ba­romfihússal többet dolgoztak fel a tervezettnél. A felsőbb párt- és gazdasági szerveknek már jelentette, hogy üzemük az elvárásoknak megfelelően sike­resen zárta az évet. A többi vezetővel együtt visz- szatekintve az elmúlt évre meg­állapítják, hogy az eredménye­kért nagyon sokat kellett dol­gozniuk mind a vezetőknek, mint a beosztottaknak. A leg­több gondot az idényjellegű termelés okozta. Az év elején kevés volt a napos csibe, ké­sőbb pedig a felvásárlók alig tudták elhelyezni. Amikor el­érték a vágósúlyt, nem győz­ték a feldolgozást. Ebben az időszakban bontakozott ki az üzem vezetőinek és dolgozói­nak egysége. Az egyes részle­gek a lehető legnagyobb mér­tékben segítették azokat, akik, nehézségekkel küzdöttek. Mi­vel a feldolgozás okozta a leg­több problémát, Bíró István, a vágórészleg vezetője összehív­ta a szocialista munkabrigád tagjait és részletesen beszélt arról, ho«;y milyen módon le­hetne meggyorsítani a terme- Jés ütemét. A dolgozók megér­téssel hallgatták a vezető be­számolóját, és egymás után fel­ajánlották, hogy munkaszüneti napokon Is dolgoznak. Az ígé­reteket tettek követték. Nem volt megállás, pihenés, minden percet kihasználtak a munka végzésére. Ennek ellenére úgy látszott, hogy mégsem bírják sokáig a nagy erőfeszítéseket, és emiatt komoly károk ts ke­letkezhetnek. A beszállított ba­romfi egy része elpusztulhat. Ebben az időszakban jöttek össze a pártalapszervezet veze­tőségének, az üzemi tanács­nak és az üzem vezetőségének javaslatára termelési értekez­letre a műszaki-gazdasági dol­gozók. Elhatározták, hogy se­gítenek a vágórészlegnek. Hu­szonötén jelentkeztek munka­szüneti műszakokra, és mind­annyian becsülettel teljesítették vállalásukat, öt napot dolgoz­tak a termelésben. — Ennek a nagy összefogás­nak köszönhetjük — mondja nz igazgató —, hogy nyugodtan várhatjuk az év végi ünne­peket, nem maradunk adósai a társadalomnak. A többi vezető dolgozó is hasonlóan vélekedett. Matef Rajčo üzemgazdász, az üzemi tanács tagja szintén azt fej­tegeti, hogy a jó szót megértik az emberek. Ezt tapasztalták az üzem minden részlegén. Igaz, ők is sokat tettek azért, hogy a termelési értekezlete­ken benyújthassák javaslatai­kat azok, akik úgy látják, hogy van lehetőség a termelés korszerűsítésére, növelésére. Ezeken az értekezleteken szü­letett meg a 104 egyéni és a hat kollektív vállalás a párt XVI. kongresszusa és a CSKP megalakulásának 60. évforduló­ja tiszteletére. A vállalás érté* ke 950 ezer korona volt. A dol­gozók főleg a termelési tervek túlteljesítésére tettek felaján­lást. A termelési értekezleteken rendszeresen értékelték a ter­melés alakulását, és fél év után megállapították, hogy még vannak lehetőségek a terme­lés növelésére, és a munka termelékenységének fokozásá­r a. Az üzem dolgozói egymillió 150 ezer koronára egészítették ki korábbi vállalásukat. Ezt is becsülettel teljesítették. A korszerűsítési javaslatokat is fokozatosan megvalósították. A vágórészlegen — amikor a legnagyobb problémák vol­tak — havonta két termelési értekezletet is összehívtak. Nyíltan bírálták egymás mun­káját. Szó esett arról is, hogy a belső részeket nem osztják el arányosan a csomagolt ba­romfiba. Mikulik Zoltán karban­tartó és Marta Zaeharová tech­nológus újítási javaslatot nyúj­tott be a belső részek mecha­nikus módon való kiszippantá­sára. Ily módon egy munka­erőt sikerült megtakarítaniuk, és a csomagoló részleg dolgo­zói is pontosan dolgozhatnak. Más részlegeken is sikerrel valósították meg az újítási ja­vaslatokat, és a takarékossági intézkedések is meghozták az eredményeket. A termelés min­den szakaszára kiterjedtek a korszerűsítési, energia- és fű­tőanyag-takarékossági intézke­dések. Az üzem vezetősége azonban úgy látja, hogy még sok lehetőség van í*z olcsóbb és gazdaságosabb termelésre. Bizottságok alakultak a CSKP KB 4. ülése határozatának meg­valósítására. Az üzemgazdász éppen nz egyik bizottság ülé­sén készített jegyzeteit tanul­mányozza. Alaposan, szakszerű­en beszéltek a lehetőségekről. További termelési értekezlete­ket hívnak össze, amelyeken az eddigi tapasztalatok alap­ján beszélnek a jövő évi terv teljesítésének lehetőségeiről, arról, hogy a termelés folyama­tos legyen és az új évben leg­alább olyan sikereket érjenek el, mint az óévben. BALLA JÖZSEF Néhány hét múlva megkezdi a tévéműsorok sugárzását Nyugat- Csehország térségében az új krašovi adó. Körzetében az URH rá­dióműsorok kiváló vételét is lehetővé teszi. A hloub&tíni Tesla Vállalat szerelői Karéi Jícha vezetésével az antennarendszert igyekeznek határidőre, december 31-ig felszerelni. A képen: Karéi Ludvík és Jirí Hrabal (baloldalt), a vállalat dolgozói a második tévéműsor koaxiális kábelének osztófejét szerelik difi Vlach felvétele — ČTK)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom