Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)

1981-12-02 / 285. szám, szerda

Megkezdődött az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának illése Napirenden az életszínvonal további emelése (CSTKJ — Moszkvában teg­nap megkezdődött az Orosz Fö­deráció Legfelsőbb Tanácsának ülése. A tanácskozáson megvi­tatják az OSZSZSZK 1981-1985- ös gazdasági és szociális fej­lesztési tervét. Nyikolaj Maszlennyikov, az Orosz Föderáció Minisztertaná­csának alelnöke, «z OSZSZSZK Minisztertanácsa mellett műkö­dő állami tervbizottság elnöke a terv ismertetése során meg­állapította, hogy a Szovjetunió legnagyobb szövetségi köztár­saságának nemzeti jövedelme az ötéves tervidőszak során 22 százalékkal, az árutermelés 25 százalékkal és a bruttó mező- gazdasági termelés átlagosan évi 13 százalékkal nő. Az öté­ves -időszakban a beruházások túllépik a 430 milliárd rubelt. Nagy figyelmet fordítanak az üzemek rekonstrukciójára. Maszlennyikov hangsúlyozta, hogy a figyelem középpontjá­ban a lakosság életszínvonalá­nak további növekedését szol­gáló intézkedések bevezetése áll. A társadalmi fogyasztási alapok a tavalyi évhez viszo­nyítva 22 százalékkal növeked­nek, s az ötéves terv végén el­érik a 82 milliárd rubelt. Az állam tovább növeli a gyerme­kes családoknak nyújtott támo­gatást, és javítani kívánja a nyugdíjellátást. PEKING Tanácskozik a parlament (ČSTK) — Pekingben folyta­tódik a kínai parlament ülése. Csao Ce-jang kormányfő a ta­nácskozáson előterjesztette a gazdaságpolitikáról szóló je­lentést, a pénzügyminiszter pe­dig beszámolt a tavalyi költ­ségvetés zárszámadásáról és az idei költségvetés feltételezett teljesítéséről. A miniszterelnök megállapította, hogy az ország következő ötéves tervének munkálatai még folyamatban vannak. Kína külpolitikájáról szólva hangsúlyozta, hogy az továbbra is a Mao Ce-tung és a Csou En laj által meghatáro­zott irányban halad. A pénz­ügyminiszter beszámolójában kitért arra, hogy jövőre jelen­tős deficittel kell számolni az állami költségvetésben. Kína katonai célokra az idén 16,87 milliárd jüant fordít. ttw— Szovjet vezető testületek állásfoglalása Leonyid Brezsnyev bonni látogatásáról MEGSZABADÍTANI EURÓPÁT A NUKLEÁRIS TŰZVÉSZ VESZÉLYÉTŐL (CSTK) — Az SZKP Központi Bizottságának Politikai Bizottsá­ga, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa teljes mértékben egyetért Leo­nyid Brezsnyev múlt heti bon­ni tárgyalásaival, az ott előter­jesztett javaslatokkal. A szovjet vezető testületek hétfő este köz­zétett állásfoglalása békemisz- sziónak nevezi az SZKP KB fő­titkárának bonni útját, ismétel­ten összegezi a Szovjetunió ál­láspontját az európai közepes hatótávolságú nukleáris fegy­verekről, állást foglal a politi­kai párbeszéd folytatása mellett és értékeli a szovjet—nyugatné­met kapcsolatokat Is. A nemzetközi kapcsolatok je­lenlegi feszült és igen felelős­ségteljes pillanatában Leonyid Brezsnyev bonni látogatása kü­lönleges fontosságú volt mind a szovjet—nyugatnémet kapcso­latok, mind pedig a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok egész komplexuma, a világpo­litika egész alakulása szempont­jából — szögezi le a dokumen­tum. A szovjet vezető testületek ál­lásfoglalása kiemeli: a bonni tárgyalások középpontjában az a rendkívül kiélezett, a közvé­leményt foglalkoztató kérdés áll, hogy miként hárítsák el az új amerikai nukleáris rakéták telepítésének tervéből Európá­ra, mindenekelőtt az NSZK-ra háruló veszélyt. Brezsnyev ezt a problémát teljes nyíltsággal fejtette ki — mondja a doku­mentum, hangsúlyozva: az SZKP KB főtitkára Bonnban olyan új, messzemenő javasla­tokat terjesztett elő, amelyek­nek egyetlen célja, hogy kölcsö­nösen elfogadható megállapo­dást találjanak, megszabadítsák Európát a nukleáris tűzvész ve­szélyétől. Ezek a javaslatok nemcsak az NSZK-nak és a többi nyugat-eu­rópai országnak szólnak, ha­nem az Egyesült Államoknak is azzal kapcsolatban, hogy november 30-án Genfben szov­jet—amerik,ai tárgyalások kez­dődtek a közepes halótávolságú nukleáris fegyverekről Európá­ban — állapítja meg a doku­mentum, amely összegezi a Brezsnyev által előterjesztett ja­vaslatokat az ilyen fegyverek telepítésének és korszerűsítésé­nek moratóriumáról, a morató­riumjavaslat kibővítéséről, a szovjet fegyvereknek a tárgya­lások ideje alatt történő részle­ges csökkentéséről, a közepes hatótávolságú nukleáris eszkö­zök kölcsönös és radikális csök­kentéséről, az Európában levő valamennyi nukleáris fegyver felszámolásáról. A Leonyid Brezsnyev által elő­terjesztett javaslatok az Euró­pában levő nukleáris fegyver­zet csökkentésének programját jelentik, megfelelnek minden nép óhajának, a nukleáris há­ború fenyegetése ellen fellépő néptömegek követelésének. A Szovjetunióban elvárják, hogy a Nyugat és mindenek­előtt az Egyesült Államok tel­jes figyelemmel és objektivitás­sal viszonyuljon az új szovjet kezdeményezésekhez — hangoz­tatja a dokumentum, majd rá- mutt: a Szovjetunió azt akar­ja, hogy ezt az Európa jövőjét, az európaiak százmillióinak sorsát, az egyetemes békét il­'II! ' ■ • .. -a | EGYESÜLT ARAB EMÍRSÉGEK Kalózparti kalmárok 1981 XII. 2. 3 A portugál, a holland és an­gol gyarmatosítók figyelemre méltó szívóssággal igyekeztek megszerezni a Perzsa-öböl dél­keleti partján fekvő területeket, jó üzletet remélve a Kalózpart „mesés“ kincseitől: az ízes gyü­mölcsöktől, illatos fűszerektől. A 19. században a britek jártak sikerrel, tartósan befészkelték magukat a Szerződéses Omán néven egyesített területre. Az angolok 1968-ban vonultak ki a területről, de csak 1971. de­cember 2-án kiáltották ki az ál­lamszövetségbe egyesült volt szultanátusok függetlenségét. A közben eltelt három évet heves diplomáciai és politikai csatározások jellemezték. Vala­mennyi sejk, emír, szultán ma­gának követelte a hatalmat, az elsőbbséget az akkor már való­ban mesés gazdagságot ígérő te­rületen. Bahrain és Katar végül is nem csatlakozott az állam- szövetséghez — önálló államot alakított. A hosszadalmas vajú­dás után még így is olyan or­szág született, amely — gazda­sági, stratégiai és politikai szempontból egyaránt — jelen­tős erőt képvisel a térségben. A hét emirátust — Abu Dha- . bi, Dubai, Sardzsa. Rasz al Khaf­ma, Fudzsaira, Adzsman és Umm al Qaivain — egyesítő államszö­vetség területe 83 605 négyzet- kilométer, és mindössze 862 000 lakosa van (1977-es becslés). Lakosainak 90 százaléka arab, de jóval százezer fölött van a bevándorlók, vendégmunkások száma, akiknek csak alig egy­negyede az arab — főleg pa­lesztin, egyiptomi, libanoni — a többi ázsiai, mindenekelőtt pakisztáni és indiai. Az ország súlyát a jelentős olajkincs határozza meg, erre épül az egész gazdaság, ennek köszönhető, hogy az egy főre jutó nemzeti jövedelem való­ban figyelemre méltó — eléri a 25 ezer dollártl Az olajdollá­rok tették lehetővé, hogy a si­vatag homokjával vagy a part­vidék feneketlen mocsaraival küszködő nyomorúságos tele­pülések — ahol az emír palotá­ja volt az egyetlen nagyobb épület — modern városokká vál­janak. Utak, lakóházak, Iskolák, mindennel ellátott üzletek fel­építése mellett megkezdődött az ipar fejlesztése is. Olajfinomí­tókat, gázcseppfolyósítőkat, ce­mentgyárat építettek, s jut pénz a hagyományos keleti kézmű- vesipar támogatására is. lető kérdést a tárgyalóasztal­nál rendezzék, csökkentve a katonai szembenállást földré­szünkön. Illúzió lenne azonban azt feltételezni, hogy a megol­dás magától jön el. Az USA és legfőbb NATO-szövetségesei mind ez ideig nem törekednek arra, hogy rálépjenek a kölcsö­nösen elfogadható, a realizmus szellemében megkötött, az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság elvein alapuló szerződés megkeresésének útjára. A bon­ni tárgyalások ismét bizonyítot­ták, hogy továbbra is lényeges nézeteltérés áll fenn a közepes hatótávolságú nukleáris eszkö­zök kérdése terén a Szovjet­unió és a NATO, benne az NSZK álláspontja között. A dokumentum ismét leszöge­zi: a Szovjetunió nem hajlandó az olyan egyoldalú leszerelésre, amely veszélyeztetné az ország szövetségesei és barátai bizton­ságát. Erről tudnia kell Euró­pa népeinek, az amerikai nép­nek, mindenkinek, akinek szív­ügye a leszerelés és a béke, ezt számításba kell venniük a nyu­gati hatalmak felelős vezetői­nek is. A Leonyid Brezsnyev bonni tárgyalásaiból származó egyik legfőbb következtetés az, hogy az államoknak, függetlenül tár­sadalmi rendszerüktől, attól, hogy milyen katonai szövetség H tagjai, mindent meg kell ten­niük, továbbra is együtt kell dolgozniuk a béke megszilárdí­tása, az enyhülés és bizalom légkörének helyreállítása érde­kében. Fontos, hogy ez legyen az iránytű minden állam gya­korlati politikája számára — hangoztatják a Szovjetunió ve­zető testületéi. A kubai népgazdaság legjelentősebb ágazata a mezőgazdaság. Az 1959-es forradalomig ez az ágazat igen elhanyagolt színvonalú volt, ami elsősorban az alacsony hozamokban, a félfeudális viszo­nyokban és a parasztok nyomorúságos helyzetében mutatkozott meg. A forradalom alapjaiban változtatta meg a mezőgazdasági termelést. A legfőbb cél az volt s ma is az, hogy a nagyüzemi nö­vénytermesztés és állattenyésztés fokozásával a lehető legnagyobb mértékben ellássák a hazai piacot élelmiszerekkel. A mezőgazda­sági termelésen belül a legfontosabb szerepe a cukornádnak van. Ezt a terményt több mint másfél millió hektárnyi területen ter­mesztik. A bevetett terület egyharmadán gépek aratják a cukor­nádat. (Képünkön) (ČSTK felvétel) BOMBA ROBBANT ANGOLA LEGNAGYOBB OLAJFINOMÍTÓJÁBAN (ČSTK) — Az angolai fővá­rostól mindössze 15 kilométer­nyire három időzített bomba robbant az ország Petrangol nevű legnagyobb olajfinomító­jában. A robbanás nyomán ke­letkezett tűz gyorsan átterjedt az egész finomítóra, és legú­jabb jelentések szerint a tüzet még nem sikerült elbltani. Az üzem nagy része megsemmi­sült. A terrorista akciót követően megtartott luandai sajtóérte­kezleten az angolai energetikai miniszter hangsúlyozta, hogy az aljas akció a dél-afrikai dl- verzánsok műve. Az angolai biztonsági szervek a robbanás helyén olyan tárgyi bizonyíté­kokat találtak, amelyek arról tanúskodnak, hogy az alaposan kitervelt akciót dél-afrikai zsoldosok csoportja hajtotta végre. Az akció célja az volt, hogy a felforgató elemek desta­bilizálják Angola politikai, szo- ciáľis és gazdasági helyzetét. Jelentések szerint a bomba­merényletért New Yorkban az angolai Unita szakadár szerve­zet vállalta a felelősséget. VÉGET ÉRT AZ ECUADORI KP KONGRESSZUSA (ČSTK) — Az Ecuadori Kom­munista Párt X. kongresszusá­nak befejezéseképp dokumen­tumot fogadtak el, amely a bé­kéért, a nemzeti felszabadítá­sért, a demokráciáért és a tár­sadalmi haladásért folytatott fokozott harcra szólít fel, s hangsúlyozza: az ecuadori kom­munisták a jövőben is aktívan kívánnak részt venni a nem­zetközi békemozgalomban, s a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége mel­lett szállnak síkra. A kongresszus megválasztot­ta a párt új központi bizottsá­gát, amely első ülésén René Maugét választotta az Ecuado­ri KP KB főtitkárává. NYUGAT-EURÓPAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A DÉL-AFRIKAI REZSIMMEL (ČSTK) — Nyugat-európai részvénytársaságok konzorciu­ma 60 millió dollár értékben 50 tonna dúsított uránt adott el a dél-afrikai fajüldöző rezsim­nek, melyet állítólag a Fokváros melletti koebergi atomerőmű­ben használnak fel. A hírt a ARAB EMÍRSÉGEK Az emírségek területének alig egy százaléka alkalmas me­zőgazdasági művelésre. A ten­gerparton és az oázisokban da­tolya, füge, zöldség, búza te­rem, de ez távolról sem elégí­ti ki az ország szükségleteit, így tehát az import legnagyobb tétele az élelmiszerek behoza­tala. A nemzetközi politikai színté­ren az ,,olajrobbanás“ után Szaúd-Arábiával, Katarral, Bah­rainnel, Kuvaittal együtt jelent­keztek az emirátusok. Az OPEC- ban, az OAPEC-ban és az Arab Ligában egyaránt a rijadi udvar nótáját fújják. A szaúdi királyi család nyíltan vezető szerepre törekszik a térségben. Amerika­barát politikájá­val akarja meg­szerezni a nagy szövetséges ke­gyeit és korsze­rű fegyvereit. Az arab világban viszont igyek­szik ellensú­lyozni a haladó rezsimek, főleg a Szilárdság Frontja térnye­rését. Csakhogy ehhez partne­rekre van szük­sége, hogy bizo­nyítsa, nem egyedül gondol-kodik így, ez tényleges irányvonal. Még Fej­szál király volt az, aki 1966- ban javasolta a reakciós kor­mányoknak, hogy az Öböl tér­ségében „iszlám szövetséget“ hozzanak létre „a kommuniz­mus és minden szocialista erő“ elleni harc céljából. Az arab emírségek teljes mér­tékben azonosulnak a rijadi po­litikai irányvonallal, s ezáltal lehetővé teszik, hogy az egyko­ri Kalózparton ismét szerephez jusson az imperialista erők po­litikája. Vagyis nem látják a fától az erdőt, nem tudatosítják, hogy így fennáll a veszélye an­nak, hogy elkalmárkodják a tíz éve megszerzett függetlensé­güket. (görföl) Nucleonics Week amerikai he­tilap novemberi száma közölte. A lap értesülései szerint a wa­shingtoni kormányt meglehető­sen aggasztja az üzlet annak ellenére, hogy a Dél-afrikai Köztársaságban nemzetközileg nem ellenőrzik az urán fel- használásának módját, és a pretoriai rezsim nem titkolja, hogy az alapanyagot katonai célokra kívánja felhasználni. OLASZORSZÁG 65 százalék a rakéták ellen (ČSTK) — Az olaszok 65 szá­zaléka ellenzi az új amerikai közepes hatótávolságú .nukleá­ris rakéták elhelyezését Szicí­liában. Ez derül ki abból a közvéleménykutatásból, amely­nek eredményét a Panorama és a L’Espresso című hetilapok kö­zölték. Hasonlóképp a közel­múltban Hollandiában tartott közvélemény-kutatás eredmé­nyéhez a megkérdezettek 79 százaléka Olaszországban is a béketüntetések folytatása mel­lett foglalt állást. ^ 1 jl r Változás (ČSTK) — Űj-Zélandban ked­den újraszámlálták a múlt szombaton tartott általános vá­lasztásokon leadott szavazato­kat. Wellingtonban ezek után közölték, hogv Gisborne kör­zetben tévedésből 100 szavaza­tot a Munkáspárt javára írtak. Ez annyit jelent, hogy a kor­mányzó konzervatív Oj-zélandi Nemzeti Párt újabb mandátu­mot szerzett, s 47 képviselőié­vel a parlamentben abszolút többségre tett szert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom