Új Szó, 1981. december (34. évfolyam, 284-309. szám)
1981-12-02 / 285. szám, szerda
Meliorációs anyagok a talajjavításban Amint azt a CSKP XVI. kongresszusa, valamint a CSKP Központi Bizottságának legutóbbi, 4. ülése is hangsúlyozta, a mezőgazdasági termelés további belterjesítése szükségszerűen megköveteli a termőtalaj rendszeres és állandó javítását. A talaj termőképességének növelésében fontos szerepet Játszanak a meliorációs anyagok. Ezek jelenlegi választéka elég széles. A mezőgazdasági termelésben elsősorban azok a meliorációs anyagok jönnek számításba, amelyek lényeges mértékben javítják a talaj szerkezeti tulajdonságait, vagyis a talaj termő- képességét. Az ásványi eredetű mésztartalmú nyersanyagok közül legalkalmasabb a mészkő, éspedig egyrészt a mészégetőkből származó őrölt mészkő, másrészt pedig a helyi forrásokból kitermelhető dolomit. Ezeket a mésztartalmú anyagokat főleg a laza szerkezetű, savanyú talajok meszezésére használják. Erre a célra megfelelhetnek egyéb természetes mésztartalmú anyagok is, mint például a márga, a már- gás homokkő, az édesvízi kréta stb. Ezeket tulajdonságaiknak megfelelően vagy közvetlenül, vagy pedig tőzeggel, komposzt- tal keverve alkalmazzák. A különböző mésztartalmú ipari hulladékanyagok is megfelelőek a savanyú talajok meszezésére, mint például a cementgyári por, a cukorgyári és a szeszfőzdéi mésziszap, a nagy- olvasztókból és az acélművekből származó mésztartalmú salak. A bazalttufák és a tufakőzetek új meliorációs anyagok, amelyek főleg a kötött szerkezetű talajokra alkalmasak. Komposztok, valamint istállótrágyával kombinált meliorációs anyagok készítéséhez nagyon alkalmasak a humuszsavakat és szenet tartalmazó nyersanyagok, amilyen például a tőzeg, a lignit és a barnaszénpor. A mezőgazdasági gyakorlatban egyre gyakrabban kerülnek felhasználásra meliorációs anyagokként különböző ipari és egyéb hulladékok. Nagyon jó talajjavító anyag a halastavi üledék is, amely finom szerves és agyagos részecskéket tartalmaz, valamint a különböző városi hulladékok, amelyek főleg komposztgyártásra alkalmasak. Az utóbbi időben a kötött talajok lazítására a perlitet is kezdik felhasznáni. A perlit vulkanikus eredetű kőzet. Vegyi ösz- szetételét tekintve lényegében amorf ammóniumszilikát. A mezőgazdaságban hőkezeléssel előkészített formában használják fel, mint duzzasztott perlitet. A duzzasztott perlitet a Kerámiaipari Művekben gyártják. Ez tűzálló anyag, s a nedvességgel, a faggyal és a mikroorganizmusokkal szemben is ellenáll. A meliorációs célokra felhasznált perlit mennyisége a talajtípustól és a termesztett növényektől függ. Ha a növény inkább a savanyú talajt kedveli, akkor fele-fele arányban keverhető a földdel, ha pedig lúgosabb talaj felel meg a növénynek, úgy egy rész földhöz három rész perlitet keverhetünk. A kötött talajok perlittel való lazítása tartós változást idéz elő a talaj szemcsézettségében, ami kedvezően hat a talaj szerkezetére. Hasonló hatást fejt ki az erőművi hamu is, ennek alkalmazásánál azonban ügyelni kell rá, hogy a bedolgozás folyamán tökéletesen elkeveredjen a földdel. Ezt beszántással, tárcsás boronálással, vagy talajmaró géppel lehet elérni. A gazdaságosság szempontjából hekA bratislavai Slovnajt termelése nagyon villanyáram-igényes. Ezért intézkedéseket Jogadtak el a lehető legkevesebb villanyáram-}elhasználásra. Ebben legnagyobb részük az Energetika üzem dolgozóinak van, akik már befejezték az egyes és kettes számú kazánok nagyjavítását, és előkészítették a télre az összes turbogenerátort. A megtakarítási tervet — csaknem 40 ezer tonna fűtőanyagot — további háromezer tonna fűtőanyag megtakarításával akarják az idén túlteljesíteni. Felvételünkön szocialista munkabrigád- tagok a villanyáram-szolgáltatást biztosítják (Vlastimír Andor felvétele — ČSTK) Adatok a lakásépítésről Ez év'októberében a nyugatszlovákiai kerület városai 959 lakással gazdagodtak. Ebből 548 építővállalatok 'kivitelezésében. 410 pedig magánerős lakásépítés keretében készült el. Mindez azonban 112 lakással kevesebb az elmúlt esztendő azonos időszakában befejezetteknél. A lakásépítés idei lelassulása a múlt évhez képest folytatódik: még annak ellenére is, hogy a nvugat-szlovákiai kerületben az idei év harmadik negyedében 184 lakással többet adtak át, mint a tavalyi év azonos három hónapjában. E néhány tény és szám összehasonlítása is jelzi a tömeges és magánerős lakásépítés ütemének további lelassulását és egyben azt, hogy az építő-szerelői kapacitásokat a hátralevő. majdnem ötezer lakás befejezésére kell összpontosítani Az építő- és szerelőmunkát vé~2ő szervezetek eddig 3538 lakást tudtak befejezni. Ez a nyugat-szlovákiai kerületben az évi feladatok 41 százaléka. Az egyes építkezési formák szerinti megoszlás a következő: 1900 szövetkezeti, 1048 kommunális, 370 pedig vállalati lakás. Ez utóbbiból az idei évre kitűzött feladatokat már teljesítették. Szlovákiában az építőipari vállalatok átlagban eddigi tervfeladataik 26,7 százalékát teljesítik. A Nyitrai (Nitra) Magasépítő Vállalat magasan túllépi ezt az arányt (53 százalék) és kétezernél is több lakást már befejezett. A Trnavai Magasépítő Vállalat 965 lakást adott ót és idei feladatainak valamivel több mint harminc százalékát teljesíti. A magánerős lakásépítésben a nyugat-szlovákiai kerület az évi elképzelésok alig egyharma- dát valósította meg, ami azt jelenti, hogy a magánszemélyek 1684, a magánerős szövetkeze ti lakásépítők pedig 87 lakást fejeztek be. futáronként 30 tonna hamu adagolását lehet ajánlani. A hamu kedvező hatása fokozatosan nyilvánul meg, amilyen mértékben növeli a növények által közvetlenül felvehető tápanyagok mennyiségét. A kötött talajok termékenységének növelésében külön csoportot képeznek a szintetikus meliorációs anyagok, amelyek egyszerű polimerek és kopoli- merek. Ezek vegyi felépítése nagyon hasonlít a szerves humuszos anyagokéhoz, s hasonló tápanyagmegkötő hatást fejtenek' ki, mint az agyagos részecskék. Ezek szerkezetalkotó anyagok, amelyek mesterséges szemcsézettséget hoznak létre a talajban, vagy a talaj természetes szemcsézettségét erősítik. Alkalmazásuk egyszerű, a frissen szántott talaj bepermetezése útján történik. A szintetikus polimerek a talajban nem fejtenek ki mérgező hatást, javítják a talaj szerkezetét, fokozatos felbomlásuk során nitrogént szabadítanak fel. Tehát sokoldalúan növelik a terméshozamokat, egyedüli hátrányuk, hogy egyelőre még igen drágák. Az említett meliorációs anyagok használata akkor indokolt és szükséges, ha a javítandó talaj jelentős mennyiségű (kb. 70%) agyagrészecskét tartalmaz. Ez a természetes, a szervetlen és a szerves lazító és szerkezetképző anyagokra egyaránt vonatkozik. A meliorációs anyagok fel- használásánál figyelembe kell venni a talaj mésztartalmát, a mésznek a nátriumhoz viszonyított mennyiségét, a talaj szer- vesanyag-tartalmát és pH értékét, valamint az agyagos talajoknál a talaj nedvességtartalmát. A meliorációs anyagok bedolgozásához a 30 százalékos nedvességtartalom a legmegfelelőbb. A jó talajszerkezet kialakításához igen megfelelő eljárás a meszezéssel kombinált, 60—70 cm mély talajlazítás, hektáronként 1—1,5 tonna me- szét adagolva. JÄN GÜSPAN Kommentáljuk PÁLYAKEZDŐK A mezőgazdaság szakember-ellátottságának a kérdését vizsgálva látjuk, hogy az állam, a vállalatok, Üzemek és az oktatási intézmények közös erőfeszítéseinek eredményeként ma már több mint tízezer mezőgazdasági főiskolát végzett egyén dolgozik a gazdaságvezetés felelős posztjain. Soraikat nagy létszámú közgazdasági, műszaki felkészültségű gárda egészíti ki. Sőt, jogi, építészmérnöki végzettséggel rendelkezők is hiánytalanul érvényesülnek mezőgazdasági üzemeinkben. A vezető és egyéb szakemberek folyamatos utánpótlása is állandóan napirenden van. De vajon az utánpótlásnevelés megfelel-e a vele szemben támasztott követelményeknek? A követelmények kielégítéséhez arra van szükség, hogy a szakemberképzés feladatából a mezőgazdasági üzemek az eddiginél nagyobb részt vállaljanak. Hiszen nincs olyan egységes földművesszövetkezet, állami gazdaság, amelyben ne lenne egy két gyakornok, olyan fiatal, aki az iskolából kikerülve gyakorlati ismereteket gyűjt a tanultak mellé. Bizonyos munkakörök betöltéséhez, szükséges ismeretek ugyanis kizárólag csak a gyakorlatban szerezhetők meg, ezért az első munkában eltöltött időszakot a főiskolai képzés szerves tartozékának kell tekinteni. Az iskolából kikerült fiatalok a nálunk alkalmazott gyakorlat szerint az első évet a járási mezőgazdasági igazgatóságok védnöksége alatt töltik el egyik vagy másik munkahelyen. Közérzetükre azonban mindenesetre közvetlen munkahelyük légköre van hatással, s végső soron beilleszkedésük eredményessége is attól függ, mit tapasztaltak, milyen bánásmódban részesültek. Szociális felmérések igazolják, hogy a pályakezdők bevezetése a termelőmunkába bonyolult társadalmi és lélektani feladat, amelynek súlyát gyakran nem eléggé érezzük. Nincsenek például kimondottan gyakornoknevelő szakemberek, akik képesek lennének megtalálni az utat a fiatalokhoz. Nagyon gyakran olyan vezető mellé kerülnek arra az egy évre, akiből hiányzik a pedagógiai érzék, ami pedig ehhez a munkához feltétlenül szükséges. Hiányolják a fiatalok, hogy ritkán kapnak elismerést vezetőiktől, akik ugyanakkor elégedetlenségüknek mindig is hangot adnak. Többek között ez is oka lehet a munkahely elhagyásának, a pályatörésnek, amely elég gyakran előadódik. Statisztikai kimutatások szerint a mezőgazdasági főiskolát végzett fiataloknak mintegy 15—20 százaléka keres más foglalkozást a munkába állást követő egy-két éven belül. Ez a jelenség mind a népgazdaságnak, mind a gyakornokot befogadó munkahelynek is a kárára van. Az érdek az, hogy a pályakezdő fiatal mielőbb beilleszkedjék. Hiszen államunk jelentős összegeket fordít egy-egy szakember képzésére, s az üzemnek is úgy jó, ha az iskolában tanultak mielőbb kamatoznak a gyakorlatban. Noha a gyakornokképzés feltételrendszere még nem is alakult ki teljesen, legalább jó szóval oktassuk, neveljük a kezdő fiatalokat. Es ez a gondoskodás ne legyen kegy, hanem mulaszthatatlan kötelesség. KOVÄCS ELVIRA Újabb szerződéseket kötnek LASSAN MEGOLDÓDNAK A PROBLÉMÁK Az állatállomány összetételének a szabályozása a kisállattenyésztőknek is elég sok gondot, nehézséget okoz. Nem adhatják el idejében a szerződések alapján nevelt malacokat, kénytelenek azokat tovább tartani az üzletekben vásárolt drága abraktakarmányon. Sok panasz hangzik el, főleg a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a galántai (Galanta) járásban az értékesítési problémák miatt. A tenyésztők nem tudják mitévők legyenek, a húsipar felvásárló központjainak dolgozói azonban már a problémák részleges megoldásáról beszélnek. A dunaszerdahelyi járásból a múltban évente 50—60 ezer malacot adtak el évente más járások nagyhizlaldáiba. Juraj Lúd- vik mérnök, a járási mezőgazda- sági igazgatóság főzootechníku- sa szerint ennek megfelelően határozták meg, hogy a nagyüzemek és a kisállattenyésztők mennyi kocát tartsanak. Tavaly még népszerűsítették járásukban a kisállattenyésztők között a szerződéses tenyésztési formákat, és a falun élő dolgozók közül sokan kötöttek szerződést a kocák tartására. Jelenleg 65 196 malacot kínálnak eladásra. A felvásárlás azonban akadozik, ezért valamit sürgősen tenni kell. Választ várva kerestem fel a Nyugat-szlovákiai Húsipari Vállalat dunaszerdahelyi központjában Belucz Annát, a központ dolgozóját, aki már hetek óta foglalkozik a felvásárlási problémákkal Tájékozotton fejtette ki véleményét a kisállattenyésztők kínálatával kapcsolatban: — Járásunkban a kisállattenyésztők többnyire malacok eladására kötöttek szerződést, mert azok értékesítésével több tiszta haszonhoz jutnak. Nézetem szerint már előbb kellett volna gondolni arra. hogy a kisállattenyésztők főleg szarvasmarha hizlalására kössenek szerződéseket. Irányítani kellett volna a helyes arány kialakítását. Vállalatunk, tekintettel az előállt helyzetre, abraktakarmányt juttatott azoknak, akik vállalják a malacok továbbtar- tását, illetve hizlalását. Utasítást kaptunk, hogy minden jelentkezővel kössük meg a szerződést hizlalásra. Elmondhatom, hogy jó eredményeket értünk el. Míg a múlt évben csak 431 sertés hizlalására kötöttek szerződést a kisállattenyésztők, az idén már 4133-ra. A hizlaló minden 110 kilogrammos vágósúlyú sertés előállítására előlegként 150 kilogramm abraktakarmányt kap, a többit akkor szállítjuk le nekik, amikor a hízókat eladják. A szarvasmarha-hizlalók szintén hasonló arányban vásárolhatnak abraktakarmányt. A járásban több helyen érdeklődtünk értékesítési problémákról. Lapos Ferenc elvtárs, a Nagymegyeri (Calovo) Városi Nemzeti Bizottság elnöke szintén sok gondot, nehézséget említett: — Városunkban is sok az eladásra váró malac és a 40—50 kilogrammos süldő. Kisállatte- nyésztőink naponta kilincselnek irodámban, kérdezgetik, mikor szállítják már el az állatokat. A galántai járásban Pereden (Tešedikovo), Nádszegen, (Trs- tice) és Alsószeliben (Dőlné Sa- liby) voltak nagyobb nehézségek. Alaksza Tibor, a Peredi Helyi Nemzeti Bizottság elnöke arról tájékoztat, hogy megközelítőleg 200 malacot nem tudtak eladni idejében — a szerződések lejárta után — a kisállat- tenyésztők. Nádszegen Is hasonló a helyzet. Itt Bugár Gáspár szövetkezeti tag panaszkodott: — Szívesen vállaltam a koca tenyésztését és a malacok nevelését. De már elment a kedvem a tenyésztéstől, mert még az 50—60 kilogrammos süldőket sem tudom eladni. Jelentősek a veszteségeim. Ha 25 kilogrammos súlvban vásárolták volna fel a malacokat, akkor kilogrammonként 25 koronát kaptam volna értük. Mivel azonban mór súlyosabbak, csak 13 koronát fizetnek majd értük kilogrammonként. Naponta 40 kilogramm abrakot vásárolok a sertéseknek a közeli üzletben. Ebben a járásban Pányik Anna, a Nyugat-szlovákiai Húsipari Vállalat galántai felvásárló központjának dolgozója nyilatkozott a problémákról: — Néhány esetben előfordult, hogy a szerződések alapján nevelt malacokat két-három hetes késéssel vásároltuk fel. Lassan megoldódnak a problémák. Járásunkban főleg Alsószeliben tartanak sok kocát. A kisállattenyésztőkkel ebben a községben jó az együttműködés. Elmondják, hogy a kisállattenyésztők ugyancsak jó részt akartak vállalni a közellátási problémák megoldásából. Bedecs Gyula Tallóson (Tomášíkovo) 16, Jaroslav Zelina Sereden 18, Görjöl János Jókán (Jelka) 12 malacot hizlal. A felvásárló központ dolgozója állította, hogy azoknak a tenyésztőknek, akik tovább hizlalják a malacokat, kiutalják a rendeletben megszabott akrak- takarmányt. Várják, hogy minél többen jöjjenek és kössenek szerződést hizlalásra. Újabb szerződések kötésére mindkét járásban lehetőség van. Megtörténtek már az intézkedések több ezer malac fokozatos elszállítására is. A kisállattenyésztők azonban joggal nyugtalan- kodnak, ezért segíteni kell őket. Meg kell nekik magyarázni, hogy azért álltak elő a felvásárlási zavarok, mert országos méretben, a nagyüzemekben is, csökkentjük a sertésállományt. Jói tennék, ha a jövőben szarvasmarha, liba, és juh tenyésztésére, illetve hizlalására kötnének szerződést. Ezek számára az árokpartokról és más olyan területekről, amelyekről nagyüzemi módon nem takarítható be a takarmány, szénát szerezhetnének. Nem kellene túl sok abraktakarmányt felhasználniuk, amelyek beszerzése gondot okoz népgazdaságunknak. fiALLA JÓZSEF 1981. XII. 2.
