Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)
1981-11-13 / 269. szám, péntek
KerszonyecJcombájnokkol a kukoricatermesztés hatékonyságának növeléséért legyen azonos színvonalú a —ÉBizenwzti és a komplex gépesítés 1ÜI1 1981 XI. 13. A gabonaprogram megvalósítása során nagy figyelmet fordítunk járásunkban a kuko- rioatermesztésnek; szántóföldterületünk 25 százalékán termesztjük ezt a növényt. E jelentős szemes termény és egyúttal a tömegtakarmányok termesztése során a szakosítás és a koncentráció előnyeit használjuk ki. Egy termesztőre átlagosan 830 hektár kukorica termesztése jut. A legnagyobb kukoricatermesztő — az Érsekújvári (Nové Zámky) Efsz — 1600 hektáron termeszt kukoricát. járási viszonylatban közel 20 000 hektáron termesztjük ezt <3 fontos terményt, így érthető, hogy súlyt fektetünk valamennyi munkafolyamat végzése teljes gépesítésének elérésére, a vetéstől kezdve a betakarításon keresztül egészen a tárolásig. Feltételeink között a kukorica — főleg a nagy hozamú hibridek vetése esetén — a legjelentősebb takarmánynövény. Olyan termény, amely aránylag rövid vegetációs időszak alatt képes nagy meny- nyiségű, jelentős tápértékű szerves anyag képzésére. Takarmányozási célokra nem csupán a szemtermését, hanem a szárát is eredményesen lehet hasznosítani. A kukoricaszemnek — a többi gabonaféléhez viszonyítva — pedig nem csupán energiaértéke magasabb, hanem jobban is emészthető. A CSKP KB 4. ülésén és az ezt követő SZLKP KB ülésén született határozat egyebek között hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági termelés minden szakaszán előtérbe kell helyezni valamennyi eszköz kihasználásában a gazdaságos- sági szempontot: ez főleg a szemes takarmányok és az energia (mindenekelőtt a kőolajszármazékok), jobb kihasználására, a mindennemű veszteség csökkenésére és a tartalékok kiaknázására vonatkozik. A szóban forgó ülések határozatainak alapján az érsek- újvári járásban a mezőgazda- sági dolgozók igyekezete még nagyobb mértékben a tartalékok feltárására és kiaknázására összpontosul a kukoricatermesztésben (főleg az energiamegtakarítások növelésére), mégpedig oly módon, hogy közben ne csökkenjen a terméshozam, ne rosszabbodjon a minőség, a hatékonyság és a munkatermelékenység se csökkenjen. Ez nálunk a legfontosabb feladatok egyike, mert a járás az említett kukoricatermesztési területtel jelenleg nem csupán a nyugat-szlovákiai kerület, hanem az egész ország viszonylatában a legnagyobb kukoricatermesztő. A kukoricatermesztésben aránylag nagy fokú gépesítést értünk el egyes munkafolyamatok esetében, a termelés hatékonyabbá tételére azonban még jelentős tartalékaink vannak. Mindenekelőtt következetesebb öntözőgazdálkodásra és az ipari munkaszervezési formák kihasználására van szükség, miközben figyelmünket a nagy teljesítményű és magas műszaki színvonalú technika helyes alkalmazására fordítjuk az egész természtési ciklusban. Tehát az iparszerű kukoricatermesztési rendszert akarjuk meghonosítani a nagy teljesítményű technika segítségével, amely lehetővé teszi korszerű agrotechnikai és munkaszervezési elemek gyakorlati érvényesítését. Az energiafogyasztás csökkentésének egyik fontos momentuma az, hogy helyesen válasszuk meg a megfelelő betakarítási technológiát, hiszen napjainkban a szemes kukorica termesztése során, betakarításában és betakarítás utáni kezelésében továbbra is a legnagyobb gondot a nagyfokú energiaigényesség jelenti. A szemes kukorica betakarításában már néhány éve adapterekkel felszerelt gabonakombájnokat alkalmazunk, amelyekkel egyúttal a morzsolást is elvégezzük. A kukoricát forrólevegős szárítókban tesszük alkalmassá további tárolásra, ami a betakarítási folyamat ’sgenergiaigényesebb szakasza. S nem csupán a könnyűfűtőolaj-felhasználásra nagyon igényes technológiáról van szó, hanem arról is, hogy a gazdaságtalan szárítás során a kukorica sokat veszít biológiai értékéből is. Elsősorban azzal, hogy a szárítás során tönkremegy a szem tápértéke, s a gabonakombájnok használatakor jelentős mértékben károsodik a kukoricaszár is. Egy példa: a 30 százalékos nedvességtartalmú kukorica betakarítása során minden tonna kukoricából 0,16 tonna vizeť kell elpárologtatni. Ha a BI—15-ös típusú forrólevegős szárítási módszert alkalmazzuk, amelyben egy tonna víz elpárolog- tatásához 0,22 tonna könnyű fűtőolajat kell felhasználni, akkor a tonnánkénti szárítási költség 670 korona, és 100 korona bruttó mezőgazdasági termelésre ez 37,20 korona költség jutását jelenti. Ezek a tények is bizonyítják, mennyire sürgős feladat a hatékonyabb, energiatakarékosabb betakarítási technológia keresése, alkalmazása. Ahhoz, hogy a minimális energiafelhasználási követelményeknek eleget tehessünk, s egyúttal a kukoricatermés minden összetevőjét betakaríthassuk, elsősorban megfelelő gépekre van szükség. A szóban forgó követelményeknek napjainkban minden említett tekintetben eleget tesz a szovjet gyártmányú Herszonyec—200 (KSKU—6) hatsoros kukoricakombájn. A szovjet kukorica- betarkarító-kombájn bázisán megvalósított komplex gépesítés a következő elvárásoknak tesz eleget: minimalizálja az energiaszükségletet a termés betakarítás utáni kezelésében — a kitört kukoricacsövek hagyományos szárítókban 30 százalékos nedvességtartalommal is tárolhatók, s természetes szellőztetéssel és a nap energiájával szárítható; az egész biológiai anyagot betakarítja — beleszámítva a jó minőségű kukoricaszárat is —, s ez a mi feltételeink közepette kihagyhatatlan összetevője a répakaréjból illetve a cukorgyári répaszeletből készített tömegtakarmánynak; mivel a kukoricaföldön nem hagy maga után semmit, a betakarítás után azonnal elkezdhető a mélyszántás, s amennyiben a Kárpá- ton-túli kukoricatermesztési módszert alkalmazzák, szántást nem igénylő vetőgépekkel elvethetők az őszi gabonafélék. A néhány éves tapasztalatok is bizonyítják, hogy ez a kukoricabetakarítási módszer fölöttébb gazdaságos és rentábilis. A haladó kukoricatermesztési eljárás költségei — 7 t-ás hektárhozam elérése esetén — a gépesítésre tonnánként 299 koronát tesznek ki, a 100 korona bruttó mezőgazdasági termelésre pedig 12,70 koronát. A járás kukoricatermesztési programja megvalósítása keretében a 7. ötéves tervidőszakban azzal számolunk, hogy a Herszonyec 200-as kombájnok bázisán tesszük lehetővé 4000 hektáron a szemes kukorica termesztését, ami kukoricatermesztési területünk 20 százalékát jelenti. Ez csupán a szárítási költségek kiesése, tehát megtakarítása révén az említett nedvességtartalom és hektárhozam esetében legkevesebb 501 tonna könnyű fűtőolaj megtakarítását (1 503 000 korona értékben) tenné lehetővé. A kombájn alkalmazásának további előnye, hogy a kukorica- szárat felszecskázza, s így az silózásra alkalmas; hektáronként 20—30, sőt több tonna is nyerhető belőle, nem beszélve arról, hogy a kukorica szemtermését gyakorlatilag veszteség nélkül takarítja be. A szóban forgó kombájn alkalmazásával hektáronként minimálisan 3500 korona hasznot nyerünk, A Herszonyec—200 kombájnon alapuló' technológiát kisebb műszaki módosítások elvégzése után a külföldön CCM néven közismertté vált kukoricabetakarítási módszer alkalmazására is megfelelővé lehet tenni. Ez a módszer kizárja az utánszárítást, így az ilyen célú energiafelhasználást is. A mo- nogasztrikus állatok takarmányozására eredeti állagában — kiegészítő, ásványi tartalmú fehérjekeverékkel dúsítva — használható. Az tüzelőanyag- és energia- megtakarítás kérdése már huzamosabb ideje foglalkoztatja mezőgazdasági termelésünk több szakaszának dolgozóit. Megemlíthető például a lucernából készült vitaminliszt termelése, amelynek során az ésszerűsítési intézkedések eredményeként a mezőgazdasági vállalatokban 1 tonna szárít- mány esetében az energiaszükségletet a szabványban előírt 0,32 tonna kőszénegyenértékű tüzelőanyagról 0,263 tonna kőszénegyenértékű tüzelőanyagra csökkentették, így ugyanebben a mértékegységben számolva a járásban 751 t fűtőanyagot takarítottak meg. Az idei évre a mezőgazdaság-termelésben a tervek szerint 2460 tonna kőszénegyenértékű tüzelőanyagot kellene megtakarítanunk, de ezt a mennyiséget 451 tonnával túlteljesítjük. A kedvezőtlen időjárás következtében járásunkban kevesebb szemes takarmány termett a tervezettnél. Hogy a kiesés negatív hatásait az állat- tenyésztésben mérsékeljük, a járási pártbizottság elnöksége a széles körű aktívával folytatott tanácskozás után a helyzet javítása érdekében intézkedéseket foganatosított. Ezek az intézkedések a mindennemű hozzáférhető takarmány forrás .maximális kihasználását segítik elő, beszámítva az élelmi- szeripari és a közélelmezési hulladékot is. Mezőgazdasági vállalatainkban differenciáltan ítéljük meg az energia- és tüzelőanyagmegtakarítási lehetőségeket. Két tényezőre összpontosítunk. Az első az irányító munka tökéletesítése valamennyi mező- gazdasági vállalat valamennyi termelési szakaszán. E téren mindenekelőtt a magas fokú szakmai és politikai fejlettségre támaszkodunk, miközben céltudatosan irányítjuk a dolgozók kezdeményezésének fejlesztését. A második tényező a technológiai folyamatok innovációs programja javaslatának kidolgozása és e program megvalósítása, amelynek mindenekelőtt az energiaigényesség csökkentésére kell irányulnia. Az eddigi, s nem csupán a saját tapasztalatok bizonyítják, hogy a koncentráció, a szakosítás és a gépesítés bizonyos fokának kell, hogy megfeleljen az egész mezőgazdasági termelésben — s nem csupán egyes növények termesztésében — a munkaszervezés és a jutalmazási rendszer színvonala is. Ezt a bevált tapasztalatot a legutóbbi központi bizottsági ülések is kiemelték, s feladatul hagyták a széles körű alkalmazását. A szenei (Senec) CSSZB Állami Gazdaság példájára néhány efsz-ünkben mi is bevezetjük a komplex kukoricatermesztő gépesítő brigádokat, s anyagilag érdekeltté tesszük a csoportok tagjait a jobb eredmények elérésében. Néhány módszert a szenei állami gazdaságtól, néhány módszert pedig a testvéri szovjet szaratovi terület gépesíiőitől veszünk át. Nem hagyhatjuk tovább figyelmen kívül a kelet-szlovákiai, főleg a michalovcei járás mezőgazdasági vállalataiban szerzett tapasztalatokat sem; ezekben egyre eredményesebben alkalmazzák a Kárpáton-túli terület kukoricatermesztőinek tapasztalatait. Örülnénk, ha a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes elvtársai járásunkban a téli hónapok folyamán elméleti-módszertani tanfolyamot szerveznének kukoricatermesztőink számára, amelyet tavasszal a Kárpáton-túli terület egyik mezőgazdasági vállalatában gyakorlati bemutatóval egészítenének ki. Ogy vélem, hogy barátságunknak az ilyen megnyilvánulását a CSKP KB 4. és az SZLKP KB legutóbbi ülése határozatainak megvalósítása során kukoricatermesztőink nagy örömmel üdvözölnék. ALBERT CUBA mérnök, az SZLKP Érsekftjvéri Járási vesető titkára A pacovi Stroj obal Vállalat dolgozói a Prágai Vízgazdálkodási Kutatóintézettel, a Prágai Vízügyi Építővállalattal és a humpoleci Dél-csehországi Csatorna- és Vízvezeték Karbantartó Vállalattal együttműködve kifejlesztették az első szalagprést hazánkban. Segítségével az üledék és szennyvíz eltávolítható. Ezenkívül a szalagprés az élelmiszeriparban, a nagyüzemi mezőgazdaságban, a textil- és a bőriparban is felhasználható. A képen: Josef Martinék munka közben. (Jaroslav Sýbek felvétele — ČTK) A TUDATFORMÁLÁS FONTOS FELADAT A fiatalok eszmei és politikai nevelése a losonci (Lučenec) járásban is a SZISZ JB-a egyik legfontosabb feladatai közé tartozik. Hogy e téren a követelményeknek az elmúlt időszakban mennyiben tettek eleget, s mi várható a rövidesen megkezdődő új oktatási esztendőtől? — ezekre a kérdésekre kerestük a választ — Ján Belkoval, a SZISZ JB titkárával beszélgetésünk során. — Melyek voltak a fiatalok eszmei és politikai képzésének legáltalánosabb jellemzői az elmúlt esztendőben? — A SZISZ politikai oktatásának programja az 1980/81-es oktatási tanévben olyan jelentős társadalmi események időszakában valósult meg, mint amilyen hazánk kommunista pártjának XVI. kongresszusa, pártunk megalakulásának 60. évfordulója és az általános választások voltak. Mindezek természetesen meghatározták az oktatási év programját, s olyan kérdések megvilágítását hehelyezték előtérbe, mint amilyen a marxista—leninista világnézet problémaköre, vagy a szocialista világrendszer politikája, harca a békéért és a szociális haladásért. Ugyancsak napirenden szerepelt a SZISZ második kongresszusán elfogadott határozatok elemzése, ösz- szefüggéseiben történő megvilágítása. Eddigi tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy főbb vonalaiban sikerült teljesít énünk a politikai oktatás terén elénk tűzött feladatokat, ám bőven szolgált olyan tanulságokkal is, melyek hasznosítása nélkül a jövőben nem lehetnek igazán eredményesek erőfeszítéseink. — A fiatalok milyen rétegét és számát érintette az oktatás? — A különböző tanfolyamokra az elmúlt év őszén összesen 75 69 SZISZ tagot soroltunk be, a szakszervezeti oktatásba 230 tagunk kapcsolódott be, egyéb oktatási formákban pedig 1090 fiatal vett részt. Figyelemre méltó eredménynek tartjuk? hogy az eszmei és politikai képzésnek 320 olyan fiatal is részese volt, akik nem tagjai szövetségünknek. A tagság létszámának állandó mozgása, változása következtében a tanév végén mintegy 8240 vök azoknak a száma, akik megismerkedhettek a különböző tanfolyamok és körök- tanulmányi anyagaival. — Hogyan értékelik a tartalmi célok megvalósítását? — A SZISZ JB ideológiai szakbizottságának észrevételei alapján meg kell állapítanunk, hogy a kitűzött feladatokat nem egyformán valósították meg alapszervezeteink. Amíg például alap- és középfokon a körök jól megoldották feladataikat, az es*ti iskolai formákban és néhány kiemelt alakulatban nem tudtak teljes mértékben eleget tenni az elvárásoknak. Jelentős tartalékaink vannak pékiául a kis létszámú falusi alapszervezetekben, va-- lamint a több műszakban üzemelő vállalatoknál és egész* ségügyi intézeteknél. Viszonylag alacsony színvonalú munka jellemezte a tudományos ateista körök munkáját, mivel csak kevés helyen tartották be az előzetesen jóváhagyott tantervet. Igen jó volt viszont a Kis társadalmi érettségi köreinek színvonala, melyet a járási verseny mezőnyének részvevői is bizonyítottak. Külörösen a Közgazdasági Középiskola csapata remekelt, Kovácsová Iveta, Kovácsová Erika és Rohá- čová Mária a járási fordulóban szerzett győzelme után kerületi szinten is elsőséget szerzett, s az országos versenyben az igen előkelő harmadik helyen végzett. — Az igen szerteágazó oktatási formák, körök számára sikerült-e minden esetben megfelelően felkészült előadókat biztosítaniuk? — Járásunk területén mostanáig 360 különböző kör működött, s ezekben 450 előadó és p r o p a g an d ista t e v éke n y k e dett. Az előadóknak több mint a fele főiskolai végzettséggel rendelkezik, a többiek több éves, gazdag oktatói múlttal, tapasztalattal rendelkeznek. Járásunkban néhány éve jól bevált az a gyakorlat, hogy az előadóikat a pártalapszervezetek javasolják a SZISZ alap- szervezeteknek — ez alól csupán az iskolák képeznek kivételt, ahol saját előadócsoportok működnek. Az utóbbi esztendők során rendkívül jó együttműködési kapcsolat alakult ki a Szocialista Akadémia Járási Bizottságával is, mely kérésünkre igen rugalmasan tud mind szakmailag, mind politikailag felkészült előadóka; biztosítani egy-egy időszerű témakör megvilágítására. Természetesen az előadók és propagandisták személyi állománya is változó, s munkájuk* elbírálásánál is egyre inkább előtérbe kerülnek a minőségi követelmények és kritériumok, hiszen az ideológiai „befektetés“ megtérülése nem utolsósorban az ő felkészültségükön és hozzáállásukon múlik. — Milyen szerkezeti változások várhatók a rövidesen induló új oktatási esztendőben? — Lesz néhány szerkezeti, formai, változás, mindezek a hatékonyság fokozását szolgálják. Annak ellenére például, hogy az új oktatási esztendőben 9371 fiatal bekapcsolását tervezzük, a tanfolyamok számát 307-re csökkentjük. Oj köröket is létrehozunk, melyek közül csak kettőt, az Ifjú agitátorok és levelezők körét, valamint a Jogi nevelés és propaganda kört említem meg. Mi a most elkezdődő új oktatási évtől azt várjuk, hogy tovább szélesedik majd fiataljaink politikai látóköre, s megfelelő irányban formálódik tudatuk, ami remélhetőleg hamarosan visszatükröződik gondolkodásmódjukban és cselekvésük- < ben is. HACSI ATTILA
