Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)

1981-11-13 / 269. szám, péntek

Kamatozó koronák NÖVEKSZIK A TERVSZERŰEN TAKARÉKOSKODÓK SZÁMA # GYARAPODÁS — MUNKÁBÓL Q SOKRÉTŰ PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK A pénzügyi . szakemberek megállapítása szerint a fejlett társadalmakban nemcsak az élet­színvonal, hanem az államirá­nyítás iránti bizalom, valamint a politikai és a gazdasági sta­bilitás mértékének egyik érzé­keny fokmérője a lakossági be­tétállomány növekedése, vagy csökkenése. Hazánkban ezt il­letően egyre kedvezőbb a hely­zet. A takarékpénztárak dolgo­zói már a betétállomány éven­kénti gyarapodását is milliár­dos tételekben számolják. A Szlovák Állami Takarék- pénztár Banská Bystrica-i ke­rületi kirendeltségén tömör, de sokatmondó adatokat tartalmaz a legújabb pénzforgalmi mér­leg. Évekre visszamenőleg is pontos képet, jó összehasonlí­tási alapot nyújt a közép-szlo­vákiai dolgozók otthoni gazdál­kodásáról. — A lakossági jövedelmek alapján kerületünk nem mond­ható az ország legmódosabb vi­dékének — lapozgat a kimuta­tásokban Ladislav Pokorný mérnök, az igazgató. — Közép- Szlovákiában jelenleg mintegy másfél millió ember él. Egy la­kosra számolva 1980-ban több mint 21000 korona pénzbevétel jutott. Tíz évvel ezelőtt azon­ban még csak alig 13 000 ko­rona volt ez az összeg. Munka­bérek, prémiumok, egyéb jutal­mak és nyereségrészesedések címén tavaly összesen 22 mil­liárd 826 millió, a legkülönbö­zőbb szociális juttatások — el­sősorban nyugdíjak — formájá­ban pedig hat milliárd 290 mil­lió koronát kaptak kézhez a közép-szlovákiai lakosok. Ebből a pénzből tavaly 4 158 521 000 korona került a betétszámlák­ra. Ügyfeleink ugyanakkor 3 671 224 000 koronát vettek ki Már teljes ütemben készítik a szaloncukrot, a töltött és a cso- kóládé függelékeket a karácso­nyi ünnepekre a trebišovi Deva Csokoládé gyár dolgozói. Az árut november végéig szállítják az üzletekbe. A képen Viera Jam- borová, a csomagolórészleg ve­zetője (baloldalt) és Monika Ľo- chová a karácsonyi kollekciók csomagolását ellenőrzi. (Štefan Puškáš felv. — ČSTK) a takarékból. Az év végén ki­számított 320 millió 157 ezer koronányi kamatokkal együtt 1980-ban tehát 487 millió 94 ez­res összeggel növekedett a be­tétállomány. — Soknak, vagy kevésnek tartja ezt a gyarapodást? — Ha figyelembe vesszük, hogy az idei első nyolc hó­napban, természetesen még a kamatok nélkül, az újabb nö­vekedés meghaladta az 592 millió 643 ezer koronát, nem mondhatók soknak az elmúlt évi megtakarítások. Ezért az eddiginél már jóval nagyobb gondot fordítunk a rendszeres, tervszerű takarékoskodási for­mák széles körű népszerűsíté­sére. Ugyanis feltételeink kö­zött, ha valaki takarékoskodik, jelenlegi szükségletei kielégí­tésének csak egy kis részéről mond le a nagyobb kiadással járó szükséglet későbbi kielégí­tése érdekében. Ha sokan és rendszeresen félretesznek egy bizonyos, akár kis összeget is, a takarékban nagy pénztömeg gyűlik össze, ami egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy hitelhez jussanak mások. Közép-Szlovákiában az idei évre 315 ezer új takarékoskodó toborzását tűzték célul a taka­rékpénztárak dolgozói. Szolgál­tatásaikat rendkívül előnyös feltételekkel kínálják. Az idő­beli kötöttség nélkül elhelye­zett betétek évente 2 százalé­kot, a hat hónapra lekötöttek, az egy évre lekötöttek 4, az ifjúsági takarékbetétetek pedig 5 százalékot kamatoznak. A nyereménybetétkönyveket ne­gyedévenként sorsolják. A leg­szerencsésebb tulajdonosok minden negyedévben a megta­karított pénzük akár 250 szá­zalékával is — jelenleg még legfeljebb 50 000, de hamarosan már 100 000 koronával — gaz­dagodhatnak. Az öt évre lekö­tött ifjúsági betétekre a ha­vonként rendszeresen félrera­kott összeg nagysága alapján a kamatokon kívül tekintélyes különprémiumot is fizet a ta­karékpénztár. Eddig havonta legfeljebb 500 koronát fogadtak el az ifjúsági betétkönyvekre. A közeljövőben viszont már ha­vi 600, vagy 700 korona meg­takarítására is „leszerződhet­nek“ a huszonhetedik életévü­ket még be nem töltött fiata­lok, illetve helyettük a szü­leik. így az ötödik év végén a kamatokkal és a különpré- miummal együtt 40 800, vagy 47 000 koronát kaphatnak visz- sza, ami már nem lebecsülendő indulótőke a családalapításhoz sem. — Az előnyös feltételek egy­re nagyobb tömegeket ösztö­nöznek rendszeres, tervszerű takarékoskodásra — folytatta az igazgató. — Az idén július végéig 322 296 új betétkönyvet állítottunk ki a kerületben a csa­ládi költségvetéssel előrelátón gazdálkodók számára. Az egész ÖSSZEFOGÁSSAL Egyetlen korábbi választási időszak sem zárult még oly eredményesen Síd község törté­netében, mint éppen a legutób­bi. Az elmúlt egynéhány eszten­dőben ugyanis számos értékes létesítménnyel gazdagodott a község, melyek közül elég, ha megemlítjük a négytanter­mes iskolaépületet, a napkö­zit, vagy az 1,7 millió ko­ronás beruházással épült be­vásárlóközpontot. Az említette­ken kívül 1,3 km hosszú szaka­szon portalanították a közuta­kat, korszerűen felszerelték a művelődési ház színháztermét, megkezdték a könyvtár, illetve a házasságkötő terem építését, s korszerű, minden igényt kie­légítő otthonhoz jutottak a köz­ség nyugdíjasai is. Örvendetes, hogy a lakosság szempontjából talán a legna­gyobb gondra, a vízellátásra is találtak megoldást. A vízveze­tékhálózat építését ugyan már a korábbi választási időszakban tervezték, megfelelő vízforrás hiányában azonban erre nem kerülhetett sor. A közelmúltban végzett fúrások során viszont bőséges forrásra > találtak, így az ötmilliós beruházás megkez­désének nincsenek különösebb akadályai. Az elmúlt esztendők alatt soha nem tapasztalt mé­reteket öltött a lakásépítés is a községben. Csupán aZ elmúlt választási időszakban 42 csalá­di ház épült fel önerőből, ezen kívül az állami gazdaság is épí­tett alkalmazottjainak egy hat­lakásos épületet. Mint ahogyan azt Nagy Jó­zsef elvtárs, a hnb elnöke el­mondotta a következő eszten­dőkben is folytatják a nagya­rányú falufejlesztést. A már em­lített vízvezetékhálózat építé­sén kívül ugyanis folyamatban van a községi sporttelep épí­tése, mely -magába foglalja a futballpályán kívül az öltöző­ket és egy kis méretű lelátót is. Az említetteken kívül be kell fejezni a könyvtárépítést, to­vábbi községi útszakaszok por­talanítását, két autóbuszváró, építését, a Hősök terének rend­behozását és körülkerítését, s tervbe vették egy ravatalozó építését is. A nagy célok meg­valósításához azonban nemcsak pénz kell, hanem társadalmi összefogás, szorgos munkáske­zek is. A társadalmi szerveze­tekre e téren a korábbiaknál is nagyobb feladat hárul, s a jövő­ben legalább olyan aktivitást kell kifejteniük, mint ahogyan azt a múltban a kertbarátok, a nyugdíjasok és a jednota tag­jai tették. — évre kitűzött feladatot hét hó­nap alatt 104,79 százalékra tel­jesítettük: Különösen örvende­tes, hogy a jelenleg érvényes egymillió 423 381 különböző ta­karékbetétkönyv tulajdonnosaí között sok az olyan fiatal dol­gozó, aki családi házra, szö­vetkezeti lakásra, bútorra, gép­kocsira, vagy más tartós fo­gyasztási cikkre spórolva, min­den fizetésnapon félretesz a keresetéből néhány száz-, vagy ezer korona körüli összeget. Most a kerület minden ezer lakosának 1068 betétkönyve van, amelyek mindegyikére — 1981. június 30-án — átlagosan 10 315 korona megtakarított összeget mutathattunk ki. összehasonlításul: tizenhat év­vel ezelőtt még csak 2564-, 1970-ben pedig mindössze 5318 korona átlagosan megtakarított értéket képviselt egy-egy be­tétkönyv. Közép-Szlovákiában ez év augusztus 31-én a lakos­sági betétállomány teljes ösz- szege — az idei kamatrészese­dések nélkül — 14 683 215 000 korona volt, ami elméletileg azt jelenti, hogy minden egyes lakosunk legalább 9657 korona nálunk megtakarított és kama­tozó pénzzel rendelkezett. Ugyanakkor a Szlovák Állami Takarékpénztárral szembeni el­adósodás mértéke lakosonként csak 2362 koronát tett ki. Mi­vel az elmúlt hónapokban a fenti arányszámok nem változ­tak meg lényegesebben, jól tükrözik a betét- és hitel­számlák pillanatnyi állását is. Bizonyára sokan kiváncsiak arra, hogy mi a sorsuk a ta­karékba rakott koronáknak? A takarékpénztári kirendeltségek dolgozói a lakosságtól átvett összegeknek csak egy bizonyos hányadát tartják mindig elér­hetően, .a páncélszekrényekben. A pénz ugyanis akkor teljesíti szerepét, ha körforgása állan­dó a gazdasági élet vérkerin­gésében. A betétállomány na­gyobbik fele az általános pénz- politikai elvárásoknak megfele­lően hitelalapot képez, de — főleg a tartósan lekötött beté­tek — közjóléti célokra, így szocialista népgazdaságunk fej­lesztésére „elköltve“ is kama­tozik a betéttulajdonosoknak járó kamatokon felül. Végsőso­ron pedig az is fontos szem­pont, hogy a betétek és hite­lek a népgazdasági munkatel­jesítményekkel, valamint az egyéni-, illetve családi költség- vetésekkel egyformán arány­ban álló, reális fogyasztást se­gítenek elő. LALO KÁROLY A honvédelmi nevelés elmélyítéséért Tíz év telt el a lakosság egységes honvédelmi nevelé­séről szóló párthatározat, illetve törvény elfogadása óta. Amint a CSKP XV. és XVI. kongresszusa is megállapította, az elért eredmények ellenére e téren még mindig van javítani való. A honvédelmi nevelés ugyanis szerves része a kommunista nevelésnek s erről nem egy helyen megfe­ledkeznek. Nem véletlenül szögezte le az utóbbi pártkong­resszuson Husák elvtárs: „A belső és a nemzetközi felté­telek megkívánják a hazafias és internacnonalista öntu­dat, s elszántságunk szüntelen mélyítését, hogy készek legyünk nemcsak hazánk, hanem a szocializmus és a vi­lághaladás fejlesztésére és védelmére.“ A közelmúltban szlovákiai értekezleten értékelték az elért eredményeket s meghatározták a következő öt évre a feladatokat. Štefan Lazar, az SZSZK belügyminisztere, a honvédelmi kormánybizottság elnöke beszédében nagyra értékelte az eddigi tevékenységet. Kiemelte azt a segítsé­get, amelyet a jubiláló honvédelmi szövetség a polgárvé­delmi felkészítés és a honvédelmi nevelés terén nyújt. Elismeréssel szólt arról, hogy a Nemzeti Front tömeg­szervezetei egyre nagyobb részt vállalnak az össztársa­dalmi feladat teljesítéséből. Az a tény azonban, hogy a sorkötelesek közel 50 százaléka nem tud úszni, fizikai erőnlétük nincs a kívánt színvonalon, arra figyelmeztet, hogy az iskolákban nem fordítanak erre kellő gondot. A jövőben többet kell tenniük a nemzeti bizottságoknak is. Mindenütt, ahol arra lehetőség van kis beruházással igénytelenebb sportpályákat kellene építeni, a honvédelmi nevelést szolgáló létesítményekről nem is szólva. Így pél­dául olyan víztárolókat kell építeni, amelyek amellett, hogy tűzvédelmi célokat szolgálnak, nyáron lehetőséget nyújtanak az úszás oktatására is. Az úszni nem tudók számának csökkentésében sokat tehetnének a testnevelési szövetség alapszervezetei, de maguk a szülők is. Az értekezleten sok szó esett a sorkötelesek tényleges katonai szolgálatra való felkészítéséről is. Egybehangzó a vélemény, hogy ott, ahol a kiképző központokat közvet­len a munkahelyen, illetve az oktatási létesítményekben rendezték be, nem okoz gondot a fiatalok részvétele a foglalkozásokon. Nem kell utazniuk, s ezzel időt és pénzt takarítanak meg. Ennek különösen nagy jelentősége van a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor a kiképzés nem okozhat kiesést a termelésben, hiszen minden mun­káskézre szükség van. Ezért is szervezik a kiképző köz­pontok a foglalkozásokat munkaidő után, illetve munka­szüneti napokon. A sorkötelesek felkészítése színvonalának növelése megköveteli, hogy a tartalékos tisztek és tiszt- helyettesek klubjainak mintegy tizenkétezer tagja az ed­digieknél még jobban bekapcsolódjon oktatóként a kikép­zésbe. A honvédelmi nevelés sokrétű. Többek között ide tarto­zik a szakköri tevékenység is. A műszaki sportok iránt még gyermekkorban fel kell kelteni az érdeklődést. Ezt igazolja a trnavai példa is, ahol a szakköri tevékenység eredményeként a kiképző központokból jól felkészült táv- irászok, rádiósok kerülnek ki A szakköri tevékenység terén jó az együttműködés a pionírházakkal, de ezek anyagi ellátottsága még sok kívánnivalót hagy maga után. Nem fordítanak még mindenütt kellő gondot a katonai hivatás megszerettetésére, s ezért a katonai iskolákba való toborzásban nem minden járás teljesíti az irányszámokat. A felnőttek polgárvédelmi, a fiatalok honvédelmi neve­lése terén csakis céltudatos és elkötelezett munkával érhe­tünk el még jobb eredményeket. A párt alapszervezetei, a tömegszervezetek, a gazdasági vezetők nem téveszthetik szem elől, hogy a honvédelmi nevelés össztársadalmi fel­adat. A jelenlegi nemzetközi és kaponapolitikai helyzet megkívánja, hogy úgy tevékenykedjünk, ahogy azt a la­kosság egységes honvédelmi neveléséről szóló párthatá­rozat, illetve törvény megszabja. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ A REUMA Az elmúlt hetek esős, szeles, hideg időjárása sok ember éle­tét keserítette meg: a reuma­osztályok rendelésén a bete­gek száma ugrásszerűen növe­kedett. A panaszok sokrétűek, egyben azonban azonosak, he­ves fájdalmak testszerte kis- és nagyizületekben, izmokban stb. A reuma ma világprobléma. Nincs még egy olyan betegség, amely annyi szenvedést okozna az emberiségnek, mint a reu­ma. Egyes szerzők szerint min­den második embernek van va­lami reumás fájdalma vagy olyan szervi, illetve szöveti el­változása, amely reumás ter­mészetűnek fogható fel. Bár a mozgásszervek reumás betegségei nem jelentenek élet­veszélyt, mégis súlyosan befo­lyásolják az egész szervezet egészségét. Akadályozzák a munkavégzést, gátolják a járást, és olykor megnehezítik a tisz­tálkodáshoz, öltözködéshez szükséges legegyszerűbb mozdu­latokat is. Ugyanakkor a reu­ma a „leghűségesebb“ betegség is, mert kezelése hosszadalmas, és az orvos és a beteg részéről nagy türelmet kíván. Tulajdon­sága, hogy gyakran kiújul és a vele járó fájdalom a beteget nemcsak testileg, hanem lelki­leg is megviseli. Kórokozóját még nem ismer­jük. Keletkezésében szerepet játszanak baktériumok, víru­sok, a fizikai okok közül a meghűlés, a huzat és nem utol­vagy heveny gyulladás esetén sósorban a gócfertőzés (tályo- gos fog vagy gennyes mandu­la). A reuma minden életkorban előfordul, férfinál, nőnél azo­nos számban, városban inkább, mint falun. A foglalkozást ille­tően élen járnak a vasgyári munkások, majd a bányászok és a közlekedési dolgozók. Földrajzilag főleg a mérsékelt égöv alatt fordul elő, amely­hez mi is tartozunk. Érdekes viszont, hogy a trópusokon és a sarkvidék dermesztő hidegé­ben kevésbé elterjedt, mint a mérsékelt égöv alatt. A reumás megbetegedések függvényei az időjárásnak. Van­nak emberek, akik az ízülete­ik valamelyikében keletkező fájdalomból előre megérzik a szeles időt, az esőzést vagy a havazást. Gyógyítása Á gyógyításban elsősorban a gyógyszerek, majd a pontosan kiszámítható módon alkalma­zott fizikoterápiás eljárások ját­szanak szerepet. A legismertebb gyógyszer a szalicil, amely többféle formában kerül alkal­mazásra. Bőven akad szer, ame­lyet az orvos választ ki a ké­szítmények közül. Kitűnő fizikai gyógymód a fürdőhelyi kúra, ahol a meleg­források gyógyvizét alkalmaz­zák. kiegészítve természetesen gyógyszerekkel és jDgyéb fizi­kai gyógymódokkal. Lázasan azonban tilos a fürdés. A fürdőn kívül használatos a hőlég, az iszap, a rövidhullám, az ultrahang, a napfürdő, a masszázs és a gyógytorna. Ezek nagy része a rendelőinté­zetek reumás szakrendelésén is megtalálható. Megelőzése A reumára is érvényes az á megállapítás, hogy könnyebb a betegséget megelőzni,, mint meggyógyítani. A megelőzéshez tartozik az egészséges életmód, a száraz, jól fűthető, jól szellőz­tethető lakás, a megfelelő táp­lálkozás, az ésszerű ruházko­dás, a jő munkakörülmények. Ehhez hozzátesszük még, hogy a mandulákban és a fogakban netán fellelhető gócokat feltét­lenül el kell távolítani. Óvakodjunk a meghűléstől. A meghűlés csökkenti a szervezet ellenállóképességét és fellob- banthatja a lappangó reumát. Reumatikus étrend nincs. Téves felfogás, hogy a húsevés elősegíti a reuma kifejlődését. A túlzásba vitt húsfogyasztás önmagában egészségtelen, vi­szont a húsmentes étrend ká­ros, mert a szervezet fehérje­szükségletét ki kell elégíteni. Fontos még a mozgás. A kia­dós mozgás biztosítja a jó vér­keringést. Ha valaki nem spor­tol, legalább tornásszon napon­ta 10—15 percet nyitott ablak mellett. Reumások gyógytorná­ját az orvos írja elő. Végeredményben mindennél fontosabb, hogy megbetegedés esetén szakorvos vizsgálja meg a beteget, ő írja elő a gyógy­szereket, a fizikális kezeléseket és szükség esetén a gyógyfür­dőt. .■ Dr. MARÉK ANTAL 1901. XI. 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom