Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)

1981-11-11 / 267. szám, szerda

AZ INTERVENCIÓS GYORSHADTEST NAOYSZASÁSÖ ERŐDEMONSTRÁCIÓJA (ČSTK) — Már több mint ezer amerikai (katona érkezett Egyip­tomiba, hogy az egyiptomi egy­ségekkel együtt részt vegyen a Bright Star (Fényes Csillag) fedőnevű hadgyakorlaton, amely hivatalosan szombaton kezdő­dik. Közvetlenül megérkezésük után megkezdték a legfontosabb berendezéseik felszerelését, ame­lyek az amerikai Intervenciós gyorshadtest eddigi legnagyobb külföldi erődemonstrációjához szükségeseik. Tegnap érkezett meg Alexan­dria kikötőjébe az az amerikai szállítóhajó, amelynek fedélze­tén 500 harcikocsi, páncélos szállító jármű és nehézágyuk voltak. A hadifelszerelés tovább­szállítása ma kezdődik, és ez­ért lezárták az Alexandriát Ka­iróval összekötő nagy jelentősé­gű útvonalat. Egyiptom területén több mint 4000 katona vesz részt a liadgya- íkorlaton, amely később Szomá­liában és Szudánban folytató­dik. Ebben a (két országban kb. fezer amerikai katona vesz részt a manőveren, és az amerikai tengerészgyalogság további ezer tagja a partraszállást gyakorol­ja majd Ománban. Az eredeti amerikai tervek szerint a part­raszállás gyakorlásában sóikkal több katona vett volna részt, de az ománl kormány — tartva arab szomszédjai amúgy is foko­zódó bírálatától — kérte a résztvevők számának korlátozá­st. A hadgyakorlatra november Í9-én Egyiptomba éLkezik nyolc F-16-os vadászgép is, melyek kö­zül négy az országban marad, líairó a jövő héten Washington­ból kb. 40 ilyen korszerű repü­lőgépet kap. Kairó feltehetően még novemberben Franciaor­szággal is megállapodást kőt 40 Mirage-2000 típusú repülőgép vásárlásáról. A Bright Star fedőnevű had­gyakorlattal kapcsolatban tar­tott hétfő este Bejrutban sajtó- konferenciát a WAFA palesztin hírügynökség. Az újságírók kér­déseire a Palesztinái Felszaba­dítási Szervezet vezető képvise­lői válaszoltak. Jasszer Arafat megnyitó be­szédében hangsúlyozta, hogy ez amerikai intervenciós gyorshad­test több országra kiterjedő had­gyakorlata az egyik legveszé­lyesebb akció, amelyre az utób­bi időben az arab világban sor került. A manőverre Reagan el­nök adott parancsot, akiknek az a célja, hogy minél inkább kié­lezze a feszültséget, és veszé­lyeztesse a népek biztonságát az egész világon. Arafat rámu­tatott arra is, hogy ez a had­gyakorlat szoros összefüggésben áll az Izraeli csapatok összevo­násával Libanon határán és a Golan-fennsíkon, valamint az izraeli hadihajóknak a libanoni partvidék mentén való mozgá­sával. Szaleh Khalaf (Abu Ajad) az Al-Fatah központi vezetőségé­nek tagja hangsúlyozta, hogy a palesztin ellenállási erők el­ítélik a militarista aktivitást a Közel-Keleten, s készek politika­ilag és fegyveresen is szembe­szállni a hasonló akciókkal. A I llpiÁ^É^, í ■ ANGOLA Függetlenség — harcokkal Angolában 1975. november 11-én kezdődött meg a portu­gál gyarmattartók nélküli ön­álló élet. Hosszú, belső ellent- mondásokkal teli szakasz zá­rult le hat évvel ezelőtt, amelynek Ŕorán az uralmukat meghosszabbítani akaró gyar­mattartók ösztönzésére két sza- kádár szervezet jött létre, hogy lehetetlenné tegye és megakadályozza az Angolai Népi Felszabadítási Front (MPI.A) halalomra jutását. így hát 1975-ben a küzdelem a gyarmati sor megőrzéséért bet - ső viszályok leple ailatt folyt. November 11-én végérvényesen eldőlt, hogy az ország vezető erejö a később marxista párt­tá alakult MPLA. 1975 novembere után Ango­la is a többi függetlenné vált államhoz hasonlóan fejlődött: a politikai függetlenség elnye­rése után a legnagyobb gon­dot a gazdasági függetlenség kivívására fordította. Angola — néhány más független afrikai államhoz hasonlóan — a volt gyarmati országok többségétől eltérő utat választotta: meg­kezdte a gyárak, üzemek álla­mosítását, a mezőgazdaság kol­lektivizálását és a nemzeti ká­derállomány megteremtését. Nem könnyű feladat ez, kivált­képpen akkor nem, ha a hely­zetet még a nagyarányú írás- tudatlanság. éhség és mérhe­tetlen elmaradottság nehezíti. Látványos eredmények Ilyen körülmények között nem vár­hatók, önerőből pedig szinte el ké p z el h e te 11 e n ek. A n g o la gondjainak és problémáinak megoldásából nem kis részt vállaltak a szocialista orszá­gok, ami közös céljainak és érdekeink ismeretében érthető, természetes. Igaz, van még tennivaló, kü­lönösen szociális téren. An­golának az 1975 novemberé­ben megkezdett útja helyesnek bizonyult, s a jövő biztató, bár a körülmények bonyolultabbak­ká váltak. A fajüldöző dél-af­rikai rezsim állandó fenyege­tései, sőt fegyveres támadásai nem kis erőt kötnek le, s von­nak el a gazdasági feladatok megoldásától. Csaknem a füg- getlenséig elnyerése óta foly­nak ezek a provokációk, ez év augusztusa óta pedig minden eddiginél nagyobb intenzitás­sal. Pretoria pénzt és katonát nem sajnálva igyekszik — si­kertelenül — eltéríteni Ango­lát az 1975. november 11-én meghatározott irányvonaltól, le­téríteni arról az útról, amely­nek ma is érvényes célja: a szocialista nagyipar és mező- gazdaság kiépítése, a nép élet- színvonalának szüntelen eme­lése és a következetes, békés, antiimperia'llsta külpolitika folytatása. (ki) Amerikai katonák közvetlenül Egyiptomba utazásuk előtt (Telefoto — CSTK) Izrael! légi provokáció Szaúd-Arábia ellen AVERELL HARRIMAN: A Szovjetunióval fenntartott kapcsolatok az USA szempontjából döntő fontosságúak (ČSTK) — Averell Harriman, áz USA volt moszkvai nagykö­vete bírálta a Reagan-kormány Veszélyes külpolitikai irányvo­nalát, amely politikai konfron­tációra törekszik a Szovjet­unióval. A Newsweeknek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióval fenntar­tott kapcsolatok az Egyesült Államok szempontjából döntő fontosságúak, Reagan elnök mégis lényegében semmibe sem veszi ezt a tényt. George Kennan, aki régebben szintén az USA moszkvai diplo­máciai képviseletének vezetője volt, az NSZK-ban megjelenő Frankfurter Rnndschaunak írt cikkében rámutatott az atom­katasztrófa veszélye csökkenté­sének fontosságára, valamint a szovjet—amerikai konstruktív kapcsolatok megteremtésének szükségességére. A cikkben ki­zártnak minősítette a washing­toni kormányzat által lehetsé­gesnek tartott korlátozott atom­háborút. Hangsúlyozta, hogy egy újabb világháború a kol­lektív öngyilkossággal lenne egyenlő. Végezetül hangsú­lyozta, hogy a Reagankor mány csakis a szovjet külpoli­tika reális értékelésével kerül­het ki abból a zsákutcából, amelybe jutott. Paul Warnke, a SALT—ll-ről folyt tárgyalásokon részt vett amerikai küldöttség egykori ve­zetője a szenátus külügyi bi­zottságában ugyancsak elve­tette az ún. korlátozott atomhá­ború elméletét. Kijelentette, hogy sem a Szovjetunió, sem az USA nem nyerheti meg a fegy­verkezési versenyt, sem pedig az esetleges atomháborút, és a fegyverkezési hajsza újabb for­dulója a világot háborús ka­tasztrófába sodorhatja. JÔZĽF CZYREK lengyel kül­ügyminiszter háromnapos hiva­talos látogatáson Bécsben tar­tózkodik, ahol Willibald Pahr külügyminiszterrel, Bruno Kreis- ky kancellárral és Josef Stari- bacher kereskedelmi miniszter­rel tárgyal. a máltai köztársaság képviselőházába való választá­sokat ez év december 12-én tartják, amelyen 240 ezer sza­vazó 65 képviselőt választ meg. AZ ENSZ KÖZGYŰLÉS dekolo- nizációs bizottsága határozat­ban ítélt,e el a Nemzetközi Va­lutaalapot és a Nemzetközi Új­jáépítési Bankot, mert együtt­működik a dél-afrikai fajüldöző rezsimmel. Washington nem bírálja Tel Avivot (ČSTKJ — A rijadi rádió hét­főn este közölte, hogy hétfő dél­után két hullámban izraeli va­dászgépek hatoltak be Szaúd- Arábia légiterébe. A szaúdi lé­gierő gépei arra kényszerítet­ték az izraeli gépeket, hogy visszatérjenek a megszállt arab területekre. Valamennyi nyugati hírügy­nökség már első jelentéseiben egyöntetűen úgy vélekedett, hogy nyilvánvalóan jól előké­szített szándékos provokációról volt sző, mivel az elmúlt na­pokban Tel Avivban határozott nemtetszést váltott ki a Szaúd- Arábia által előkészített közel- keleti rendezési javaslat, az ún. Fahd-terv. Jellemző, hogy a pro­vokációra röviddel azután ke­rült sor, hogy Ariel Sharon iz­raeli hadügyminiszter Tel Aviv-1 sajtókonferenciáján megfenye­gette Szaúd-Arábiát, és nyíltan kijelentette, hogy Izrael úgy Thorn körútja 1981 BI. 11. (ČSTK) — Gaston Thorn, az Európai Közösségek Bizottságá­nak elnöke tegnap megkezdte a Közös Piac több országát érintő körútját, melynek legfon­tosabb célja, hogy kísérletet tegyen a közöspiaci partnerek körében az EGK költségvetésé­vel kapcsolatos nézeteltérések elsimítására. Először hétfőn Párizsban a francia kormány- képviselőkkel tárgyalt. Vallási zavargások (ČSTK) — Pakisztán legna­gyobb városának, Karachinak néhány negyedében kijárási ti­lalmat rendeltek el, mivel már vasárnap óta folytatódnak a za­vargások az iszlám két fő irány­zata a szunnita és síita vallás hívei között. Az összecsapások­ban legalább százan megsebe­sültek, több autó kigyulladt, és sok ház megrongálódott. A za­vargásokat az váltotta ki. hogv a szunnita hívők vasárnap megzavarták a silták körmene­tét. Pakisztánban többségben van­nak a szunniták, a síiták vi­szont elnyomottaknak érzik ma­gukat, és hasonló nyilvános til­takozó akciókkal próbálnak helyzetükön javítani. események margójára ▼ A vasárnap tartott belga par­lamenti választások eredmé­nye — s mindenekelőtt a kle­rikális pártok nagyarányú sza­vazatvesztesége — azt mutat­ja, hogy a lakosság elégedet­len volt a legutóbbi keresz­ténydemokrata-szocialista Eys- kens-kormány tevékenységével, mindenekelőtt pedig azzal, hogy nem volt képes még eny­híteni sem Belgium súlyos gaz­dasági helyzetén. Az Eyskens vezette Flamand Keresztény Néppárt (CVP) és a Vallon Keresztényszocialista Párt (PSC) összesen 61 man­dátumot szerzett, ami huszon­eggyel kevesebb, mint ameny- nyit a két párt 1978 ban har­colt ki. A két szocialista párt öttel növelte mandátumainak számát (62-re), ám a választá­sok tényleges győztese a két ellenzéki liberális párt: A fla­mand Szabadság és Haladás Párt és a vallon Liberális Re­form Párt 51 képviselőié foglal helyet az új parlamentben, ti­zennéggyel több, mint koráb­ban. Először lesznek parlamen­ti képviselőik a környezetvé­dőknek (4). A kommunisták két mandátumot veszítettek, s így két képviselőiük lesz a törvényhozásban, [összesen 12 párt osztozkodott a 6 024 877 szavazaton, ami jelzi a politi­kai erők nagyarányú megosz­tottságát — ez részben nemze­tiségi eredetű —, ám az új parlamentben a keresztényde­mokraták szavazatvesztesége és a liberálisok előretörése ered­ményeként kiegyenlítettebbek lesznek az erőviszonyok.) Az Eyskens-kormány szep­tember 21-én mondott le, s Baudouin belga király ezután írta ki a parlamenti válasz­tásokat. A négypárti kormány, amely a flamand és a vallon kereszténydemokraták és szó­KUTYASZ0RÍTÚ3AN cialisták szövetségére épült, mindössze öt és fél hónapig volt hivatalban. A kormány- válság eredete a gazdasági problémákra vezethető vissza, pontosabban a jövő évi költ­ségvetés tette próbára a koa­líciós pártokat. A 200 milliárd belga frankra becsült állami deficitet (szakemberek szerint a hiány eléri a 350 milllárdot is), a kereszténydemokraták a szociális kiadások terhére kí­vánták enyhíteni, a szocialis­ták viszont a magas jövedel­mek megadóztatását szorgal­mazták. Végül is kompromisz- szum született e kérdésben: mindkét fél engedett, s a kormány úgy döntött, hogy az árakat is emeli, adóbevételeit is növeli, viszont csökkenti egyebek között a családi pót­lékokat s belement abba hogy a munkaadók csökkentsék szo­ciális kiadásaikat. Eddig tehát nagyjából egyet­értés alakult ki a kormánypár­tok között. Abban a helyzetben azonban, amikor a költségve­tés szinte minden frankjának megvolt a helye, rendkívül sú­lyos vitát váltott ki a válság­gal küszködő vallon acélipar pénzügyi támogatása. A vallon szocialisták addig nem voltak hajlandók más kérdésekkel foglalkozni a kormányban, amíg — mint hangsúlyozták — nincsenek szavatolva a Cocke- rill-Sambre állami acélipari vállalat számára a fenntartá­sához szükséges több milliár­dos bankhitelek. (Hozzá kell tenni, hogy a katonai kiadá­sokat illetően Belgium nem is tervezte a NATO által előírt évi 3 százalékos reálnöveke­dést, ami elsősorban nem poli­tikai indítékokra vezethető vissza, de kétségkívül pozitív visszhangot váltott ki a lakos­ság körében). A kormányon belüli vita új­ból előtérbe helyezte a nem­zetiségi ellentéteket s a kor­mány végül megbukott. A na­cionalista tendenciák egyébként a választási kampányban Is nagy szerepet játszottak. A Flamand Népi'Unió, amely a flamandok teljes önállóságáért küzd, ennek köszönhetően sze­rezhetett húsz mandátumot az új parlamentben. Mindent összevetve a vasár­napi parlamenti választások után kialakult erőviszonyok még nehezebbé teszik egy olyan többségi kabinet létre­hozását, amely eredményesen szánhatna szembe az országra nehezedő, s mind súlyosabb gazdasági bajokkal.- (pap-J fog vele szemben viselkedni, mint a többi országgal, ame­lyekkel szembekerült. A provokációt a bahreinl Ma- namában 6 Perzsa-öböl menti ország legfelsőbb képviselőinek a napokban kezdődő találkozó­jára időzítették. Nem fér két­ség ahhoz, hogy a Perzsa-öböl menti arab államok együttmű­ködési tanácsa, amelyet Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Ará­bia és az Egyesült Arab Emír­ségek alkotnak, teljes mérték­ben támogatja majd a Fahd-ter- vet. Washington nagyon tartózko­dóan reagált az izraeli provo­kációra. Az amerikai külügymi­nisztérium rövid nyilatkozata egyetlen szóval sem bírálta Iz­raelt, mindössze reményét fe­jezte ki, hogy mindkét fél tar­tózkodik az olyan akcióktól, amelyek a térség helyzetének kiéleződéséhez vezethetnek. A kínai sovinizmus ellen (ČSTK) — A Japánban meg­jelenő Tokio Simbun közölte, hogy október végén Huhehotá- ban, Belső-Mongólia kínai au­tonóm terület közigazgatási központjában az ott lakó mon­gol lakosok nagyszabású tün­tetést tartottak. A megmozdu­lásban több ezer diák és mun­kás vett részt, akik tiltakoztak a kínai sovinizmus ellen. Stuttgartban a napokban nagy* szabású tüntetésre került sor, a- melynek mintegy 70 000 részt­vevője a munkanélküliség ellen tiltakozott, a szociális vívmá­nyok védelmét és új munkaal­kalmak teremtését követelte. {Telefoto — ČSTKJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom