Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)
1981-11-11 / 267. szám, szerda
AZ ÉRDEKEK KÖLCSÖNÖS FIGYELEM BE VÉTELÉVEL Az idei cukorgyártási idény eddigi tapasztalatai Az időjárás nemcsak a mező- gazdasági munkáknak kedvez az idei ősz folyamán, hanem a feldolgozóiparnak, elsősorban a cukorgyártásnak is. A rimaszom- bati{ Rimavská Sobota) cukorgyár felső bejáráti kapujánál az idén már nem kígyózik olyan hosszú gépkocsisor, mint a korábbi esztendőkben, ami részben az átvétel meggyorsításával, részben pedig a gazdaságok üzemanyag-takarékosságával magyarázható. Ahol csak tehetik, a vasúti szállítást veszik igénybe, ami viszont az állam- vasutat terheli meg a korábbinál jóval súlyosabban, iiiszen az elmúlt esztendőkhöz viszonyítva mintegy 80 százalékkal több cukornakvaló érkezik vagonokban. Napjainkig szerencsére „állják a próbát“ a vasutak dolgozói. Mindenki örömére a tartós esőzések és a komolyabb fagyok eddig még nem jelentkeztek, így a cukorgyártásban sem volt különösebb fennakadás. A kampány első negyven napja alatt közel 90 ezer tonna répát dolgoztak fel, és a cukron kívül 1388 tonna szárított répaszeletet állítottak elő. — Gyárunk történetében sorrendben a tizenhatodik cukor- gyártási idény derekánál tartunk — tájékoztatott bennünket Sekerka Tivadar ökonómus — mely elé komoly várakozással tekintünk. Fokozott kíváncsiságunk elsősorban abból adódott, hogy — bár már korábban is komoly jelentőséget tanúsítottunk a cukortartalomnak — oz idén először vásároljuk fel a répát minősége, tehát cukortartalma Szerint. Az eddig eltelt negyven nap azt bizonyítja, hogy az új kritériumok alapján történő felvásárlás jelentős társadalmi haszonnal járhat, természetesen csak abban az esetben, ha ezt a termelő is a magáévá teszi. Mi lehetőségeinkhez képest jól felkészültünk az idei kampányra — így a felvásárlásra is —• csak az bosszant kissé bennünket, hogy néhány gépi berendezést megkésve kaptunk az NDK- ból, s a magyarországi berendezések sem működnek kifogástalanul. Van még egy másik jelentős újdonsága — legalábbis számunkra — a mostani cukorfőzési idénynek, mégpedig az idénymunkások nemzedékváltása. Az utóbbi tíz esztendőben kialakult törzsgárda ugyanis kiöregedett, ezért nyáron új munkásokat kellet toboroznunk. Így adódott aztán elő az a helyzet, hogy a 400 idénymunkás 02 százaléka először dolgozik a gyárban, ami a kezdet kezdetén okozott bizonyos fokú zavart. Szenrencsére ma már olajozott gépezethez hasonlóan működik a gyár, s a technológiai fegyelem szigorú megtartása mellett kitűnő minőségű cukrot gyártunk. Pelle Tibor mérnök gyártásvezetővel végigsétáltunk néhány kulcsfontosságú munkahelyen. Körutunk legmelegebb állomása kétségkívül az első emeleti főzőcsarnok, ahol ingujjra vetkőzve dolgoznak a főzőmesterek, gépkezelők, takarítónők. A délelőtti műszakban dolgozó Király Viktor és Szilárdi Gusztáv egy műszerfal előtti asztal mögül figyeli társát, akit mint mondották, a diffúziós berendezésen keletkezett apróbb hiba elhárításán fáradozik. A hatalmas főzőedény előtt pedig Torma Zoltán jegyzetel valamit, s közben a besűrítő készüléket is átelle- nőrzi. Amint elmondotta, nem hivatása a cukorfőzés, hiszen egyébként asztalosként dolgozik a gyárban, de a kampány idejére itt volt rá a legnagyobb szükség. Felettesei szerint jól ellátja munkáját. A gyár szívének nevezte hatalmas főzőcsarnokból szűk vaslépcsőkön kanyarogva jutunk egy emeletnyi magassággal feljebb, már a szabad ég alá. Madártávlatból még inkább érzékelhető az ideszállított hatalmas répamennyiség. — Az idén csak közvetlenül a rajt előtt okozott némi gondot a folyamatos üzemeltetéshez szükséges 5—6 napra elegendő répakészlet biztosítása — mondja kísérőm. — Azóta Viszont alig győzzük a felvásárlást. És ez sem túlzottan egészséges dolog. Az ütemterv azért van, hogy megtartsák a termelők, márpedig az idén valahogyan mindenki korán szeretne megszabadulni a terméstől. Azért sem tartjuk helyénvalónak a nagy sietséget, mert adataink bizonyítják, hogy a répa cukortartalma még október végén is emelkedett a napos időjárás hatására; arról nem is beszélve, hogy a felhalmozott répa károsodik, veszít értékéből, erre pedig végső soron a gyártó üzem fizet rá. Kölcsönösen tiszteletben kell hát tartunk egymás gazdasági érdekeit. A termelő gazdaságok érdekeltsége természetesen az idén is elsősorban a felvásárlás során nyilvánul meg. A viták, félreértések elkerülése érdekében az idén valamennyi érdekelt járási mezőgazdasági igazgatóság két képviselővel van jelen a felvásárlásnál, mégpedig felváltott műszakokban. Ez jó, s a gyárnak nincs is kifogása ténykedésük ellen, bár az itt dolgozók Közül felvetették, hogy nagy luxus minden járásból két főiskolai képzettségű embert a kampány időtartamára lekötni. Az ériekéit járások mezőgazdasági üzemei ugyanis megbízhatnának például a Kerületi Mezőgazdasági Társulás két szakemberében is. Nos, van az érvelésnek némi logikája... Egyébként nemcsak a szakemberekben bízhatnak itt meg a termelők, hanem a mérőműszerek pontosságában is. Az NDK gyártmányú Rüpro-gép precízen, páratlanul működik, amit számunkra Helena Hronče- ková mutat be. Nem ís volt az idén működésére különösebb panasz termelői részről sem- /eZZ- mann Gábor mérnöktől, a részleg vezetőjétől a felvásárolt répa cukortartalma iránt érdeklődtem; — Nagyon nehéz erre az idén egyértelműen válaszolni, hiszen nemcsak tájegységenként és mezőgazdasági üzemenként változó, hanem parcellánként, sőt ezen belül is. Csupán a saját kíváncsiságom kielégítése céljából például egyetlen szállítmány alapján végeztem bizonyos méréseket, mégpedig a répa nagysága szerint. Magam sem gondoltam, mekkora különbségeket találok a háromféle méretben. Nagy általánosságban viszont 14—16 százalék között ingadozik a cukortartalom, ami tulajdonképpen megfelel előzetes várakozásainknak. Változatlanul vannak azonban kisebb súrlódások termelők és gyártók között a szállított nyersanyag tisztaságának megítélésében. A felvásárlók szerint az idei kampány alatt — amellett, hogy hozott bizonyos fokú javulást — nagyfokú kiegyenlítődés is tapasztalható. Korábban például a králi gazdaság kifogástalan nyersanyagot szállított, az idén viszont nem tűnt ki ilyen vonatkozásban. Ennek fordítottja tapasztalható más gazdaságokban — például Veiké Teriakovcén —, amelyben ko-. rabban nagyon földes volt a répa, most sikerült elérniük az átlagos szintet. A nyersanyag tisztaságát az elkövetkező hetekben is szem előtt kell tartaniuk a termelőknek, hiszen ez döntő módon befolyásolhatja az idei kampány eredményeit. HACSI ATT/LA Kommentáljuk Géphasználat Gépek nélkül ma már lehetetlen a mezőgazdasági termelési tervek megvalósítása. Most, hogy az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok az őszi csúcsmunkák finiséhez érkeztek, a géphasználat szemszögéből is összegezik a cukorrépa, a burgonya, a zöldség és a gyümölcs betakarítása, az őszi búza- és árpa vetése, valamint a mélyszántás során szerzett tapasztalataikat. Noha a végső következtetések csak az év végére vonhatók le, azt már tévedés veszélye nélkül most leszögezhetjük: ritkán alakul úgy az időjárás, mint az idén, hogy az a gépek maradéktalan kihasználásának messzemenően kedvezzen. Szinte az egész őszön zavartalanul dolgoztak a betakarítógépek, és kedvezett az időjárás a talajmunkáknak, az őszi vetésnek és a mélyszántásnak is. Hogy-hogy mégis annyi kétkezi munkást láttunk szeptemberben októberben a földeken? Főleg olyanokat, akik a termelés más területéről jöttek segíteni. Talán nem volt elég gép? A cukorrépa, burgonya betakarításához például van elég, mégis szedték kézzel ezeket is. Az elmúlt évek keserű tapasztalatai ugyanis arra tanították a gazdaságok vezetőit, hogy ne az esők, a fagyok beálltával hívjanak külső segítséget, amikor már a gépekkel nem mehetnek a földekre, hanem még a rossz idő beállta előtt vessenek be nagy erőket: gépet és embert egyaránt a termés minél előbbi biztos helyre juttatásáért. Kétkezi dolgozókra a gépek után elmaradt termés összeszedésében is nagy szükség volt, mivel még a legpontosabban beállított gép sem takarítja be az összes termést, bizonyos veszteség törvényszerű. Viszont az elmaradt kukoricacső, cukorrépafej is érték, kár lenne ha az eke vagy a tárcsa áldozatává válna. Bármennyire nélkülözhetetlen is a kétkezi munka, azért azt is látni kell, hogy a tennivaló zömét főleg a kukorica és a cukorrépa — e két legnagyobb tömegű munkát adó őszi érésű növény — betakarításában a gépek végezték el. Egy ember cukorrépából ugyanis legfeljebb 0,05 hektárt tudott felszedni naponta, míg egy gépsor két hektár termését. Emberek tehát a gépekkel együtt és nem helyettük dolgoztak az idei őszön, jóllehet a gépesítő részlegek dolgozói nem tudták minden egyes gép zökkenőmentes üzemelését biztosítani. Például sok 180-as Škoda traktor állt egész üszőn tétlenül a .gépszínben. Ennek a gépnek addig veszik nagy hasznát, amíg valami meg nem hibásodik benne. Nagy teljesítménye miatt mindenütt igyekeznek legalább egyet beszerezni belőle, viszont számos hozzávaló pótalkatrész teljesen hiánycikk, s hiába a gépjavítók leleményessége, egyes alkatrészei házilag nem készíthetők el. A zöldség, gyümölcs, szőlő betakarításában pedig a majdnem teljes géphiány okoz gondot. A gépesítés e téren nem könnyű, viszont mint az idei őszi tapasztalatok is bizonyítják, sürgető feladat. Sok helyütt hallattuk, hogy legszívesebben felhagynának a kertészeti termeléssel, mert nem kapnak erre a szakaszra munkaerőt. Betakarítás idején pedig csupán a külső segítségre nem hagyatkozhatnak. Igaz ugyan, hogy a nagyértékű gépek, eszközök drágítják a termelést, de csak akkor, ha a terméshozamok azonos szinten maradnak. Nagyobb mennyiségű, jobb minőségű, tehát nagyobb értékű terméssel ellensúlyozhatók a költségek. Az is tény, hogy most, az állami támogatás hatására fellendült a kistermelés a háztájikban, tehát a kertbarátok szövetségének tagjai átvállalnak bizonyos részt a zöldség, gyümölcs, szőlő termesztéséből. Viszont ők is egyre fokozottabban igénylik a kisgépeket, hogy hatékonyabban tudjanak termelni. KOVÁCS ELVIRA EZ A MŰSZAK JÓL SIKERÜLT Melléktermékeket juttatnak a mezőgazdasági üzemeknek Délutáni műszakváltás után kerékpárokon igyekeznek hazafelé a munkások az üzemből. Kugler Tibor desztilláló még visszakiált: — Ez a műszak jól sikerült... Szűcs Gyula, a Szlovák Keményítő Gyárak trnavai vállalata párkányi (Štúrovo) üzemének részlegvezetője visszahívja a dolgozót: Csaknem hatmillió korona lá- fordítással beindították a Trhové Sviny-i Šumava Állami Gazdaságban az új takarmány)eldolgozó gépsort, amelynek óránkénti teljesítménye 1,5—2,5 tonna. A képen: František Pešek gépész a szalmát a tartályba adag ja. (jaroslav Sýbek Jelvétele — CSI KJ — Gyere egy pár percre, beszélj róla, hogy volt azzal a teljesítménnyel? — Örülök, mert nemcsak a mennyiségi, de a minőségi normát is teljesítettem. Munkatársa, Trnavsky László is bizonyítja, hogy augusztus óta egyre több a sikeres műszak. Javult a nyersanyagellátás, a szocialista munkabrigád tagjai pedig igyekeznek minél kisebb termelési költséggel dolgozni. A nyersszesz-előállító részleg vezetője egyetértve a két dolgozóval szintén azt fejtegeti, hogy üzemükben egyre jobbak a feltételek a tervek teljesítésére. Állandóan fokozódik a dolgozók munkakezdeményezése is. Főleg azért, mert a vezetők és a műszaki káderek naponta tájékoztatják a munkásokat eredményeikről. Kuglerék mennyiségi és minőségi eredményét még a műszak alatt kimutatták. Azt is megmondták nekik, hogy ezért a teljesítményért külön prémiumot is kapnak. A részlegvezető, aki egyben az üzemi pártszervezet elnöke ís, a munka irányításáról és szervezéséről, valamint a kezdeményezés felkeltéséről így beszél: — A komplex intézkedéseket sikerül érvényesítenünk. Alapelvünk: aki jobban dolgozik, többet érdemel. Ez meglátszik a fizetési listán is. A körénk sereglő dolgozók helyeslik a pártelnök fejtegetéseit. Nem csoda, hiszen szívük szerint beszél. Olyan összeszokott törzsgárda ez — a legtöbbjük tíz-húsz éve dolgozik ezen a munkahelyen —, amelynek szívügye a termelés alakulása, és az üzem hírneve. Nem bocsájtják meg, ha valaki lazít. Az ilyent előbb-utóbb felelősségre vonják, és később elküldik. A pártelnök a nevelés különböző formáiról beszél. Először a szocialista munkabrigádban igyekeznek jobb útra vezetni a rosszul dolgozót, később az üzem vezetősége foglalkozik vele. Ha ez sem segít, akkor erkölcsi és anyagi szempontból egyaránt elmarasztalják. Tovább folyna még a nevelésről kibontakozott beszélgetés, de nincs idő a pihenésre, mert új műszak kezdődik, és azzal kell törődni, hogy mindenki a munkahelyén legyen és fennakadás nélkül follyon tovább a termelés. Hamarosan kiürül a részleg udvara, amelyen már csak a pártelnökkel haladunk tovább. Hatalmas tartályokra mutat: — A lemezek között forró gőz cirkulál. Így elérjük, hogy a keményítőgyári moslékot megfelelő hőfokon szállíthassák el a mezőgazdasági üzemek. Most ís folyik a szállítás. Cvinger László, a Gyula máj őri (Ďulov Dvor) Állami Gazdaság karvaí (Kravany) részlegének traktorosa épp befejezte-a csapolást. Megtelt a pótkocsi tartálya. — Igyekeznem kell, mert várják már a tehenek — mondja és máris elhajt. A részlegvezető, aki korábban zootechnikus volt az egyik közeli mezőgazdasági üzemben, a melléktermékek jó tápértékéről beszél. Szerinte lényegesen hozzájárulnak az állattenyésztési termelés növeléséhez. Egy példát is említ: — A napokban egy kis tizem* zavar támadt. Ezért nem volt elég melléktermék. Zúgolódtak a mezőgazdasági üzemek vezetői. A Szőgyéni (Svodín) Efsz főzootechnikusa szerint a napi tejhozam 300 literrel csökkent. Szerencsére gyorsan megjavították a hibás berendezést, és most már folyamatos az ellátás. A megüresedett helyre Kormos József, a Szálkái (Salka) Efsz gépkocsivezetője áll gépével. Naponta ötször is tér. Amíg megtelik a tartály, arról beszél, hogy a melléktermékeket szövetkezetükben a hízósertésekkel nedves etetési módszerrel etetik fel. A pártelnök, hivatkozva a nemrég lezajlott párt- és gazdasági értekezletekre, elmondja, hogy a szemes takarmány pótlása céljából az érsekújvári (Nové Zámky) járásban több mező- gazdasági üzemben alkalmazzák a nedves etetési módszert. Ily módon jelentős mennyiségű abrakot takaríthatnak meg. Üzemszemle után Jozef Valo- viö, a termelési-műszaki osztály vezetője még elmondja, hogy naponta 360 hektoliter keményítőgyári moslékot és 800 hektoliter szeszgyári cefrét szállítanak tizenegy mezőgazdasági üzemnek. A 7. ötéves tervidőszakban a fejlesztési tervek szerint még többre lesz lehetőség. Azt is megtudorg, hogy támogatják ezt az üzemet, amely már többször elnyerte a vállalati igazgató és az üzemi tanács vándorzászlaját. Megkapták a példás üzem címet is. Alžbeta Kiššová ökonómus felsorolva a fő mutatókat, bizonyította, hogy feladataikat minden szakaszon megvalósítják. Teljes üzemben folyik a második műszak. Helyükön vannak a vezetők és a dolgozók egyaránt. A gyár tágas kapuján pedig egymás után érkeznek a tartályos járművek, hogy értékes melléktermékeket szállítsanak az állatállománynak. BALLA JÓZSEF 1981. XI. 11. Pelle Tibor mérnök gyártásvezető (A szerző fölvétele)
