Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)

1981-11-07 / 264. szám, szombat

Az SZLKP KB ülésének vitája

JOZEF ZACHAR elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Szlovák Tudományos Akadémia alelnökének felszólalása

A szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelést nem lehet intenzíven és főleg hosszú távon fejleszteni a tudomány közvetlen és céltudatos rész-, vétele nélkül. Az önnellátás problémájának a megoldása megköveteli, hogy a biológiai tudományok és a belőlük kiinduló tevékenységek, az irányítási szférát is beleértve, sokkal célraha- tóbban irányuljanak a mezőgazdasági nagyüzemi termelés belterjesítésének új lehetőségeire.

Napjaink biológiájának fő jellegzetessége, hogy molekuláris elméletté alakul át. Ez azt jelenti, hogy kezdjük megérteni az élő szervezetek tevékenységét a szerves molekulák, főleg a makromolekulák, valamint a vegyi folyamatok szintjén. Sikerült például megállapítani, hogy miből tevődik ósz- sze, és hogyan működik a fotoszintézis sejtmechanizmusa, amely a növényekben a napenergiát szerves anyagok vegyi szintézisére használja fel szervetlen anyagokból. Ma már eléggé pontosan tudjuk, hogy miként kötődik a fényenergia, s hogyan alakul át vegyi energiává, amely további szintézisekhez használható fel a növényi sejt biokémiai folyamataiban. A fotoszintézis tényezőit el tudjuk különíteni a sejtből, s a sejten kívül újból működésbe tudjuk állítani ezt a szervrendszert.

A biológiai tudományok molekurális szintű fejlesztésének további példája a sejtszaporodás, az öröklődés és a fehérjeszintézis molekuláris mechanizmusának a felderítése. Ezek az ismeretek jelenleg a biológia fejlesztésének központi magvát képezik.

A biotechnológiai eljárások gyakorlati hasznosításában 1973-ban következet be fordulat, amikor az egyik sejt génjét sikerült egy másik sejt, például baktérium genetikai kódjába beilleszteni. Ez a génsebészet, a DNS-rekom- bináció technológiájának a lényege. A baktériumok szaporodásánál, amely nagyon gyorsan megy végbe (20—60 perc alatt] a fehérjeszintézis programjai is szaporodnak, s ennek alapján a baktériumok egyre nagyobb mennyiségű fehérjét termelnek. így gyártják például ipari szinten az inzulint már 1980 óta egészségre nem ártalmas baktériumok segítségével, miután megoldották az emberi inzulingén másolatának baktériumsejt genetikai kódjába való bevitelét. Ennek a gyártási eljárásnak két előnye van. Gazdasági szempontból nem igényes, s a cukorbetegség gyógyításánál lehetővé teszi az eddig alkalmazott állati inzulin helyettesítését.

E technológiai eljárások kifejlesztése természetesen nem volna lehetséges az enzimkutatás, a biológiai katalizátorokkal foglalkozó tudomány nélkül, amely az enzimek széles skáláját készítette elő a genetikai manipulációkhoz. Egész sor űj cég jött létre a világon, amelyek genetikai manipulációkra épülő technológiai eljárásokkal termelnek. Főleg polipeptidek, a legkülönbözőbb fehérjék gyártásáról van szó. De nem fehérje jellegű anyagokat is termelnek genetikailag manipulált mikroorganizmusokkal, nagy mennyiségben készítenek így különböző biológiai anyagokat, antibiotikumokat. rovarölő szereket, vakcinákat stb. Olyan baktériumok kialakítása van folyamatban, amelyek a mezőgazdaságban és az erdészetben keletkező szerves anyagok tömegét üzemanyagokká és különböző vegyületekké alakítják át. Több ok is van rá, hogy miért eszközölnek befektetéseket ezekbe a biotechnológiai eljárásokba: 1. aránylag kevés beruházást igényelnek, s kisebb államok is vállalkozhatnak rá; 2. kevés energiát fogyasztanak (a bioszintézis testhőmérsékleten megy végbe);

3. nem okoznak ökológiai problémákat;

4. tiszta anyagok nyerhetők a folyamatokban. Ezért az így nyert termékek nem drágák és versenyképesek. A fejlett államok előrejelzései szerint 200-ben a vegyipari termelés 25 százalékában génsebészeti eljárás fog érvényesülni.

A kutatások során alkalmazott baktériumsejtek nem tartalmaznak sejtmagot. A tudomány behatolása a magvas sejtek genetikai kódjába a hetvenes és a nyolcvanas évek fordulóján forradalmi lépést jelentett. A sejtmagból származó gének klónozási mechanizmusának és expressziójának megértése új szakaszt nyitott meg a genetikai manipulációhoz a magasabb rendű (eukariota) szervezetek, vagyis a növények és az emlősök sejtjeiben. Ennek már a legközelebbi időszakban rendkívüli jelentősége lesz az emberiség élelmiszer-ellátásával kapcsolatos világméretű problémák megoldásában, s ebben a vonatkozásban a mi saját problémáink megoldásában is.

Mit várhatunk a molekuláris biológia ismereteinek kihasználásától a következő időszakban, főleg a mezőgazdasági termelésben? A DNS-rekombi- náció technológiáját, a mikroorganizmusok génsebészetét világszerte növekvő mértékben fogják kihasználni a fehérjeprobléma megoldására. Ezt a Nagy-Britanniában, az NSZK-ban és a Szovjetunióban szerzett tapasztalatok egyaránt bizonyítják. Egy bizonyos brit cég évente 75 000 tonna egysejtű fehérjét kezdett gyártani (Pruteen). A Szovjetunióban már több tucat üzemben termelnek egysejtű fehérjét szén- hidrogéneket fogyasztó baktériumokkal.

Az élelmiszeriparban a DNS-rekom- bináció technológiáját különböző enzimek gyártására használják. Génsebészettel például 200-szorosára sikerült növelni az alfa-emiláz bakteriális termelésének hozadékát. Ebből az enzimből 30 000 dollárért árulnak egy tonnát. Az enzimgyártás perspektívái közvetlenül a génsebészet számára is igen jelentősek. Génsebészettel például 500- szorosára sikerült növelni a genetikai manipuláció számára egyik legfontosabb enzim, a ligáz gyártását. Az említett enzimek iránt természetesen nagy érdeklődést tanúsítanak a genetikai manipulációval, mint biotechnológiai eljárással foglalkozó cégek.

Az utóbbi két évben több tucatnyi új laboratóriumot hoztak létre a világban, amelyek közvetlenül a mezőgazda- sági növénytermesztésben foglalkoznak a DNS-rekombináció kihasználásával. A tudományos kutatás főleg a fotoszintézis meggyorsítására, valamint a levegő nitrogénjét felhasználó hibrid gabonafélék létrehozására irányulnak.

Biztatónak ígérkezik például az Azotobacter vinelandii baktériummal folytatott kutatás, amely megköti a nitrogént a talajban, de rendszerint nem lép szimbiózisba a növényekkel. Genetikai manipulációval szimbiózisban élő baktériumok génje vihető ebbe a baktériumba, ami azt olyan genetikai programmal látja el, hogy például a gabonafélékhez kötődjék. Ilyen irányban már vannak pozitív eredmények a világban.

Teljesen új lehetőségeket kínál a növényi sejtekkel végzett manipuláció. Lehetséges például a növényi sejtek tenyésztése fermentációs tartályokban, mint például a baktériumok esetében, ami azt jelenti, hogy bizonyos növényi kivonatokat üzemi feltételek mellett is elő lehet majd állítani, termőtalaj nélkül (például rovarölő anyagokat, fűszereket, s főleg orvosságokat). így ki lehet majd választani a növényi sejteknek azokat a vonalait, amelyek ellenál- lóak a környezet néhány kedvezőtlen tényezőjével szemben. Az ilyen ellenálló sejtek rendezetlen tömegéből (kal- luszból) növényi hormónok segítségével olyan növényt lehet kitenyészteni, amely ellenálló lesz bizonyos gombabetegségekkel szemben. Ilyen kísérletet már sikerült végrehajtani. Habár ez alapjában véve hagyományos kiválogatási módszer, de mégis gyorsabb, mint mezei feltételek között.

A genetikai manipuláció kihasználásának az állattenyésztésben is nagy jelentősége van. Az emlősök sejtjeiben már a DNS-rekombináció technológiájának kifejlesztése előtt is sikerüli génátültetést végrehajtani. A genetikai kód felfedezése után azonban ez a technológia is jelentős mértékben fejlődött, s gyakorlati alkalmazására is sor került. Szemléltető példa erre a daganatsejtek és a vérsejtek (lymphocyták) hibridjei által előállított tiszta specifikus védőanyagok gyártása. Ezek a hibridómák, ahogy nevezzük őket, a daganatsejtek halhatatlanságának következtében jól szaporodnak, miközben a csatolt vérsejtek immunizáló berendezése az ember kívánságának megfelelő tiszta védőanyagokat termel. Bizonyos, hogy ennek a technológiának, amelyet laboratóriumi szinten már 1975-ben megvalósítottak, s már a gyakorlatban is érvényesül, nemcsak az ember, hanem az állatok ellenálló képességének növelése szempontjából is nagy a jelentősége, s ezért a nagyüzemi állattenyésztés fontos feladatai közé tartozik.

Az öröklés molekuláris alapjainak megismerése jelentős mértékben kihatott az állatállomány újratermelési mechanizmusának kutatására is. A kutatás és a gyakorlat számára jó kiindulási alapot jelentett a mesterséges megtermékenyítés módszere, a spermák és a magzatok alacsony hőmérsékleten történő tárolása, melynek következtében lehetővé vált a magzatátültetés módszerének a bevezetése, s a nemesítés! szempontból nagyon értékes vérvonalak kialakítása.

Amint azt az itt felsorolt példák is bizonyítják, a genetikai manipulációra épülő technológiai eljárásoknak igen nagy jelentőségük lesz o mezőgazdasági termelés belterjességének további

növelésében, ezért maximális figyelmet kell szentelni a biológiai tudományok e legaktívabb területének. Ez nemcsak a mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozik, hanem más területekre is, például az egészségügyre, a környezetvédelemre, a vegyiparra, de a bányászatra, az energetikára és más ágazatokra is.

A Szlovák Tudományos Akadémia keretei között, valamint egyes ágazati intézetekben kialakítottuk már azokat a tudományos munkahelyeket, amelyekből rövid időn belül megfelelő alap alakulhat ki a progresszív biotechnológiai eljárások fejlesztéséhez és kihasználásához. Nem jelent például problémát a legközelebbi években, legkésőbb a tervidőszak végéig a DNS-rekombináció bevezetése. Rátermett szakembereink is vannak, de csak kevesen, ezért csak bizonyos irányokban fejleszthetjük tovább a genetikai maniulációt, illetve tarthatjuk a kapcsolatot a világtudománnyal. Ha valóban ki akarjuk használni a biológiai tudományok legújabb vívmányait, éspedig a mezőgazdasági termelés és egész népgazdaságunk szükségleteinek megfelelő mértékben, úgy sokkal offenzívebben kell eljárnunk. A szovjet kommunistáktól kellene megtanulnunk felismerni, hogy milyen lehetőségek rejlenek a tudomány egy-egy láncszemében, s mit kell támogatni a fejlődés egyes szakaszaiban.

Pártunk kongresszusai nagyon helyes és igényes feladatot tűztek célul, éspedig az intenzitás hatékony és ésszerű növelését gazdaságunk minden területén. Elsősorban a nyersanyagok, az energia és az élőmunka jobb hasznosításáról, a termékek minőségének és használati értékének javításáról, s a veszteségek csökkentéséről van szó az egész termelési folyamatban. A mező- gazdaságban, s főleg a növénytermesztésben sokkal bonyolultabb termelési feltételek között kell elérni ezeket a célokat, mint az iparban. Figyelembe kell vennünk a termelés biológiai jellegét, s a termelés olyan nyílt rendszerekben történik, amelyekben nem lehet szabályozni az éghajlati tényezőket. A növénytermesztésben ráadásul azzal a törvényszerűséggel is szembe kell néznünk, hogy az intenzifikációs tényezők, például a műtrágyák hatásfoka növekedésük arányában csökken. Ebből az következik, hogy a növénytermesztés belterjesítése rendkívül igényes folyamat, s teljes mértékben megköveteli a tudomány és a kutatás eredményeinek a kihasználását.

Ami a cukorrépa és a burgonya termesztését illeti, ezen a szakaszon a tapasztalatok kihasználását nagyon megnehezíti az anyagi-műszaki ellátás hiányosságának a problémája. Szerintünk itt csak az jelenthet megoldást, ha a kemizálás és a gépesítés színvonalát a kidolgozott termelési rendszerek követelményeihez igazítjuk.

Mint ismeretes, a burgonyatermesztés a 6. ötéves tervidőszakban extenzív irányban fejlődött. A 7. ötéves tervidőszakban a hektárhozamok növelésére kell összpontosítani a figyelmet. Ezzel kapcsolatban lehetőség kínálkozik a „Solanum“ termesztési program fokozottabb kihasználására, amely a megfelelő biológiai alapanyagra építve legalább 50 százalékkal növeli a hozamokat. A programot a Magyar Népköztársaságból behozott „Desiré“ burgonyafajtával a Veiké Leváre-i Állami Gazdaságban próbálták ki, amely a gyakorlatban már bevált stabil hektárhozamaival. Fontolóra vehetnénk egy hasonló hazai rendszer elterjesztését is a Spišská Nová Ves-i és a poprádi járás burgonyatermesztő körzeteiben

A gabonatermesztés területén végzett kutatások eredményeivel a termesztők többek között a televízióban közvetített Haladó tapasztalatok iskolája keretében is megismerkedhettek. Az agronómusok kerületi konferenciáin, Szlovákia ösz- szes kerületében, valamint a dél-mor- vaországi kerületben, a gyakorlati szakemberek újabb ismereteket szerezhettek a vállalati gabonaprogramok továbbfejlesztéséhez. A Nitrai Mezőgazdasági Főiskola dolgozói a járási gabonakonferenciákon is gyakori tájékoztatást nyújtanak a kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának optimális módszereihez. Ebben nagy segítségünkre van az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának Nevelési és Szakoktatási Intézete, amely egy kiadványt is a termelők rendelkezésére

Ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy öt évvel később, ahogy Watson és Crich 1953-ban felfedezték a nukleinsav kettős spirálját, mint a genetikai információátadás lehetséges alapját, az SZKP KB (1958 májusában) határozatot fogadott el, melynek alapján létrehozták a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Molekuláris Biológiai Intézetét, valamint több hasonló irányzatú intézetet. Egy évvel a DNS- rekombináció felfedezése után az SZKP KB és a Szovjetunió minisztertanácsa további jelentős határozatot fogadott el a molekuláris biológia és a molekuláris genetika fejlesztésének meggyorsításáról és a népgazdaságban való kihasználásáról. Az említett szervek az idén ellenőrizték e határozatok teljesítését, s további konkrét határozatokat hoztak a vegyi-fizikai biológia és a biotechnológia fejlesztéséről.

Nálunk is hasonlóan kellene eljárni. Kötelességünk annak elérése, hogy Szlovákia nagyobb mértékben járuljon hozzá e tudományos területek fejlesztéséhez és az elért eredmények gyakorlati hasznosításához, ahogy azt igényes szükségleteink és lehetőségeink megkívánják. Amilyen színvonalon akarunk élni, olyan színvonalon kell a tudományt is ápolni.

bocsátott, a következő címmel: Hasznosítható kutatási eredmények a gabonafélék termesztésében a gabonatermesztés belterjességének további növeléséhez Csehszlovákiában. Ez a kiadvány tanulmányi segédeszközként is szolgálhat a gyakorlati szakemberek tovább^ képzéséhez.

Az állattenyésztés területén a tudományos-kutatási tevékenység úgyszintén az intenzitás növelésére, főleg a nemesítési és a hibridizációs programok megvalósítására, az alkalmazott genetika ismereteinek céltudatos kihasználására irányul. Az ágazati kutatóintézetek, főleg a Nyitrai (Nitra) Állattenyésztési Kutatóintézet, valamint az Állami Törzstenyésztő Vállalatok Vezérigazgatóságának összesített tapasztalatai kimutatták, hogy a szlovák tarka fajta tehenek keresztezése holstein-fríz pirostarka bikákkal kevésbé igényes feltételek között is tehenenként évente mintegy 600—800 literrel növeli a tejtermelést. Még jelentősebb az a tapasztalat, hogy ezen az úton színvonalasabb tartás és gondozás mellett ezer-ezer- kétszáz literes növekedés is elérhető a tehenenkénti évi tejtermelésben. Erről a trnavai járás, valamint a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás egyes kísérleti farmjain, valamint az oponicei iskolabirtokon győződhettünk meg. Kiemelkedően eredményeket értek el a cíferi Béke Efsz ben, a voderadyi Szovjet Hadsereg Efsz-ben, a Vásárúti (Trhov Mýto) Efsz nyárasdi (Topoľníky) gazi jságában, valamint a nagymegyeri (Čr!r)VO) Agrokomplex nemzeti vállalatban.

E programok megvalósítása során bebizonyosodott, hogy az ésszerű takarmányozásnak és a tartástechnológiának döntő szerepe van az eredmények elérésében. Elsősorban a tömegtakarmányok minőségét kell növelni. Ahol például a tehenek takarmányadagjában a tömegtakarmányok a szükséges 9—11 kg helyett csupán 5—7 kg szárazanyagot fedeztek, ott aránytalanul megnőtt az abraktakarmányok egy liter tejre számított fogyasztása.

Úgyszintén figyelemreméltók a tejkeverékek takarékosabb felhasználására irányuló új borjúnevelési módszerek tapasztalatai, amelyek segítségével 13 százalékos takarmány-megtakarítást sikerült elérni a súlygyarapodás csökkenése nélkül.

Hasonló eredményekről lehetne beszámolni az intenzív sertéshizlalás területéről, a Juhtenyésztésben alkalmazott hibridizációs programmal kapcsolatban, valamint a gazdasági vonatkozású kutatások területeiről. Az utóbbiak alapján a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági vállalatai 23 megállapodást írtak alá egyes tudományos-kutatási eredmények gyakorlati bevezetésére.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a kutatási eredmények gyakorlati érvényesítésében, s általában a kutatás — termelés — hasznosítás körforgásának a meggyorsításában jelentős fogyatékosságok is vannak, amelyek felszámolása az egyik legfontosabb feladatunk.

JÚLIUS ŠEVČÍK elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola üzemgazdasági kara dékánjának felszólalása