Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)

1981-11-07 / 264. szám, szombat

Ä CSKP XVI. kongresszusa határozatainak következetes teljesítéséért GUSTÁV HUSÁK ELVTÁRS ZÁRSZAVA A CSKP KB 4. ÜLÉSÉN ÚJ SZÓ 198L XI. 7. Gustáv Husák elvtárs beszéde heve xvtň részében kiemelte a 4. ülés jelen­tőségét, amely lefolyásával és eredmé nyeivel megerősítette a központi bizott­ság teljes egységét. Határozatai irány vonalat jelentenek a párt további munkájában, aktivizálják a kommunis­tákat, az összes dolgozót a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött program meg valósítására. Egész pártunk egyetértéssel fogadta a XVI. kongresszus határozatait. A* elmúlt fél évben a kommunisták nagy munkát végeztek a kongresszusi prog­ram magyarázásában. A Nemzeti Front összes szervezete magáévá tette ezt a programot, és a választások során dolgozóink döntő többsége is támogat ta. Mindez jelentősen hozzájárul bel­politikánk stabilitásához, valamint or­szágunk nemzetközi helyzetének meg szilárdításához. A XVI. pártkongresszus határozatai nak megvalósításáért folytatott hare minden területen, elsősorban azonban gazdasági téren — ezzel foglalkozott ezen az ülésen a Központi Bizottság —« természetesen sokkal bonyolultabb, hosszabb és igényesebb folyamat. A központi bizottság részletesen megvitatta a mezőgazdaság problémáit. A megvitatott kérdések köréhez tartó zott népgazdaságunk szélesebb össze függéseinek, mai helyzetének és kilá­tásainak megtárgyalása, valamint egyes nemzetközi kérdések és a csehszlovák külpolitika egyes kérdéseinek megvita tása is. Felszólalásában Bifak elvtárs foglal­kozott a nemzetközi helyzet alakulá­sával. Ezekkel a kérdésekkel kapcso­latban Husák elvtárs kiemelte, milyen uagy jelentősége van annak, hogy szüutelenül, offenzívon és hatékonyan magyarázzuk külpolitikánk és a szo­cialista közösség külpolitikájának fel­adatait és céljait. Ez a politika elvhű, következetesen érvényesíti hazánk né­pének érdekeit és megfelel az összes ország dolgozói érdekeinek. Felada­tunk, hogy hatékonyan fellépjünk a burzsoá propaganda hatása ellen, amely igyekszik kétségbe vonni a szo­cialista közösség békepolitikájának va­lódi céljait, legyen szó a háborús ve­szély elhárításáért, a leszerelésért, a nemzetközi feszültség enyhüléséért folytatott harcról, a Lengyei Népköz társaság helyzetéről vagy bármilyen más kérdésről. Ezért sohasem tehetünk eleget azért, hogy embereinknek meg­mutassuk, milyen nagy jelentősége van országunk békés élete szempont­jából a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország oldalán ez imperializmus veszélyes agresszív céljai ellen folyta- tott közös harcban való aktív részvé­telünknek. A mezőgazdaság és az élelmezés- ügy mai feladatairól folytatott tanács­kozás fő célja volt, hogy megszilár­dítsuk a mezőgazdasági termelés fej­lődési dinamikája felújításának és az ezen a területen kitűzött feladatok teljesítésének feltételeit. Erre irányul­nak a komplex intézkedések, amelyek­hez az elnökség beszámolója magya­rázatot fűzött, s amelyeket a központi bizottság teljes mértékben támogatott. Ami a szélesebb körű gazdasági problémákat illeti, amelyekről Štrou­gal elvtárs beszélt, az elnökség első sorban tájékoztatni akarta a központi bizottságot az idei terv teljesítéséről, az előttünk álló időszak lehetőségei­ről, szükségleteiről, feladatairól, vala­mint azokról az akadályokról, amelyek megnehezítik haladásunkat — főleg 19Ö2 ben. Arról van szó, mondotta Hu­sák elvtárs, hogy meg kell találnunk annak módját, hogy gyorsan életbe lép' lessük a népgazdaság fejlesztésének fo irányvonalait és céljait és biztosít­suk népünknek a párt XVI. kongresz- szusa állal meghatározott életszínvona­lát. A központi bizottság elnöksége fi­gyelmének előterében állnak a gazda­sági kérdések, a szövetségi kormány és a két köztársaság kormánya is rendszeresen foglalkozik velük. A ke­rületi és járási pártbizottságok is rész letesen megtárgyalták az első félévi terv teljesítését. Ezeken a tárgyalásokon, ugyanúgy, mint a központi bizottság ülésének vi­tájában az elért pozitív eredmények értékelése mellett nem kevés bíráló észrevétel hangzott el saját magunk, a gazdasági szféra dolgozóinak, u köz­ponti szervek címére a különböző te­rületeken felmerülő fogyatékosságok­kal kapcsolatban s több értékes javas­lat hangzott el ä hibák kiküszöbölé­sére. V. I. Lenin arra tanított bennünket, emlékeztetett Husák elvtárs, hogy bí­ráló igényességgel, a bírálat és önbí­rálat módszerét alkalmazva kell érté­kelni a fontos társadalmi problémákat. Ez különösen a mostani időszakban fontos. A lenini értelmezés szerint a bírálat és az önbírálat elválaszthatat tanul összefügg. Támogatjuk a nyíltsá­got, a problémák bíráló értékelését, valamint az összes elvtárs önbíráló hozzáállását. Határozottan ellenezzük a demagógiát, a hamis bírálatot, pár­tunk és egész népünk áldozatos mun­kája eredményeinek lebecsülését és befeketítését. A bírálat és önbírálat fejlesztése során célunk az előttünk álló feladatok alkotó és konstruktív megoldása. Husák elvtárs a továbbiakban az idei terv teljesítésének eredményeiről beszélt. Az elmúlt kilenc hónapot ér­tékelve elmondotta: sok jó eredményt, a lelkiismeretes és áldozatos munka számos példáját sorolhatjuk fel, társa dalmi életünkben ezek vannak túlsúly­ban. Köszönet illeti a munkásokat, földműveseket, az értelmiséget és a vezető dolgozókat, az összes dolgo­zót. Ha azonban az elért eredménye­ket a mai és a távlati szükségletek szempontjából értékeljük, nem lehe­tünk teljesen elégedettek a XVI. kong­resszus stratégiai céljai megvalósítá­sának ütemével. A járási és a kerületi pártkonferen­ciákon, valamint a XVI. pártkongresz szuson nyíltan beszéltünk az előttünk álló feladatok igényességéről. Abból a meggyőződésből indultunk ki, hogy a kitűzött feladatok reálisak és elér­hetők. Ez ma is teljes mértékben ér véuyes. Ezt bizonyítják azok az ered mények, amelyeket számos területen elértünk. Aggasztanak bennünket azonban azok a hibák, amelyek több helyen előfordulnak, mondotta Husák elv­társ. A tények azt mutatjált, hogy nem tettek meg mindenütt min­dent. így például kedvezőtlenül ala kult a helyzet az építőiparban, sok az olyan üzem, amely nem teljesíti a ter­vet, nem érjiik el a szükséges energia, tüzelőanyag és fémmegtakarításokat, alacsony szintű a gazdaságosság, s fo gyatékosságok merülnek fel a minő­séggel kapcsolatban. A részleges eredmények ellenére semmilyen esetben sem lehetünk elé­gedettek a tudományos-műszaki fejlő­dés eredményeivel. Világviszonylatban nagyon gyors a tudományos műszaki haladás. Ha nem akarunk lemaradni, nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk. Ma a tőkés országokba való kivitel so­rán éles konkurrcnciával találkozunk. A szocialista országok és többi part­nerünk is jogosan kiváló minőségű, magas színvonalú termékeket követel­nek tőlünk. Senki, egy vállalat vagy ágazat sem viszonyulhat úgy a dol­gokhoz, mintha nem érintené, hogy termékei minőségével, az elegendő pótalkatrésszel, u megbízható szerviz­zel stb. hogyan járul hozzá ahhoz, hogy a kivitellel biztosítsuk a nyers­anyagokat és mindazt, amire szüksé günk van a termeléshez és a hazai piac ellátásához. A termelési problé­mákon kívül gyakori a rugalmatlanság és nehézkesség a külkereskedelem munkájában. Ezért lényegesen javita> ni kell egész tevékenységét. Ez rend­kívül jelentős devizalehetőségeink szempontjából. Sokszor megmondtuk, hogy nincs szó csupán a terv mennyiségi teljesíté­séről. Elsősorban érvényesíteni kell a gazdasági fejlődés fő stratégiai irány­vonalát, teljesíteni kell a minőségi mutatókat a hatékonyság és a gazda ságosság területén. Nem mondhatjuk, hogy a kongresz- szus óta az elvtársak a különböző posztokon nem sajátíthatták el a kong­resszus követelményeit, a nagyobb igényeket. Hiszen nincs szó új prob­lémákról és feladatokról, hangsúlyoz­ta Husák elvtárs. A központi bizottság már 1974 novemberében nagyon nyíl­tan megállapította, milyen kedvezőt­lenül hat ránk a világgazdaság fejlő­dési irányvonala, mint például az energia és a nyersanyagok árának emelkedése, ugyanúgy mint a tudó mányos-technikai forradalom gyors előretörése, a külkereskedelem viszo­nyai és a hazai szükségletek. Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban konkrét határozatokat hoztunk. Azóta gyakor­latilag nem volt egy olyan központi bizottsági ülés sem, amelyen ne tér­tünk volna vissza ezekhez a kérdé­sekhez. A CSKP XV. kongresszusa is vilá­gosan megfogalmazta ezeket a prob­lémákat és a XVI. kongresszus még jobban kiemelte az ezekkel kapcsola­tos követelményeket. Engedjék meg, hogy idézzem a XVI. kongresszus do­kumentumait, amelyek többek között megállapítják: „Pártpolitikánk alapve­tő célja, hogy a lényegesen nehezebb belső és külső viszonyok közepette megőrizzük és tovább javítsuk a lakos­ság elért magas életszínvonalát, szociá­lis biztonságát azokkal az eredmé­nyekkel összhangban, amelyeket a népgazdaság fejlesztésében elérünk. Ennek a célnak a megvalósítása szá­mos belső és külső ok miatt rendkívül igényes lesz. Számolnunk kell azzal, hogy lényegesen nehezebb körűimé­nek között és nagyobb költségekkel tudjuk majd beszerezni a szükséges tüzelőanyag, energia, kőolaj, fém, élel­miszer, más nyersanyagok és alap­anyagok forrásait, behozatalból és a hazai termelésből egyaránt. Sokkal igényesebb lesz az eszközök megszer­zése a nemes tüzelőanyagok behozata Iának fedezésére. Számolni kell, hogy a nyugati piacokon kiéleződik a kon- kurrencia. a külföldi megrendelők és a hazai fogyasztók is fokozott igénye­ket támasztanak a termékek minősé­gével és műszaki színvonalával szem ben, alacsonyabb lesz a munkaerő gyarapodás és lényegesen korlátozód­nak a beruházások lehetőségei.“ Mai tárgyalásunk teljes mértékben a XVI. kongresszus ezen megállapításaiból indult ki. A minden munka hatékonyságának növelésére és minőségének javítására kifejtett törekvés eredményei — mon­dotta Husák elvtárs — az elért hala dás ellenére nem felelnek meg az egyre bonyolultabb feladatok fontos ságának és szükségszerűségének. A XVI. kongresszus újból megerősí­tette, hogy helyes és reális az az út, amelyet a párt határozott meg a fel­adatok teljesítésére. Ez népgazdasá­gunk fejlődésének egyedüli lehetséges variánsa. Szükséges, hogy országunk fejlődése, az életszínvonal és az embe­rek szociális biztonsága megőrzése ér­dekében ezt az irányvonalat az eddi­ginél határozottabban valósítsuk meg. Minél későbben oldjuk meg ezeket a kérdéseket, annál bonyolultabbak lesz­nek. Tegnap és ma arról beszéltünk itt, hogy miben rejlik mai problémáink alapja, jogosan mutattunk rá, hogy egyes elvtársak szavakban teljes mér­tékben egyetértenek a XVI. kongresz- szus határozataival, de a gyakorlatban olyan magatartást tanúsítanak, mintha a jóváhagyott határozatok nem vonat­koznának az ő vállalatukra, szövetke­zetükre, városukra, járásukra stb. A legfelsőbb pártszerv határozatainak kettős megközelítése — szóbeli támo­gatása, de a gyakorlatban lassú vonta­tott megvalósítása, — nem nevezhető a gyakorlatban másképp mint oppor­tunizmusnak. Pártunk a munkásosztály és az ösz- szes dolgozó harci élcsapata. Nem tö­rődhetünk bele a legfelsnbb pártszer­vek döntéseinek opportunista megköze­lítésébe, az olyan esetekben, amikor a saját tartalékok kihasználására kifej­tett intenzív törekvés helyett a társa­dalmi érdekekkel és lehetőségekkel ellentétben új beruházásukat, utólagos behozatalokat, újabb munkaerőket kö­vetelnek. Ez ellenlétben áll a munkás- osztály érdekeivel, a dolgozók érde­keivel, a szocialista társadalom érde­keivel. Milyen következtetést vonhatunk le mai problémáink elemzéséből? Döntő fordulatot kell elérnünk — hangsú­lyozta Husák elvtárs, — az egész irá­nyító munka színvonalában és haté­konyságában. Ez a legfontosabb. Ez vonatkozik az egész pártra, a központi bizottságtól egészen az alapszerveze­tekig. A szövetségi kormánynak, a nemzeti kormányoknak, a minisztériu­moknak, a nemzeti bizottságoknak, a vezérigazgatóságoknak és a vállala­toknak is lényegesen emelniük kell irányító és szervező munkájuk szín- vunalát. A társadalmi szervezetekben, amelyek a lakosság döntő többségét egyesítik, a kommunistáknak az eddi­gieknél igényesebben kell felvetniük a kérdést, hogyan készítik fel az em­bereket a kongresszus állal meghatá­rozott feladatok teljesítésére és meg­felelő módon tökéletesíteniük kell po­litikai nevelő és szervező munkájukat. •Már sokszor beszéltünk arról, hogy minden szinteu következetesebben, he­lyes formákban kell érvényesítenünk a párt vezető szerepét és ellenőrző funkcióját. Ezzel állandóan foglalkoz­nunk kell. A párt vezető szerepének és ellenőrző funkciójának érvényesíté­se nem jelenti csupán azt, hogy időn­ként felelősségre vonjuk az egyes funkcionáriusokat és vezetőket. Min­den területen, az összes üzemben, egységes földművesszövetkezetben, a tudományos intézetekben, hivatalokban, minden munkahelyen vannak kommu­nisták. A körükben végzett rendszeres mindennapi munka során és általuk kell érvényesítenünk a párt politiká­ját, érvényesíteni vezető szerepét és magvalósítani ellenőrző szerepét. Egyes emberek túlságosan megszok­ták a kitaposott utakat, kényelmesek lettek, nem veszik tudomásul az új igényeket. Nem engedhetjük meg ma­gunknak, hogy megtűrjük az ilyen hozzáállást. Az eddiginél jobban kell felelősségre vonni azokat a vezetőket, akik nem teljesítik a határozatokat, azokat a dolgozókat, akik nem tel­jesítik kötelességeiket. Amennyiben bárhol is hanyagság, fegyelmezetlenség, protekció, kényelmesség stb. fordul elő, nemcsak azok a bűnösök, akik ezt elkövetik hanem elsősorban azok is. akik megteremtik ehhez a feltéte­leket, akik ezt megtörik, figyelmen kívül hagyják, sőt, igazolni próbálják. Tekintettel azokra a problémákra, amelyeket ma kell megoldanunk és amelyek előttünk állnak, még határo­zottabban kell érvényesíteni a határo­zott, elvhű irányvonalat. Nagyobb igé­nyeket kell támasztani az emberekkel, főleg a vezetőkkel szemben. Ezzel összefügg az elvhű káderpolitika, amelynek kritériumait a XVI. kong­resszus ismételten megerősítette. Ma is ez a kulcsfontosságú kérdés. Szün­telenül emlékeztetnünk kell arra a fontos alapelvre, hogy a káderek dön­tenek mindenről. Az irányítőmurika megerősítése érdekében állandóan lé­péseket teszünk a kádermunka terü­letén. A kongresszus előtti kampány során megváltozott a pártszervek ösz- szetétele. A választásokkal kapcsolat­ban változások mentek végbe a nem­zeti bizottságok és a kormányok ösz- szetételében. Az új feladatok szüksé­gessé teszik, hogy az irányító szervek kádermegernsitésének irányvonalát to* vábhra is határozottan folytassuk, szüntelenül növeljük a vezető káde­rekkel szembeni igényességet. Munkánk eredményei jelentős mértékben attól függnek, milyen embert, politikailag szilárd, szakmailag képzett, pozitív jel­lembeli tulajdonságokkal rendelkező embert állítunk-e az egyes posztokra. Pontos kritériumok vannak az embe­rek munkájának értékelésére. Útmuta­tást jelentenek számunkra V. I. Lenin szavai, aki ezt mondta: „Munkánk, egész politikánk alapja az emberek ellenőrzése, a feladatok gyakorlati tel­jesítésének ellenőrzése." Ez a legmeg­bízhatóbb kritérium, ebből kell kiin­dulnunk, káderpolitikánkban az embe­rek mindennapi, rendszeres értékelése során. Elvtársak! Az előttünk álló feladatok teljesíté­séért folytatott harcra kell aktivizál­nunk a párlat, az összes dolgozót. A helyzetet nem szabad dramatizál­nunk, nem szabad túlbecsülnünk a negatív hatásokat. De nem is becsül­hetjük le az akadályokat és a prob­lémákat, nem törődhetünk bele abba, hogy különböző helyeken nem teljesí­tik megfelelően a feladatokat. Nem számolhatunk azzal, hogy a jövőben jobb körülmények között fogunk dol­gozni. Ellenkezőleg, a következő év nyilván még nehezebb lesz, mint a mostani. Szembe kell néznünk több objektív és szubjektív tényező hatásá­val, biztosítanunk kell gazdaságunk normális működését. Ehhez megvan­nak a szükséges feltételeink. Különösen ebben a bonyolult hely­zetben növekvő jelentősége van a ha­tékony tömegpolitikai munkának. Pár­tunk dolgozóink túlnyomó többségé­nek bizalmát élvezi. Ezért bizalommal fordulhatunk a dolgozókhoz akkor is, amikor a társadalom érdekei megköve­telik a bonyolult, igényes kérdések megoldását. Meggyőződésünk, hogy si­kerül megszereznünk embereink támo­gatását a népgazdaság stabilitása és fejlődése biztosításához szükséges in­tézkedések támogatására. Fontos azon­ban, hogy nyíltan beszéljünk az em­berekkel, megmagyarázzuk a dolgokat. Kötelességünk mindent megtenni azért, hogy ne csak a kommunisták értsenek meg bennünket, hanem az összes dol­gozó támogasson minket. A szocialis­ta rendszer lényegét tekintve is a nép érdekeit szolgálja. Husák elvtárs befejezésül a CSKP KB 4. ülésének alapvető követelmé­nyeként emelte ki azt, hogy mindenütt keressük a problémák megoldásához való ak?ív hozzáállást. Az év végéig előttünk álló hónapokban figyelmün­ket arra kell összpontosítanunk, hogy a lehető legjobban teljesítsük az álla­mi terv feladatait és jól felkészüljünk a jövő évi feladatok teljesítésére. Ez azt feltételezi, hogy maximálisan ki­használjuk saját lehetőségeinket, meg­oldjuk a problémákat, minden terüle­ten, minden helyen határozott harcot folytassunk a XVI. pártkongresszus határozatainak megvalósításáért. Ezt a küzdelmünket magasabb S7ínvonalra kell emelnünk. Mindaz, amit az elmúlt években, a szocialista élelünk építésének egész időszakában elértünk, szilárd alapot* képez, ebből indulunk ki és erre tá­maszkodhatunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom