Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)
1981-11-06 / 263. szám, péntek
Peter Colotka elvtárs beszéde WsiMlr Boltin elvlárs beszéde A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulóját szovjet barátainkkal és elvFár- sainkkal, minden osztálytestvérünkkel együtt ünnepeljük. Gondolatban ismét visszatérünk a legújabb kor e legnagyobb és legfontosabb eseményéhez. A történelemben már volt éppen elegendő rabszolga-, jobbágy- és parasztlázadás, bányászfelkelés, de ezeket mindig vérbe fojtották a rabszolgatartók és a feudális urak. Voltak polgári forradalmak, amelyek a tőkéseket juttatták hatalomra a szabadság, egyenlőség és testvériség csábító jelszavával, de csak az történt, hogy a feudális elnyomást burzsoá elnyomás váltotta fel, a dolgozók kizsákmányolásának csak a formája változott. Az Októberi Forradalommal kezdetét vette a szocialista forradalmak időszaka, amelyek célja már nem a kizsákmányo- lók uralmának megőrzése, hanem a kizsákmányolás megszüntetése. Nincs a világon olyan földrész és ország, nincs az emberi tevékenységnek olyan területe, amelyre ne hatottak volna az Októberi Forradalom eszméi. Az orosz proletariátus történelmi tette utat mutatott a kizsákmányoltaknak és az elnyomottaknak. Mélységes tisztelettel és őszinte hálával adózunk a forradalmi orosz proletárok hősiességének, akik a kisparaszt- sággal szövetkezve, a lenini párt vezetésével 1917 októberében megdöntötték a tőkések uralmát és létrehozták a szov- ■jethatalmat. A felszabadult nép hősiesen védte hazáját az ellenforradalommal és az imperialista hódítók durva intervenciójával szemben. Az agresz- szoroknak szégyenkezve kellett visszavonulniuk, elpusztított országot hagytak maguk után. Ä szovjet emberek romokból és hamuból, az imperialista és a polgárháború súlyos örökségéből kiindulva kezdték építeni országukat. Merész terveket tűztek ki maguk elé, az egész világot meggyőzték az űj társadalmi rendszer előnyeiről. A szovjet emberek, az országépítő ötéves tervek hősei őszinte hazafiságot és internacionalizmust tanúsítottak, amikor szocialista hazájukat a Nagy Honvédő Háború idején ismét védelmezni kellett. Az ő vállukra nehezedett a náci Németország és szövetségesei elleni harc fő terhe, a frontokon és a hátországban hihetetlenül nagy áldozatokat hoztak. Egyúttal nemes felszabadító küldetést is teljesítettek, megmentették a cseh, a szlovák, a lengyel és más népeket a fasiszta rabságtól és a fizikai megsemmisítéstől. Ugyancsak hősiességről és áldozatkészségről tett tanúságot a szovjet nép a háború után, amikor újjáépítette az elpusztított városokat, a felégetett falvakat. Űjjászületés — így nevezte Leonyid Brezsnyev elvtárs a szovjet embereknek ezt a hősies munkáját, amelyet a szerénység, a hazafiság és a szocialista internacionalizmus táplált. Szovjet elvtársaink ma az SZKP XXVI. kongresszusán kitűzött nagy gazdasági és szociális fejlesztési célok elérésén munkálkodnak. Az Októberi Forradalom és a szocializmus építésének egész Időszaka alátámasztja a marxista—leninista tanítás helyességét, életképességét és nemzetközi érvényét, a szocializmus építésének általános érvényű törvényszerűségeit. A CSKP megalapításának 60. évfordulója kapcsán ismét megemlékezünk az Októberi Forradalom ösztönző hatásáról. Lenin elvtárs közvetlen segítségéről és a szovjet kommunisták tapasztalatainak jelentőségéről. Most, amikor a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott programot megvalósítva a fejlett szocialista társadalmat építjük, szintén merítünk az SZKP gazdag tapasztalataiból annak tudatában, hogy ez a szocializmus és dolgozó népünk érdekeit szolgálja. Büszkék vagyunk arra, hogy hazánk a szocialista közösséghez tartozik, országunk a Szovjetunióval vállvetve küzd a szocializmusért, a békéért és a társadalmi haladásért. Hazafias és internacionalista kötelességünknek tartjuk, hogy előmozdítsuk a szocialista közösség erejének és egységének fokozását, mindenekelőtt a testvéri Szovjetunióhoz, felszabadítónkhoz fűződő barátságunk megszilárdítását. Az Októberi Forradalom üze nete ma is időszerű. Eszméit követve a felszabadulás és a Februári Győzelem óta sikeresen érjük el a szocialista országépítés egyes szakaszainak céljait. Az első szocialista ország tapasztalatait felhasználva sikeresen teljesítettünk olyan alapvető forradalmi feladató kát, mint az államosítás, a mezőgazdaság szövetkezetesítése és a szocialista iparosítás volt. Ma Is küzdenünk kell a CSKP XVI. és az SZLKP legutóbbi kongresszusán jóváhagyott program megvalósításáért, főként a munka hatékonyságának növeléséért és minőségének javításáért. A CSKP KB 4. ülése is rámutatott arra, ha a jelenlegi helyzetben meg akarjuk tartani és tovább akarjuk javítani az életszínvonalat, a párt vezetésével még felelősebben keli megvalósítanunk mindennapi feladatainkat. A jelenlegi feladatok felmérése során tartózkodnunk kell a végletektől. Mindenekelőtt so- hol egy percre sem tűrhetjük meg a gondatlanságot és a felelőtlenséget, amely a feladatok igényességének lebecsüléséhez vezet. Másrészt nem szabad elkedvetlenedni, elveszteni a saját erőnkbe, a szocialista eszmékbe és a forradalmi távlatokba vetett hitet. A jövőbe derűlátással tekintünk, s ez jelentős mértékben a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való fejlődő együttműködésünkön alapul. Ez az együttműködés az elmúlt időszakban is fontos tényezője volt a csehszlovák népgazdaság stabil és dinamikus fejlődésének. A Szovjetunió létének és fejlődésének több mint hat évtizede, a szocialista világrend- szer létrejötte és nemzetközi befolyása bizonyítja a marxista—leninista tanítás életképességét, a létező szocializmus előnyeit. A marxista —leninista tanoktól való mindenféle elhajlás, a párt vezető szerepének gyengülése, az ideológiai munka lebecsülése ártalmas, s veszélyeztetheti a dolgozók forradalmi vívmányait és a szocializmus alapjait. így volt ez huszonöt éve Magyar- országon, tizenhárom éve nálunk, s jelenleg Lengyelországot aggódva figyeljük. Kifejezzük azt a reményünket, hogy az északi szomszédos ország bonyolult helyzete ellenére &z osztályellenség ott sem tud győzni, s a Lengyel Népköz- társaság szilárd szocialista orientációjú ország marad. Az SZKP XXVI. kongresszusa által kidolgozott békeprogram, amelyet a szovjet kormány és személy szerint Leonyid Brezsnyev elvtárs fáradhatatlanul megvalósít, egyedüli útja a termonukleáris katasztrófa megelőzésének. Ezt a békeprogramot az emberek százmilliói támogatják világszerte. Az imperializmus világuralomra törekszik, de az Októberi Forradalom által lehetővé tett társadalmi haladást megállítani nem lehet. A szocializmus javára végzett alkotó munkánkkal fejezzük ki legjobban hűségünket az Októberi Forradalom eszméihez. Vagyim Sztyepanov elvtárs beszéde 1981. XI. 8. Bevezetőben Sztyepanov elvtárs hangsúlyozta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fordulatot jelentett a történelemben, és jelentős mértékben befolyásolta az emberiség sorsát. Megnyitotta az utat a kizsákmányolás megszüntetéséhez és egy új társadalmi rendszer létrehozásához. Az új társadalom születésében fontos szerepe volt Leninnek, a győztes Októberi Forradalom vezéralakjának, a világ első munkás-paraszt állama megalapítójának. Sztyepanov elvtárs kiemelte, hogy a szovjet nép, amely a kommunista párt vezetésével a lenini úton halad előre, minden nehézség leküzdésére képes. Országát szilárd szocialista állammá változtatta, melynek fejlett ipara és tudományos-műszaki potenciálja van, megoldotta a nemzetiségi kérdést, amelyre a burzsoá társadalom nem képes, s megteremtette a Szovjetuniónak, szövetségeseinek és barátainak biztonságát. A meglevő gazdasági potenciál lehetővé tette, hogy az SZKP XXVI. kongresszusa új feladatot tűzzön ki: a népgazdaság áttérését az intenzifiká- lás útjára. Ez történelmileg ugyanolyan jelentőségű esemény, mint a szocialista iparosítás volt. A társadalmi termelés hatékonyságának növekedése új távlatokat nyit a kommunizmus építése, a szocializmus nemzetközi tekintélyének megszilárdítása előtt. Az SZKP XXVI. kongresszusán kitűzött célok rendkívül Igényesek, a megoldásra váró problémák nem egyszerűek. De nem lehet kétségbe vonni, hogy ezeket a feladatokat a szovjet emberek teljesítik, mert a párt és a nép egysége szilárd. A továbbiakban Vagyim Sztyepanov elvtárs a Szovjetunió békepolitikájával foglalkozott. Kijelentette, hogy az emberiség története tele volt háborúkkal és vérontásokkal. Csak ebben az évszázadban az Imperializmus hetvenmillió ember halálát okozta. Egyetlen társadalmi rendszer, egyetlen kormány sem tűzte ki célul a háború likvidálását a társadalom életéből. Ezt elsőként a szocializmus tette meg, amint tudjuk, a szovjethatalom békéről szóló dekrétumában. E dekrétumtól kezdve egészen a nyolcvanas évekre szóló nagyszabású békeprogramig, melyet az SZKP XXVI. kongresszusa dolgozott ki, a Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya céltudatosan békeszerető külpolitikát követ. Támogatja az elnyomás és az agresszió ellen, a szabadságért, a függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő népeket, határozottan szembeszáll az imperializmus agresz- szív támadásaival. Csehszlovákiával és a többi szocialista országgal együttműködve aktív harcot vív a békéért és a biztonságért, az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Bár a hetvenes években a nemzetközi politikában pozitív változások mentek végbe, az utóbbi időben az agresszív imperialista erők az erő politikáját követik, ismét megpróbálják másokra rákényszeríteni feltételeiket. A háború és a béke kérdése ma másként fest" mint a múltban. Egy háború nemcsak nagy pusztítással és áldozatokkal járna, hanem az emberiség létét is veszélyeztetné. A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben az SZKP és a szovjet kormány valódi lenini elvhűséget és határo- zóttságot tanúsít, síkraszáll a béke megőrzéséért és a nemzetközi biztonságért. Ismert tény, hogy a Nyugat koholmányokat terjeszt a szovjet katonai veszélyről. A Szovjetunió azonban csak védelemre törekszik, meg akarja őrizni a békét, és a háború veszélyének elhárítására mozgósít minden erőt. Ezt követően Sztyepanov elvtárs a szovjet—csehszlovák együttműködés eredményeiről és távlatairól szólt. A csehszlovák—szovjet barátság hónapjának megnyitása alkalmából kijelentette, hogy erre az eseménysorozatra a szovjet emberek úgy tekintenek, mint annak bizonyítékára, hogy a csehszlovákiai dolgozók hűek az Októberi Forradalom eszméihez és a közös antifasiszta harc hagyatékához. A barátsági hónapok dokumentálják kommunista pártjaink, szocialista államaink és népeink állandóan szilárduló egységét és harcos szolidaritását, valamint hűségét a marxizmus—leninizmus örök érvényű tanításához és a szocialista internacionalizmus elveihez. (Folytatás az 1. oldalról) veszély elhárítása. Az agresz- szív imperialista erők felelőtlen akciói következtében a nemzetközi helyzet a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején kiéleződött. Washington minden erejét a nemzetközi helyzet stabilitásának megbontására, a lázas fegyverkezésre, más országok és nemzetek jogainak és érdekeinek megsértésére fordítja. A nemzetközi biztonságot és a békét súlyosan veszélyezteti az Egyesült Államok és Kína kialakulóban lévő katonai-politikai szövetsége. Kína vezetői továbbra is hegemonista külpolitikát folytatnak, ellenséges hangulatot szítanak az egyes nemzetek és országok közölt. A Szovjetunió külpolitikájának legnagyobb célja volt és marad a jövőben is a béke szavatolása. Országunk mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a háborús veszélyt. A nemzetközi enyhülés megbontásának megakadályozására törekedve az SZKP XXVI. kongresszusa új konkrét Javaslatokat tett az európai béke és biztonság megszilárdítására. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa felhívta a világ parlamentjeit és nemzeteit, valósítsanak meg akciókat a feszültség enyhülése, a becsületes egyenjogú tárgyalások megkezdése érdekében. Pártunk és az egész szovjet nép megelégedéssel nyugtázza, hogy a XXVI. kongresszuson elhangzott javaslatok, valamint a Legfelsőbb Tanács felhívása világszerte nagy visszhangot keltett. A Szovjetunió következetes enyhülési politikája, a konstruktív párbeszéd és a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése megerősítést nyert Leonyid Brezsnyev elvtárs több párt- és állami vezetővel a Krímen és Moszkvában folytatott tárgyalásai során. Az Egyesült Államok enyhülés elleni politikája elsősorban Európát fenyegeti. Az európai nemzetek számára különösen nagy veszélyt jeleh- tenek, ha Nyugat-Európában amerikai rakétákat helyeznének el. Az amerikai kormány döntése a neutronfegyverek gyártásáról tovább fokozza a veszélyt az egész európai kontinensre nézve. A nukleáris veszély elleni harcból egy kormány, egy nemzet sem vonhatja ki magát, amennyiben valóban szem előtt tartja népe érdekeit és saját országa biztonságát. Mint ismeretes, a Szovjetunió az európai biztonság megszilárdítása érdekében széles körű, bizalomerősítő javaslatokat terjesztett elő. Véleményűnk szerint ez jó alapot képez az európai leszerelési és katonaienyhülési konferencia összehívásához. Amint tudják elvtársak, a Dér Spiegel november 3-án közzétette Leonyid Brezsnyev válaszait a szerkesztőség kérdéseire. Ezek a válaszok pontosan és világosan ismertetik a Szovjetunió álláspontját a háború és a béke kérdéseiben. A Szovjetunió soha senkit sem veszélyeztetett és ma sem akar senkit megtámadni. A mi katonai doktrínánk tisztán védelmi jellegű. Ezért, tekintettel társadalmi és politikai rendszerünk jellegére, nem lehet érdekünk a fegyverkezési verseny. A Szovjetunió már a múltban is leszögezte és most Brezsnyev elvtárs ismét kijelentette, hogy az Egyesült Államok tervei a katonai erőfölény megszerzésére megvalósíthatatlanok. Ha szükséges, a szovjet nép mindent megtesz az ország megbízható védelme érdekében. A Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak mindene megvan ahhoz, hogy megvédje létérdekeit. Véleményünk szerint kivétel nélkül az összes országnak, az összes nemzetnek szüksége van a békére. A béke az emberiség közös kincse, s ezért védelme és megerősítése az összes ország közös ügye. A szovjet emberek megelégedettséggel nyugtázzák, hogy a szovjet—csehszlovák barátság a marxizmus—leninizmus elvein alapszik. A gazdasági és kulturális kapcsolatok, amelyek szüntelenül elmélyülnek, hoz- járulnak a szocialista és kommunista építés feladatainak eredményes teljesítéséhez. Az SZKP XXVI. és a CSKP XVI. kongresszusának határozatai újabb nagy távlatokat nyitottak meg előttünk, amelyek megfelelnek országaink és az egész szocialista közösség létérdekeinek. Botvin elvtárs befejezésül az ország összes dolgozójának boldogságot és a fejlett szocialista társadalom építésében újabb sikereket kívánt. Meggyőződését fejezte ki, hogy a marxizmus—leninizmus zászlaja alatt újabb nagy győzelmeket érünk el országaink fejlesztésében. Koszorúzás! ünnepségek (Folytatás az 1. oldalról) KERB elnöke, és más személyiségek. Ugyancsak kegyelettel adóztak az elesett hősök emlékének a cseh kormány, a Cseh Nemzeti Tanács, és a Cseh Nemzeti Front KB képviselői, a csehszlovák néphadsereg tábornoki karának tagjai, a Belügyminisztérium fegyveres alakulatainak és a népi milíciá- nak tagjai, valamint Prága és a közép-cse'hországl kerület párt- és állami szerveinek, s társadalmi szervezeteinek képviselői. Koszorút helyeztek el a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetségének dolgozói, Alekszandr Botvin nagykövet vezetésével, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokságának csehszlovákiai képviselői, a hazánkban állomásozó szovjet középső csoport parancsnokai, és a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság küldöttsége Ivan Dugyenkovnak, a társaság össz-szövetségi vezetősége tagjának, az OSZSZSZK kommunális szolgáltatóipari miniszterének vezetésével. A szovjet és a csehszlovák himnusz elhangzása után a csehszlovák párt- és állami vezetők valamint a többi küldöttség tagjai a cseh és a szlovák vöröskatonák sírját Is megkoszorúzták. Az Októberi Forradalom 64. évfordulója alkalmából tegnap a bratislavai Slavínon is koszorúzást ünnepségre került sor. Felvonták a csehszlovák és a szovjet zászlókat, s az emlékműnél csehszlovák és szovjet katonák álltak díszőrséget. Az Elesett forradalmárok indulója hangjaiaak kíséretében az SZLKP KB, a Szlovák Nemzeti Tanács, a szlovák kormány és a Szlovák Nemzeti Front KB közös koszorúját elhelyezték: Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák miniszterelnök, Viliam Šalgoviô, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke, Ignác Janák, Ján Janik, Elena Litvajová, és Gejza Šlapka, az SZLKP KB Elnökségének tagjai, Michal Zuzuľák, az SZLKP KR Titkárságának tagja, Miloslav Boďa, az SZLKP KERB elnöke, Fedor Gulla, a Szlovák Nemzeti Front KB alelnöke, Michal Žá- kovič, a Szabadság Párt elnöke, és Jozef Mjartan, a Szlovák Megújhodás Pártjának elnöke. Ugyancsak megkoszorúzta az emlékművet Vagyim Sztyepanov, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja, Anatolij Tomin ezredes, a bratislavai szovjet parancsnokság képviselője és munkatársai. Kegyelettel adóztak a szovjet hősök emlékének más bratislavai konzuláris hivatalok képviselői is. További koszorúkat helyeztek el Bratislava és a nyugatszlovákiai kerület párt- és állami szerveinek, a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetségnek, a csehszlovák néphadseregnek, a Szlovák Belügyminisztériumnak és a népi milí- ciának a képviselői.
