Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)
1981-11-26 / 280. szám, csütörtök
Szovjet—nyugatnémet közös közlemény 1981 XI. 26. (Folytatás az 1. oldalról) csolatok fokozatos fejlesztésére az érvényben levő megállapodások, de elsősorban az 1978. május 6-án aláírt hosszú távú meg- állapodás és az 1980. július 1* én aláírt hosszú távú program alapján. Ugyanakkor abból indulnak ki, hogy a kölcsönös ér* dekeknek megfelelő gazdasági együttműködés kedvező fejlődése pozitívan hat az államok közötti kapcsolatokra, hozzájárulhat a nemzetközi stabilitáshoz és a béke megszilárdításához. A felek pozitívan értékelték a szovjet—nyugatnémet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottság 10. ülésének eredményeit. Az ülésre szeptember végén Moszkvában került sor. A bizottság és szervei jelentős mértékben hozzájárulnak a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez és elmélyítéséhez különböző területeken. Továbbra is támogatni akarják a gazdasági és műszaki tervek megvalósítását, a termelési kooperáció fejlesztését — kis- és középüzemek részvételével is. A két fél nagy jelentőséget tulajdonít az energetikai problémák megoldásának mind euró8 a i mind világviszonylatban, irömmel fogadták a két fél vállalatai, bankjai és szervezetei között megkötött megállapodásokat az NSZK-ba és más nyugat-európai országokba irányuló szovjet földgáz szállításáról, valamint a szovjet földgázvezetékek számára exportálandó csövekről és berendezésekről. Az NSZK kormányával való megállapodás után a szovjet földgázt Nyugat-Berlinbe is szállítják majd. Mindkét fél készséget mutatott arra, hogy lehetőségeihez mérten hozzájáruljon e terv megvalósításához. A jobb kölcsönös megértéshez való hozzájárulásra törekedve a két fél síkraszáll a kulturális, a tudományos, a műszaki, az iskolaügyi, a turisztikai és a sport területén való együttműködés elmélyítéséért. A két fél eszmecserét folytatott a humanitárius jellegű kérdésekről, s kifejezte szándékát, hogy ezeket a kérdéseket kedvezően akarja megoldani. Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt sokoldalú és részletes eszmecserét folytatott a világ jelenlegi és jövő helyzetét meghatározó legfontosabb kérdésekről. Kifejtette véleményét a nemzetközi feszültség okairól. Ismét hangsúlyozta, hogy az országok felelősek a béke megőrzéséért és megszilárdításáért, a feszültség csökkentéséért. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a tartózkodás, a vitás kérdésekhez való megfontolt és konstruktív hozzáállás szükségességét a problémák megbízható és igazságos rendezése végett. A felek kifejezték meggyőződésüket, hogy mindent meg kell tenni az enyhülési politika megőrzéséért és megszilárdításáért, a békés egyenjogú együttműködés megőrzéséért és megszilárdításáért — hosszú távon. Meg vannak győződve arról is, hogy minden állam békés együttműködésének nincs más ésszerű alternatívája, hogy ennek az együttműködésnek az egyenjogúságon, az államok függetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartásáji, a belügyekbe való kölcsönös be nem avatkozáson kell alapulnia. Az európai helyzetet érintő kérdések megvitatása során a két fél síkraszállt az 1971. szép* tember 3-án megkötött négyhatalmi szerződés szigorú tiszteletben tartásáért és teljes megvalósításáért. Megelégedéssel állapították meg, hogy ez a szerződés lényegesen hozzájárult a közép-európai helyzet javulásához, s már több mint tíz éve az enyhülés jelentős tényezője. A felek véleménye megegyezik abban, hogy az enyhülési politika egyik fő eleme annak a folyamatnak a következetes folytatása, amelyet az európai biztonsági és együttműködési értekezlet nyitott meg, továbbá a helsinki Záróokmány valamennyi elvének és ajánlásai* nak tiszteletben tartása és megvalósítása. A felek megvitatták a madridi találkozó jelenlegi helyzetét és távlatait. Síkraszálltak azért hogy a jövőben intenzíven kell törekedni az előrehaladásra a Záróokmány minden problémakörében, továbbá a találkozónak lehetőség szerint ez év végéig való eredményes befejezésére. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a bizalomerősítő intézkedések további bővítésére. Kifejezték eltökéltségüket: készek hozzájárulni ahhoz, hogy a madridi találkozó fogadjon el határozatot a bizalomerősítő intézkedésekkel s az euró* pai biztonság és leszerelés kérdéseivel kapcsoltos értekezlet összehívásáról — világosan meghatározott mandátummal. Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt a tárgyalások során nagy figyelmet fordított a biztonság, a fegyverkezéskorlá*- tozás és a leszerelés kérdéseire. Azt a véleményt fejezték ki, hogy konkrét megállapodások alapján kell hozzájárulni a stabil erőegyensúlyhoz a lehető legalacsonyabb szinten. Az e téren elért haladás jelentős mértékben hozzájárulhat a politikai légkör javulásához s a bizalom megerősítéséhez a nemzetközi kapcsolatokban. A felek készek mindent megtenni a konkrét pozitív eredményekért azokon a fórumokon, amelyeken ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak, és készek fokozni erőfeszítéseiket. A felek hangsúlyozták, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak az ENSZ-közgyűlés közelgő második rendkívüli leszerelési ülésszakának és gondos előkészítésének. A felek ismét kifejezték állásfoglalásukat az atomfegyverkezés korlátozásával kapcsolatban. Megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy folytatódjon a stratégiai nukleáris fegyverek korlátozásának és csökkentésének folyamata. Megelégedéssel szóltak arról, hogy november 33-án Genfben megkezdődnek a tárgyalások a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, amelyről 1981. szeptember 23- án állapodtak meg. A felek eszmecserét folytattak azokról a problémákról is. amelyekről ' véleményük nem egyezik meg. Ogy vélik, hogy az erőegyensúly megőrzése a fegyverek teA KIEGYENSÚLYOZOTT KAPCSOLATOK HOZZÁJÁRULNAK A BÉKE MEGŐRZÉSÉHEZ (Folytatás az 1. oldalról) években közösen megteremtett bizalmat. Kedden este, a hivatalos tárgyalások befejezése után Bonnban sajtóértekezletet tartottak, ame>lyen értékelték a látogatás eredményeit. A szovjet és nyugatnémet képviselők tájékoztatták az újságírókat arról, hogyan értékeli Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt a tárgyalások eredményeit. Leonyid Zamjatyln megállapította: mindkét fél megelégedését fejezte ki afelett, hogy a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok fejlődnek. Leonyid Brezsnyev a tárgyalásokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nem lát semmilyen akadályt az NSZK-vad való szilárd gazdasági és tudományos kapcsolatod megteremtése előtt, egészen a jövő évszázadig. Jószomszédi kapcsolataink senkinefk sem árthatnak. Távol állnak az igazságtól azo>k, akik azzal vádolnak bennünket, hogy éket akarunk verni az NSZK és szövetségesei közé — tette hozzá az SZKP főtitkára. Kurt Becker, nyugatnémet szóvivő idézte Helmut Schmidt szavait, miszerint aZ 1970-ben megkötött moszkvai szerződés jó alap a két ország jószomszédi kapcsolataihoz. Schmidt meggyőződését fejezte ki. hogy a két ország együttműködése senkinek sem árt. Ellenkezőleg hozzájárul a béske megszilárdításához és jelentős szerepet kell játszania nemcsak ma és a közeljövőben, hanem a távoli jövőben is. rén, amiről a tárgyalások szólnak majd, fontosak a stabilitás és a nemzetközi biztonság megszilárdítása szempontjából, és hogy mindent meg kell tenni az erre vonatkozó megállapodás megkötéséért. A két küldöttség véleményt cserélt a fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalásokról és a csökkentéssel kapcsolatos közép-európai intézkedésekről. A felek hangsúlyozták, hogy milyen nagy jelentőségűek ezek a tárgyalások az európai biztonság és stabilitás megszilárdítása szempontjából. Megerősítették, hogy aktívan hozzá akarnak járulni a tárgyalások sikeréhez. A két fél megállapította, hogy a világ különböző részein a konfliktus- és válsághelyzetek nemcsak az adott országokat érintik, hanem kedvezőtlenül hathatnak a nemzetközi helyzetre. A jelenlegi viszonyok között különösképpen fontosnak tartják, hogy minden állam felelősséget vállaljon a béke megőrzéséért, és megfelelő tartózkodást mutasson a kölcsönös kapcsolatokban. Fontos, hogy az államok erőfeszítéseiket a meglevő feszültséggócok felszámolására és az új konfliktushelyzetek megelőzésére összpontosítsák. Ennek egyedüli megbízható és ésszerű eszköze az okvetlenül szükséges politikai rendezés. A két fél nyíltan kifejtette nézeteit az ázsiai, afrikai és latin-amerikai helyzettel kapcsolatos kérdésekről, mert az események fejlődése a világnak e részein nagy jelentőségű a nemzetközi biztonság szempontjából. Síkraszálltak amellett, hogy a világnak e részein a problémákat békés eszközökkel rendezzék. Ez az országok számára lehetővé tenné, hogy erejüket gazdasági és szociális fejlesztésükre összpontosítsák. A felek továbbra is síkra- szállnak az afganisztáni helyzet politikai rendezéséért és részletesen kifejtették eltérő álláspontjukat. A két fél hangsúlyozta az el nem kötelezettek mozgalmának mint a jelenlegi nemzetközi kapcsolatok pozitív tényezőjének a jelentőségét. A felek véleményt cseréltek a viszonylag súlyos gazdasági problémákról, amelyek előtt a fejlődő országok állnak. Fontosnak tartják, hogy mindent megtegyenek megoldásukért. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködést, beleértve az iparilag fejlett és fejlődő országok kapcsolatait is, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyösség és partnerség, valamint minden fél érdekeinek igazságos tiszteletben tartása alapján kell kiépíteni. Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt megerősítette, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság tartósan törekszik az ENSZ-nek mint a világbéke megőrzését, a biztonság megszilárdítását és az államok közötti együttműködés fejlesztését szolgáló fórumnak a további megszilárdítására. Síkraszálltak azért, hogy az ENSZ-nek ezeket a lehetőségeit teljes mértékben használják ki az ENSZ Alapokmányának céljaival és elveivel összhangban. A találkozók és megbeszélések konstruktív, nyílt munkalégkörben zajlottak le. Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt véleménye megegyezett abban, hogy ez a véleménycsere szükséges és hasznos volt. Meg vannak győződve arról, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben különösképpen nagy jelentőségűek a keleti és a nyugati államok vezető kép* viselőinek kapcsolatai. A felek támogatták a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság párbeszédének és kapcsolatainak folytatását a legfelsőbb szinten és más szinten is — a meglevő megállapodásokkal és a velük összefüggő gyakorlattal összhangban. Leonyid Brezsnyev szovjetunióbeli látogatásra hívta meg Helmut Schmidtet, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás időpontját később határozzák meg. ENSZ-határozatok a leszerelés érdekében (CSTK) — Az ENSZ politikai és biztonsági bizottsága határozatában komoly aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Izrael képes nukleáris fegyvereket gyártani, s hogy megvannak az eszközei a célba juttatására is. A határozat megállapítja, hogy az Iraki nukleáris központ elleni izraeli kalóztámadás feszültebbé tette a bonyolult közel-keleti helyzetet, és nagy veszélyt jelentett a nemzetközi békére és biztonságra nézve. Az ENSZ-határozat felszólítja az államokat, hogy szüntessék meg nukleáris együttműködésüket Izraellel, s a Biztonsági Tanácsot arra kéri: fogadjon el olyan intézkedéseket, amelyek megakadályoznák Izrael nukleáris kapacitása békét veszélyeztető kihasználásában. Ugyancsak a politikai és biztonsági bizottság hozott határozatot arról, hogy a leszerelési bizottság mielőbb dolgozzon ki nemzetközi megállapodást valamennyi vegyi fegyver fejlesztő, sének, gyártásának és felhalmozásának teljes betiltásáról, valamint a tartalékok megsemmisítéséről. Egy további határozatban a bizottság hangsúlyozza, hogy mielőbb megállapodásra kell jutni az atomfegyver^kísérletek- megtiltásával kapcsolatban. A bizottság kifejezte a meggyőződését, hogy egy ilyen szerződés hozzájárulna a lázas fegyverkezés korlátozásához és megakadályozná a nukleáris fegyverek további elterjedését. GÖRÖGORSZÁG A PARLAMENT JÓVÁHAGYTA A PAPANDREU KORMÁNY PROGRAMIÁT (ČSTK) — A görög parlament tegnapra virradó éjszaka az új kabinet programjával kapcsolatos háromnapos vita után bizalmat szavazott Andreasz Papandreu kormányának. A 300 tagú parlament 172 képviselője szavazott a kormányprogram mellett, amely egyebek között kilátásba helyezi Görögországnak a NATO katonai szervezetéből való kilépését s az ország területén levő amerikai támaszpon* tok felszámolását. Hr#ilaosz Florakisz, a Görög KP főtitkára a parlamenti vitában követelte az ország azonnali kilépését a NATO-ból és a Közös Piacból, valamint azt, hogy mielőbb szüntessék meg az or* szág területén levő amerikai katonai támaszpontokat, s tiltsák be nukleáris fegyverek elhelyezését Görögországban. Megkezdődött az új szovjet gázvezeték építése Az NSZK szállítja a nagyátmérőjű csöveket földgázért cserébe (ČSTK) — A Szovjetunióban megkezdődött a 4650 km hosszú gázvezeték építése. A nyugat- szibériai Urengojból Uzsgorodon keresztül vezet majd Nyugat- Eurőpába. A 11. szovjet ötéves terv egyik legjelentősebb építkezése új lehetőségeket nyit a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös hosszú távú gazdasági együttműködése előtt. A beruházás része lesz az a szovjet—nyugatnémet földgázszállítás! egyezmény is, amelyet néhány nappal ezelőtt írtak alá Essenben. SALVADOR ÚJABB DOLLÁRMILLIÓK A JUNTÁNAK (CSTK) — Az Egyesült Államok további 5,2 millió dollárt folyósít a salvadori juntának az űn. „pótlólagos gazdasági segély“ formájában. A diktátor- rendszernek nyújtott amerikai segítség ezzel eléri a 150 millió dollárt. Izrael fokozza fegyverszállítmányait a salvadori jobboldali csoportoknak. Tel-Aviv már korábban is szállított fegyvereket a chilei fasiszta luntának, s latin-amerikai partnerei közé tartozik Paraguay, Haiti és Honduras is. A salvadori partizánok azzal vádolják a junta katonáit, hogy halomra gyilkolják a velük együttműködni nem hajlandó parasztokat. Erről a felkelők rádióadója, a Venceremos számolt be kedden. A rádió arról is tájékoztatott, hogy a katonák a parasztokat arra kényszerítik, hogy családjuk minden egyes tagja után havonta egy dollárt fizessenek nekik. Aki erre nem hajlandó, azt a partizánokkal való együttműködéssel vádolják és lelövik. ELHÚZÓDD „KÖLTSÉGVETÉSI VÁLSÁG" (CSTK) — A washingtoni Kongresszus eleget tett Reagan elnök ultimatív jellegű követeléseinek és ideiglenes költség- vetési intézkedéseket hagyott jóvá, amelyek lehetővé teszik a kormány gazdálkodását. Az amerikai „költségvetési válság“ megoldását így december 15-lg napolták el, amikorls az ideiglenes intézkedések határideje lejár. Az Egyesült Államokban tulajdoniképpen már október 1- től tart a „költségvetési válság." A Kongresszus azóta hosz- szú vitát folytat az elnökkel arról, hogy a szövetségi kiadások mely tételeit csökkentsék, s a kormány csak Ideiglenes intézkedések alapján tevékenykedik. Az elnök kitart a szociális kiadások lényeges csökkentése és a katonai kiadások növelése mellett. A Kongresszus — mivel az amerikai alkotmány szerint a költségvetési törvényt nem léptetheti érvénybe az elnök akarata ellenére — kompromisszumos megoldást javasolt — ám Reagan hétfőn ezt is megvétózta. A TAGORSZÁGOK ENGEDTEK FRANCIA ÉS NYUGATNÉMET NYOMÁSNAK Ma kezdődik a közöspiacf csúcstalálkozó (CSTK) — Brüsszelben befejeződött a Közös Piac pénzügyminisztereinek kétnapos tanácskozása. A résztvevők engedtek az NSZK és Franciaország nyomásának és úgy határoztak, hogy figyelmen kívül hagyják az ún. Európai Parlament ajánlását az EGK jövő évi költség- vetésének 500 millió dollárral való növelésére, s további korlátozásokat hajtanak végre. Elsősorban az NSZK és Franciaország, de Nagy-Brltannla is határozottan kitartott amellett, hogy csökkenti hozzájárulását az EGK költségvetéséhez. Véleményük szerint állítólag korábban a költségvetésből rendkívül nagy összegeket fordítottak a Közös Piac kevésbé fejlett területeinek támogatására. Ezzel szemben Olaszország, Görögország és Írország a részükre nyújtott támogatások lényeges növelését követelte. Amint azt a Reuter hírügynökség megjegyzi,, a jövőben még nagyobb ellentétek várhatók a közösségen be* 101. Maidana megmentéséért (CSTK) — Venezuelai politikai és közéleti személyiségek egy csoportja az ENSZ-hez és más nemzetközi szervezetekhez fordult azzal a kéréssel, hogy járuljon hozzá Antonio Maidanának, a Paraguayi Kommunista Párt bebörtönzött főtitkárának kiszabadításához. A dokumentum hangsúlyozza hogy Maidanát és a többi bebörtönzött paraguayi hazafit halál fenyegeti.
