Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)

1981-11-26 / 280. szám, csütörtök

Gustáv Husák elvtárs beszéde

'f Folytatás at 2. oldalról)

kájának haladó céljait a szocializmusért, a szociális igaz-, ságért, a nemzetközi szabadságért és függetlenségért, a békéért és a demokráciáért vívott harcban. A folyóirat hasábjain folytatott párbeszéd lehetővé teszi azon gazdag tapasztalatok megórzését és általánosítását, amelyeket a testvérpártok, a munkásosztály és az összes dolgozó eszméiért folytatott mindennapi harcban országaik konkrét és sajátos feltételei között szereznek. Kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy ezek — a nemegyszer nagyon drágán megszerzett — tapasztalatok minden kommunista és haladó ember tulajdonává váljanak. A gyakorlatban Így érvényesül az az internacionalista magatartás, amely folyóiratunk létrehozásának vezérelve volt.

Engedjék meg, hogy kifejezzem meggyőződésemet: a következő években a folyóirat még jobban fogja szolgálni minden párt és közös ügyünk szükségleteit. Hiszek abban, hogy ehhez lelentős mértékben a mostani konferencia is hozzájárul. A jelenlegi helyzetben, amikor világszerte általánosan kiéleződött a szocializmus és az imperializmus, a béke és a háború, a haladás és a reakció erőinek, a politikai és a gazdasági függetlenség megszilárdítására s az újgyarmati és a fajüldöző uralom megőrzésére, illetve helyreállítására törekvő erőknek a harca, ez még szükségesebb, mint bármikor a múltban.

Az Egyesült Államok imperialista körei és szövetségesei kiéleződött agresszív irányvonala következtében az elmúlt években lényegesen bonyolultabbá vált a nemzetközi helyzet. Megakasztotta a feszültségenyhülés folyamatát, amely a hetvenes években az egész világ népei által megelégedéssel fogadott számos konkrét és pozitív eredményhez vezetett, és megnőtt a háború veszélye.

(Folytatás az 1. oldalról)

A folyóiratnak elő kell segítenie a marxista—leninista gondolkodás alkotó fejlődését, a mai világban fellelhető bonyolult problémák és folyamatok melletti világos, osztályszempontú állásfoglalás érvényesülését.

Bizonyára valamennyien

egyetértünk abban, hogy az emberiséget foglalkoztató legalapvetőbb kérdés a háború és a béke problémája és az, hogy milyen úton és ütemben halad előre a társadalmi fejlődés.

Folyóiratunknak segítséget kell nyújtania a testvéri kommunista és munkáspártoknak ahhoz, hogy hatékonyabban mozgósítsák a tömegeket az aktív háborúellenes akciókra. Külön figyelmet érdemel az a tény, hogy a háborúellenes mozgalom méretei a nyugateurópai országokban és magában az Amerikai Egyesült Államokban is a legnagyobbak a második világháború óta, s nagyon széles bázisa van. Különösen fontos, hogy ez a mozgalom világosan Amerika-elle- nes Irányzatú. Ezt támogatnunk kellene, fel kell használni a meglevő kapcsolatokat, és ki kell szélesíteni az együttműködést mindazon erőkkel, pártokkal és mozgalmakkal, amelyek készek bekapcsolódni a háborús veszély elhárításáért folyó harcba.

Tudatosítjuk, hogy az ennyire széles háborúellenes front a legkülönfélébb szociális csoportokat és áramlatokat, a kommunistákat, a szocialistákat és a szociáldemokratákat, a vallási, a pacifista és más szervezeteket tömöríti. A békeszerető erők mozgalmának e heterogén jellege nemegyszer különféle kompromisszumok keresését fogja megkövetelni, amelyekre a politika területén elkerülhetetlenül szükség van

Az elmélyülő általános válság hatására a tőkés országokban fokozódik az osztályharc Intenzitása. Az amerikai imperializmus más reakciós erőkkel összefogva egyidejűleg nagyméretű támadást Indított a nemzeti felszabadító mozgalmak, a haladó afrikai, ázsiai és latinamerikai országok ellen.

Mindez csak alátámasztja a haladó, nemzeti felszabadító, demokratikus és békeszerető erők egybehangolt eljárásának sürgősségét és szükségszerűségét a közös antiimperialista harcban.

A kommunisták joggal vallják, hogy mindig az első sorokban küzdöttek a békéért és a leszerelésért. Ismét megmutatkozik ez a jelenlegi időszakban, amikor e küzdelem fő tartalmát a Szovjetunió következetes békepolitikája képezi, amelyet a többi szocialista ország is támogat.

Éppen ezekben a napokban Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak. az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének a Német Szövetségi Köztársaságban tett látogatása során a Szovjetunió ismét bizonyította, hogy kész keresni és megtalálni a nyitott nemzetközi problémák kölcsönösen elfogadható és reális megoldását. Az olyan megoldást, amely az érintett országok egyenlő biztonságának garantálásán és más jogos érdekeik tiszteletben tartásán alapul. Az objektívan, józanul gondolkodó emberek így világszerte ismét tények alapján győződhetnek meg arról, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország nemcsak szavakkal fejezi ki azt az óhaját, hogy a békét akarja szilárdítani és hatékony lépéseket tenni a katonai feszültség enyhítésére, a leszerelésre és a kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködés fejlesztésére, hanem ennek járható, reális útját is megmutatja.

A világ nem szocialista részében, Nyugat-Európában és más földrészeken is a széles néptömegek egyre aktívabban

olyan fontos kérdésekben, mint a háború és a béke. Ezt az eszmei" sokrétűséget érthető módon az Egyesült Államok Is megpróbálja felhasználni arra, hogy félrevezesse és gyengítse a béikemozgalmat, hogy megváltoztassa antiimperialista jellegét. Annál fontosabb, hogy ezekben a kérdésekben mi, kommunisták eszmeileg világosan lássunk, s mindig egységesen járjunk el.

Egyúttal szükség lesz arra, hogy a Béke és Szocializmus folyóirat hatékonyabban szembeszálljon azokkal a torzított és elferdített nézetekkel és elképzelésekkel, amelyek, sajnos, a haladó erők körében is előfordulnak.

Talán a Szovjetunió zsarolt az atombombával? Nem, ez az Egyesült Államok volt. s a Szovjetunió nagy áldozatokra kényszerült, hogy ezt a zsarolást megszüntesse.

Talán az Észak-atlanti Szövetség létrejötte válasz volt a Varsói Szerződés megalakulására? Éppen ellenkezőleg. A szocialista országok az európai bé;ke megőrzését célzó védelmi szervezetüket csak azután alapították meg, amikor a NATO és más Imperialista tömörülések militarizálása akut veszéllyé vált.

És a mostani amerikai kormány háborús irányvonala valami újat jelent? Hiszen az Egyesült Államok egész háború utáni politikájában kidomborodik a militarista és az agresz- szív Irányvonal. Ezt végső soron a kommunista és munkáspártok képviselőinek minden nemzetközi tanácskozásán

megállapították. Az amerikai politika Jelenlegi kiéleződése Reagan kormányzata idején azt tükrözi vissza, hogy a hadiipari komplexum legreakció- sabb erői kerültek hatalomra. Politikájuk nemcsak a szocialista országok, hanem minden

szállnak síkra a béke védelméért. küzdenek az agresszió és háború Imperialista politikája ellen, a fegyverkezés további fokozása ellen. Ezért ott is pozitív visszhangra és támogatásra talált a szocialista közösség békeoffenzfvája. A háborús katasztrófa elhárításáért, a béke védelméért és megszilárdításáért tömeges mozgalom formájában a legkülönfélébb társadalmi rétegek, politikai és eszmei erők fognak össze. így valósul meg fokozatosan a gyakorlatban a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számos tanácskozásán kifejtett eszme, az összes haladó, demokratikus, nemzeti felszabadító és békeszerető erő ösz- szefogásának eszméje.

Az Imperializmus törekvései ma valóban reálisan veszélyeztetik a világbékét. Azonban napról napra bebizonyosodik, hogy léteznek és egyre fokozódnak azok az erők, amelyek képesek feltartóztatni és meghiúsítani az Imperializmusnak ezeket a törekvéseit. Ma is érvényes, hogy a háború nem sorsszerűén elrendeltetett; a háború elkerülhető. Tovább gyarapodnak a vllágbéke megőrzésének reális lehetőségei.

Jól tudjuk, hogy ez nem lesz könnyű, hogy ezért meg kell küzdeni. Annál nagyobb felelősség hárul a kommunistákra, akik ebben a küzdelemben nem csendes szemlélők, és nem Is lehetnek azok. Élen kell járniuk a tömegek erőfeszítéseiben és harcában, le kell leplezniük az imperialista törekvéseket, propagandájuk hamis voltát, meg kell mutatniuk az embereknek az igazságot, és mozgósítani kell őket a további harcra.

Végezetül ki akarom fejezni szilárd meggyőződésemet, hogy konferenciájuk további jelentős ösztönzést ad a testvérpártok aktivitása és befolyása növekedésének a békéért és a társadalmi haladásért folytatott nagy és nemes küzdelemben. Sok sikert kívánok tanácskozásukhoz.

haladó, demokratikus és nemzeti felszabadító erő, a világ népeinek létérdekei ellen Irányul. A nemzetközi reakció legsötétebb erőivel fognak ösz- sze: Pinochet fasisztáival, a

dél-afrikai fajüldözőkkel, az izraeli agresszorral, Salvador és Dél-Korea diktatórikus rendszereivel. Az Egyesült Államok már régen szolgálatába állította a terrorizmust, de képmutató módon szüntelenül az emberi jogokra hivatkozik.

Hogyan lehet az Egyesült Államok e politikájával egy szintre helyezni a Szovjetunió politikáját, amely ország egész léte folyamán következetesen lenini békepolitikát követ, egyik békekezdeményezés után a másiikat teszi, kész tárgyalni minden kostruktív javaslatról, bárhonnan is jöjjön.

A csehszlovákiai kommunisták nézete szerint a jelenlegi időszakban növekszik pártjaink felelőssége a Szovjetunió következetes békeszerető külpolitikájának aktív támogatásáért azért, hogy az igazsághoz hűen rámutassunk a Szovjetunió nemzetközi helyzetére és szerepére, hogy leleplezzük az ún. szovjet katonai fenyegetéssel kapcsolatban Indított kampányok hazug voltát. Ennek lebecsülése vagy semleges maga* tartás látszatának a keltése valójában utat nyit a burzsoá propaganda előtt, lehetővé teszi az Imperialista beavatkozást, gyakran a közvetlen nyomást és zsarolást.

Mi Csehszlovákiában teljes mértékben osztjuk az európai népeknek azon kalandortervek miatti komoly aggodalmát és jogos félelmét, hogy ezt a földrészt az ún. korlátozott atomháború színterévé változtatják. Az enyhülési politika minden európai ország számára sok jót hozott, s kedvezően hatott a helyzetre a világ más részein is. Örömmel fogadjuk az e politika megőrzésére, a nemzetközi légkör egészségesebbé tételére és a béke szilárdítására tett kezdeményező javaslatokat, amelyeket NSZK-beli látogatása során a napokban Leonyid Brezsnyev terjesztett elő.

Pártunk XVI. kongresszusa az előző Időszakban elért eredményekből kiindulva tovább konkretizálta a fejlett szocialista társadalom építésének hosszú távú Irányvonalát. A legfontosabb cél a szocializmus alapvető értékeinek elmélyítése és erősítése, a szocialista viszonyok szilárdítása, az új szocialista ember formálása és sokoldalú fejlődésének biztosítása. Rendkívül behatóan foglalkozott a kongresszus a szociális és gazdasági kérdésekkel, a lakosság életszínvonalának megtartásával és további emelésével, a szocialista demokrácia elmélyítésével és ki- szélesítésével.

Gyakran halljuk azt a nézetet — és nemcsak osztályellenségeinktől —, hogy nem sikerül minden feladatot valóra váltani. Igen, ez Igaz, Tudunk róluk, s erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten meg is oldjuk a problémákat. Ám nem várjuk, hogy a burzsoá propaganda dicsérjen bennünket. Igyekszik mindent eltorzítani, a legsötétebb színben lefesteni, csak hogy ártson a szocializmus tekintélyének.

Ha jó a piaci ellátás, akkor azt kiabálja, hogy „gulyásszocializmust“ vezetünk be. Ha bizonyos zavarok jelentkeznek •— például az ellátásban, —, a szocializmus csődjéről beszélnek. Nyugaton áruval teli kirakatokat lehet nézegetni, de igyekeznek elhallgatni a tömeges munkanélküliséget, a rohamosan növekvő inflációt, a lét- biztonság hiányát.

A Nyugaton azt hányják a szemünkre, hogy nálunk kevés a demokrácia. Mi azonban kommunistaként, Lenin tanításából kiindulva feltesszük a kérdést: milyen demokráciáról, kinek a demokráciájáról van szó? Sohasem állítottuk, hogy a szocialista demokrácia fejlesztésében már elértük a csúcsot. Ezt szüntelen folyamatként értelmezzük. „A demokrácia értelmét és tartalmát — hangsúlyozta a CSKP XVI. kongresszusa — abban látjuk, hogy népünk egyre nagyobb mértékben vesz részt az ország irányításában, az állami és a társadalmi ügyek intézésében, az üzemek, a községek, a városok ügyeiről szóló mindennapi döntések meghozatalában. Ezt a valódi demokráciát, a dolgozó tömegek demokráciáját mélyíteni és védelmezni fogjuk.“

Szemünkre hányják, hogy nálunk nincs szabadság, mert nem engedjük felforgatni a szocializmust, mert ragaszkodunk törvényeink tiszteletben tartásához és felelősségre vonjuk azokat, akik a külföld szolgálatában és idegen pénzért ártanak népünk művének. Nálunk az emberek milliói becsületes munkájukkal és közéleti ténykedésükkel bizonyítják, hogy támogatják Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikáját. Ezt azonban a burzsoá politika nem akarja látni. Nekik elegendő, ha csak egy erkölcstelen egyén vagy csoportocska rágalmazza rendszerünket, s ezt máris a tömeges ellenzék megnyilvánulásaként tüntetik fel.

Egy-egy szocialista ország életében néha súlyos problémák is felvetődnek. Pártunk tapasztalataiból joggal vonjuk , le azt a következtetést, hogy minden válság — bármely szocialista országban is keletkezzen az — mélyen érinti az egész szocialista közösséget, sőt az egész kommunista és munkás- mozgalmat. Ezért érthető, hogy a Lengyel Népköztársaság sorsa nemcsak bennünket, hanem az egész világ haladó erőit aggasztja. A távoli Kubát vagy Vietnamot ugyanúgy, mint Lengyelország szomszédait.

Az ellenforrodalmi erők támadásainak céltáblája nemcsak a lengyelországi szocializmus, hanem maga a szocializmus, forradalmi mozgalmunk, tudományos világnézetünk, marxista—leninista ideológiánk.

Nem feladatom, hogy elemezzem a lengyel válság okait és a Lengyel Egyesült Munkáspárt

volt vezetőségének hibáit. Erre elsősorban a lengyel elvtársak hivatottak. Egyes kérdéseket azonban nem lehet megkerülni. Nyugaton például azt állítják, hogy a lengyelországi

események a reális szocializmus csődjét és kilátástalanságát Jelentik. A gondolat ebben az

esetben is a kívánság szülöttje. Éppen a lengyel események bizonyítják, hogy nem a szocializmus sikertelenségéről van

szó, hanem a szocialista társadalom építésének általános érvényű marxista-leninista elvei durva megsértése alapján kiagyalt szociallzmusmodellek kudarcáról.

A burzsoá propaganda a* égig magasztalja a demokrácia és a szabadság fejlődését Lengyelországban. Elegendő feltenni az egyszerű kérdést: mit hozott az elmúlt tizenöt hónap a lengyel népnek? A politikai szerkezet, a gazdasági élet, a közellátás felforgatását, az ellenforradalom előretörését, a szocializmus összes vívmányá- nyak veszélyeztetését.

Nyugaton néha azt állítják, hogy a CSKP a lengyelországi válsággal kapcsolatban kemény álláspontot képvisel, mert állítólag fél a Csehszlovákiára gyakorolt hatásától. Nyíltan hangsúlyozni akarom, hogy, nálunk az embereket joggal aggasztja az ellenforradalmi erők előretörése Lengyelországban. Egyúttal azonban a szomszédos Lengyelország helyzetéből kiindulva Ismét megbizonyosodnak pártunk irányvonalának helyességéről, amely irányvonal a párt és a nép egységének megszilárdításán, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szövetség és sokoldalú együttműködés elmélyí- tésén és kiszélesítésén alapul, Tudasítják, hogy nem szabad engedni a szocializmus ellenségeinek, hanem le kell őket győzni.

A Béke és Szocializmus folyóirat olyan fórum és közvetítőeszköz, amely elősegíti a testvéri kommunista és munkáspártok együttműködését, pótolhatatlan szerepet tölt be az imperializmus ellen, a népek biztonságáért, a békéért és a társadalmi haladásért folytatott nemzetközi küzdelemben. Földrajzilag megnőtt a folyóirat terjesztési területe, és az általa közölt anyagok tematikai köre is bővült. A folyóiratcikkeket közöl, áttekintést nyújt a jelenkor legsúlyosabb problémáit érintő vitákról, tájékoztat az egyes pártoknak és a mozgalom egészének életéről. Ez a marxista teoretikusoknak, politikusoknak és a kiadó dolgozóinak elmélyülő alkotó együttműködését bizonyítja.

Fokozatosan sikerül megvalósítani azokat a bíráló észrevételeket és javaslatokat, amelyek 1980 februárjában hangzottak el a folyóirat szerkesztőségi szerveinek címére. Természetesen mindennel nem lehetünk elégedettek. Egyes cikkek és anyagok minősége nem mindig éri el a kívánt színvonalat, a legfontosabb azonban az, hogy a folyóirat szerkesztőségi szervei tudnak ezekről a fogyatékosságokról, amint ezt a jelentés is bizonyítja, amelyet a szerkesztőségi kollégium és a szerkesztő bizottság terjesztett tanácskozásunk elé. Nézetünk szerint folyóiratunk további javításának helyes útját tűzi ki. Ebben az összefüggésben szükségesnek tartjuk hangsúlyozni,, hogy a folyóirat fő feladata a forradalmi anti- imperiallsta és nemzeti felszabadító mozgalmak, a szocialista társadalom építése, a marxista—leninista pártok forradalmi alkotó munkája s az opportunizmus és a revizionizmus elleni harca új tapasztalatainak általánosítása.

Csehszlovákia Kommunista Pártja a folyóirat tevékenységének következő időszakában támogatni fogja mindazt, ami a kommunisták és a nemzeti demokratikus erők harca során szerzett tapasztalatok gazdag és termékeny cseréjét szolgálja, amely hozzájárul ahhoz, hogy a nemzetközi közvélemény tájékozottabb legyen pártjaink, a szocialista országok életéről, internacionalista együttműködéséről, a nemzetközi forradalmi folyamat jelenlegi szakaszának marxista— leninista értékeléséről.

Vasil Bil’ak elvtárs beszéde