Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)

1981-11-20 / 275. szám, péntek

i sérti m az ia lakáspolitikát? TISZTELNI KELL A TÖRVÉNYT © SZIGORÚBB ELLENŐRZÉST ® HATÁROZOTTABBAN A MEGVESZTEGETÉSEK ELLEN A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság és a járási nemzeti bizottságok népi ellenőrző bizottságai a közelmúltban felmérték hogyan tartják meg a kerületben a lakástörvényt. A fel­mérés eredményét röviden így összegezhetjük: egyes nemzeti bizottságokon még mindig elő­fordulnak azok a fogyatékosságok, amelyeket a legutóbbi, 1976-ban megtartott hasonló ellen­őrzés során tártak fel. A törvényt elsősorban azzal sértik meg a nemzett bizottságok dolgozói és funkcionáriu­sai, hogy nem vezetik szabályosan a lakás- igénylők nyilvántartását és helytelenül határoz­zák meg a lakáskiutalások sorrendjét. A lakás­cseréket is a csere jogosságának alapos felmé­rése nélkül valósítják meg és hagyják jóvá. Nem oldották meg következetesen a túlmére­tezett lakások problémáját sem. Megkésve ad­ják át a lakásokat az igénylőknek és ezáltal az illetékes szervek bevételéből hiányzik né­hány havi lakbér. TÖBB A LAKÁS IGÉNYLŐ MINT A LAKÁS A kelet-szlovákiai kerület el­lenőrzött 12 járásában több mint 12 340 lakásigénylőt tar­tanak nyilván. A legtöbbet Kassán (Košice), de Prešovban is 1288-an, Bardejovban 850-en, Michalovcén 665-en s Poprá- don több mint 600-an kérnek lakást. A prešovi járásban pél­dául 1979-ben a nemzeti bi­zottságok rendelkezésére bocsá­tott 331 lakás közül 267-et a szanált lakások pótlására használták fel és csak 14-et kaptak a lakásigénylők. 1980- ban a 259 lakásból 186-tal pó­tolták a lebontott lakásokat és 32-őt kapott a többi igénylő. A lakásigénylők aránylag nagy számát az okozza, hogy a városi és a városkerületi nemzeti bizottságok nem ellen­őrzik minden esetben, vajon nem változtak-e meg a lakás­igénylők életfeltételei. így pél­dául Kassán az I. városkerü­leti nemzeti bizottság a lakás- igénylők között olyanokat is nyilvántartott, akikről most megállapították, hogy elköltöz­tek, illetve meghaltak. Rozsnyón (Rožňava] a vélet­lenszerűen kiválasztott 84 la­káskérvény felülvizsgálásakor megállapították, hogy az igény­lők közül 49-en már 1979-ben lakást kaptak, 22-en még nem laknak és 13 esetben más mó­don oldották meg lakásproblé­májukat. A Humennéi Városi Nemzeti Bizottság nem kíséri figyelemmel ezt a területet, annak ellenére, hogy 1969-ben benyújtott l ak á sk ér vé n y e ik is vannak. A Starý Smokovec-i Városi Nemzeti Bizottságon utoljára 1977-ben ellenőrizték az igényléseket és csak idén végzik el a következő ellenőr­zést. KÖVETKEZETLENSÉG, LELKIISMERETLENSÉG A lakásgazdálkodásról *szóló törvény értelmében a nemzeti b iz o tí ság ok n ak k öté lesség e nyilvántartást vezetni az újon­nan felépített, illetve létesített és a megüresedett lakásokról. A nyilvántartásban fel kell tüntetniük minden lakáskiuta­lást, a pontos dátummal és a kiutalás megindokolásával. A nemzeti bizottságok nyilvántar­tása azonban sok esetben nem tartalmazza a szükséges adato­kat. így például Michalovcén nem tartják nyilván az újon­nan létesített lakásokat. Svid- níkben az újonnan felépített és üres lakásokat. A kassai I. és II. városkerületben csak a megüresedett lakásokat írják össze. A lakástörvény a háztu­lajdonosok kötelességévé teszi, hogy nyolc napon belül jelent­sék az illetékes nemzeti bi­zottságnak bármelyik lakás meg üresedését. Egyes lakásgaz­dálkodási vállalatok nem telje­sítik ezt a kötelességüket, s emiatt az üres lakásokat csak megkésve utalják ki. A lakásigénylők listájára azokat az állampolgárokat kell felvenni, akiknek az adott vá­rosban nincs saját lakásuk, il­letve egészségügyi szempont­ból alkalmatlan lakásban lak­nak. A gyakorlatban azonban, ha vezetnek is ilyen listákat, ezek nem tartalmazzák minden esetben a szükséges adatokat. Kassa I. városkerületében pél­dául nem tüntették fel mikor vették fel az illetőt a lakás­igénylők közé és megfeledkez­tek a családtagok bevételéről, a család összetételéről is. Sta­rý Smokovecben sem vezetik rendszeresen a listát. Előfor­dul," hogy több igénylő azonos sorszámot kap. Hét kérvényt nem ts iktatták. Hasonló volt a helyzet Poprádon, Sobranec- bem, Stropkovban és másutt Is. MirhfllovcÄn 12 olvan lakás­igénylőt is nyilvántartottak, aki nem dolgozott és nem is lakott a városban. A nemzeti bizottságoknak fél évre kidolgozott terv sze­rint kellene a lakásokat kiutal­nia. A nemzeti bizottságok dolgozói azonban ezen a téren sem teljesítik mindig törvé­nyes kötelességeiket. így pél­dául Starý Smokovecben a vá­rosi nemzeti bizottság tanácsa nem hagyta jóvá 1980 második félévének lakáskiutalási tervét. Poprádon több féléves tervet nem írtak alá és a jóváhagyott sorrendet a lakásbizottság több esetben módosította, habár er­re nem jogosult. KI JOGOSULT LAKÁSRA? A nemzeti bizottságok azál­tal is megsértik a törvényt, hogy a kiutalásoknál nem ve­szik mindig figyelembe a jo­gosultság elvét. Ezen elv sze­rint lakást elsősorban azoknak kell kiutalni, akik alacsony be­vétellel rendelkeznek, több gyerekük van, nincs lakásuk, illetve egészségügyi szempont­ból kifogásolható lakásban laknak. Kassa III. városkerü­letében az 1980 első félévére kidolgozott lakáskiutalási terv­ben szerepelt például a lubo- tíni Mária Pavlíková. A kérvé­nyét 1979. december 6-án adta be. Gyermektelen családról van szó, havi bevételük 4200 ko­rona. Ugyancsak a listán sze­repelt, a Szovjet hadsereg ut­cán lakó Alžbeta Timková, aki ugyancsak 1979. decemberében adta be kérvényét. Ebben az esetben is kéttagú családról van szó, havi bevételük 3800 korona. A listán szerepel dr. Tatjana Kofedová, aki a Kelet­szlovákiai Vasmű munkásszál­lásán lakik, nincs családja, és bevétele 3200 korona. Hasonló példákat sorolhatnánk fel a kassai I. városkerületből, Starý Sinokovecből, Poprádról és máshonnan is. Egyes nemzeti bizottságokon megállapították, hogy a lakás- kiutalási sorrend meghatározá­sakor előnyben részesítettek olyan igénylőket is, akik csak nagyon rövid idővel azelőtt ad­ták be kérvényüket, sőt olya­nokat is, akik nem is adtak be kérvényt, s aránylag magas a havi bevételük. Ugyanakkor az igénylők között vannak olyanok, akik már sokkal hosszabb ideje várakoznak és jelenleg egészségre ártalmas körülmények között laknak. MEG KELL BÜNTETNI AZ ÖNKÉNYESSÉGET Az illetékes szervek sem el­lenőrzik rendszeresen a jóvá­hagyott sorrend megtartását. Ezért aztán előfordul, például Michalovcén, hogy a sorren­den kívül is kiutaltak lakáso­kat. Két esetben olyan személy kapott lakást, aki nem szere­pelt a lakáskiutalási listán, sőt nem is teljesítette a felté­teleket, hogy felvegyék erre. így például Starý Smokovec­ben 1980. január 15-én kétszo­bás lakást kapott az egyedül élő dr. Mária Erdziaková, aki kérvényét 1980. január 10-én adta be. Hasonló esetek for­dultak elő Poprádon, Kassán, Michalovcén, S o b r a n ec ben, Stropkovban is. A lakásgazdálkodási vállala­toknak a törvény értelmében külön kimutatást kell vezet­niük saját dolgozóik lakás- igényléséről. A michalovcei Vi- horlatnál a nyilvántartás na­gyon hiányos, a michalovcei Prefáná'l pedig nem is készíte­nek ilyet. Csupán azt tudják kimutatni, hogy kinek utaltak ki lakást. A Stará Lubochňa-i Csavargyárban három olyan dolgozó kapott üzemi lakást, akinek már szövetkezeti laká­sa is volt. Az ilyen önkényességet szi­gorúan meg kell büntetni, mi­vel a törvény nálunk minden­kire egyformán vonatkozik és megsértése az egész társadal­mat károsítja. AKI IRÁNYÍT, ANNAK ELLENŐRIZNIE IS KELL Az üzemekben és a nemzeti bizottságokon a felsoroltnál sokkal több fogyatékosságot állapítottak meg. Hasonló ta­pasztalatokra tettek szert a ke­rületi és járási ügyészségek is. A kerületi nemzeti bizottság ta­nácsa leszögezte, hogy min­denkit meg kell büntetni, akit felelősség terhel a hibákért. Tehát azokat, akik a vállala­toknál és a nemzeti bizottsá­gokon a lakásokkal gazdálkod­nak, azokat, akik összeállítják a lakáskiutalások sorrendjét. Néhány személy ellen már el­Annak érdekében, hogy az ilyen és hasonló hibák ne for­duljanak ismét elő, meg kell követelni mindenkitől, aki irá­nyít, hogy egyúttal ellenőrizzen is. Enélkül nem teljesíthetjük feladatainkat és nem nevelhet­jük az embereket. A Prešovi Városi Nemzeti Bizottságon az írásban említett egyetlen egy fogyatékosság sem fordult elő. Az ellenőrző szervek megálla­pították, hogy ott, ahol rend van, a nemzeti bizottság taná­csa, bizottságai és vezetői is rendszeresen ellenőrzik a mun­kát, ott nem fordulnak elő hi­bák. EUGEN MÝTNIK Kommentáljuk Terítéken — ezrek ebédje Azokat az adatokat vévé alapul, amelyek a dolgozók munkahelyi étkeztetésének fejlődését hivatottak fehéren feketén igazolni, jogosan mondhatjuk, jelentős lépést tet­tünk előre e téren az elmúlt ötéves tervidőszakban. Az üzemi étkezdékben kosztolók részaránya, az üzemi kony­hákon készülő főételek adagjainak száma egyaránt nőtt: az előbbi 25,2 százalékról (447 000) 36 százalékra (678 000), az utóbbi 65 millió adagról 92 millió adagra. E figyelemre méltó eredmények ellenére, az illetékes szervek — az SZSZK Kereskedelmi Minisztériuma és az Üzemétkeztetési Igazgatóság — felmérése felfedte e szociális és gazdasá­gi szempontból egyaránt fontos terület fehérfoltjait. Ezek egyik legjelentősebbike, az üzemi konyhák kapacitásának elégtelen kihasználása. A számos példa közül említsük a füleki (Fiľakovo) Mier Bútorgyárat. Dolgozóinak 23,4 szá­zaléka veszi igénybe a vállalati étkeztetést, s üzemi kony­hájának termelőképessége csak 45,6 százalékra kihasznált. A felmérés tapasztalatait összegezve az említett szervek megállapították: az üzemi konyhák termelőképességének jobb kihasználásával, megfontoltabb, ésszerűbb munkaszer­vezéssel, jelentősebb építési beruházásuk nélkül a dolgozók 51 százaléka számára teremthetők meg az üzemi étkeztetés feltételei. A megállapításból feladat lett, melyet a 7. öt­éves tervidőszak folyamán kell kiviteleznünk. Nézzük meg közelebbről e feladat teljesítésére adott kö­rülményeket. Az üzemi konyhák termelőképességének ész­szerűbb kihasználásáról már szóltunk. Ezzel kapcsolatban viszont nem hallgathatjuk el azt sem, hogy ehhez elenged­hetetlen a konyhák felszereltségének tökéletesítése. Nem a legkorszerűbb gépi berendezésekre gondolunk elsősorban — tudjuk, ezek beszerzése valutakérdés. Sok helyütt azon­ban a legalapvetőbb konyhai felszerelések beszerzése okoz nem kis gondot: a katlanok, tűzhelyek, edények, evőeszkö­zök, étkészletek gyártói, szállítói, távolról sem kezelik ugyanis e társadalmi jelentőségű igények kielégítését fon­tosságához mérten. Ezt pedig nem lehet magyarázni, ha­nem mielőbb orvoslást kell rá találni. A Központi Bizottság legutóbbi ülése mélyrehatóan ele­mezte a lakosság ellátásának kérdéseit. Az ellátás helyze­tének alakulását természetesen az üzemi ékeztetás fejlesz­tésében is figyelembe kell venni. Az ésszerű táplálkozás el­veinek következetesebb megtartásával, a nem csupán meg­szokott nyersanyagok, hanem az üzemi étkeztetésben ed­dig kevésbé értékesítettek felhasználásával készülő ételek „meghonosításával“ ez szintén megoldható. Alihoz, hogy 1985 végéig valóban a dolgozók 51 százalé­ka éljen a munkahelyi étkeztetés lehetőségével, a hatáso­sabb népszerűsítés is szükséges. Mi erre a legmeggyőzőbb eszköz? A változatos kínálat, az ízletes ételek, s elfogyasz­tásukhoz a kulturált környezet megteremtése. Mert ha ezek a tényezők hiányoznak, akkor az étkezők számának gyarapítása csak csodával érhető el. Csodákra pedig nem várhatunk, azt viszont elvárhatjuk, hogy az üzemi étkezdék ellenőrzésére illetékesek — a vállalatok gazdasági vezetői, a közegészségügyi szolgálat szakemberei, a népi ellenő­rök, a szakszervezetek étkeztetési bizottságai — állandó figyelemmel kísérjék, szigorúbb szemmel bírálják az étkez­tetés színvonalát. FLÓRIAN MÄRTA ORVOSI TANÁCSADÓ A székrekedés Hogy a székrekedés fogalma mikor és milyen körülmények között alkalmazható valakire, szigorúan meghatározni nem lehet. Míg rendszerint a napi egyszeri székelést tekintjük a normális bélműködésnek, egye­seknél 2—3 naponként egy­szer következik be anélkül, hogy ez a legkisebb panaszok­ra okot szolgáltatna. A székre­kedés okai közt szerepel a nem kielégítő táp- vagy folyadék­felvétel, a kedélyállapot, idült gyomor- és bálhurut, de talál­kozunk vele az idegbajoknál, elhízásnál, májbetegségeknél stb. A bántalmak lényege a be­lek perisztaltikus mozgásának renyhesége, amihez a hasiz­mok renyhesége is társul. A székrekedéssel járó kellemet­len tünetek közül kiváltképpen a fejfájást, a szédülést, és a h a s f el p u f f a d á s t em .l í the t j ü k. A perisztaltika a béltartalom továbbítására szolgál. Ezt a bélfal feszülése váltja ki, a fe­szítő inger helyén a bélizmok összehúzódnak. Minden anyag, ami a nyálkahártyát izgatja és gyulladását okozza, fokozza a perisztaltikát és hasmenést vált ki. • Normálisan a vékony­bélben 3,5 óra alatt halad vé­gig a táplálék, ez alatt fel is dolgozódik. A besűrűsödött béltartalom szakaszonként jut a vastagbélbe. Itt pépes állo­mányúvá válik, majd a vég- bélbe jut, melynek telítődése váltja ki a székelési ingert. A megszokás fejleszti ki azokat a feltételes reflexeket, amelyek óramű pontossággal megindít­ják ezeket a folyamatokat. Ezért az életmód és a környe­zet megváltozása gyokran okoz heveny székrekedést, s ha ezen ismételten hashajtóval segí­tünk, akkor megzavarjuk és elrontjuk ezeket a reflexeket. Ezzel pedig a kis átmeneti kel­lemetlenségből tartós baj, idült székrekedés sz á r ma z hat i k. A kezelés mindenekelőtt a betegség létrejöttét okozó és előmozdító tényezők elhárí­tására és gyógyítására irányul. Ide tartoznak a gyomor és hát­bántalmak, a máj betegségei­nek a kezelése, az elhízás or­voslása, az ülő életmód meg­szüntetése, a tápfelvétel meg­változtatása stb. Sok betegnél a székrekedés úgy fejlődik ki, hogy székletüket visszatart­ják. A betegeknek meg kell Szokniuk a rendes székürülést azáltal, hogy naponta ugyan­azon időben végezzék szüksé­güket. Emellett a széklet szabályo­zása is nagyon fontos. Olyan eledelek fogyasztása tanácsos, amelyek a székelést előmozdít­ják, ilýen a gyümölcs, különö­sen a szőlő, a szilvabefőtt, és gondoskodunk a bő folyadék- felvételről ís. Az étrendben fi­gyelni kell az olyan élelmek gyakori bevitelére, amelyek sok A salakdús diéta ingerli a leg­inkább a bélmozgást. Ezek a g inkább a bélmozgást. Ezek a hüvelyesek, kelfélék, saláták, a korpatartaimú kenyér, vala­mint a magvas és a héjas gyü­mölcsök. A dugulás oka lehet a bél, különösen a vastagbél hiányos telítődése, vagy a bél atóniája, amikoris az annyira kitágul, hogy a tartalom nem feszíti. Ok lehet a gyomor kiürülésé­nek késése, a vékony- és a vastagbél görcse, a székelési inger csökkenése stb. A szék­rekedés fellépésében még a B- vitamin csoport és az ásványi anyagok, főleg a mész és ká­lium hiánya is szerepet tölt be. A pajzsmirigyelégtelenség is előidézheti, főleg a nőknél. A B-vitaminokat legjobb élesztő­vel pótolni. A székrekedés leküzdése né­ha egyszerű háziszerekkel is sikerül. Általában javasolható egy pohár hideg víz, egy csé­sze feketekávé elfogyasztása reggel éhgyomorra, vagy reg­geli hosszabb séta, napközben könnyű húsfélék, főzelékek, es­te friss gyümölcs fogyasztása. Nagyon jót tesz a sport és a gyógytorna. Az ülő életmódhoz szokott, vagy foglalkozásuk ál­tal ehhez kötött személyek te­gyenek nagyobb gyalogsétát. Az emésztőcsatorna idült be­tegségei esetében gyakran hasz­náljuk a bélműködés állandó szabályozására a sós hashajtó­kat, rendszeres ivókúra alak­jában. Mint enyhe hashajtó gyermekeknek és terheseknek is adható a ricinus olaj. Ha a székrekedés oka a neu­rózis, gyógyítása a pszichote­rápia része. A beteggel meg kell beszélni a feszültség okát, a konfliktusok elhárítását, a pihenés szükségességét. Szoptatott csecsemő székre­kedésének oka lehet, hogy ke­vés az anyatej vagy túl zsíros. Az első esetben gondoskodunk a táplálék megfelelő mennyi­ségéről. Az alkati székrekedés­nél, ha a csecsemő közérzeté­nek minden zavara nélkül 2—3 naponként ürít pépes székletet, teendő nincs. Ha azonban el­maradása nyugtalanná, étvágy­talanná teszi a csecsemőt, a délelőtti szopás előtt 1 órával gyümölcslevet ‘ vagy cukorral édesített kamillateát adunk. Ha ezzel sem boldogulunk, for- d u 1 j un k gyér m ek orvoshoz. Mesterségesen táplált cse­csemő székszorulását is első­sorban a tej okozhatja. Ha a táplálékának összetétele meg­felelő, gondoljunk elsősorban arra, hogy a tehéntej zsírtar­talma nagyobb a kelleténél, tejpor esetében aránytalan a hígítás. Gyermekeknél a székrekedés általában a hibás étrend kö­vetkezménye. A gyermek túl sok állati fehérjét, és zsírt (vajat) kap. Salakdús, vegyes étrend rendszerint segít. Ma­kacs esetekben reggeli előtt gyümölcslevet, nyers gyümöl­csöt, befőttet, lekvárt, mézet adunk a gyermeknek, erre vi­zet iszik és csak 15—20 perc után kapja reggelijét. A has­hajtókat lehetőleg kerüljük, makacs székrekedés esetében forduljunk orvoshoz. DR. MILADA KARASOVÄ, CSc. 1981. XI. 20.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom