Új Szó, 1981. november (34. évfolyam, 259-283. szám)

1981-11-20 / 275. szám, péntek

események margójára

LENGYELORSZÁG

FELHÍVÁS A TÁRSADALMI NYUGALOMRA ÉS A SZTRÁJKOK BESZÜNTETÉSÉRE

A ,,Szolidaritás“ a hírközlő szerveket vádolja

A lakásválság Dániában is — több más nyugat-európai országhoz hasonlóan — veszélyes méreteket ölt. Koppenhágában az elmúlt napokban — más lehetőség híján — fiatal családok beköltöztek agy gyár elhagyatott épületébe. A hatóságok a vend- őrséget a helyszínre vezényelték, s a fiatalokat erőszakkal kilakoltatták (ČSTK-felvétel)

BÉKEPROGRAM - AMERIKAI MÓDRA

Ronald Reagan beszéd© a sajtóklubban

Dmitrij Usztyinov napiparancsa

(CSTK) — A Szovjetunióban tegnap emlékezteik meg a rakétaegységek és a tüzérség napjáról. Ebből az alkalomból Dmitrij Usztyinov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere napiparancsot adott ki, amelyben hangsúlyozza a szovjet hadsereg ezen alomul a. falnak nagy jelentőségét a Szovjetunió védelme és biztonsága szempontjából.

A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben a szovjet (katonáik hűen teljesítik hazafias és internacionalista kötelességüket, és megbízhatóan védelmezik a szocializmus történelmi vívmányait, hangsúlyozza a napiparancs.

Az ünnep alkalmából Usztyinov marsall napiparancsára Moszkvában és a Szovjetunió Szövetségi köztársaságai! fővárosában ünnepi tűzijátékot rendeztek.

A Sri Lanka i KP határozata

(ČSTK) — A Sri Lanka i kommunistáik készek közösen harcolni az ország demokratikus és haladó erőivel a kínai vezetés ellen. Peking a SzovjeLunió, a világbéke, a nemzeti felszabadító mozgalmak és a szocializmus ellen irányuló reakciós front létrehozására törekszik. Ezt szögezi le a Sri Lanka-i Kommunista Párt KB plenáris ülésén elfogadott határozat, melyet az Indiai Kommunista Párt lapja, a Dzsan Jug közölt.

kozásával összefüggésben a szövetség czestochowai ko- szalini, krosnói és más vajdaságbeli szervezete röplap- és plakátkaimpányt indított, amelynek keretében a központi napilapokat és hetilapokat, a rádiót és a televíziót rágalmaz záik. A „Szolidaritás“ szerint ' „televízió hazudik“, és a hadsereg lapja, a Zolnierz Wolnosci — amely a „Szolidaritás“ szélsőségeseit élesen szokta bírálni — „megmérgezi a légkört“. Nem vitás, hogy ez az újabb akció a kormányt kívánja „meggyőzni“ arról, hogy tegye teljesen szabaddá az utat a „Szolidaritás“ előtt a tájékoztató eszközökhöz.

Lengyelország különböző részeiben tovább bojkottálják a posta hírlapszolgálatának dolgozói a lapárusítást. A „Szolidaritás“ szerdán a krakkói és a poznani vajdaságra is kitér- jesztette ezt az akciót. Az ún. Független Diákszövetség és a „Szolidaritás“ szervezésében a főiskolák diákjai úgyszintén folytatják sztrájkjukat. A diákok így- akarják kikényszeríteni az új főiskolai törvény mielőbbi jóváhagyását, s ilyen formában támogatják a radomi műszaki főiskolán a rektor leváltását követelő sztrájkoló kollegáikat.

Antoni Rajkiewicz munkaügyi miniszter szerdán tájékoztatta a szejm illetékes bizottságát arról, hogy a sztrájkok következtében az idén 10,5 millió munkaóra veszett kárba.

BANGLADES

Abdusz Sattar győzött

(CSTK) — A Bangladesben vasárnap tartott elnökválasztás hivatalos végeredményei szerint Abdusz Sattar korábbi al- elnök, a Bangladesi Nemzeti Párt jelöltje 14,2 millió szavazatot, vagyis a leadott voksok

65,8 százalékát szerezte meg.

Kamal Husszein, a Népi Liga jelöltje 5,7 millió szavazatot (26,3 százalék) kapott.

A választásokon 21,6 millió szavazó vett részt.

(CSTK) — Az Egyesült Államok erősíti a Karib-tenger térségében és a Guantánamo katonai támaszponton állomásozó haditengerészeti egységeit. Az elmúlt napokban fokozta kémrepüléseit Kuba fölött. A Christian Science Monitor című amerikai lap szerdai számában a Kuba-ellenes kampánnyal foglalkozva egyebek közt emlékeztet arra, hogy amerikai katonai vezetők nemrég megbeszélést folytattak latin(ČSTK) — Runald Reagan

amerikai elnök szerdán az országos sajtóklubban hivatali idejének első, kifejezetten külpolitikai tárgyú beszédében négypontos „amerikai békeprogramot“ terjesztett elő, de mint azt az amerikai sajtó is elismeri, a legfontosabb amerikai fegyverkolátozási javaslat elfogad hat atal an a Szovjetunió számára, mivel egyoldalú előnyökhöz kívánja juttatni az Egyesült Államokat. Reagan ugyanis azt javasolta: a Szovjetunió egyoldelúan szerelje le összes SS—20-as, SS—4-es és SS—5-ös NATO-kódjelű rakétáit annak fejében, hogy az USA lemond a Pershing—2 és a robotrepülőgépek Európába telepítéséről.

Reagan második javaslata a S ALT-1 árgyaláso k m ié 1 őbbi

megkezdésére vonatkozik, de teljesen általánosságban mozog. Az „igazi korlátozás“ és „lényeges csökkentés“ kifejezésekből azonban kitűnik, hogy Washington továbbra sem veszi figyelembe a már aláírt SALT—II. szerződést, s a maga számára előnyösebb új tárgyalásokat kíván kezdeni.. Ezek részleteit Reagan szerint Haig külügyminiszter vitatja majd meg Gromtkóval januári tárgyalásain.

Reagan harmadik és negyedik javaslata olyan kérdésekamerikai partnereikkel arról1, hogy meggyőzzék őket a Kuba elleni közös akciók szükségességéről. Az Egyesült Államok a jelenlegi washingtoni látogatáson tartózkodó venezuelai államfőtől is támogatást várt, azonban csalódnia kellett. Herrera elnök, aki ugyan a salvadori junta híve, világosan értésre adta, hogy ellenez bármiféle katonai akciót Kuba vagy Nicaragua ellen.

ben foglalt általánosságokban állást, amelyekre vonatkozóan a Szovjetunió már számos konkrét javaslatot terjesztett elő: indítványozza az európai hagyományos fegyveres erők kölcsönös csökkentését és a meglepetésszerű nukleáris támadás elkerülését célzó intézkedések kidolgozását.

Reagan beszédének jelentős részét a „szovjet katonai fölény“ ecsetelésénetk szentelte, hogy ezzel igazolja Washington „tárgyalási pozícióit“.

Bármennyire is igyekezett Reagan kedvezően beállítani törekvéseit, több amerikai és nyugat-európai politikai megfigyelő azonnal rámutatott beszédén e k p ro pag a nda j el 1 égé r é. Az amerikai ABC tévétársaság kommentátora szerint pl. az USA javaslata irreális, mivel „nem foglalja magába az európai, nukleáris fegyvereket hordozó amerikai repülőgépeket, amelyek elérhetik a Szovjetuniót, továbbá nem tér ki Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris potenciáljára sem.

William Coffin amerikai békeharcos egy washingtoni háborúéi lenes nagygyűlésen jelentette ki: az amerikai kormány ugyan sokat beszél valamiféle „konstruktív kezdemény ezésrőíl“ a közelgő szovjet— amerikai r aké ta tá r g yal ás o k on, ám e „kezdeményezés“ lényege arra kényszerítené a Szovjetuniót, hogy felszámolja közepes hatótávolságú rakétáit, mégpedig annak ellenében, hogy az USA nem helyezi rend szer be N y ug at - E ur ó p á b a n új nukleáris eszközeit. Coffin emlékeztetett arra is, hogy az USA-nak jelenleg hozzávetőlegesen 7000, nukleáris robbanófejjel ellátott lövedéke van nyugat-európai területen. Az amerikai békeharcos felteszi a kérdést: Reagan valóban azt

gondolja, hogy a Szovjetunió elfogadja ezt a „javaslatot“?

SZAPORODNAK AZ AMERIKAI KÉMREPÜLÉSEK

KUBA

ÚJ szó

1981,

XI. 20.

K

uba egy idő óta ismét a figyelem középpontjába került — a haladás és a reakció erőinek körében egyaránt. Igaz, mindkét táborban más, egymással teljesen ellentétes előjelű értelemben.

Kuba helyzetét döntően befolyásolja az a tény, hogy a legnagyobb imperialista hatalom, az USA partjaitól mindössze 90 mérföldre immár 20 éve építi az új, szocialista társadalmat. Valamennyien tudjuk, hogy a két évtized a legjobb szándékkal sem nevezhető nyugodtnak. Elég emlékeztetni a Disznóöbölben megkísérelt invázióra, a gazdasági blokádra, a különféle diverzáns akciókra, közvetlenül a CIA által Fidel Castro ellen tervezett merényletekre, a különböző nyílt vagy éppen leplezett támadásokra. A felsorolt kísérő jelenségek közös jellemvonása, hogy valamennyit Washingtonban agyalták ki, s

ugyaninnen irányítva, próbálták végrehajtani.

Helytelen lenne azt állítani, hogy Kuba és az USA kapcsolatait mindig ezek a vonások jellemezték. Ogy javult vagy romlott a két ország viszonya, ahogyan javult vagy romlott a nemzetközi légkör. A nemzetközi feszültség enyhülése e téren is hozott eredményt, bár tiszavirág-életűt. Gyakoribbá és tartó- sabbá vált az ellenséges amerikai magatartás, különösen Reakodnak az említett országokban. Csakhogy a kubai kormány már többször kérte, hogy a vádakat igazolják tényleges bizonyítékokkal, Havanna ugyanis attól tart, hogy „az ilyen vádaskodások célja azoknak a későbbi akcióknak az igazolása, amelyeWashington váíaszára várva

gan 1981 januári hivatalba lépése óta. Gyakoriak a provokatív kijelentések, amelyekből nem hiányzik a nyílt fegyveres támadással való fenyegetés sem. Az ürügy ezúttal a Nicaraguának és a salvadori hazafiaknak nyújtott állítólagos katonai támogatás. Kuba sohasem titkolta, hogy kinek a pártján van Közép- Amerikában. Nicaragua balra- fordulása, a salvadori hazafias erők sikerei olyan helyzetet teremtettek Washington „érdekszférájában“, amely egyáltalán nem kedvező az amerikai nagy- tőke számára. Hogy indokolja a fegyverhasználatot, másokat — ez esetben Kubát azzal vádolja, hogy kubai katonák tartózket a washingtoni kormány tervez Kuba ellen, s amelyekről Haig külügyminiszter a nagy nyilvánosság előtt is beszélt. Éppen ezért a kubai kormány ismét arra kéri az USA vezetőségét, hogy közölje: milyen bizonyítékai vannak állításainak alátámasztására“ — írta Fidel Castro a rágalomhadjáratot elindító „értesülést“ közzétevő Washington Post című amerikai lapnak. Válasz még nem érkezett, csak hamis állításokon alapuló fenyegetés, vádaskddás. Kuba elszigetelésére tett megszámlálhatatlan kísérlet.

Hetek óta a kubaiak milliói vesznek részt a nemzeti szuverenitás megvédéséért kibontakozott népi mozgósításban. Küldetésüknek megfelelően dolgoznak a forradalmi védelmi bizottságok, országszerte tüntetéseket tartanak a washingtoni kormány agresszív tervei ellen, s a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulójának tiszteletére rendezett „vörös vasárnapon“ csaknem 2 milliónyian végeztek társadalmi munkát. Világszerte szolidaritási nagygyűléseken, tüntetéseken fejezik ki a békét, nyugalmat akaró erők, hogy együttérecnek a kubai néppel, sőt a puszta együttérzésen túl támogatják igazságos harcát a nemzei szuverenitás megvédéséért, az imperialista^-agresszív tervek ellen. A szocialista országok központi bizottsági titkárainak november eleji moszkvai ülésén elfogadott nyilatkozat az egész világ békeszerető erőinek óhaját fejezi ki, amikor sürgeti, hogy „a Kuba ellen irányuló és a béke ügyét veszélyeztető fenyegetéseknek haladéktalanul véget kell vetnil“

KOVÁCS ILONA

FORRÓ ULSTER

Nem volt alaptalan azok véleménye, akik Robert Bradford protestáns lelkész, brit parlamenti képviselő múlt szombati belfasti meggyilkolása után újabb vérfürdőt jósoltak Északírországban. Az elmúlt héten több gyilkos merényiét, bomba - robbanás szedett áldozatokat a katolikusok, protestánsok táborából, az angol katonák soraiból . ..

Az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) beváltotta ígéretét: tagjainak eredménytelen éhségsztrájk-akciója után ismét a harc „aktív“ módszereihez nyúlt, s terrorcselekményeinek mind gyakrabban színhelye a brit főváros is. A feszültséget rendkívül kiélezi, hogy az. északír szélsőséges protestáns erők meg akarják bosszuľni Bradford halálát, ellencsapásra készülnek, s „elégtételt“ követelnek Londontól.

A Thatcher-kormány, úgy tű^ nik, két’ tűz közé került: az

egyik oldalon az IRA támadásaival kell szembe néznie, a másik oldalon viszont — s ez lényegében új vonásnak te-* kinthető a sok éve tartó északír válságban — a protestánsok szálltak szembe vele (természetesen nem azért, mert igazságtalannak tartják London ulsteri politikáját, ellenkezőleg: már nem is a katolikusoké kai szembeni gyengekezűség- gel, hanem az északír protes-* tánsok ügyének elárufásával vádolják a kormányt. Ian Paisley lelkész, a protestánsok vezetője most egyre azt hangoztatja, hogy „meg kell leckéztetni“ a londoni kormányt, ha az a hadsereg és a rendőrség mellett nem hoz létre külön biztonsági szervezetet Észak-írország- ban. A „megleckéztetés“ alatt természetesen a protestáns tér* rorszervezetek tevékenységének fokozását kePl érteni.

A helyzet rohamos kiéleződése tehát közvetlenül abból ered, hogy a két egymással szemben álló vallási közösség — a kisebbségi katolikusok és a London támogatását élvező protestánsok — szélsőségesei elhatározták: az áttekinthetetlen helyzetet a maguk javára fordítják. Az erők polarizálódása főleg az IRA-foglyok néhány hónapig tartó éhség- sztrájk sorozata idején ment végbe, amikor is London nem volt hajlandó engedményekre. A feszültség valódi okait persze nem a vallási ellentétekben kell keresni, hanem a társadalmi egyenlőtlenségekben, a katolikus kisebbség gazdasági elnyomásában, s abban, hogy a Thatcher-kormány minimális hajlandóságot sem mutat az északír problémák iránti megértésre.

London — csakúgy mint korábban — most is a fegyveres erőre támaszkodik, ám ezzel csak az erőszakot ösztönzi. Leg. utóbbi intézkedésétől sem várható a helyzet javulása. Az újabb 600 brit katona Ulsterbe vezénylése inkább csak a „lázadozó“ protestánsok „megnyugtatását“ szolgálja, s bár a 11 ezer fős, már jónéhány éve ott állomásozó brit hadsereggel és az ulsteri királyi rendőrség tagjaival együtt már csaknem 24 ezer fegyveres „ügyel a rendre“, valódi rend, nyugalom aligha várható a következő hónapokban. A jelek szerint Észak-írország továbbra is puskaporos hordó marad.

(pap— ]

Készültség Asszámban

(CSTK) — Asszam kelet-indiai szövetségi államban ked. den este készültségbe helyezték a hadsereget. Az asszami kormány ettől az intézkedéstől a rend fenntartását és a gazdasági élet folyamatosságának biztosítását reméli.

A hadsereg készültségbe helyezése összefügg azzal a tegnapi sztrájkkal, amelyet két nacionalista szervezet hirdetett meg. Mint ismeretes, ebben a szövetségi államban már csaknem két éve nacionalista erők kampányt folytatnak valämenv- nyi bevándorolt, főleg bengáli nemzetiségű kitelepítéséért.

(ČSTK) — A lengyel szejm tílnöksége szerdán megismétel- fe felhívását a társadalmi nyugalom helyreállítására és a sztrájkok beszüntetésére. Az alnökség szerdai üléséről kiadott nyilatkozatában megállapítja, hogy az országban tovább tart a társadalmi feszültség s ebből eredő, az államra és a nemzetre leselkedő veszély. Folytatódnak a sztrájkok és más tiltakozó akciók, s a tiltakozás ilyen formáit veszik igénybe olyan kérdésekben is, amelyek más eszközökkel Is megoldhatók lennének.

Ezzel összefüggésben a nyilatkozat megállapítja, hogy amennyiben a felhívás hatástalan lesz, és a nemzeti létet lényegétő helyzet alakul ki, a szejm napirendre tűzi azt a javaslatot, hogy a kormányt ruházzák fel a helyzetnek megfelelő alkotmányos jogkörökkel.

A lengyel kormány és a ^Szolidaritás“ keddi tanács-