Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)

1981-10-14 / 243. szám, szerda

NEW YORK Az antiimperialista harc jelentős tényezője Ünnepi ülés az el nem kötelezettek mozgalma megalakulásának 20. évfordulóján FRANCIAORSZÁG (CSTK) — Az ENSZ-közgyűlés XXXVI. ülésszakának résztvevői az el nem kötelezett országok mozgalmát megalapító belgrádi konferencia 20. évfordulója al­kalmából New Yorkban ünnepi ülést tartottak. Ezen felszólalt Kurt Waldheim az ENSZ főtit­kára s hangsúlyozta, hogy a belgrádi konferencia valóban történelmi jelentőségű esemény volt. Olyan mozgalmat hozott létre, amely a világpolitikai fej­Újabb gyilkosság Belfastban (ČSTK) — Belfast katolikus negyedében fegyveresek egy csoportja hétfőn este berontott Robert Ewing házába, aki csa­ládjával együtt a televíziót néz­te, és hidegvérrel meggyilkolta a családfőt. Az északír városban már né­hány hete tart a protestáns szélsőséges csoportok terrorja a katolikus lakosság ellen. Őt nappal ezelőtt hasonló módon gyilkolták meg Lawrence Ken- nedyt, a belfasti városi tanács tagját. Választások Kubában (ČSTK) — A Kubában vasár­nap tartott helyhatósági válasz­tásokon több mint hamillióan vettek részt, ami a tizenhat év fölötti lakosság 97,2 százaléka. Erről a tegnapi kubai sajtó adott tájékoztatást. A választások el­ső fordulójában a 10 374 képvi­selőből 9763-at választottak meg. A második fordulóra va­sárnap kerül sor. Rendkívüli állapot Peru déli részén (ČSTK) — Belaunde Terry perui államfő hatvannapos rendkívüli állapotot rendelt el az ország öt délkeleti tarto­mányéban. A perui belügymi­niszter tájékoztatása szerint a kormány azt követően hozta meg döntését, hogy vasárnap harminc fegyveres férfi meg­támadta a Limától 600 kilomé­terre délre fekvő Tambo vá­roska polgári őrségét. A táma­dás során három ember meg­halt, négyen megsebesültek. leményekre ható erők egyikévé vált. Az ünnepi ülésen felszólalt Ignác Golob, Jugoszlávia képvi­selője és hangsúlyozta, hogy az el nem kötelezettek mozgalma az imperializmus elleni harc je­lentős tényezője. Raul Roa, Ku­ba ENSZ-képvlselője — mint a mozgalom jelenlegi elnöke — országa nevében szólalt fel, s kiemelte, hogy az ENSZ-tagálla- mok kétharmada tagja az el nem kötelezettek mozgalmának. Az afrikai államok csoportjá­nak nevében Elicio de Figueire- do angolai képviselő méltatta a mozgalom Jelentőségét. Ráca Pál, Magyarország állandó kép­viselője a világszervezetben, a szocialista országok csoportja nevében nagyra értékelte az el nőm kötelezettek mozgalmát, amely — mint mondotta — min­den Imperialista törekvés elle­nére megőrizte egységét. JÓSÉ EDUARDO DOS SAN­TOS, az MPLA-Munkapárt el­nöke, angolai államfő Berlinben megkezdte hivatalos megbeszé­léseit Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az Ál­lamtanács elnökével. TRIPOLIBAN Líbia, Etiópia és a Jemeni NDK képviselői tegnap befejezték tanácskozásukat a három ország politikai, gazda­sági és katonai együttműködé­sének elmélyítéséről. HANS-DIETRICH GENSCHER nyugatnémet külügyminiszter kedden befejezte rövid látoga­tását Jugoszláviában. Ljublja­nában Joszip Vrhovec jugoszláv külügyminiszterrel a kétoldalú kapcsolatokról és nemzetközi problémákról tárgyalt. HORST SINDERMANN, az NDK parlamentjének elnöke hétfőn négynapos hivatalos lá­togatásra Dániába utazott. Sin- dermannt ma fogadja Anker Jörgensen dán kormányfő. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KEDVEZŐ TÁVLATAI Leonyid Brezsnyev fogadta a DGB elnökét (ČSTK) — Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke a Kremlben tegnap fogadta Heinz Oskar Vet- tert, a nyuganémet szakszerve­zeti szövetség, a DGB elnökét, aki a Szakszervezetek Össz-szö- vetségl Központi Tanácsának meghívására tartózkodik a Szovjetunióban. Brezsnyev és Vetter véleményt cserélt a Szovjetunió és az NSZK kapcsolatainak fejlődésé­ről és néhány időszerű nemzet­közi kérdésről. Mindkét fél azt a meggyőződését fejezte ki, hogy kedvezőek a kölcsönösen előnyös és gyümölcsöző együtt­működés fejlődésének távlatai a gazdaság, a tudomány, a kultú­ra területén, ami megfelel a két ország népei érdekeinek, és hozzájárult az európai légkör javításához. A találkozón azt Is hangsú­lyozták, hogy a dolgozók érde­keit védő társadalmi szerveze­tek fontos szerepet játszanak a fegyverkezés korlátozásáért, az európai béke biztosításáért és az európai országok békés együttműködéséért folytatott harcban. LENGYELORSZÁG Tanácskozott a minisztertanács (ČSTK) — A lengyel minisz­tertanács hétfői ülésén az or­szág helyzetével foglalkozott. Az ülésről Jerzy Urban, a kormány szóvivője a lengyel televízióban adott tájékoztatást. A minisztertanács megállapí­totta, hogy a „Szolidaritás“ gdanski kongresszusa egyebek között azért hatott negatívan az események alakulására, mert határozataiban a szervezet meg­kérdőjelezte a szocialista rend­szer alapjait. A kormány kijelentette, hogy a „Szolidaritás“ tevékenysége to­vábbra is aggodalmat kelt és ve­szélyes helyzetet teremt. A Plotrkow Trybunalsk-i vaj­daságban levő Tomaszóv város negyven üzemében tegnap reg­gel hat órakor 24 órás ún. fi­gyelmeztető sztrájk kezdődött. A „Szolidaritás“ ezzel a sztrájk- akcióval akarja többek között kikényszeríteni a húsfejadagok felemelését és a vegyiparban dolgozók fizetett kiegészítő egészségügyi szabadságának az azonnali bevezetését. PARLAMENTI VITA AZ ÁLLAMOSÍTÁSI TÖRVÉNYJAVASLATRÓL (ČSTK) — A francia nem­zetgyűlés tegnap kezdte meg vitáját arról a törvényjavas­latról, amely öt nagy Iparvál­lalat (PUK, CGE, Rhone-Pou- lenc, Saint-Gobain, Thomson- Brandt), 36, több mint egy- milllárd frank tőkével rendel­kező bank és két kisebb pénz­intézet államosítását feltétele­zi. A parlamenti vita várhatóan egy hétig tart, s jó alkalmat kínál az ellenzéknek a kor­mány politikája elleni általá­nos támadásra. Az előrejelzé­sek szerint a volt kormány­pártok mintegy 800 változtatás­ra tesznek javaslatot a törvény szövegét Illetően. Az állami szektor kibővítésé­vel a kormány a növekvő mun­kanélküliség és az Infláció el­leni harchoz kíván elegendő gazdasági erőt gyűjteni. Az el­múlt napokban már két nagy acélipari konszern állami el­lenőrzés alá került, és az ál­lam a Matra és a Dassault társaságok részvényeinek 51 százalékát birtokolja. • • • A parlament tegnap nagy szavazattöbbséggel elutasította az ellenzéki pártok arra vo­natkozó követelését, hogy nyújtsanak be bizalmatlansági indítványt a Mauroy-kormány ellen. A francia ellenzék az utóbbi hetekben már harmadik alkalommal tett kísérletet ar­ra, hogy keresztülvigye a tör­vényhozásban a bizalmatlansági indítványt. BLACKPOOL Megkezdődött a Konzervatív Párt 98. konferenciája (ČSTK) — Blackpoolban, rendkívül súlyos párton belüli ellentétek légkörében, meg­kezdődött a kormányzó Kon­zervatív Párt 98. évi konferen­ciája. A kormánypárt tanácsko­zására a Thatcher-kormányba vetett bizalom csökkenésének időszakában kerül sor. A vár­hatóan drámai hangulatú blackpooli tanácskozás baljós előjátékának számított Heath volt miniszterelnök tegnapelőt­ti tévé-beszéde, melyben fel­szólította a résztvevőket, hogy indítsanak harcot a kormány gazdaságpolitikája ellen. AFGANISZTÁN ADATOK AZ ELLENFORRADALMÁROK TEVÉKENYSÉGÉRŐL (ČSTK) — Afganisztánban az 1978-as áprilisi forradalom óta az ellenforradalmárok mintegy 500 vallási vezetőt és hazafias érzelmű lelkészt gyilkoltak meg — közölte a Hakikate In- kilábe Saur, az Afgán Népi Demokratikus Párt központi sajtószerve. Magukat az iszlám védelme­zőinek kikiáltó banditák több mecsetet felgyújtottak, és val­lásos könyvekett semmisítettek meg. Az országba külföldről beszivárgó zsoldosok több mint ezer egyházi iskolában okoztak tűzvészt. Kísérletet tettek arra is, hogy a. mazári mecsetet, az egyik legjelentősebb Iszlám műemléket felrobbantsák, de a bombát Idejében sikerült ár­talmatlanná tenni. A banditák a gyilkosságokkal és gyújtogatásokkal próbálják megfélemlíteni a haladó gon­dolkodású vezetőket, és nyug­talanságot akarnak kelteni az országban. Ugyanakkor, amint azt az elfogott ellenforradal­márok utólag beismerték, a he­lyi lakossággal azt próbálják elhitetni, hogy ezeket a bűntet­teket az afgán fegyveres erők tagjai követik el. Az afgánok azonban nap nap után meg­győződhetnek arról, hogy a kormány teljes vallásszabadsá­got biztosít, sőt jelentős pénz­eszközöket fordít a mecsetek javítására és felújítására. Letette a hivatali esküt az iráni elnök (ČSTK) — Az október 2-án tisztségébe megválasztott Ali Khamenei hodzsatollszlán, köz- társasági elnök az iráni parla­mentben, szigorú biztonsági intézkedések mellett hétfőn le­tette a hivatali esküt. 1981. X. 14. A moszkvai Pravda tegnapi számában A „Szolidaritás“ ha­talomra tör címmel cikket kö­zölt Alekszej Petrov tollából. A cikk többek között megállapít­ja: A lengyelországi helyzet ki­éleződik, és egyre nagyobb nyugtalanságot kelt a lengyel kommunisták, a szocialista Lengyelország hazaszerető pol­gárai és valamennyi barátja kö­rében. A „Szolidaritásban“ levő szél­sőséges elemek már több mint egy éve a lengyel dolgozók egy részét konfrontációra vezetik a Lengyel Egyesült Munkáspárt­tal és az államhatalmi szervek­kel szemben, s közben semmi­lyen eszköztől sem riadnak visz- sza. Arcátlan demagógiát al­kalmaznak, megkísérlik lejá­ratni a szocialista rendszert Lengyelországban, megbomlasz­tani a gazdaság és a társadal­mi élet szervezetét, és rossz­indulatúan meghamisítják Len­gyelország történelmét, a nép­uralom alatti fejlődését, a len­gyel állam helyzetét és szere­pét a szocialista közösségben. A „Szolidaritásban“ levő el­lenforradalmárok nyíltan szem- beszállnak a párttal és az ál­lammal, gátolják a LEMP, a szejm és a lengyel kormány programjának teljesítését, melynek célja kivlzetni az or­szágot a mély gazdasági és po­litikai válságból. Az ún. „meg­újulás“ zászlaja alatt aláássák a lengyel társadalom szocialista alapjait. Az antiszocialista erők a „Szolidaritást“ eszközként használják fel a termelőeszkö­zök társadalmi tulajdona alap­jainak felszámolására, és Len­gyelországban a kapitalizmus helyreállítását akarják elérni. A „Szolidaritás“ vezetősége, Ä „Szolidaritás“ halafomra tör A moszkvai Pravda cikke amely rendszeresen meghiúsítja Lengyelország gazdasági szerve­zete normális tevékenysége felújításáról a kormánnyal lét­rejött megállapodást, az év fo­lyamán több mint 120 sztrájkot szervezett. Megzavarják a belső piacot, megbénítják a gazdasá­got, a lakosság alapvető élel­miszerekkel és más árucikkek­kel való ellátását. Ugyanakkor mérhetetlenül ártanak Lengyel- ország nemzetközi kereskedel­mi és gazdasági kötelezettsé­geinek és helyzetének. A „Szolidaritás“ vezetői a népgazdaságot felforgatják az­által, hogy olyan követelése­ket támasztanak, amelyekről maguk Is tudják, hogy irreáli­sak, és egyre további engedmé­nyeket akarnak kicsikarni. En­nek következtében csökken a munka termelékenysége, az inf­láció óriási méreteket ölt, a termelésben és az elosztásban anarchia kezd úrrá lenni. A kulcsfontosságú gazdasági ága­zatokban a termelés egy év alatt átlagosan 25 százalékkal csökkent, míg a béralap 26 szá­zalékkal nőtt. Az ország egyre jobban eladósodik, a „Szolidari­tásban“ hangoskodó demagóg elemek pedig a nemzeti érde­kek védelmezőiként lépnek fel, újból és újból sztrájkokkal fe­nyegetőznek, s Lengyelországot gazdasági csődbe és politikai káoszba sodorják. Ezt megerősíti a „Szolidari­tás“ nemrégen Gdanskban be­fejeződött kongresszusa Is. Mi­lyen felhívásokat tett a „Szo­lidaritás“ vezetősége, és mi­lyen célokat fogalmazott meg a kongresszusi határozatok­ban? E kérdésekre választ ad a „Szolidaritásnak“ a kongresszu­son elfogadott ún. programja. Azt a követelést tartalmazza, hogy új társadalmi-gazdasági rendet vezessenek be, vagyis ténylegesen azt, hogy a „Szoli­daritás“ ellenőrzése alá kerül­jön a lengyel kormány gaz­dasági tevékenysége. „A nép­gazdaság új szervezeti struktú­rájának“ leple alatt Itt az egész lengyelországi szocialista rend felforgatásáról van szó. A „Szo­lidaritás“ a termelési magán- szektor kiszélesítését és a tő­kés gazdasági módszerek fel­újításához szükséges feltételek létrehozását követeli a váro­sokban és a falvakon. Ameny- nyiben ultlmatív követeléseit nem teljesítik, a pártot és az államot újabb sztrájkokkal fe­nyegeti. A „Szolidaritás“ vezetői köve­telik az ún. pluralizmus elvé­nek kiterjesztését Lengyelor­szág politikai életére. Tényle­gesen azonban a szejm és a kormány a tömegtájékoztató eszközök, az iskolaügy és a lengyel társadalom egész éle­te tevékenységének ellenőrzé­sére törekszenek. A „Szolidaritás“ az eddigi vá­lasztási rendszer megszünteté­sét javasolja, igyekszik hatal­mába keríteni a helyi közigaz­gatási szerveket, valamint a szejm vezető pozícióit. A „Szolidaritás“ vezetői a bí­róságok és a közigazgatási szer­vek olyan reformját szorgal­mazzák, amely által ezek a szervek a „Szolidaritás“ befo­lyása alá kerülnének, ős sebez­hetővé tenné az állambiztonsá­got és a közrend védelmét a szocialista Lengyelországban. A „Szolidaritás“ programjá­ban elő sem fordul az a szó, hogy szocializmus, nincs benne említés a LEMP-ről, sem pedig a kommunista párt vezető sze­repéről, a párttal és a kormány­nyal való együttműködésről. A program szerzői így teljesen semmissé tették azokat az elő­feltételeket, amelyek közepette a „Szolidaritást“ hivatalosan be­jegyezték és amelyeket alapsza­bályzata lerögzített. A gdanski tanácskozáson lep­lezetlen felhívások hangzottak el, hogy Lengyelország lépjen ki a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsából és a Varsói Szerződés szervezetéből és hogy vizsgálják felül a Len­gyel Népköztársaság nemzet­közi szerződéseit és kötelezett­ségeit. így fest az antiszocialista erők programja. Hogy ezt meg­valósíthassák, e politikai erők a szakszervezeti szövetséget, a politikai harc eszközévé változ­tatták. A „Szolidaritás“ szá­mukra lépcsőfok az államhata­lom átvételéhez. Sehol sem tűr­nék el az olyan helyzetet, amelyben egy szakszervezeti szövetség az államrend aláásá- sára irányuló eszközzé változ­na. Ezt a társadalomellenes tevé­kenységet az tette lehetővé, hogy a lengyel munkásosztály egy részét körmönfont propa­gandaeszközökkel antikommu- nista szellemben befolyásolták. Sok embert megtévesztettek a „demokráciáról“, a „szabad­ságról* hangoztatott hamis és álszent elmélkedések, valamint az „önigazgatásos köztársaság­ról“ hangoztatott szólamok. Lengyelországban az ellenfor­radalmi körök Igen ravaszak és alattomosak. Ez tagadhatatlan. Kétszeresen veszélyessé teszi őket az, hogy mögöttük a nem­zetközi reakció erői rejlenek. A lengyel ellenforradalom politi­kai játszmáját és felforgató tevékenységét támogatják a reakciós katolikus tisztségvise­lők. Mindehhez nagymértékben hozzájárul a megrögzött anti- szovjetlzmus. A „Szolidaritás“ kongresszusa folyamán kiadott röplapok és kiadványok hem­zsegtek a rosszindulatú antiszo­cialista és szovjetellenes táma­dásoktól. Az ellenforradalmár kalando­rok maroknyi csoportja uralta ténylegesen a gdanski kong­resszus résztvevőit, és Igyeke­zett bevonni őket politikai mesterkedéseibe. A szocializmusnak a „Szoli­daritásban“ tevékenykedő el­lenségei leleplezték az impe­rialista körök titkos szándékát: a szocialista közösség megbom- lasztását, amit Lengyelország­ban akarnak elkezdeni. A len­gyel nép forradalmi vívmányai­nak megőrzése nem csupán Lengyelország belügye. Ez köz­vetlenül érinti a szocializmus útjára lépett minden nép és ál­lam létérdekeit. Mindez rend­kívüli felelősséget hárít a len­gyel dolgozókra, az ország párt­ós állami vezetésére. E felelős­ség megértésének — amint ezt számos lengyel kommunista hangsúlyozza — az ellenforra­dalom és Imperialista Ihlető! ha­tékony visszaverésében, a szo­cializmus pozícióinak megszi­lárdításában kell megnyilvánul­nia Lengyelországban. (ČSTK) ■■msmv

Next

/
Oldalképek
Tartalom