Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)
1981-10-06 / 236. szám, kedd
LENGYELORSZÁG A „SZOLIDARITÁS” ISMÉT FENYEGETŐZIK (ČSTK) — Wojciech Jaruzelski lengyel kormányfő döntése alapján vasárnap este Gdanskba érkezett Marian Krzak pénzügyminiszter és Zdzislaw Krasinski, az Állami Árbizottság elnöke. A „Szolidaritás“ kongresszusán igyekeztek megmagyarázni a dohányipari termékek árának emelését és azokat az okokat, amelyek a kormányt erre a lépésre késztették. Kijelentették, hogy az áremelést megkonzultálták a „Szolidaritással“, bár ezt vezetői most tagadják. A kormány a dohányáruk árának emeléséből szerzendő mintegy 23 milliárd zlotyt az egészségügy fejlesztésére kívánja fordítani — mondották. Újabb amerikai—egyiptomi hadgyakorlat (ČSTK) — November 14-e és 21 e között Egyiptom területén újabb amerikai—egyiptomi hadgyakorlatra kerül sor — közölte az Asz Szijasza napilapnak adott interjújában Abdái Haliin Ghazala egyiptomi hadügyminiszter. A miniszter beszélt továbbá a Kas* Bunas/ támaszpont sorsáról, ahol az Egyesült Államok intervenciós gyorshadtestét akarja elhelyezni. Megpróbálta bagatellizálni a támaszpont jelentőségét és kijelentette, hogy gyakorlatilag nein is létezik. A tái maszpont felépítése 1,2 milliárd dollárba kerül majd. Azt állította, hogy tekintet nélkül a nagy kiadásokra az Egyesült Államok csak ideiglenesen használhatja a támaszpontot „a többi arab ország biztonságának garantálása érdekében“. A lengyel kormány képviselőinek teljesen világos és érthető érvei ellenére a gdanski tanácskozás résztvevői éles kirohanásokat intéztek a kor mány ellen, s kinevették a pénzügyminisztert és az árbizottság elnökét. Azt követelték, hogy azonnal vonják visz- sza az áremeléseket. Néhányan azzal fenyegetőztek, hogy sztrájkkészültséget rendelnek el, illetve sztrájkot tartanak, amennyiben a kormány nem vonja vissza döntését. Viszonylagos nyugalom (CSTK) — Annak ellenére, hogy vasárnap óta viszonylag nyugodt a helyzet Bejrútban, a város lakosságát továbbra is rettegésben tartják az esetleges újabb merényletek. A hét végét Libanonban valamennyi jelentős politikai erő számára a lázas aktivitás jellemezte. Vazzan kormányfő politikai tekintélye megszilárdulásának módjait keresi, A Nemzeti Mozgalomba tömörült baloldal a palesztin ellenállási mozgalommal együtt konkrét biztonsági intézkedéseket készít elő. ANGOLA A FAJÜLDÖZŐK TOVÁBBRA IS MEGSZÁLLVA TARTJÁK CUNENE TARTOMÁNYT (ČSTK) — A dél afrikai fajüldöző rendszer csapatai továbbra is megszállva tartják Cunene angolai tartományt és az ún. pozícióháború taktikájához folyamodnak — írja a Jornal di Angola című lap. Miután a pretoriai csapatokat kivonták a tartomány legfontosabb városaiból, az agresszorok Angola déli részén néhány város közelében hat ún. védelmi területet hoztak létre, ahonnan kémtevékenységet folytatnak, s rendszeresen intéznek támadásokat a lakosság és az angolai fegyveres erők ellen. A Cunene tartományban uralkodó helyzet arról tanúskodik, hogy a fajüldözők a nemzetkö zi imperializmus, mindenekelőtt az USA által Angola megszállására kidolgozott terv második szakaszának megvalósításába kezdtek — folytatja a lap. A jelenlegi szakaszban, csakúgy mint korábban, a legfontosabb szerepet a dél-afrikai fajüldözők játsszák. Az agresszió az állítólagos „kubai beavatkozás“ elleni harc leple alatt folytatódik. Az angolai lap megállapítja, hogy az agresszió második fázisának célja megakadályozni az angolai hadsereget abban, hogy döntő csapást mérjen a dél-afrikai csapatokra. g:-:; ■ ... ■ • fc ^ gpIBR fc iBff :v :; mmL * ^ fii y ggawgr m F šm: tjillir ■ M, " : :-k IppyJaBffl ť lí •> ■ ť «■ . ^__w*.*____ . (I lii Ér4 ■: Libanonban a jobboldali erők véres bombamerényletek egész sorozatát hajtották végre a haladó és palesztin szervezetek székházai ellen. A legvéresebb merényletet Bejrút palesztin negyedében, a Pl SZ katonai osztálya közelében követték el. A támadásnak 40 halálos és 125 sebesült áldozata volt. Felvételünk a brutális terrorakció színhelyén készült (Telefoto — ČSTK) KHAMENEI ELSÖPRŐ GYŐZELMET ARATOTT Genscher Peking ben (ČSTK) — Hans Dietrich Genscher nyugatnémet alkancellár, (külügyminiszter háromnapos hivatalos látogatásra hétfőn Kínába érkezett. A pekingi repülőtéren Genscher t Huang Hua kínai [külügyminiszter és A REAGAN KORMÁNY HÁBORÚS POLITIKÁJA ELLEN (ČSTK) — A Managuában szeptember 23 án létrehozott közép amerikai ahtiimperialis- ta bíróság a nicaraguai nép azon törekvéseit támogatja, amelyek a nicaraguai partok közelében tervezett közös amerikai—hondurasi tengeri hadgyakorlat meghiúsítását célozzák. A hadgyakorlat előtt három nappal a bíróság által kiadóit dokumentum megállapítja, hogy a gyakorlat veszélyezteti Nicaragua önállóságát és forradalmi fejlődését. A bíróság felszólítja a világ demokratikus és haladó erőit, hogy szálljanak szembe a Reagan kormány kalandor háborús politikájával. más kínai vezetők fogadták. A nyugatnémet külügyminiszter pekingi tárgyalásainak fő témája a két ország (közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködés továbbfejlesztése, a kelet—nyugati kapcsolatok és más „időszerű“ nemzetközi kérdések, amelyek „közös érdeklődésre“ tartanak számot, mint pl. „a kambodzsai és az afgán kérdés“. ,,A kimerítő politikai párbeszéd“, amelyet Genscher Peking- ben folytatni kíván, mindenekelőtt a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bővítését szolgálja. E kapcsolatok színvonaláról tanúskodik, hogy pl. a két ország közötti áruforgalom 1977-ben kétmilliárd nyugatnémet márka volt, s 1979- ben már 3,7 milliárdot tett ki. (ČSTK) — Az iráni belügyminisztérium iközlése szerint Ali Muhainmed Khamenei liodzsa- toliszlám az összesen 16 84G99Q érvényes szavazat közül 16 millió 7 972 szavazatot szerzett meg, és így elsöprő győzelmet aratott az elnökválasztáson. Khamenei lesz Irán harmadik elnöke és az első vallási személyiség ebben a tisztségben a sah megdöntése óta. Iránban hivatalosan közölték, hogy az elmúlt 24 óra során a. rezsim 129 ellenzőjét végezték ki. Valamennyien az ellenzéki népi mudzsaheddin és a Pejkár szervezet tagjai voltaik. 61-et közülük hétfő reggel lőttek agyon a teheráni Évin börtöu- ben. Nemkívánatos személy (ČSTK) — Több perui politikai, szakszervezeti és társadalmi szervezet képviselői „nem- kívánatos személynek“ nyilvánították Frank Ortizt, az USA új limai nagykövetét, mégpedig CIA-ügynök múltjára való tekintettel. Az említett szervezeteik 24 Órával azután, hogy az amerikai nagykövetség megerősítette Ortiz kinevezését, Limában nyilatkozatot adtak, amelyben véleményüknek adtak hangot. Ortiz a hatvanas években a perui nagykövetség titkáraként működött, és az országból Peru önállóságának megsértése miatt kiutasították. Ez a „diplomata“ később Uruguayban és Guatemalában tevékenykedett. Görögországban október 18- án választják meg a 300-tagú parlamentet. A kérdés most az, hogy sikertil-e az Oj Demokráciának, amelyet 1974-ben, a katonai junta bukása után a mostani miniszterelnök, Kara- manlisz alapított, megtartania a parlamentben a szükséges többséget, vagy pedig az And- reasz Papandreu vezette ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalom kerül ki győztesen a választásokból. török megszállása s a Görögország és Törökország közötti fokozott feszültség volt — megbukott a reakciós katonai junta Görögországban, és Konsz- tantin Karamanlisz került a kormány élére, a kormány bejelentette, hogy Görögország 1974. auguszus 14-től véglegesen és visszavonhatatlanul nem tagja többé a NATO katonai szervezetének. Ezt a döntést Görögországban megkönnyebbüléssel és egyetértéssel fomás baloldali és ellenzéki szervezetek továbbra is fellépnek Görögországnak a NATO katonai szervezetében való tagsága ellen. A Görögország területén levő amerikai katonai támaszpontok kérdése is az érdeklődés középpontjában áll. A görög többség azt kívánja, hogy számolják fel ezeket a támaszpontokat, különösen mivel a görög kormány ténylegesen nem gyakorolhat ellenGörögország a választások előtt A legutóbbi választások érezhető veszteségekkel jártuk a kormányon levő Oj Demokrácia számára; az ellenzék viszont megerősítette pozícióit: a Pánhellén Szocialista Mozgalom az 1974-es választásokhoz képest megkétszerezte mandátumainak számát. Amennyiben ez az irányzat folytatódnék, alapvető változásokra kerülhetne sor a politikai erők megoszlásában. A nyáron nyilvánosságra hozták egy közvéleménykutatás eredményeit, melyek szerint az ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalomnak nagyobb esélyei vannak a választási győzelemre, mint az Új Demokráciának, amelynek az élén Jorjosz Rallisz jelenlegi miniszterelnök áll. A két párt ellentétes nézeteket vall az ország legfontosabb problémáival kapcsolatban; a Pánhellén Szocialista Mozgalom álláspontja a leglényegesebb kérdésekben közel áll a Görög Kommunista Párt álláspontjához. Az egyik ilyen nehéz kérdés Görögország viszonya az Észak- x- ®- atlanti Szövetséghez. Amikor 1974-ben a ciprusi sikertelen 3 puccskísérlet után — melynek eredménye Ciprus egy részének 1981. gadták. Amerikai és NATO-kö- rök azonban továbbra is nyomást gyakoroltak a göa’ög kormányra, hogy vizsgálja felül döntését. Amikor 1980 májusában Konsztantin Karamanlisz jelöltként indult az elnökválasztáson, és ezért lemondott az Űj Demokrácia elnöki tisztéről, utóda, Jorjosz Rallisz lett a pártelnöki tisztségben, s aztán a miniszterelnöki tisztséget is átvette Karamanlisztól. Ezt követően szemlátomást csökkent a kormány ellenállása Görögországnak a NATO katonai szervezetébe való visszatérésével szemben, miközben a Görögországra gyakorolt amerikai nyomás már nyílt zsarolássá és fenyegetésekké fajult. 1980 október közepén a Ral- lisz-kormány elfogadta az Egyesült Államoknak és a NATO parancsnokságának javaslatait Görögország visszatérésére a NATO katonai szervezetébe. A görög nép hatalmas tüntetései ellenére a parlament október 25-én a 300 szavazat közül abszolút többséggel, 182 szavazattal jóváhagyta a kormány döntését. A Görög Kommunista Párt, a Pánhellén Szocialista Mozgalom és őrzést ezek felett, és nem tudja megakadályozni,- hogy a támaszpontokat Görögország érdekeivel ellentétben használják fel. A Görög Kommunista Párt és a Pénhellén Szocialista Mozgalom követeli a görög területen levő amerikai támaszpontok felszámolását. A választási küzdelemben ugyancsak jelentős szerepet játszanak a gazdasági és szociális kérdések. A helyzet igen kedvezőtlen. A produktív életkorban levő görög lakosságnak 16 százaléka van munka nélkül. Az inflációs ráta a múlt évben 26 százalékos volt, jóllehet a Rallisz-kormány célul tűzte ki az inflációnak 15 százalékon való tartását. Görögország fizetési mérleghiánya kétmilliárd dollárt tett ki a múlt év végén, s azt várják, hogy az idén még mintegy 10 százalékkal nagyobb lesz. Míg a szociális célokra, az egészség* és az oktatásügyre szánt kiadások stagnálnak, sőt csökkennek, a kormány az összes költségvetési kiadások 22 százalékát fegyverkezésre fordítja. Görögország 1981. január elsejével tagja lett az Európai Gazdasági Közösségnek. Kormánykörök ez eseménnyel kapcsolatban optimista propagandát fejtetlek ki, igyekezve meggyőzni a közvéleményt, hogy e lépéssel javul majd Görögország gazdasági helyzete. De már az idei év első kilenc hónapjában megmutatkozott, hogy ez csak jámbor óhaj volt. Görögország köteles a Közös Piac szerveinek utasítására megsemmisíteni mező- gazdasági „túltermelésének“ egy részét, s ugyanakkor kénytelen azonos mezőgazda- sági termékeket más közöspiaci tagországokból behozni. Görögországnak a Közös Piac utasítására korlátoznia kellett kedvező árakon lebonyolított húsvásárlásait Jugoszláviában. Az ellenzék rámutat, hogy Görögország közös- piaci tagsága óta még nagyobb függőségbe került a külföldi monopóliumoktól, ami kedvezőtlen következményekkel jár mind gazdasági, mind külpolitikai téren. Andreasz Papandreu, a Pánhellén Szocialista Mozgalom vezére, választási beszédeiben követeli, hogy Görögország lépjen ki az Európai Gazdasági Közösségből, és folytasson független politikát. Ugyanezzel a követeléssel lépnek fel a kommunisták is. A választási harcban ugyancsak az érdeklődés homlokterében áll a demokratizálásnak, valamint a szélsőséges jobboldallal és a terrorizmussal szemben a határozott fellépésnek a követelése is. Amennyiben az Űj Demokrácia győz a választásokon, nyilván minden a régiben marad Görögországban. Ha azonban a haladó Pánhellén Szocialista Mozgalom szerzi meg a mandátumok többségét, reális remény van arra, hogy a görög politika a következő években új, pozitív irányban halad majd. JAN BLANSKÝ MEGJEGYEZZÜK Látszat Ügy tűnik, a Reagan-kormány szókincséből kiveszőfélben van az emberi jogok, korábban oly gyakran és előszeretettel használt fogalma. Egyre ritkábban von felelősségre államokat azért, hogy itt vagy ott megsértik az ember legalapvetőbb jo* gait. Azt hihetnénk ezek után, hogy az új washingtoni kormányzat e kérdésben józanabb álláspontra helyezkedett. Sajnos, erről szó sincs. Az a hely«• zet ugyanis, hogy az amerikai vezetés kénytelen volt, ha nem is beismerni, de belátni: ha akadnak is hívei, támogatói e kérdésben, az egész világ előtt mégsem lehet eltitkolni és letagadni azokat a bizonyítható és megcáfolhatatlan tényeket, amelyek — enyhén szólva — nem jogosítják fel Washingtont arra, hogy az emberi jogok önjelölt védelmezőjének szerepében tetszelegjen. Nem lehet véka alá rejteni például az amerikai munkanélküliek millióit, a színes bőrű lakosság helyzetét, a nők megkülönböztetését, minthogy azt sem, hogy az USA még a mai napig sem ítélte el az izraeli települések létesítését a megszállt arab területeken, a Dél-afrikai Köztársaság apartheidpolitikáját és Pinochet ka- szárnyarezsimjét. Nemcsak hogy nem ítélte el, hanem még tovább bővíti kapcsolatait az említett három országgal. Ezek után jobbnak látta a zajos vádaskodást, felelősségre- vonást más, raffináltabb módszerekre váltani. A Szabad Európa, a Szabadság és más uszító rádióállomások útján, valamint különböző ellenséges anyagok terjesztésével megpróbál bizalmatlanságot, elégedetlenséget szítani a szocialista közösség országaiban, lejáratni azt a rendszert, amely a történelemben elsőként biztosította minden tagjának a legalapvetőbb emberi jogokat, fajra, nemre, korra való tekintet nélkül. A cél tehát nem változott, csak a módszerek lettek ramA szabbak, aljasabbak. (ki)
