Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)
1981-10-31 / 258. szám, szombat
Vita a CSKP Központi Bizottságának 4. ülésén Ignác Janák elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása Népünk nem nézi közömbösen, hogy milyen eredményeket érünk el a nép- gazdasági terv teljesítésében és a népgazdaság fejlesztésében. Érdeklődéssel szemléli a bel- és külpolitikai eseményeket. Nagyra értékeljük, hogy a központi bizottság mai ülésén a nemzetközi politika kérdéseivel is foglalkozunk, amelyek szorosan összefüggnek népgazdaságunk problémáival. Üjból megbizonyosodhatunk róla, hogy nem vagyunk elszigetelve a külső hatásoktól, hogy gazdaságunk sokoldalú fejlődése, a tudományos-műszaki haladás, a békés élet feltételeinek megteremtése, szocialista biztonságunk szilárdítása — mind a Szovjetunióval való együttműködés és szövetség eredménye. Kerületünk dolgozói sajátjukként fogadták a CSKP XVI. kongresszusának programját. Ugyanakkor tisztában vannak vele, hogy ennek teljesítése, a termelés hatékonnyá fejlesztése és az összes munka színvonalassá tétele minden kommunistától, minden dolgozótól igényes tevékenységet követel; a feladatok és kötelességek következetes teljesítésére van mindenütt szükség. E szemlélet érvényesítésének köszönhetően kerületünkben az év első kilenc hónapjában dinamikusan fejlődött a termelés, és az exportfeladatokat, Illetve a belső piac ellátásával kapcsolatos teendőket egyaránt teljesítjük. Javul egyes minőségi mutatók teljesítése, ami főleg azoknál a vállalatoknál tapasztalható, amelyek már megvalósították vagy megvalósítják a szerkezeti átalakítást, amely a szocialista gazdasági integráció Komplex Programjából következik. Főleg azokról a vállalatokról van szó, amelyekben mar kibontakozott a szocialista országok, elsősorban pedig a Szovjetunió vállalataival való együttműködés. E téren azonban nem eléggé élnek a szakosítás és a kooperáció nyújtotta lehetőségekkel, a Szovjetunió vállalataival történő együttműködés fejlesztése lassan halad előre. A pártszervek és -szervezetek, illetve a gazdasági szervek erőfeszítései ellenére a kerületben a tervezettnél lassúbb ütemben növekszik a termelés és a munkatermelékenység. Nem sikerült egyenletessé tenni a termelési terv teljesítését, és a vállalatok nem elég következetesek a munkaidőalap kihasználásában. Bánt bennünket, hogy fogyatékosságok vannak a termelés minőségében, a gyártmányfejlesztésben es a nyereségképzésben. Bonyolult a helyzet a beruházásokon is, a komplex lakásépítést szintén beleértve. Nem teljesítik a tervet a fontos energetikai építkezéseken és az élelmiszeripari beruházásokon. A 440 megawattos Voro- nyezs II. atomerőmű építése például 7 hónapnyit késik. A mochovcei atomerőmű építésén 2—3 évnyi a késés. A Holiči Lignitbánya, a Dunaszerdahelyi Húskombinát és a Nové Mesto nad Váhom-i Tejfeldolgozó Üzem építői sem teljesítik a lervet. Érthetetlen, hogy az építők — ahelyett, hogy a fogyatékosságok kiküszöbölésére és az új kapacitások tervszerű átadására összpontosítanák igyekezetüket *— miért azzal törődnek, hogy a minisztériumok és az alacsonyabb szintű irányítási szervek engedélyezzék az építés időtartamának meghosszabbítását, illetve, hogy megindokolják: miért nem teljesíthetők a kormányhatározatok. A kerületben rendszeresen foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel. A vállalatok problémáit a megoldás érdekében rendszeresen megvitatjuk a gazdasági vezetőkkel, a termelési-gazdasági egységek és az ágazatok vezetői- vel. Egyes kérdéseket eredményesen sikerül megoldanunk, más problémák megoldása azonban meghaladja lehetőségeinket. Alaposan szemügyre vettük például, hogy egyes vállalatok, amelyek régebben jól teljesítették feladatukat, napjainkban miért küzdenek nehézségekkel. Olyan dolgozókat küldtünk ki ezekbe az üzemekbe, akik jól ismerik a termelési kérdéseket. Érdekes tapasztalatokra tettünk így szert. Kiderült, hogy egyes vállalatoknál és termelési-gazdasági egységeknél a pártszervek bíráló figyelmeztetése ellenére sem foganatosítanak olyan intézkedéseket, amelyek a hibák alapvető kiküszöböléséhez és a nyílt kérdések megoldásához vezetnének. A kerület bútorgyáraiban például a terv nem tükrözi a piaci igényeket. Az érsekújvári Elektrosvitben megoldatlan a termelési program, a piešťanyi Tesla üzemben nem gondoskodtak a licens alapján termelt integrált áramkörök értékesítéséről, mert más ágazatok nem készültek fel ezek hasznosítására. Ezek a példák más esetekkel együtt azt bizonyítják, hogy még mindig a vállalati szemlélet van túl- fcúlyban, amely semmiképpen sincs összhangban a társadalmi célokkal és szükségletekkel. Kerületünk a legfontosabb mezőgazdasági térségek közé tartozik. A tavalyi rekordtermés után az idén nem alakult tervszerűen a gabonatermesztés, és a szemes kukorica, illetve a cukorrépatermesztésben is lesz bizonyos kiesés. Az objektív tényezőkön kívül az irányítási szféra tevékenységének színvonala, az agrotechnika minősége, a betakarítás, és — sajnos — a tárolás során keletkező veszteség is hozzájárult a lemaradáshoz. Az idén is meggyőződhettünk róla, hogy mit jelent az, ha vannak öntözőberendezések, és ha ki is használják azokat. Helyeseljük tehát azokat a döntéseket, amelyek értelmében folytatják az öntözőberendezések fejlieszté- sét, hogy így lehetővé váljék az időjárási ártalmak, a szárazság következményeinek kiküszöbölése. Az öntözés fontos intenzifikálási tényező. Helytelen lenne, ha a gabonatermesztési terv teljesítésében keletkezett lemaradás láttán megfeledkeznénk arról a munkáról, amelyet a lakosság kenyerének és élelmének előteremtése érdekében végeztünk el. Több tényezőt is figyelembe kell vennünk, ha meg akarjuk ismerni a lemaradás okait. Lassan fejlődött például a szarvasmarha-tegyésztés, és nem biztosítottuk a kapacitások megfelelő növelését. Másrészt viszont növeltük a sertés- és baromfiállományt, ami azt eredményezte, hogy növekedett a húsfogyasztás még azon az áron is, hogy ez a szemestakarmány-importtal járt. Erről ’ az ellentmondásról bizonyára tudnak a tervezési szervek és a mezőgazdasági minisztériumok is. A jelenlegi helyzet megköveteli, hogy bizonyos mértékben módosítsuk az állattenyésztés és ezen belül a hústermelés, illetve- fogyasztás struktúráját, mégpedig a saját takarmányerőforrás képzésének függvényében. Teljes mértékben egyetértünk az ilyen elképzelésekkel. A kerületi pártbizottság elnöksége mar az augusztusi ülésen értékelte a gabonatermesztés eredményeit. A kerületi és járási párt- illetve gazdasági szervek szintjén konkrét intézkedéseket hoztunk, amelyek célja a termeléskiesés következményeinek mérséklése a szemes takarmány fogyasztásának ésszerűbbé tételével, az összes takarmányerőforrás hasznosításával, a tömegtakarmány-termelés mennyiségi és minőségi fokozásával. Magasabb színvonalra kívánjuk emelni a munkafegyelmet, hogy így biztosítani tudjuk az állattenyésztési feladatok tervszerűbb és egyenletes teljesítését. A mezőgazdasági dolgozók döntő többsége lelkiismeretes munkájuknak köszönhetően a kerület az összes fel- vásárlási feladatot teljesíti, és megvannak hozzá a feltételek, hogy az éves tervet is teljesítjük. Az ősziek vetését az agrotechnikai határidőkkel összhangban hajtották végre, eredményesen folytatódik az őszi betakarítás, és jól haladnak az 1982-es terv teljesítésének előkészületei. A mezőgazdasági termelést a jövőben nehezebb feltételek között fejleszthetjük, mint az előző években. Itt nemcsak objektív okok játszanak közre. A járásokban gondosan tanulmányozzuk, hogy miként teljesítik az élelmiszerekből és mezőgazdasági nyersanyagokból való önellátás mértékének növelésével kapcsolatos feladatokat. Azt tapasztaljuk, hogy számos helyen szubjektív tényezők hátráltatják az előrehaladást. Ezek a tényezők abban nyilvánulnak meg, hogy lassan egyenlítik ki a gyenge és jó vállalatok közötti színvonalkülönbségeket, noha a gazdasági egységek ösz- szehasonlítható talaj- és időjárási viszonyok között működnek. A különbségek okait többnyire az emberekben kell keresni, az emberek igényességének, fegyelmezettségének és következetességének hiányában. Számos szervezési és káderintézkedést foganatosítottunk, hogy különösen a lévai, az érsekújvári és a topolčanyi Járás gyenge mezőgazdasági vállalatait a kerületi átlag szintjére emeljük. Ezzel a sze- mestermény-produkciót kívánjuk növelni. Hasonló törekvéseket érvényesítünk a takarmánynövények, műszaki növények és állattenyésztési termékek előállításában is. Figyelembe véve a szemes takarmány mennyiséget, amely rendelkezésünkre áll, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumával megegyezve hozzáláttunk a sertésállomány szabályozásához. Ez abban nyilvánul meg, hogy mérsékeljük a sertéshústermelést. Ugyanakkor arra ösztönözzük a kerület mezőgazdaságirányító szerveit, hogy e beavatkozással egészében véve ne szenvedjen kárt az újratermelési folyamat és hogy az intézkedés ne eredményezze az állattenyésztési dolgozók eláramlását. Ugyanakkor intenzívebbé tesszük a szarvasmarha-tenyésztést. Ojszerű gondolkodásmódra és cselekvésre van szükség. Meg kell akadályoznunk, hogy az illetékesek indokolatlanul az objektív nehézségekre hivatkozzanak. Nagyobb mértékben ki kell használnunk a legjobb termelők tapasztalatait, de a baráti országokban szerzett tapasztalatokat is. Az idén például magyarországi tapasztalatokat kezdtünk érvényesíteni a szemes kukorica betakarításában és tartósításában. Előnye, hogy csökkennek a betakarítási veszteségek, jobban hasznosítható a megtermelt nyersanyag, és sok tüzelőanyag takarítható meg. Amennyiben az új módszer beválik, a jövő évben már a termőterületek 30 százalékán érvényesítenénk ezeket a tapasztalatokat, és így a kerületben legalább 10 ezer tonna jó minőségű takarmányt nyernénk. Ugyanakkor 5600 tonna fűtőolajat is megtakaríthatunk. A növénytermesztésben és az állat- tenyésztésben még nagyobb mértékben ki akarjuk használni a kooperációs körzetekbe törmörült mezőgazdasági vállalatok együttműködése bevált formáiban rejlő lehetőségeket. A formák alkalmazása közben következetesen érvényesül a termelés fejlesztéséért való kollektív felelősség, és a lemaradó vállalatokat is magasabb termelési színvonalra lehet emelni. Az idén is azt tapasztaltuk, hogy közös erőfeszítéssel és kölcsönös segítségnyújtással könnyebben leküzdhetők o terv teljesítése során keletkező nehézségek. A mezőgazdasági feladatok eredményes teljesítése végett azonban szükségszerűen nagyobb felelősséget kell érezniük a tudományos dolgozóknak is a kutatási eredmények érvényesítéséért. E követelmény érvényesítése különösen fontos napjainkban, amikor egyre többet kell törődnünk a munkaerő, a tüzelőanyag és energia, a gépek kihasználásával és a növények, illetve az állatállomány biológiai potenciáljának teljes hasznosításával. A nehézségek leküzdése és a feladatok teljesítése — ahogy erre Gustáv Husák elvtárs a XVI. kongresszus zárszavában is rámutatott — váljék a párttagok becsületbeli ügyévé, minden kommunista felelősségtudatának próbakövévé. Meggyőződésünk, hogy csak ilyen szemlélet érvényesítésével érhetünk el fordulatot a párt hatékonyságot és minőséget szorgalmazó stratégiai irányvonalának teljesítésében. František Roubal elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a Velká Chyska-i Efsz elnökének felszólalása A szövetkezeti földművesek nagyra értékelik, hogy a kommunista párt ilyen nagy figyelmet szentel a szocialista mezőgazdaság fejlődésének. A dél-csehországi kerületi pártszervezetben sikerült egyesíteni a kommunistákat, az ipari és mezőgazdasági dolgozókat a XVI. kongresszus által kitűzött határozatok teljesítésére. Egyes problémák ellenére kerületünkben általában eredményesen teljesítjük az ipar feladatait. A mezőgazda* Ságban a takarmányalappal kapcsolatos problémák ellenére teljesítjük feladatainkat az állattenyésztésben és az árutermelésben is. Nagy erőfeszítéseket teszünk a tömegtakarmányok biztosítására. A (tavalyi sikertelen év után fokozott figyelmet szenteltünk a burgonyatermelésnek, az állami felvásárlási terv túlteljesítésén kívül a többlettermést fel akarjuk használni a gazdasági állatállomány takarmányozására is. Nem sikerült megfelelő mennyiségű gabonát termelnünk. A lemaradás 82 ezer tonna, s ezt még tovább növeli a szemes takarmányok termelési tervének nem teljesítése. Ezért több intézkedést foganatosítottunk. Elsősorban csökkentjük a malac- és baromfi- állományt, korlátozzuk a nem hatékony állattenyésztést Támogatjuk a szerződéses hizlalást, és a kisállattenyésztőik önellátását. Lényegesen javítanunk kell az állatállomány takarmányozását irányító járási központok munkáját úgy, hogy az összes mező- gazdasági vállalatnál csökkentsék a szemes takarmányok fogyasztását, és a lehető leghatékonyabban használják fel a töimeglakarmányokat. i A dél-csehországi, kerület az idén teljesíteni akarja az állattenyésztés valamennyi feladatát, ezzel is jó feltételeket teremtve a jövő évi feladatok teljesítéséhez. Különösen azonban az utóbbi időben sok gondot okoznak az egyes mezőgazdasági vállalatok ellátottságában mutatkozó eltérések, a hiányos technológiai gépsorok, a gépek, elsősorban a traktorok lassú felújítása, a pótalaktrészek, valamint a speciális gépek hiánya. El kell gondolkodnunk a beruházások problémáin is. Az új építkezéseknél sokszor egyoldalúan csak a munkatermelékenységet veszik figyelembe és nem az állatok szükségleteit, a jövedelmezőség növelését. Problémák merülnek fel a munkaerők stabilizálásával kapcsolatban is. Ezt tanúsítja a szövetkezeti földművesek aránylag magas átlagos életkora. A Csehszlovák—Szovjet Barátság Eísz-ünkben a 6. ötéves tervidőszakban a növénytermesztésben a terme lést 14,4 százalékkal növeltük. A gabonaféléknél 4.07 tonnás, a burgonyánál 23,73 tonnás, az évelő takarmányoknál 8,3 tonnás átlagos hektárho- zamot ériünk el. Az idén is 4,25 tonna gabonát sikerült betakarítanunk hektáronként. A burgonya hektárhozama 25,8 tonna volt. A töimegtakarmány- szükségifetet 105,4 százalékra fedezni tudjuk. Ami az árutermelést illeti, a 6. ötéves tervidőszakban egy hektár mezőgazdasági területre átszámítva évente átlag 225 kilogramm húst és 1111 liter tejet termeltünk. Egy tehénre számíitva a jövedelmezőség 3570 liter volt. Ahhoz, hogy mezőgazdaságunk tovább növelhesse a termelést, nagyobb figyelmet kell szentelnünk a talajnak és termelékenységének. A növényter mesztésben elért eredményeinket az tette lehetővé, hogy az elmúlt két évtizedben változásokat eszközöltünk a talajvédQlemben, a vállalatok nagyságában, a kemizálásban, s koncentrációban és a szakosításban. A jövőben nagyon sokk függ majd attól, hogy szövetkezetünkben, de az egész kerület^ ben is hogyan szervezzük meg a növénytermesztést, hogyan javítjuk a növényvédelmet. A gabonafélék képezik növénytermesztésünk legfontosabb részét. Ha azonban a többifajta növény termesztése lemaradna, a növénytermesztést nem intenzifikálhatnánk tovább. A vetésterület mai struktúrájának meg kell felelnie az állattenyésztés meny-? nyiségi és minőségi követelményeinek. Arra törekszünk, hogy érvényesítsük azt a tervet, miszerint a föld eltartja a szarvasmarha-állományt, a szarvasmarha-állománynak viszont táplálnia kell a földet. Eddig hibákat követtünk el a vetés- forgó alkalmazásával. Ezért az idén komplex racionalizációs brigádot alapítottunk ennek a problémának a megoldására, s az ötéves tervidőszak végén majd értékeljük az új eljárásokat. Szövetkezetünk 570 méternyire a tengerszint felett gazdálkodik. Ebből nyilvánvaló, hogy erősen tagolt, a burgonyatermesztésre alkalmas földeken gazdálkodunk. A nagy hektárhozamok problémákat is okoznak, főleg a hulladékburgonya takarámányozási célokra való felhasználásában. Ennek elsősorban az az oka, hogy kevés a burgonyamosó berendezés és a raktározási lehetőség. Van egy burgonyatisztító gépsorunk, amelyen évente kétezer tonnát dolgozunk fel. A hulladékból, amely csaknem a burgonya egyharmadát képezi, értékes takarmányt állítunk elő. Tudjuk, hogy az eddiginél még hatékonyabban kell megoldanunk a hulladékburgonya felhasználását, mivel ez jelentős tartalék a takarmánykeverékek kiegészítésében a szemes takarmányok megtakarításában. Szövetkezetünk stabil gazdasági eredményei, valamint a járás többi élenjáró mezőgazdasági üzemének eredményei azt bizonyítják, hogy az utóbbi évek kedvezőtlen időjárási viszonyai sem befolyásolják döntő mértékben a termelési eredményeket. Az időjárás befolyása ott a legnagyobb, ahol az irányító és szervező munka alacsony színvonalú. Az időjárási viszonyok negatív hatásának csökkentése megköveteli, hogy a munkaszervezéssel lehetővé tegyük minden szép nap kihasználását, nem tekintve arra, hogy szombatról vagy vasárnapról van szó. Ismerjük az egyes termények agrotechnikai követelményeit Amennyiben ezeknek sikerül eleget tennünk, az eredményességet megalapozzuk. A talajelőkészítés, a vetés és ültetés és a vegetáció során is kihasználjuk a szocialista versenyt. A gabona betakarításának jó szervezésével és a hozzáférhető gépekkel arra törekszünk, hogy kihasználjuk a zöldtrágyázást mint jelentős intenzifi- kációs tényezőt Amennyiben sikerül megvalósítanunk a hatékony intézkedéseket, sikerül csökkentenünk a növények megbetegedését és a kártevők számát. Elérjük, hogy a növények felszívják a tápanyagok maximumát, és így nem kell majd növelnünk a műtrágya mennyiségét, nem is beszélve arról, hogy a műtrágyát a víz nagy mennyiségben folyóinkba sodorja. Mezőgazdasági vállalatainknál az ed- 1981. diginél nagyobb következetességgel és ' felelősséggel kell teljesítenünk a következő időszak igényes feladatait. Szövetkezetünkben az eredmények rész letes elemzése és a fogyatékosságok megvitatása alapján meghatároztuk a 7. ötéves tervidőszak feladatai teljesíX. 31.
