Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)

1981-10-31 / 258. szám, szombat

Vita a CSKP Központi Bizottságának 4. ülésén

tésének módját. A mezőgazdasági termelés további fejlesztése elképzelhetetlen az új munkamódszerek, az irányítás új módszerei, valamint a tudományos dolgozókkal és a kutatóintézetekkel

folytatott szoros együttműködés nélkül. Csakis a komplex hozzáállás teszi lehetővé, hogy mezőgazdasági üzemeinkben a tudomány valóban termelőerővé váljon.

Josef Mevald elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a Nyugat-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása

1981. X. 31.

5

Ugyanúgy, mint az egész népgazdaságban, a mezőgazdaságban is érvényes az intenzív gazdálkodási mód gyors érvényesítésének követelménye. A vitathatatlan sikerek ellenére a nyugat-csehországi kerületben ís elég gondot okoz az, hogy gyorsabban és hatékonyabban érvényesítsük a mező- gazdaságban az tntenzifikálás folyamatát. Indokolatlan különbségek vannak az üzemek és a járások növény- termesztési és állattenyésztési eredményei között. A gabonatermelésben a különbség nyolc mázsa hektáronként, a tejtermelésben hatszáz liter tehenenként, a szarvasmarha súlygyarapodásában 15 dekagramm naponta. Szükséges, hogy elsősorban a mezőgazdaság irányító szervei végezzenek hatékonyabb munkát azokon a helyeken, ahol az eredmények elégtelenek.

A növénytermesztés fontos feladata a földalap kihasználása. Ezzel kapcsolatban néhány gondolatot szeretnék felvetni, amelyeket a mezőgazdasági minisztérium is fontolóra vehetne azzal a céllal, hogy optimálissá váljon a kerületben a növénytermelés szerkezete.

Vannak olyan mezőgazdasági vállalatok, amelyek nagy terület eh’ termesztenek gabonát, s a termelési szükségletek miatt évről évre növelik a gabonaneműek vetésterületét. Így persze egyre kevesebb tömegtakarmány termesztésére marad hely. De ez még nem minden. Az, hogy a gabona sok szántóföldet foglal el, agrotechnikai problémákat is okoz, amelyek lehetetlenné teszik, vagy csak részben teszik lehetővé az egyes takarmányfajták váltogatását.

Ez a gyakorlat közvetett módon 10—15 százalékkal csökkenti e hektárhozamokat. A gabonatermelés növelésére gyakorolt nyomásnak mindeddig úgy tesznek eleget, hogy exten- zív módon fejlesztik a termelést, vagyis a termőterület növelésével. Így aztán 860 méter tengerszint feletti magasságban is termesztenek gabonát. Ez konkrétan a sokolovi járásról mondható el, ahol az átlagos hektárhozam csak 22.2 mázsa. Az elmúlt tíz évben az időjárási viszonyok miatt 1200—1500 hektár gabona termését a hagyományostól eltérő módon kellett betakarítani. A gabona egyszerűen nem érik be. Ezért a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium közreműködésével gondoskodnunk kellene a rétek és a legelők hatékonyabb hasznosításáról, hiszen a kerületben a mezőgazdasági földterület 28 százaléka rét és legelő. Ezzel függ össze a Šumava hegység hegyaljai és hegyes részeinek hasznosítása. Bizonyos ráfordítással kedvező feltételeket lehetne teremteni a szarvasmarha-tenyésztéshez.

A gazdasági helyzet alakulását nemrég a kerületi pártbizottság elnökségének ülésén értékeltük. A különféle nehézségek ellenére számos pozitív eredményt érünk el, ami az idei jelentős évforduló tiszteletére kibontakoztatott kezdeményezésnek köszönhető.

Az elmúlt háromnegyed évben sikeresen teljesítettük a teljesítmények és a nyereségképzés tervét. Az anyagmegtakarítás és a rentabilitás terén is pozitív helyzet alakult ki. Konszolidáltuk a bérek és a munkatermelékenység viszonyát. Az ipari termelés eladási mutatóit is — egészében véve — megvalósítjuk. De a figyelemmel kísért 43 iparvállalat közül az előzetes értékelés szerint 17 nem teljesíti tervét. Kedvezőtlenül alakulnak az anyag- és a készterméktartalékok, s a terv teljesítése ingadozó.

Elsőrendű érdek a külfölddel lebonyolított kereskedelem mérlegének ki- egyenlítése. Milyen a helyzet ezen a téren? Nemcsak hogy nem sikerült egyenletesen teljesíteni a feladatokat, de lényeges fordulatot sem sikerült elérni a hatékonyság növelésében. A nem szocialista országokba exportált, 180 figyelemmel kísért termék közül 85 nem éri el a megkívánt hatékonysági szintet, ezek zöme könnyű- és élelmiszeripari termék. További problémát jelent a termékek minősége.

Ahelyett, hogy növekedne az első osztályú termékek részaránya, 22,5 százalékról 18,3 százalékra visszaesett. Arról győződünk meg, hogy nem elég figyelemmel kísérni a teljesítményeket, az eladási mutatókat, a nyereséget, a munkatermelékenységet és a béreket. Ezek a mulatók nem mondanak meg mindent a vállalatokról. Ezért a jövőben azt is megvizsgáljuk, mit tesznek a hatékonyság növelése, a minőség javítása és a választék bő“ vítése érdekében az anyagi ösztönzés

terén. Ellenőrizzük, mire ösztönzik a munkásokat, a művezetőket és technikusokat, a vezető dolgozókat, hogyan támogatják az újító mozgalmat, a tudományos-műszaki fejlesztést. Tehát pártszerveinknok és szervezeteinknek is meg kell tanulniuk az új feltételek között igényesebben és hozzáértőbben élni az ellenőrzés jogával.

Komoly nehézségek vannak az építőiparban. Eredményeink mélyen a tavalyi szint alatt maradnak. Persze ennek objektív okai is vannak, de sokmindent nem lehet velük megmagyarázni. Amikor a kerületi pártbizottság megtárgyalta két vállalat, a plzeňí és a Karlovy Vary-j Magasépítő Vállalat eredményeit, megállapította, hogy a munkaidőt mindkét vállalatnál általában csak 70 százalékra használják ki. Ezt Is csak egyszerűen megállapítják és tovább tűrik. Ezzel kapcsolatban nagyra kell értékelnem Polák elvtársnak, a Magasépítő Vállalatok trösztje vezérigazgatójának felszólalását, aki mindkét vállalatot határozottan, tárgyilagosan pártos módon bírálta.

Már munkálkodunk az 1982. évi terv kidolgozásán. A párt Központi Bizottsága Elnökségének irányvonala vilá gos volt: minimális ráfordítással maximális eredményt kell elérni. A kerület vállalatainak zöme azonban enyhén szólva felelőtlen magatartást tanúsít. A legtöbb vállalat ezt az irányelvet nem fogadja el, de béreket követel. Kéri ez exportfeladatok csökkentését, de a behozatali szükségletekhez kategorikusan ragaszkodik. A gazdasági szférában dolgozó elvtársak biztosítottak bennünket arról, hogy a minisztériumokkal megoldják az ellentéteket, s a végén minden jó lesz. El tudjuk képzelni, hova vezetnek az ilyen tárgyalások.

Azokból a gondokból, amelyeket a pártszervek magukra vállalnak, nyilvánvalóan magukra vállalhatnának azok is, akiket közvetlen felelősséggel bíztak meg népgazdaságunk működéséért. A párt nem tud mindent a vállára venni, programja világos, mindenki egyetért vele, de eddig nem tartja magát hozzá mindenki. Mintha a pártban kétféle kommunisták lennének. Egyesek kötelességüknek érzik a párt irányvonalának megvalósítását, mások pedig úgy tesznek, ahogy éppen nekik jólesik. Azok a magatartásfonnák, amelyekről az 1982. évi terv kidolgozásával kapcsolatban szóltak, természetesen a kezdeményező tervek készítését is jellemzik, összesen 43 vállalati dolgozott ki kezdeményező tervet, s közülük 14, mint mindig, a bánya- vállalat volt.

Sokan azzal érvelnek, hogy most nem dolgozhatnak ki kezdeményező terveket, nem terjeszthetnek elő mun kahelyükön tervjavaslatokat, mivel számos ellentétet kell megoldani. Ezt az érvelést elutasítjuk. Az emberek tömeges részvételét a terv kidolgozásában már március óta meg kellett volna szervezni, amikor az irányelv ismertté vált. Meg kell nyerni az embereket a tervek kidolgozásában való részvételre, nem pedig kész dolgok elé állítani őket. Az emberek sok tekintetben felnyithatnák g gazdasági dolgozók szemét, megmondhatnák, mit és hol lehetne javítani, előterjesztenék észrevételeiket, műszaki és szervezési intézkedéseket javasolnának. De mindezt ismét lebecsülték, s ebből le kell vonnunk a következtetéseket.

Miben látjuk számos olyan nehézség gyökerét, amely néha teljesen fölöslegesen lassítja a kongresszusi határozatok megvalósításának ütemét? Mindenekelőtt abban, hogy számos vezető dolgozó, sőt néhány tisztségviselő sem tudatosítja, hogy megváltoztak a feltételek, s ma már nagyon bonyolultak, pedig erre a Központi Bizottság már 1974-ben világosan rámutatott.

Az, aki érdeklődik a társadalmi élet iránt — és még csak jó közgazdász nak sem kell lennie — felismeri, hogy a gazdasági ráfordítások hónapról hónapra igényesebbek. Aki viszont ezt a kemény tényt kézlegyintéssel elintézi, nem cselekszik ésszerűen, mert ez a felelőtlenség megnyilvánulása. Ennek következménye aztán az elégtelen fegyelem. Mindannyian jól tudjuk, hogy egyes helyeken a rossz munkaerkölcsért még prémiumot és nyereségrészesedést is fizetnek. Figyeljük csak meg, hány ember látható délelőttönként munkaruhában a korcsmában, különféle hivatalok és intézmények hány dolgozója vásárol be és intézi ügyeit munkaidőben. Ez erkölcstelen magatartás a munkások döntő többségével szemben, akik becsületesen dolgoznak

és feladataik teljesítésére törekszenek.

Nem hiszem, hogy ezekről a vlsz- szásságokról az illetékes vezetők nem tudnának, sőt azt sem hiszem, hogy erről az Illetékes pártszervek ne tudnának. A legfontosabb az, mit tesznek ellene. Mindenütt növelni kell a fegyelmet, ahol ilyen visszásságok vannak.

A harmadik ok logikusan következik az előbbiekből és az irányítás területén észlelhető. Az írányítómunka még tökéletlen azokhoz a bonyolult feladatokhoz képest, amelyeket az élet felvet. Ügy is mondhatnám, hogy az irányítás nehézkes és bürokratikus,

néhány üzemtől eltekintve. Odaadó, áldozatkész, dolgos, rátermett és becsületes emberekkel kell körülvenni magunkat. Vannak ilyen emberek. Ebben a szellemben végezzük a kerületben a káderpolitikát.

Tudjuk, hogy munkánkon mindig van mit javítani, de van is mire alapoznunk. Hiszen népgazdaságunknak erős termelési alapja, fejlett munkásosztálya és szövetkezeti parasztsága, valamint odaadó szocialista értelmisége van. Azt is tudatosítjuk, hogy nemcsak saját munkásosztályunk iránt, hanem az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom iránt vannak kötelességeink.

Pölhös Károly elvtársnak, a CSKP KB póttagjának, a Sőregi (Surice) Efsz elnökének felszólalása

A közép-szlovákiai kerület földművesei tisztában vannak a helyzet bonyolultságával, amely annak a következménye, hogy szemes takarmányból kevesebb termett a tervezettnél. A kerület földművesei támogatják azokat az intézkedéseket, amelyeket a CSKP KB Elnöksége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya hagyott jóvá az ebből eredő problémák megoldására. A mi feltételeinkre vonatkozó feladatokat mezőgazdasági vállalataink, szolgáltató vállalataink és irányító szerveink párttisztségviselőinek és gazdasági dolgozóinak munka- és pártértekezletein vitattuk meg.

Kerületünkben 50 ezer tonnával kevesebb szemes takarmány termett a tervezettnél. Noha ez nem döntő mennyiség, de mivel állami támogatásra szorulunk takarmányokból, a nagyobb hozamú területek terméskiesése nálunk is érezteti majd hatását. Éppen ezért Szlovákia Kommunista Pártja Közép-szlovákiai Kerületi Bizottságának szervei megvitatták és jóváhagyták azokat az intézkedéseket, amelyek az állatállomány téli takarmányozásával kapcsolatos kérdések megoldására vonatkoznak, sőt, amelyek az új termésig érvényben kell, hogy legyenek. Az intézkedések értelmében meg kell tartani a szarvasmarha- és juhállomány-növekedés ütemét. Ezek tenyésztésére kerületünkben kedvezőek a feltételek, azonban szükség van arra, hogy nagyobb gondot fordítsunk a jó minőségű tömegtakarmányok termesztésére, a nem hagyományos erőforrások kihasználására, az élelmiszer- ipari hulladékok kihasználására oly módon, hogy egy nagy számos állatra — szénaértékben számítva — a téli időszakra legkevesebb 2,8 tonna takarmányt kell biztosítani.

A nem hagyományos takarmányforrá- sokkal kapcsolatban meg kell említeni, hogy már többször, figyelmeztettünk — legutóbb a CSKP KB 18. ülésén — a fahulladék kihasználásának lehetőségére, valamint a szénhidráttartalmú anyagok felhasználására a famelasz- készítésben; mindez jól hasznosítható a szarvasmarha-takarmányozásban. Ezeket a kérdéseket kutatási szempontból sikeresen megoldották és a gyakorlatban is kipróbálták, jelentős forrásról van szó, hiszen csupán a Banská Bystrica-i Smrečina Vállalat fahulladékából 6000 tonnát gyárhatnánk ebből a teljes értékű takarmányból. Noha ez a hulladék-kihasználási lehetőség a központi, ágazati és tervhivatalokban ismeretes, az eddigiekben még semmit sem tettek ennek az elképzelésnek a gyakorlati hasznosításáért.

Külön figyelmet szentelünk a szalma ízesítésének kilúgozással, ammóniák hozzáadásával, fermentálással és siló- zással. A kerületben ily módon legalább 150 ezer tonna szalmát akarunk tartósítani, ebből a losoncj.. járásban legalább 20 000 tonnát. Az élelmiszeriparban keletkezett hulladékok takarmányozásra való felhasználása céljából intézkedéseket foganatosítottunk e hulladékok összegyűjtésére, kerületi viszonylatban 47 120 tonnáról, ebből a losonci (Lučenec) járásban 32Ü0 tonnáról van szó. Nem hanyagolható el az a megtakarítási lehetőség sem a szarvasmarha- és juhtenyésztésben, amely az évelő fűfélék ésszerű kihasználásában rejlik. Már kora tavasztól megszervezhető a legeltetés, további lehetőség rejlik az őszi keverékek vetésterületének, a takarmányzab vetésterületének növelésében stb. Éppen ezért az őszi keverékek vetésterületét 11 200 hektárra növeltük. Az idei tapasztalatokból kiindulva felkészültünk arra, hogy megközelítőleg 5000 bikaborjút legeltetünk majd. Azok az intézkedések, amelyeket a tömegta- kormányok ésszerűbb hasznosítása céljából foganatosítottunk, lehetővé teszik számunkra a szemestakarmány-szükség- let csökkentését. Az üszőnevelésben .—

6-tól 12 hónapos korig — egy kilogrammra csökkentettük a naponkénti és állatonkénti takarmánykeverék-szükségletet, az előhasi üszők tarásában pedig állatonként és naponta 1,5 kilogrammra. A szarvasmarha-hizlalásban feladatul tűztük, hogy legkevesebb 430 grammos súlygyarapodást érünk el tömegtakarmány etetésével naponta és

állatonként oly módon, hogy a szemes- takarmány-szükséglet a hízóbikatartásban 1 kilogramm élősúlyra ne lépje túl az 1,4 kilogrammot. A tejtermelésben célul tűztük, hogy literenként egy dekagramm szemes takarmányt takarítunk meg. Tudatosítjuk, hogy e feladatok teljesítése az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben megköveteli a tömegpoMti- kai munka következetesebben fejlesztését, elsősorban az állatgondozók körében, s az állatgondozókat meg kell nyerni ennek az ügynek. Mindez megköveteli, hogy a vezető gazdasági dolgozók és a pártszervezetek tökéletesítsék a szervező munkát és az ellenőrző tevékenységet azzal a céllal, hogy növeljük a technológiai és a munkafegyelmet. Október végéig el akarjuk érni, hogy valamennyi állattenyésztési objektumban előre kidolgozott ütemtervek szerint szervezzék a munkát, s a tervek teljesítését naponta ellenőrizzék. Éppen ezért bevezetjük az általános kétműsza- kos zootechnikusi szolgálatot valameny- nyi objektumban, ahol eddig még nem volt. Intézkedéseket foganatosítottunk az anyagi érdekeltség javítására is, s ezt a tömegtakarmány-termesztés növelésére irányítjuk. Jóváhagytuk azt az alapelvet, hogy a prémiumoknak legkevesebb 30 százalékát az előírt szemes- takarmány-szükséglet megtartása szerint fizetjük ki. Ugyanakkor viszont azt is szeretnénk megvalósítani, hogy a jutalmak 30—70 százalékát a szemes takarmány megtakarításától tesszük függővé, s figyelembe vesszük, hogy a tervezett termelőképességet elérték-e. A tömegtakarmányok ízesítéséért — ha a tervezett termelőképességet elérik — a bértarifaosztálynak megfelelően egyszeri 10 százalékos prémiumot fizetünk.

Ugyanezen alapelvek szerint dolgoztuk ki a sertés- és bromfitenyésztők premizálási rendszerét is.

A takarmánymegtakarítás és a tervezett termőképesség megtartásának egyik kihasználatlan lehetősége a gazdasági állatok elhullásának csökkentésében rejlik. Azoknál a vállalatoknál ahol az állatelhullás nagyobb lesz a szabványokban megengedettnél, különleges ellenőrzési rendszert alkalmaznak az állattogészségügyi intézkedések megtartására vonatkozóan.

Az említett feladatok teljesítése szükségszerűen megköveteli a politikai és szervező munka elmélyítését a pártalapszervezetek részéről valamennyi mező- gazdasági és szolgáltató vállalatnál. Ezért a közép-szlovákiai kerületi párt- bizottság feladatul adta a járási párt- bizottságoknak, hogy a mezőgazdasági és a szolgáltató vállalatoknál vitassák meg a feladatokat, a dolgozókkal, közvetlenül azután, hogy a feladatokat a taggyűlés jóváhagyta. Rendkívüli figyelmet szentelünk a taggyűlés által jóváhagyott intézkedések teljesítése rendszeres havi ellenőrzésének és a feladat nem teljesítése esetén a következtetések megalkuvás nélküli levonásának.

A szemes takarmányokkal való takarékoskodást nem rövid távú feladatként értelmezzük, hiszen ez szerves részét képezi a mezőgazdasági termelés hatékonysága növelésének. Ez azt jelenti tehát, hogy az elkövetkezendő években ís gazdaságosan kell bánnunk a szemes takarmányokkal.

Csehszlovákia Kommunista Pártja

XVI. kongresszusa azonban hangsúlyozta, hogy a hatékonyság növelésének szükségessége nemcsak a takarmány- gazdálkodásra vonatkozik, hanem a mezőgazdasági termelésben használatos anyagok mindegyikére, főleg pedig az üzemanyagokra és az energiára. Épppn ezért a mezőgazdaságban — a kerület mezőgazdasági vállalataiban, szervezeteiben és szolgáltató vállalataiban — üzemanyag-takarékosságra vonatkozó intézkedéstervezetet hagytunk jóvá. Ezek az intézkedések már meghozták az első pozitív eredményeket. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a megtakarítások nagyobbak is lehetnének, ha a mezőgazdasági technika tervezői és gyártói jobban összehangolnák a műszaki paramétereket az energetikai lehetőségekkel, például a traktor kapa- ’ citását a függesztett mezőgazdasági (Folytatás a 6. oldalon)