Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)

1981-10-30 / 257. szám, péntek

Vita a CSKP Központi Bizottságának 4. ülésén Václav Hájek elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a közép-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása IMji] 1981. X. 30. Pártunk alapelve, hogy igazat mondjunk az embereknek, bár az né­ha keserű is szokott lenni. Éppen most, az egyre bonyolultabb belső és külső gazdasági feltételek között, nem élhetünk a képzelet világában, gond­talanságban. Minden értelmes és be­csületes ember bizonyára elismeri, hogy nem élhetünk nagy kamatokkaJ terhelt adósságra, ahogy azt mondani szokás, lehetőségeinket meghaladó szinten. Az emberek döntő többsége nagyra értékeli, hogy a párt reális gazdaság politikát valósít meg, nem engedi meg a mérték tel enséget, a tőkés országok­kal szembeni túlzott eladósodást, s elégedetten veszi tudomásul, hogy a Központi Bizottság nyíltan tájékoztat­ja a lakosságot a gazdasági helyzet­ről. Főleg azt értékelik, hogy a Köz­ponti Bizottság megmutatja a sürgős es igényes feladatok teljesítéséhez ve­zető utakat, s azt, hogy miként vé­dekezhetünk a kedvezőtlen hatások­kal szemben. Dolgozóink többsége ezért például az üzemanyagok nemrégi szükségszerű áremelését is megértéssel fogadta. Az emberek általában véve helye­sen megértik a nemzetközi politikai és gazdasági helyzet fő összefüggéseit. Támogatják a Szovjetunió békepoliti­káját. Elismerik, hogy a nemzetközi helyzet gyors kiéleződése következté­ben, amit az Egyesült Államok milita­rista politikája idézett elő, államunk­nak nagyobb eszközöket kell fordí­tania az ország védelmére. Aggódás­sal és felháborodással figyelik a fej­lődést és az ellenforradalmi erők egyre arcátlanabb támadásait Lengyel- országban. Ezzel összefüggésben mé­lyebben értékelik az életet a rende­zett és szociális igazságra épülő or­szágban, ahol a párt és az állam kö vetkezetesen valósítja meg a lenini alapelveket. Ezért is törekednek a XVI. kongresszusán előirányzott prog­ram teljesítésére. Helyes, hogy a Központi Bizottság megtárgyalja a 13. ülésen hozott ha­tározatok teljesítését. Az azóta eltelt két és fél év azt bizonyította, hogy a célok kitűzése körültekintően történt, s hosszú távra érvényesek. A közép- csehországi kerületi pártszervezet cél­tudatosan valósítja meg ezeket a ha­tározatokat. A gabona termeléséről va­ló gondoskodás főleg az ©lmúlt évi nagy terméshozamokban nyilvánult meg. Mezőgazdasági dolgozóink a rendkívül hideg és száraz tavaszi idő­járás ellenére megteremtették a fel­tételeket a jó terméshozamokhoz. Azonban közvetlenül az aratás előtt a viharok, az áradások és a jégesők ke­resztülhúzták a számításainkat. Egyes helyeken néhány nap alatt hullott le az évi csapadékmennyiség egyharma­da. A kerületben nincs olyan ember, a'kl korábban már tapasztalta volna, hogy júliusban kicsíráznak a szemek a kaszálatlan gabonában. A mezőgazdasági dolgozók azonban nem csüggedtek, éppen ellenkezőleg, nagy odaadással küzdöttek minden szem gabonáért. Ebben nagy segítsé­gükre voltak a patronáló üzemek dol­gozói, főleg Prágából, valamint a had­sereg tagjai. Az árvíz sújtotta terüle­teken nagy áldozatkészséggel mentet­ték a szocialista és a személyi tulaj­dont, a gyermekek, a polgártársak éle­tét. E feltételek között jól beváltak az ún. „csapadékos aratásra“ és a „fo­lyamatos betakarításra“ kidolgozott tervek, amelyek szerint 320 gépsor dolgozott a kerületben. A gabonater­melés tervét azonban így is csak 81 százalékra sikerült teljesíteni, 3,65 tonnás hektárhozam mellett. Jó volt azonban a repce terméshozama, s több év után a komló is szépen fizetett. Gyümölcsfélékből azonban a tervezett mennyiségnek csupán 26, a zöldségfé­lékből pedig 63 százalékát sikerült betakarítani. Idejében és szervezetten került sor az őszi mezei munkákra. A mezőgaz­dasági üzemek a silókukoricát terve­zett mennyiségben és jó minőségben takarították be, s a tervezettnél jóval több keveréket vetettek. A burgonya hozama is jó, de a minősége gyen gébb. Az elmúlt évhez viszonyítva szé­nából többet gyűjtöttek be, amihez a társadalmi szervezetek, a nemzeti bi­zottságok és az ipari vállalatok dol­gozói is hozzájárultak. A répatermesz­tőknek nemcsak az alacsony hozam és az alacsony cukortartalom okozott gondot, hanem a cukorrépa új felvá­sárlási rendszerének hiányos előkészí­tése is. A burgonya és a cukorrépa termesztésében nemcsak a kutatás maradt adós, hanem az agrotechniká­ban is hiányosságok vannak. A zöld­ségtermesztők fokozatosan kiszélesítik Prága és az ipari központok közvetlen ellátását. A kerületi pártbizottság a kister- mesztők és a kertbarátok törekvéseit is támogatja. Az emberek elégedettsé géhez öz is hozzájárul, hogy 32 vá­rosi piacon értékesítik a termékeiket. Az állattenyésztés egyelőre kielégí­tően fejlődik. Reményünk van rá, hogy a mezőgazdasági vállalatok tel­jesíteni fogják a hús, a tojás és a tej termelésének idei tervét. Az őszi Időszakba azonban kiegyen­súlyozatlan takarmánymérleggel lé pünk. Hiányzik a szükséges abrakta­karmány 15 százaléka. Ilyen helyzet azonban nem először fordul elő. Más­kor is volt már hasonlóan nehéz év, főleg 1976-ban. Az időjárás kedvezőt­len alakulásával állandóan számolni kell terveinkben. Az Idei év lesz az első, amikor a hiányt nem pótolhat­juk az abraktakarmányok behozatalá­nak növelésével. Ezért nem is lehet a régi módszerekhez folyamodni. A ke­rületben már életbe léptek az állat tenyésztés biztosítására irányuló in­tézkedések egészen az új termés be­takarításáig. Ezt az a komplex racio­nalizációs brigád is elősegíti, amely az abraktakarmányok takarékosabb felhasználásával foglalkozik. A ked­vező őszi időjárás lehetővé tette a tő- megtakarmány-készletek növelését, s a zöldtakarmányozás időszaka is to­vább tartott. A takarmányozási terve­ket úgy módosítják, hogy a nem ha­gyományos takarmányforrásokat is számításba veszik. A cél a hús- és a tejtermelés színvonalának megtartása. A CSKP KB Elnökségének beszámo­lója jogosan mutatott rá a mezőgaz­daság irányításában tapasztalható fo­gyatékosságokra. Ezek kerületünkre is teljes mértékben vonatkoznak. Ná­lunk a jól gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok többségben vannak, de a mezőgazdasági igazgatóságok rendsze­res figyelmet szentelnek 32 gyengébb gazdálkodási színvonalú vállalatnak. Értékes tapasztalatokat szereztek a kelet-prágai és a nymburki járásban, ahol fiatal, rátermett, szakmai és po­litikai szempontból jól felkészült fia­tal káderekre bízták a vezetést. Más járásokban azonban ezt nem tapasz­taltuk, s ennek meg is látszik az eredménye. A mezőgazdaságban fenn­álló helyzet megoldása nemcsak az irányító kádereket állítja nagy próba­tétel elé, hanem a párt- és a szak- szervezeti szerveket is. Elmélyült poli­tikai szervező és ideológiai tevékeny­ségre van szükség, valóságos politikai harcra, hogy megnyerjük a dolgozókat a rendkívüli időszak áthidalására. Eb­ben bizonyára újból kifejezésre jutnak szocialista mezőgazdaságunk előnyei, a munkások és a földművesek, vala­mint a többi dolgozó szoros kapcso­latának szilárdsága. A Központi Bizottság nagy gondos­kodása ellenére, amiben a mezőgazda ság és a többi csatlakozó ágazat ré­szesül, azt tapasztaljuk, hogy egyes élelmiszeripari üzemek műszaki beren­dezése nem kielégítő. A sütőipari üze­mekben előforduló üzemzavarok, va lamint az ellátás akadozása egyaránt azt bizonyítják, hogy ezeket a problé­mákat sürgősen meg kell oldani. A kerületben az ipari termelés ter­vét túlteljesítjük, beleértve az export- feladatokat, és a hatékonyság növelé sét. Azzal számolunk, hogy az év döntő feladatait teljesíteni fogjuk. Az eredményekben jelentős szerepük van a kommunistáknak, akik példamuta­tóan valósítják meg a XVI. kongresz- szus határozatait. Számos vállalatnál, főleg a kladnói körzetben kezdemé­nyezés bontakozott ki a tervfeladatok határidő előtti teljesítésére. A kerü­leti pártbizottság nagyra értékeli eze­ket a kötelezettségvállalásokat, s tá­mogatja ezek elterjedését. A jó ered­mények mellett azonban jelentős fo­gyatékosságok is vannak. Egyes vál­lalatoknál egyenlőtlenül és hiányosan halad a tervfeladatok teljesítése. Nem kielégítő számos termék műszaki szín­vonala és minősége, főleg a gép- és a bútoriparban. Sok vállalat nem ve­szi figyelembe eléggé a fogyasztók igényeit. Ez egyes áruknál túlmérete­zett készletezéshez vezet. Ugyanakkor túlságosan hosszú a keresett termékek szállítási ideje, és elégtelen a szerviz­szolgáltatás színvonala. Csak lassan érvényesülnek az új gazdasági szabályozók. A gazdasági vezetők, de gyakran a párt- és a szakszervezeti funkcionáriusok is széles körű tájékoztatást tudnak nyúj­tani a komplex intézkedésekről, de te­vékenységük már nincs kielégítő össz­hangban a gazdasági követelmények­kel. Ez főleg a bérezésre és a nor- mázásra vonatkozik. Újból abban bíz­nak 1— miként a korábbi években, hogy majdcsak lesz valahogy. A terv- módosítások azonban mindig csökken­tették a terv tekintélyét. Ezért azokat az intézkedéseket támogatjuk, amelyek csak ott engedik meg a tervmódosí tást, ahol ennek szükségszerű, objek­tív okai vannak. A jövő évi terv elő­készítésében bizonyos fogyatékosságok tapasztalhatók a vállalatoknál. Nem kínigítő a termelési-gazdasági egysé­gek részéről nyújtott segítség, és s munkák koordinálása. Ezért arra tö­rekszünk, hogy a pártszervezetek na­gyobb igyekezete* fejtsenek ki a komplex intézkedések alapél veinek át­fogóbb érvényesítésére. Josef Kráľ elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a Szocialista Munka Hősének, a Sigma Hranice lakatosának felszólalása Vállalatunk és a Sigma konszern kommunistáival közösen hozzá akarunk járulni kommunista pártunk XVI. kong­resszusa határozatainak sikeres teljesí­téséhez. A fő figyelmet a hatékonyság növelésére és a minőség javítására összpontosítjuk. Merészen, energikusan és egészséges kockázatvállalással akar­juk megoldani azokat a .feladatokat, amelyek gazdasági fejlődésünket segí­tik elő. Mindenekelőtt hangsúlyozni szeret­ném, hogy dolgozóink az idén igényes feladatokat kaptak az éves tervben, s hogy ezeket a feladatokat valamennyi mutató vonatkozásában teljesítik. Ezt a sikert főleg azért érhettük el, mert ve­zérigazgatóságunk, vállalataink és üze­meink kommunistái élen járnak a gaz­dasági feladatok teljesítésében, alkotó módon hozzájárulnak megvalósításuk­hoz, személyes példamutatással hatnak a többi dolgozóra. Meg kell mondani, hogy népgazdaságunk több ágazatának rohamos fejlődése, a termelési folyama­tok automatizálása és az atomenergeti­ka fejlesztése a Sigma konszern terme­lésével szemben is nagy igényeket tá­maszt. A 6. ötéves tervidőszakban 53 száza­lékkal növelték a termelést, ebből a szi­vattyúk előállítása 43 százalékkal, a szerelvények előállítása pedig 81 szá­zalékkal növekedett. E termelésnöve­kedés ellenére a népgazdaság szükség­leteit csak nehézségek közepette tudjuk fedezni. Éppen ezért termelési-gazdasá­gi egységünkben a figyelmet a szállítói- megrendelői kapcsolatok idejében és gyorsan történő megoldására összpon­tosítjuk. Főleg a következő munkamód­szerek váltak be: A termelési-gazdasági egység vezetősége rendszeresen és ki­merítően tájékoztatja valamennyi válla­lati pártbizottságot a tervteljesítésről, de a távlati célokról is. Ez számunkra, kommunisták számára lehetővé teszi, hogy aktívan hassunk a fogyatékossá­gok felszámolására és a problémák megoldására, hogy megnyerjük az em­bereket a feladatok teljesítésének. A Sigma konszernben következetesen megtartjuk azt az alapelvet, hogy a ve­zető dolgozók rendszeres kapcsolatban legyenek a kollektívákkal. Közösen be­szélik meg a tervelőkészítést s azokat a nehézségeket, amelyek a termelésben keletkeznek, s tárgyalnak a további munkamenetről. A konszern vezetőségé­nek szoros együttműködése a vállalati pártszervezetekkel hozzájárul a mun­kában felmerülő akadályok leküzdésé­hez, az irányító dolgozók politikai fe­lelősségének növeléséhez. A konszern szocialista kötelezettség­vállalásokkal segíti elő az exportterv határidő előtti teljesítését. Számos kol­lektíva bekapcsolódik abba a verseny­mozgalomba, amelyet Sakmar elvtárs, a Szocialista Munka Hőse kezdeménye­zett. Közéjük tartozik a hranicei Sigma vállalatnál működő brigád, amelyet jó­magam vezetek. Örülök, hogy kötele­zettségvállalásunk sikeres teljesítéséről számolhatok be. Vállalásunk lényege az állóeszközök gazdasági kihasználása, el­sősorban a nagy munkatermelékenysé­gű megmunkáló központoké, acélgépe­ké, valamint a számjegyvezérlésű gé­peké. Közös erőfeszítéssel sikerül növel­nünk a műszakszámot s elérni azt, hogy nagyobb mértékben alkalmazzuk az új technikát. Kollektívánkban és számos kollektívában, amelyeket jól ismerek, gyakran szólunk, illetve szólnak nép­gazdaságunk jelenlegi nehézségeiről. Az emberek ezekre különböző módon reagálnak, de többségük tudatosítja, hogy csupán a becsületes munka, a fo­kozott igényesség ós a fegyelem járul­hat hozzá a jobb eredmények elérésé­hez. Arról van szó, hogy ne csak álta­lánosságban beszéljünk az igényesség­ről, hanem többet és konkrétan csele­kedjünk az érdekében. Jelentős erőfeszítéseket teszünk az idei feladatok teljesítésére, a jövő évi terv előkészítésére és a 7. ötéves terv­időszak stratégiai fontosságú feladatai­nak megvalósítására. Erre Irányult párt­szerveink tanácskozása, erre irányul­tak a párttaggyűlések és a termelési értekezletek. Ezekről a feladatokról volt szó a gazdasági pártértekezleten, valamint a műszaki értelmiség közel­múltban lezajlott aktívaértekezletén is. A cél, hogy 7,5 százalékkal növeljük évenként a termelést. Döntő fontosságú­nak tartjuk a technológiai innovációt, amivel elősegíthetjük az anyag- és az energiatakarékos termelés növelését, a fémmegtakarítást és a kapacitások nö­velését. A tervezett termelésnek lega­lább 20 százalékát innovált termékek­nek kell képezniük. Az ésszerűsítési in­tézkedések révén 1 millió 250 ezer nor­maórát takarítunk meg, ami 1981-hez viszonyítva 4,9 százalékos megtakarí­tást jelent majd. A műszaki-fejlesztési terv, valamint a komplex szocialista ra­cionalizációs program megvalósításával 5400 tonnával kevesebb fémet haszná­lunk fel. Az anyagtakarékosságot első­sorban az öntvények súlyának csök­kentésével biztosítják, a süllyesztékes kovácsolásra való áttéréssel pedig 20 százalékos anyagmegtakarítás érhető el, és jelentős lesz a munkaerő megtaka­rítás is. A konszernben feltételezik, liogy a kezdeményező tervezés eredményeként a vállalatok egyharmada az előirány­zott mutatóknak megfelelő kezdemé­nyezőtervet készít. A kommunisták a komplex intézkedések következetes ér­vényesítésére irányítják figyelmüket. Alkotó módon járulnak hozzá a tudo­mányos-műszaki fejlesztés feladatainak megvalósításához, éppen ezért figyel­müket a műszaki értelmiség mozgósítá­sára, főleg a technikai középkáderek mozgósítására összpontosítják. Megnő a gazdasági vezetés felelőssége az igé­nyesebb tudományos-műszaki fejlesztési tervek kidolgozásáért. Nyilvános ellen­őrzéssel hatnak oda, hogy ezeket a feladatokat rövidített időszakokban tel­jesítsék. A dolgozókat tájékoztatják ar­ról, hogy bizonyos feladatot mikor tel­jesítenek, .hogyan érvényesül egy-egy műszaki megoldás a termelésben, s mi­lyen hatékonysággal. Az anyag- és energiatakarékossággal kapcsolatban néhány szót szeretnék szólni energetikai gazdálkodásunkról is. Célul tűztük ki az előírt megtakarítások következetes elérését, ésszerűsítésekkel járulunk hozzá a folyékony fém jobb kihasználásához és az energiaveszte­ségek csökkentéséhez a termelésben. Tudatosítjuk, hogy a feladatok telje­sítéséről emberek döntenek. Tekintettel az eddigi tapasztalatokra, pártszerve­zeteink növelik az igényességet a poli­tikai nevelő és a kádermunkával szem­ben. Ez visszatükröződött a gazdasági dolgozók komplex értékelése és a ká­dertartalékok helyzetének megvitatásá­ban is. A központi bizottság elnökségének jelentésében rámutattak a mezőgazda- sági termelés fejlesztésének további út­jaira. Mi is felelősnek érezzük magun­kat a mezőgazdaság továbbfejlesztésé­ért, mivel öntözőrendszereket gyártunk és szivattyúinkkal hozzájárulunk az ága­zat korszerűsítéséhez. A 6. ötéves terv­időszakban annyi öntözőberendezést szállítottunk a mezőgazdaságnak, amennyivel 74 ezer hektárnyi teiületet tehettek öntözhetővé. A 7. ötéves terv­időszakban még nagyobb feladatok vár­nak ránk. Felkészültünk ezekre és gon­doskodunk az új, tipizált szivattyúk gyártásáról. Az új berendezések keve­sebb villamos energiát fogyasztanak, kevésbé élőmunka-igényesek, karban­tartásuk egyszerű. Továbbá olyan szi­vattyúállomásokat fejlesztettünk ki, amelyek révén évi 2 millió kilowattóra villamos-energia-megtakarítás érhető el. A Szovjetunióval együttműködve ki­fejlesztettük és bevezettük a termelés­be az áthelyezhető szivattyúállomások eőlállítását, ezek az állomások teljesen automatizáltak és nem igénylik stabil objektumok építését. A Sigmában az úgynevezett nyitott szivattyúállomások fejlesztésére is összpontosítunk, kor­szerűsítjük a több sávos öntözőberende­zést, kipróbáljuk és bevezetjük a cse­pegtető öntözőrendszereket. A gyártás- szakosítási szerződések keretében terv­be vettük a nagy teljesítményű öntöző- berendezések behozatalát a Szovjet­unióból. Ahhoz, hogy a következő években tel­jesíthessük egyre növekvő feladatain­kat, hogy eleget tehessünk a választék­bővítési követelményeknek s megvaló­síthassuk gyártmányfejlesztési progra­munkat, szükség van a velünk együtt­működő vállalatok segítségére is. Te­kintettel a magas árakra, nem célszerű és nem gazdaságos a követelmények be­hozatalból történő kielégítése. A Sigma konszern dolgozói követke­zetesen akarják teljesíteni az idei fela­dataikat, és intenzíven készülnek az ú] feladatokra. Kollektívánk tudatosítja, hogy az elvárások egyre nagyobbak lesznek velünk szemben. Készek va­gyunk mindent megtenni annak érdeké­ben, hogy becsületesen megbirkózzunk a 7. ötéves tervidőszakra kitűzött gaz­dasági Irányelvekkel, s ezzel hozzájá­ruljunk Csehszlovákia Kommunista Párt-, ja XVI. kongresszusa határozatainak teljesítéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom