Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)

1981-10-23 / 251. szám, péntek

Tájékoztatás és meggyőzés VIZET HORDANA A TEN­GERBE, aki aprólékosan akar­ná bárkinek is elmagyarázni a tömegtájékoztatási eszközök — sajtó, rádió, televízió — rend­kívüli oktató-nevelő hatását társadalmi fejlettségünk jelen­legi fokán. A ma embere — egyszerűen el sem tudja kép­zelni mindennapi életét a be­tű, az éteren át sugárzott szó vagy a televíziós készülék vil­logó képernyője nélkül. Vagyis hogy pontosabban fo­galmazzak, a kézenfekvő, a logikus és az eszményi az len­ne, ha az emberek nem tud­nák elképzelni környezetüket a tömegtájékoztatási eszközök nélkül. Mart azért a valóság — az idei sajtőnap kapcsán is kiderült — a nagykürtösi (Veľký Krtíš) j'árásban sem ilyen egyszerű és eszményi. Nem örömmel, de tudomásul kellett venni, hogy napjaink úgynevezett „modern“ embe­reinek — sok esetben maga­sabb képzettségűek, különböző szintű vezető állásban vannak, anyagilag ... szóval van mit aprítaniuk a tejbe — a címük­re nem kopogtat naponta a postás, hogy tessék, itt a friss újság, nem sietnek türelmetle­nül az újságosbódéhoz, hogy még munkába menet megvá­sárolják valamelyik politikai lapot (hacsak nem a hétfői, „sportszámról“ van szó), vagy­is mindennapjaik nem kapcso­lódnak olyan szorosan szocia­lista jelenünkhöz, mint azt szeretnénk, vagy ahogyan az logikus lenne.'' A járási pártszervek — a posta hírlapterjesztő szolgála­tával karöltve — az idei saj­tónapot arra is felhasználta, hogy alaposabban elemezze ennek a nem éppen kívánatos, habár nem tömegjelenségnek az igazi okát. Az igazsághoz tartozik, hogy a nagykürtösi járás az elmúlt évek során a sajtóelőfizetés és a sajtó fel- használása terén — elsősorban a pártsajtóról van szó — kerü­leti méretekben #i's nem egy esetben " kiemelkedő eredmé­nyeket ért el. Eddig három al­kalommal volt 'az első helye­zett a kerület tizenhárom já­rása között. Azonban számos további helyezés is bizonyítja, hogy a járásban — elsősorban a pártszervezetek, nem utolsó­sorban a postai hírlapterjesztő szolgálat dolgozóinak felelős­ségteljes tevékenysége követ­keztében — társadalmi szere­pének és eszmei-politikai fel­adatainak megfelelően értel­mezik a pártsajtó és a többi tömegtájékoztatási eszköz je­lentőségét. E tekintetben az idei évet is az eredményesek közé lehet sorolni, hiszen a já­rásban a pártsajtó előfizetési tervét 103,7 százalékra teljesí­tik, a kiadott 305 belföldi saj­tótermék közül a járásban 297 sajtóterméknek szereztek elő­fizetőket a postai hírlapter­jesztő szolgálat dolgozói. EZEK POZITÍV EREDMÉ­NYEK, amelyek mögött igen kitartó, sokrétű és nagy oda­adást igénylő politikai-szerve­zési munka húzódik meg. A si­kerek forrását elsősorban ab­ban kell keresni, hogy a párt­alapszervezetek bizottságai rendszeresen foglalkoznak a pártsajtó előfizetésének kérdé­seivel, figyelemmel kísérik, hogy a párttagok milyen saj­tóterméket fizetnek elő, ezeket hogyan használják fel részben egyéni eszmei színvonaluk, po­litikai tájékozottságuk rend­szeres növelésére, részben pe­dig a munkahelyi és az egyéb társadalmi problémák eredmé­nyes megoldásában. A taggyű­lések is nagyon sok alapszer­vezetben rendszeresen értéke­lik a pártsajtó előfizetésének kérdéseit, ha ez szükséges, megkülönböztetett intézkedése­ket fogadnak el a felmerülő problémák megoldására. Jó eredménynek könyvelhető el az is, hogy az új tagjelöl­tek felvételénél az alapszerve­zeti bizottságok a pártsajtó előfizetését is figyelembe ve­szik minden egyes esetben. Ha úgy tapasztalják, hogy az új párttagjelölt nem fizet elő egyetlen pártsajtótermékre sem, kötelességévé teszik a mulasztás pótlását, abból in­dulva ki, hogy az egyén poli­tikai-eszmei fejlődéséhez elen­gedhetetlen a pártsajtó rend­szeres tanulmányozása és ki­használása. Az utóbbi évek jelentős mi­nőségbeli előrehalad4st jelen­tettek abban is, hogy a párt- sajtót egyre jobban kihasznál­ják a taggyűlések előkészítésé­ben is. A pártbizottság által megbízott elvtársak a pártsaj­tó rendszeres figyelemmel kí­sérése alapján kiemelik azo­kat a kül- és belpolitikai ese­ményeket, amelyek az adott pártszervezet munkájában is különleges jelentőségűek, az egyes eseteket, gondolatokat általánosítják és a taggyűlése­ken közkinccsé teszik. Ily mó­don elmélyül a taggyűlések politikai tartalma, az egyes problémák időszerűsítésével fo­kozódik a tagság aktivitása, és ez megmutatkozik mind a tar­talmas vitában, mind pedig a határozatok kidolgozásában és elfogadásában. EZEKNEK AZ ISMERETEK­NEK és tényeknek birtokában, könnyen kialakulhat olyan né­zet, hogy a járásban a párt­sajtó előfizetése, terjesztése és gyakorlati kihasználása lénye­gében problémamentes, a dol­gok úgyszólván „maguktól mennek“, és lényegében nem igénylik sem a pártszervek, sem pedig a sajtó előfizetésé­vel foglalkozó szervezetek és intézmények hathatósabb tá­mogatását. A helyzet, sajnos, nem így áll. Éppen az idei sajtónapot megelőző ellenőrző és felmé­rő tevékenység során derült ki, hogy a sajtó terjesztése terén a nagykürtösi járásban is szá­mos kérdés gyors és határo­zott orvoslásra vár. A legalap­vetőbb feladatok közé tarto­zik, hogy a pártsajtó terjeszté­sével minden pártszervezet a lehető legkonkrétabb formá­ban foglalkozzon. Az a tény, hogy a különböző sajtótermé­kekből egy kiadásra tervezett 98 ezer példányszám helyett csaknem 102 ezer példány­szám jut el az olvasókhoz, nem fedheti el azokat a hiányossá­gokat, amelyek a rendszeres sajtóterjesztés terén tapasztal­hatók. A legközelebbi hetek felada­ta lesz a járási pártbizottság­nak is, hogy esetenként és egyénenként foglalkozzanak azokkal a párttagokkal, akik nem fizetnek elő semmilyen pártsajtóra. Ebben a kérdésben természetesen a legmesszebb- menően kell eljárni, hiszen nem eshet azonos elbírálás alá a szerényebb jövedelmű nyug­díjas párttag — aki éppen az anyagiakkal indokolja, hogy nem fizet elő pártsajtóra —, a nagy jövedelmű vezető gazda­sági dolgozóval, tömegszerve­zeti tisztségviselővel, vagy esetleg pártbizottsági taggal, aki — ki tudja, hogyan — munkájában elkerüli, nem igényli a pártsajtó útmutatá­sait. Ezekkel a kérdésekkel igen behatóan és nagyon név­re szólóan foglalkoztak az elvtársak a Nagykürtösi Gép­es Traktorállomás szeptembe­ri taggyűlésén is. Kiderült — a pártbizottság sajtófelelőse és a postai hírlapterjesztő szolgálat szorosabb együttműködése alapján —, hogy az alapszer­vezet néhány tagja nem fizet elő a pártsajtóra. Igaz, a bí­ráltak közül egyesek azzal in­dokolták a helyzetet, hogy rendszeresen, újságoskioszkban vásárolják a pártsajtőt, min­dennap. A pártbizottság azon­ban nem fogadta el ezt a ma­gyarázatot, és az elvtársak fel­adatául adta a mulasztás pót­lását. A járásban számos alap- szervezetben fogadtak el ha­sonlóan konkrét és egyértelmű intézkedéseket a pártsajtó ter­jesztése terén, amit csak he­lyeselni lehet, hiszen hogyan tud helytállni a rendszeresen olvasó pártonkívülivel folyta­tott eszmecserében például az olyan párttag, aki csak néha veszi kezébe az Űj Szót, a Pravdát, vagy más sajtótermé­ket? Ily módon politikai is­meretei és tájékozottsága is meglehetősen beszűkülnek. A NAGYKÜRTÖSI JÄRÄSBAN az idei sajtónap nemcsak ün­nepi aktus volt, amelyen ta­lálkoztak a kerület és a járás politikai, állami vezetői, a tö- megszervezetek képviselői a járási lap és a központi tö­megtájékoztatási eszközök he­lyi tudósítóival, szerkesztőivel, munkatársaival és levelezőivel. Ennél jóval több volt: alkalom arra, hogy a pártsajtó terjesz­tésében és felhasználásában elért pozitív és biztató sikere­ket értékelve, kendőzetlenül feltárja azokat a fékező, ne­gatív jelenségeket, amelyek a további haladás útjában álla­nak, s amelyeknek a megol­dása elsősorban a pártszerve­zetek, a kommunisták, de a sajtóval foglalkozó minden dolgozó kezében van. AGÖCS VILMOS 1981. X. 23. Á javítás, javulás útjait keresve A pártbizottság és a földművesszövetkezet vezetősége közös erővel munkálkodik a jobb eredmények elérésén A legnagyobb szlovákiai cukorgyárban, Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) a cukorgyártást a Tesla RPP 16 típusú áj számítógép irányítja. A számítógép segítségével a cukorgyárban teljes ha­tékonysággal dolgoznak. A gép a cukorrépa-felvásárlás adatait értékeli a répa tisztasága és cukor- tartalma szerint. A nyert információk alapján meghatározza a termelés optimális paramétereit. Első képünkön balról Ľudmila Košová, Ipolyi Imre mérnök és Mészáros Piroska adatokat jegyeznek le. Második képünkön Kiss Tibor a répakaraj-szárítónál (Blažej Palkovič felvétele —■ ČSTK] Március végén, félévkor, s a legutóbbi negyedév értékelése­kor is olyan adatok kerültek az állattenyésztő ágazat eredmé­nyeit összegező kimutatásba, amilyenekhez a korábbiakban a csicsói (Čičov) Wilhelm Pieck Egységes Földművesszövetke­zetben nem szoktak hozzá. Az állattenyésztés már több éven át a földművesszövetkezet brut­tó termelési értékének több mint a felét adta. s az idén jó, ha eléri a növénytermesztés értékét. A kiesés különösen a sertéstenyésztés szakaszán ko­moly, így az ágazat háromne­gyed év alatt húseladási tervét csak 65 százalékra tudta telje­síteni, s a sertésrészleg dolgo­zóinak bizony nagyon oda kell figyelni munkájukra, ha az év' végéig pótolni akarják a hányt. AZ EMBEREK FELKÉSZÍTÉSÉN IS MÚLOTT — Nem lesz könnyű a kiesé­sek pótlása, de remélhetőleg sikerül. A második és harmadik negyedév eredményeinek össze­vetése már javulást mutat, el­sősorban az anyasertésrészle- gen, hiszen szeptemberben a tervezett 750 malac helyett már több mint 1050 malacot válasz­tottunk el — mondta Pocsai Gábor, az állattenyésztő rész­leg vezetője. Lényegében most értettem meg, mikor egy nappal korábban a nehézségeket is­merve, állattenyésztési témá­ban kértem látogatási lehetősé­get Baráth Imrétől, az efsz el­nökétől, miért mondott egyből igent. Nem javasolta — amint tették volna sokan —, hogy beszél­gessünk inkább egy másik, eredményesebb ágazatukról, pe­dig van ilyen is, hanem hagyta, legyen téma a kevésbé sikeres, a gondokat, problémákat okozó. Legalábbis, ami a jelent illeti, mert a további beszélgetésből kitűnt, hogy van már lehetőség a változtatásra. Mégpedig kö­zösen és egyetértésben csele­kedve az üzemi pártbizottság­gal és a gazdasági vezetőkkel. — A problémák az új istálló átadásával kezdődtek. Idő kel­lett, amíg a vemhes kocák megszokták a korábbiaktól el­térő feltételeket, de magunk­nak ártanánk, ha letagadnánk, hogy az új technológia magas szintű alkalmazására a hagyo­mányos állattartáshoz szokott emberek sem voltak kellően felkészítve. Mindez elsősorban a malacelválasztási átlag nagy­arányú csökkentését hozta, s ez láncreakciót váltott ki. Hiába léptük át a hizlaldában a súly­gyarapodási szintet, a sertés- tenyésztés egészében a terve­zettnél nagyobb az abrakfo­gyasztás és a kiesést a terven felül vásárolt 1027 malaccal sem tudták pótolni — részle­tezte a részlegvezető a bajok okait, majd ellensúlyozó intéz­kedéseket ismertette, úgymond megálltak a lejtőn. Ebben segítettek az állator­vosi ügyelet és a járási mező- gazdasági igazgatóság szakem­berei, de maguk is tettek az ügy érdekében. Megjavították és tovább javítják a kocaistálló szellőztetését és az anyagi ér­dekeltség céljából módosították az állatgondozók bérezési rend­szerét. A továbbiakban a már bevált és jó tapasztalatokat akarják általánossá tenni, első­sorban a legjobbak példáját követve. Van rá alkalom, köz­vetlenül az állattenyésztésben is. Különben az évi 34 vagon marhahúseladási terv kereté­ben kilenc hónap alatt aligha értékesíthettek volna 27,5 va­gon húst, és egy kiló marha­húst sem tudnának 50 dkg ab­raktakarmánnyal kitermelni, ha nem lenne bőven tömegtakar­mányuk. Még most is van a ta­valyi kukoricasilóból, és azon kevesek sorába tartoznak, akik az árokparton termett füvet is betakarítják. A BRIGÄDMOZGALOMBAN REJLŐ TARTALÉKOK HASZNOSÍTÁSÁVAL A további javulás, javítás fel­tételeit a XVI. pártkongresszus határozataiból adódó feladato­kat összegező terv tartalmaz­za. Hencz György, az üzemi párt. bizottság elnöke ezekkel kap­csolatosan a legfontosabb párt­feladatokat részletezte. A korábbiakhoz viszonyít­va lényegesen többet kell fog­lalkoznunk az emberekkel. A munkához való megfelelő vi­szony kialakítása csak közvet­len eszmecserével lehetséges. Nem könnyű megértetni, hogy takarékosan kell etetni, mert a takarmány drága, egy részét külföldről vásároljuk. S ez be­folyásolja a bérek alakulását is. Korparancs a takarmány ésszerű és tudományos felhasz­nálása. Ilyen összefüggésben megemlíthetném a munkaver­senyt is, amit a jövőben széle­sebb alapokon és állandó jel­legűvé szeretnénk tenni. Nem jó, hogy jelenleg egyetlen szo­cialista brigád, de még címért versenyző kollektíva sincs az állattenyésztésben. Mindez olyan tartalék, amit a jövőben hasznosítani kell. A brigádban például a zootechnikus által említett problémát is könnyeb­ben megérthetnénk az embe­rekkel. Sok esetben a szövet­kezet és az egyén érdeke szem­ben áll egymással. Ilyen ese­tekben a jó kollektíva sokat se­gíthet a vezetésnek. Például megértetni mindenkivel, hogy nagyon lényeges az egyéni fe­jési átlag, de az sem mellékes, milyen a tej minősége. Szeret­nénk elérni, hogy a tej 73 szá­zaléka első osztályú legyen. Négy alapszervezetet irányít a pártbizottság, célja a pártcso­portok munkáját javítani. Ez­zel összefüggésben és az előbbi probléma kapcsán Németh Ist­ván, a füsi (Trávniky) alap­szervezet elnöke mondta: — A pártcsoportok tagjai részleteiben ismerik a munka­helyi problémákat, így ezekről a közvetlen kapcsolat során sokat megtudhatunk, s az isme­retek alapján hathatunk az emberekre. Például az etető úgy gondolja, hogy jogosan kér több abrakot a gondjaira bí­zott állatoknak, nyilván nem értette meg, hogy csak azzal gazdálkodhatunk, amit megter­meltünk. Nem egykönnyen is­meri be azt sem, hogy az abrak mennyiségén túl más dolgok is befolyásolják az eredményeket, így például a felelősségtudat* Ezen a szemléleten változtatni kell. SZISZ ALAPSZERVEZET ALAKUL A vállalt kötelezettségek tel­jesítését lényegesen meghatá' rozza a fiatalok munkája. Ezért kell velük többet foglalkozni, törődni a nevelésükkel. Ennek egyik feltétele a SZISZ alap­szervezeteknek a megalakítása, amit Petrányi Gyula mérnök, zootechnikus kapott pártfela- datul. — Szeretnénk egy sokoldalú tevékenységet kifejtő, ütőképes ifjúsági szervezetet létrehozni — mondja Petrányi Gyula. En­nek szervezését már megkezd­tük. Lényeges pont a munkaterv­ben a párt vezető szerepének elmélyítése és az ellenőrző te­vékenység még következetesebb gyakorlása. Ridlmajer János, az ellenőrző bizottság elnöke ezzel kapcsolatban mondta. — Odafigyelni minden terü­letre, felfedni a problémákat, s idejében megtenni a szükséges intézkedéseket, ez a sikeres munka egyik feltétele. A terme­lésben mindig jelentkezik vala­milyen nehézség, s a megoldá­sa könnyebb, ha önkritikusan beismerjük saját hibáinkat. Ez történt a sertéstenyésztésben is, nem takargattuk a bajokat, ha­nem éppen fordítva, még má­sok segítségét is igénybe vet­tük. Ennek köszönhetjük, hogy megindult egy bizonyos javulás, s adott a lehetőség az éves tervek teljesítésére. EGRI FERENC V. -'tákS ülteti ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom