Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)
1981-10-20 / 248. szám, kedd
A „HALADÁS - NAPOK" HASZNA IS NAGY ERŐK BEVETÉSÉVEL VÉGZIK AZ ŐSZI CSOCSMUNKÄT 6S2S8i6B3Bai iám A minap kevés embert találtunk a szímői (Zemné) Haladás Egységes Földművesszövetkezet székhazában. Csak egy-két vezető tartózkodott ott, hogý halaszthatatlan ügyeket intézzen telefonon, papíron. No, meg a portásnő, aki egyben a telefonközpont kezelője is, hogy tartsa a kapcsolatot a „világgal“. Kosík Alajos főag- ronóinussal irodájának ajtajában találkoztunk, kimutatásokkal a hóna alatt Érsekújvárba (Nové Zámky) indult, a járási mezőgazdasági igazgatóságra. Tőle tudtuk meg, hogy az irodaszemélyzet a határban van, szőlőt szednek. Szükség van az ő segítségükre is. A határ másik részén a zöldségféléket szedték a szorgos asz- szonykezek. A negyvenhat hektáron termett szőlő és a hetvenkét hektáron termeeetett zöldség betakarítása sok munkaerőt igényel. Még szerencse, hogy ez ideig jó időben dolgozhattak mindkét szakaszon. Bármily sok panaszos szó esett is az idei időjárásra, ottjártunk napján az őszre nem mondott rosszat senki. — Ha még pár napig szép marad az idő — mondotta a fő agronómus, a még kinn levő szőlő, zöldség, gyümölcs is rövid idő alatt biztos helyre kerül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a továbbiakban nem lesz szükség a kézi munkaerőre, jóllehet, a sok nagy teljesítményű gép is maximálisan ki van használva. Már betakarították a silókukoricát, előkészítették a talajt az őszi vetésű gabona alá, elvetették a búza nagy részét, most pedig szedik a kukoricát, a cukorrépát, hordják ki a határba az istállótrágyát, végzik a mélyszántást. A faluszéli cukorrépatábla olyan, mint egy felbolydult méhkas. Répafejezők, répák i- szántók, traktorok, tehergépkocsik raja lepte el. Első pillanatban szinte áttekinthetetlen a helyzet. Kísérőnk, Milan Kna- pec főgépesítő segít eligazodni az általunk vélt nagy kavarodásban. — A két — egyenként hat-' soros fejezőtől — a répafejet az állattartó telepre hordják, ahol kukoricaszár hozzáadásával silózzák. A répát a Su- ranyi Cukorgyár Andód (An- dovce) község melletti átvevőhelyére szállítják. A két fejező, a két kiszántó és a melléjük beosztott tizenhat jármű nagyon is szervezetten végzi a munkáját, csak a nagy jövés-menés, a csatazajra hasonlító morajlás zavarja ösz- sze első pillanatban a külső szemlélőt. Eddig jó ütemben haladt a cukorrépa betakarítása. A háromszázhatvan hektáron termesztett répának a felét adták már át. A cukorgyáriak elégedettek a szövetkezetből érkező szállítás ütemével. Kiegyensúlyozott, mondják. — Bár minden mezőgazdasági üzem hozzájuk hasonlóan cselekedne — vélekedett a cukorgyár képviselője. Vannak mezőgazdasági üzemek, ahonnét több érkezik a vártnál, s a rakásokban romlásnak indul a répa. — Jó lenne azért már nekünk is gyorsítani az ütemet — szól hozzá a témához a főgépesítő; — mert nagy kérdés, hogy meddig tart az eddigi jó időjárás. Ha esőre fordul, vagy megjönnek a fagyok, akkor nagy megpróbáltatás vár ránk. Rossz időben ugyanannyi répát kétszer több járművel kell elszállítani a földről. A két traktor pedig kétszer annyi üzemanyagot fogyaszt, a keretet pedig nem szabad túllépnünk, mert azért bírságot szabnak ki. — Kár, hogy a két háromsoros kiszántónkat nem állíthatjuk munkába — mondja a főagronómus, mert nem kaptuk meg az ígért répafejezőt. Egyik a másik nélkül pedig nem dolgozhat. így nem marad más hátra, mint reménykedni a jó időben, s ha ez így lesz, akkor a többi répa is zökkenő- mentesen a rendeltetési helyére kerül. Szép a szímői szövetkezet határa. Tovább menve egy-egy magányos traktort látunk, amint a nagy kiterjedésű földön ekét vontatva szánt. Búzával bevetett táblák mellett is elhaladunk, távolabb még csak most készítik a magágyat. A nyolcvan hektár őszi árpa már ki is kelt. A növényzet jelenlegi állapotával elégedettek. Most már csak jó ítél re és elegendő csapadékra lenne szükség, hogy jövő nyáron többet arathassanak mint az idén, amikor a termést meg vámolta a nagy aszály. Közben megérkeztünk a másik dűlőbe, az egyik kukorica- táblához. Azon a napon ott volt a több mint négyezer hektáros határ másik legforgalmasabb pontja. Hét kombájn épp a fűzfaligetet körülölelő sorokat vágta. A kicsépelt kukoricaszemek sűrűn hullottak a teherautó tartályába. Mi is követjük a kukoricát szállító teherautók útját, az u lókezelőrészlegbe. Az ezerharminc hektáron termesztett kukoricának ottjártunk napjáig a fele érkezett meg a Bábolna kukoricaszárítóhoz. A termést rajta keresztül átengedve megmentették a beffüledés veszélyétől, megtisztították a gyommagvaktól, s egyéb szennyeződésektől. Az udvaron felállított másik berendezéshez is állandóan érkezett a szállítmány. Mégpedig egy másik kukoricatábláról, amelyen egy SPS-420-as járva- szecskázó szárastól vágta le a termést. Az arasznyi hosszúsáMEZÖG AZDA SÁGI gúra vágott kukoricaszár és kukoricacső a garaton keresztül a szárítóba, majd a darálóba jut, s mint lisztté őrölt takarmány hull a zsákokba. A saját felhasználásra készült kukoricalisztből a harmadik berendezésen takarmányszalma és más komponensek hozzáadásával pogácsá- zott takarmányt készítenek. A kukorica melléktermékét, a kukoricaszárat is igyekeznek hasznosítani. A tervek szerint mintegy négyszázötven hektárról ezt is betakarítják. Jogos lenne a kérdés, miért csak ennyit, amikor másfélszer ennyi kukoricát termesztenek, s amikor nem termett elegendő takarmány? A kukoricaszár pedig, ha kevésbé értékes is, de megfelel takarmányozási célokra... Ehhez azonban tudni kell, hogy a kukoricaszár betakarításának gépesítése nincs megoldva. — Csak egyetlen alkalmas gépünk van erre — mutat a főgépesítő a kombájnok nyomában haladó világoskék E-280-as kaszálógépre. Ez közismerten nem kukori- caszár-kaszálógép. Csalt alkalmassá tették erre a célra. Mégpedig úgy, hogy új vágószerkezetet készítettek hozzá, amely a kukoricaszárat is képes elvágni. Mivel azonban a kombájnok eléggé letapossák a kórót, így főleg annak legértékesebb részei, a levelek sínylik meg a gépi betakarítást, úgy tervezik, hogy százötven hektár kukoricát kézzel törnek le, hogy megkíméljék a levélrészeket, amelyből így jobb minőségű silótakarmány készíthető. Ezért lesz még tehát szükség a kézi munkaerőre, s számítanak a kétkezi munkásokra a kukorica és a cukorrépa utó- szedésénél is. Szükség van a gépek után elmaradt termés összegyűjtésére, hiszen a répakombájnok mintegy húsz százalékos veszteséggel dolgoznak. Kukoricánál ugyan nincs ekkora veszteség, mégis indokolt az utószedés, annál is inkább, meri kukoricából Szímőn is kevesebb termett a vártnál. Az öt tonna helyett valószínűleg csak négyet takarítanak be hektáronként. Ami nem termett meg, azt nem lehet betakarítani. Ami viszont igen, azt maradéktalanul biztos helyre kell juttatni. Ennek az elvnek az érvényesítése érdekében mozgósítanak minden erőt, ezért rendeznek úgynevezett „Haladás-napokat“, amikor a szímői Haladás Efsz minden épkézláb tagja — az ügyintéző dolgozók és az etetők is kivonulnak a határba, amint azt a múlt hét szerdáján is tették. KOVÁCS ELVIRA 1981. X. 20. AZ ŐSZI BETAKARÍTÁS TANULSÁGAI A „TERMO SZŐLŐ" IDÉN IS KEVESET TERMETT A kedvező időjárásnak köszönhetően a Gesztetei (Hostice) Efszbsn jó ütemben haladnak az őszi talajművelési és betakarítási munkálatok. Csank István mérnök, a szövetkezet fiatal agronómusa arról tájékoztatott, hogy eleinte voltak ugyan nehézségeik a szárazság miatt a talajművelésnél, a szeptember végi esőzések jótékony hatása azonban már érzékelhető. Jól előkészített magágyba kerültek az ősziek, s bár a kétszáz hektárra tervezett búza vetését megkésve kezdték el, minden bizonynyal agrotechnikai határidőn belül földbe kerül a jö'vő évi kenyérnek való. A vetéssel azért késlekedtek, mert a vetőmagot nem sikerült elképzelésük szerint beszerezni, a múlt esztendőben jó termést hozó Ko- sutkából ugyanis nem kaptak vetőmagot. A begyűjtési munkálatok — sajnos — nem jelentenek túlságosan nagy igény- bevételt. A korábban mindig szépen termő dohány törését már befejezték, s az eredmények bizony elmaradtak a várakozástól. Nyomban meg kell jegyezni, hogy ezért a szövetkezet tagsága és vezetősége legkevésbé okolható, hiszen ök az idén is mindent elkövettek a siker érdekében. Hiba csúszott azonban a ve- tömagellátásba. Az történt ugyanis, hogy Virginia fajta helyett tévedésből nagyrészt Burley-t kaptak, melynek termesztéséhez nem kedvezők az itteni feltételek, sőt szárítása - is komoly gondot okoz. A Virginia hozamához képest jelentős kiesés keletkezett mind árban, mind mennyiségben, amit a jelek szerint a biztosítón keresztül megkap majd a szövetkezet. Csupán azt nem tudni pillanatnyilag, hogy vajon a keletkezett veszteség miatt megtörtént-e a vétkesek felelősségre vonása. Mert — ha a szövetkezetét nem is éri veszteség —, a társadalmat ért kár teljesen egyértelmű. Kedvezőtlen a helyzet a szőlőtermesztésben is, melynek jövedelmezősége immár távlatilag is kétségesnek látszik. A nyolcvan hektáros termő szőlő ugyanis évek óta alig terem valamit. A détéri részleget például egyetlen nap alatt leszüretelték, s nem volt szükségük külső segítségre. Igaz, tavasszal fagykárok érték a gazdaságot, amit a június 3-í jégverés is tetézett. így a szakemberek egyöntetű véleménye az, hogy eléggé elhamarkodott volt annak idején a beruházás megkezdése, s a telepítésnél sem jártak el eléggé szakszerűen, körültekintően. HACSI ATTILA A szocialista munkaversenyro! Irta Pavel Jonáš, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának elnöke A munkakezdeményezés fejlesztésére és értékelésére vonatkozó alapelvek a mezőgazdaság és az élelmezésügy területén olyan jelentős dokumentumot képeznek, amely döntő mértékben elősegíti a dolgozók aktív részvételét a mezőgazda- sági termelés intenzitásának további lényeges növelésében. A szocialista társadalmunk előtt álló igényes feladatok megkövetelik, hogy a dolgozók kezdeményezése a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén is fellendüljön, magasabb minőségi szintre emelkedjen, amihez fel kell használni az ösztönzés megfelelő formáit. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége, mint a szövetkezeti földművesek osztályának társadalmi szervezete, részt vett az említett alapelvek kidolgozásában, s feladatául tűzte, hogy szorosan együttműködik a mezőgazdaság állami irányító szerveivel ezek érvényesítésében és a mindennapi gyakorlatba való bevezetésében. Tudjuk, hogy a dolgozók a szocialista munkaversenyben kötelező féladataiknál többet vállalnak. Már V: I. Lenin is hangsúlyozta, hogy a szocializmus feltételeket teremt a munkaverseny tömegméretű kibontakoztatásához, miközben a szocialista munkaverseny alapelveit és egész szervezését nem lehet véletlenszerűen előkészíteni, ez nem fejlődhet ösztönösen, hanem meghatározott keretek között és tervszerűen kell fejleszteni, teljes összhangban az irányítás általános módszereivel. A szocialista munkaverseny lenini alapelveinek következetes érvényesítése nélkül a kezdeményező tervezést sem lehetne fejleszteni. Ha a terv kidolgozását és megvalósítását a szükséges ismeretek birtokában, a tartalékok feltárása alapján, alkotó módon, a szocialista munkabrigádok, a komplex racionalizációs brigádok, az újítók és más dolgozók hozzájárulásával akarjuk végrehajtani, úgy nem engedhető meg, hogy a szocialista munkaverseny véletlenszerűen, esetről esetre fejlődjön. A szocialista munkaversenyből ki kell küszöbölni a formalizmus, a bürokratizmus és az adminisztratív hozzáállás minden megnyilvánulását. A mezőgazdasági vállalatokban el kell bírálni a szocialista munkaverseny eddigi formáit, s gondoskodni kell annak további minőségi fejlesztéséről. Az a célunk, hogy lényeges mértékben növekedjék az igényesség az egyéni, a kollektív és a vállalati kötelezettségvállalások tartalmával szemben, éspedig úgy, hogy a munkaversenyben teljes termelési kollektívák vegyenek részt, s szervezett versenyek bontakozzanak ki az egyének, a kollektívák és a vállalatok között. Az egységes földművesszövetkezetekben is el kell terjeszteni a közös kötelezettségvállalásokat. Ezek a munkakezdeményezés fejlesztésének hatékony formái, s elősegítik az egyéni és a társadalmi ér-, dekek közötti összhang megteremtését. A közös szocialista kötelezettségvállalásoknak nemcsak a termelés, hanem az értékesítés szakaszán is konkrét feladatokat kellene tartalmas- műk. Arra törekszünk, hogy a szó-, cialista munkaverseny fejlesz-, téséneik céltudatos szervezésé-, re vonatkozó alapelvek a dolgozók figyelmét elsősorban a társadalmi munkatermelékeny-, ség növelésére, a termelés minőségének és hatékonyságának javítására, a gazdálkodás színvonalának emelésére, a tudományos-műszaki fejlesztésre, a feladatok határidőben történő teljesítésére, a haladó termelési tapasztalatok kölcsönös átadására és gyakorlati érvényesítésére, valamint a versenyző kollektívák közötti megállapodások, szerződések kidolgozására irányítsák, amelyek egyaránt tartalmazzák a konkrét kötelezettségvállalásokat, a teljesítésükhöz vezető utakat és az ellenőrzés módját. Sokoldalúan keli fejleszteni és javítani a szocialista munkabrigádok, valamint a komplex racionalizációs brigádok mozgalmát is. Ugyanez vonatkozik az újítók és a feltalálók mozgalmára. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége, valamint az egységes földművesszövetkezetek minden szervének közvetlen feladata, hogy a tagság soraiból senki se szemlélje oldalról az eseményeket, hogy mindenki a lehető legjobban hozzájáruljon a szövetkezet termelési és gazdálkodási feladatainak teljesítéséhez. A munkakezdeményezés fejlesztéséhez szükséges feltételek kialakításáért természetesen a vezető gazdasági dolgozók viselik a felelősséget, az irányítás minden szintjén. Közvetlen feladatuk az Irányítási és szervezési munka színvonalának emelése, valamint a vállalaton belüli önálló elszámolási rendszer fejlesztése. Az ellenőrzés az irányítás elválaszthatatlan részét képezi, ezért a dolgozóknak az irányításban való részvételéhez is hozzátartozik. Az ellenőrzést elsősorban a terv teljesítésére, a gazdaságosság követelményeinek érvényesítésére kell irányítani, kiemelve a jó példákat, nyilvánosan bírálva a nem kívánatos jelenségeket és a rossz minőségű munkát, hogy megfelelő következtetéseket le hessen levonni mind a jó, mind a rossz példákból. A munkakezdeményezés fejlesztésétől elválaszthatatlan a munkadíjazás szocialista alapelveinek érvényesítése, az anyagi és az erkölcsi ösztön^ zés hatékonyságának növelése, Az anyagi és az erkölcsi ösztönzést nem lehet egymástól elválasztani, sem pedig egymással szembeállítani. Következetes érvényesítésük kedvező feltételeket teremt a gazdasági feladatok teljesítéséhez, a dolgozóknak az irányításban való aktív részvételéhez, s • a munkakezdeményezés fejlesztéséhez. A kedvező időjárás a kysucai mezőgazdasági dolgozók számára :s lehetővé tette az őszi munkák, elsősorban a burgonyaszedés, a szántás és az őszi vetés ütemének meggyorsítását. Ezekben a napokban fejezték be a burgonya betakarítását a Cadcai Állami Gazdaság turzovkai földjein, 52 hektáron. Az átlagos hektárhozam 16,2 tonna volt. Nagy segítséget nyújtottak e munkában az iskolák tanulói és diákjai. A képen: Emília Pokrývková, a čadcai szakmunkásképző iskola tanulója burgonyaszedés közben (Vladimír Gabco felvétele — ČSTK)
