Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)

1981-10-19 / 247. szám, hétfő

A közelmúltban két figye­lemreméltó kiadvány látott napvilágot a moszkvai Russz- kij Jazik könyvkiadó és a bu­dapesti Tankönyvkiadó közös gondozásában. Az egyik A. Akisina és N. Formanovszkaja Orosz nyelvi etikett című könyve, a másik Vlagyimir Zotov és Zselinczky Béla Ma­gyar-orosz társalgási zseb­könyv turisták számára című könyve. Mint Ismeretes, ma már szinte teljesen elfogadott tény az idegen nyelvek oktatóinak körében, hogy a korszerű nyelvtanításban a fő hangsúlyt az élő nyelvvel, annak fordu­lataival történő ismerkedésre, a társalgásra kell helyezni, és a beszédkészség fejlesztését, a lehetőleg minél terjedelmesebb és hasznosabb szókincs elsajá- tísását kell szorgalmazni. Nos, ehhez a korszerűen értelmezett orosz nyelvoktatáshoz és tanu­láshoz nyújt segítséget a fent megnevezett két könyv. Az Orosz nyelvi etikett című kiadvány olyanok számára ké szült, akik már túljutottak az orr,sz nyelvtanulás kezdeti sza­kaszán, tehát haladóknak te­kinthetők. Az ügyes felépítésű kézikönyv szerzőinek az volt a célja, hogy elősegítsék a be­szédkészség fejlesztését, ezért bizonyos rendszerbs foglalva felsorolják a nyelvi etikett fordulatait és tájékoztatnak azokról a szituációkról, ame­lyekben a nyelvi fordulatok alkalmazhatók. E szabályok különfélék, némelyek közülük kötelező érvényűek egy egész nemzeti közösség számára, má­sok csak a társadalom egy ki­sebb csoportja számára, a be­szélők életkorától, társadalmi helyzetétől, a közlés adott körülményeitől függően. A fejezetek mindegyike a következő részekből áll: a for­dulatokat rendszerező táblázat, illusztratív példák, gyakorla­tok és nyelvi fordulatokat tar­talmazó részletek szépirodalmi művekből. A nyelvi fordulatok táblázata mellett magyar nyel Oj hétkötetes Reclam-sorozat „Antifasiszta művészet és iro­dalom a száműzetésben, 1933— 1945“ címmel új, hétkötetes so­rozatot jelentet meg az NDK- beli Reclam Kiadóvállalat. A sorozatot az NDK Tudomá­nyos és Művészeti Akadémiájá­nak irányításával 30 tagú szer­zőkollektíva állítja össze. A szerzőcsoport vezetője, dr. Wer­ner Mittenzwei professzor a vállalkozás céljáról szólva a kö­vetkezőket mondta: „Számunk­ra nemcsak új tények gyűjtése a feladat, célunk az, hogy em­beri sorsokról tudósítsunk. Nemcsak a rendkívüli művésze­ti eredményeket akarjuk bemu­tatni, hanem közérthetővé kí­vánjuk tenni a művészet megte­remtésének történetét abban a korban, azon politikai, társa­dalmi és pszichikai feltételek között, amelyek az emigránsok számára adottak voltak. Mert mindegyik a maga egyéni mód­ján élte át a számkivetés éveit... (BUDAPRESS — PANORAMA) A XX. század mongol költészete A Mongol Szépirodalmi Kiadó nagyszabású vállalkozása „A XX. század keleti irodalma“ cí­mű sorozat. A kiadó most a so­rozat legújabb köteteként meg jelentette „A XX. század mon­gol költészete“ című antológiát. A kötet a forradalom előt­ti költészetről adott rövid áttekintés után nyomon kö­veti a század elejétől nap­jainkig a mongol líra alkotásait. A gyűjteményben megtalálhatók a modern mongol költészet ala­pítóinak — Nacakdorzs, Bujan- nem, Damdinszuren — versei, valamint a fiatal mongol költők művei. I BUDAPRESS — MONCAME) ven írott kommentár található, amely arról tájékoztat, hogy a kifejezéseket mikor, milyen al­kalmakkor használják. E kom­mentárokat, valamint a könyv­ben szereplő egyéb informatív jellegű szövegeket Simkó Olga fordította magyar nyelvre. A Magyar-orosz társalgási zsebkönyv turisták számára címmel kiadott kiadvány ugyancsak kiváló segédeszkö­ze lehet az orosz nyelv elsa­játításának. Bár a címében azt olvashatjuk, hogy elsősorban turisták számára készült, mégis bátran ajánlhatjuk ezt a közel 25G oldalas könyvecskét mind­azoknak, akik a mai orosz nyel­vet kívánják kielégítő módon el­találjuk. Mivel a könyv a Moszkvai Olimpiai Játékok al­kalmából jelent meg, nem vé­letlen, hogy több mint negy­ven oldalon a sport legkülön­félébb ágaival foglalkozik és a sporttal kapcsolatos szakter­minológia számos hasznos (egyéb hasonló kiadványokban vagy nagyobb társalgási köny­vekben meg sem található) ki­fejezését tartalmazza. Közeledik a csehszlovák-— szovjet barátsági hónap, ami­kor országszerte, tehát magyar nemzetiségű lakosságunk kö­rében is számos helyen nyíl­nak meg a különböző szintű orosz nyelvtanfolyamok. Az orosz nyelv tanulása iránti Kiadványok az orosz nyelv Másához sajátítani. A könyvecske ízlé­ses címlapjáról ránk mosolygó népszerű és rokonszenves Misa mackó és a Moszkvai Olimpiai Játékok emblémája jelzi, hogy e kiadvány milyen alkalomból látott napvilágot. A társalgási zsebkönyvben meglehetősen gazdag és beszédgyakorlati anyag, s mivel csupán tájékoz­tató jellegű segédkönyv, nyelv­tani tudnivalókat nem tartal­maz, feltételezi ugyanis az orosz nyelv alapjainak ismere­tét. Híven tükrözi a mai élő orosz társalgási nyelvet és olyan gyakran előforduló, köz- használatú szavakat és kifeje­zéseket tartalmaz, melyekre bárkinek szüksége lehet, aki tudományos intézményeket, sportlétesítményeket és verse­nyeket látogat meg. E témakö­rökön kívül természetesen a mindennapi élet legkülönfélébb szavait és kifejezéseit is meg­igény és érdeklődés évről évre növekszik, hiszen kapcsola­taink a Szovjetunióval egyre sokrétűbbé, szélesebbé válnak. Ez az örvendetes tény is sür­geti azt, hogy egyre többen be­széljenek nálunk oroszul elfo­gadható szinten. Az orosz nyelvtanulás iránt érdeklődők — akár az orosz nyelv iskolá­ban vagy iskolánkívüli tanulá­sáról van szó — hasznos se­gítőtársra lelnek mindkét fen­tebb ismertetett könyvben, me­lyeknek felépítése — mind nyelvi, mind metodikai szem­pontból — már garantálja a sikert. A siker nagyobbik fele pedig természetesen — mint az idegen nyelvek tanulása esetében általában — azokon múlik, akik e könyveket a rendszeres és folyamatos ta­nulás szándékával veszik ke- zükbG SÁGI TÖTH TIBOR írókról, könyvekről Egy olaszországi magángyűj­tő birtokában van a nagy orosz költő Lermontov egy ed­dig ismeretlen portréja. A ké­pet még életében festették ró­la. Bocharov és Glusakova moszkvai művészettörténészek találták meg a 23,5x18 centi- méteres képet, amely akvareli technikával készült. A költőn katonai egyenruha van, mellet" te egy ismeretlen fiatal tiszt áll. A szakértők szerint a kép Alekszander Brjulov munkája. A Hudozsestvennaja Lityera- túra szovjet kiadóvállalat az elmúlt fél évszázadban szinte csillagászati példányszámban adta ki a szovjet és a világ­irodalom klasszikusainak illet­ve mai alkotóinak regényeit. A könyvek összpéldányszáma 2000 millió. A kiadónak 19 kü­lönböző sorozata van. A leg­népszerűbbek egyike az ún. Re­gényújság, amely havonta jele­nik meg és minden számában egy-egy hazai és külföldi író művét közli. A Magyarországi Könyvki­adók Szövetsége az idén ismét kiadta Szinyei József Magyar írók élete és munkái című ti­zennégy kötetes életrajzi lexi­konét. Az eredetileg 1891 és 1914 között megjelent nagysza­bású munka 1900-ig bezáróan közli a magyar és a korabeli magyarországi írók életrajzát, műveit. A berlini Verlag Volk und Welt kiadó megjelentette Jan Kozák Gólyafészek című regé­nyét. A könyv fordítója Gustav Just ismert esszéista és szla­vista. Ötszáz éve jelent meg Lip­csében Johann Anniuse Glossa Apokalypsa című műve. Ez volt a kezdete Lipcse jelentős nyomdai és kiadói hagyomá­nyainak. A városban, amely joggal érdemelte ki „a könyv városa“ címet, 38 kiadó műkö­dik. Évente az NDK könyvter­mésének negyedét itt adják ki és rendszeresen megrendezik a nemzetközi könyvvásárt. J. R~. Becher születésének 90. évfordulója tiszteletére az NDK-beli Bad Saarow község­ben megnyitották a nagykö­zönség számára az író emlék­házát. Ezzel egyidőben irodal­mi napokat is tartottak. /. Butvin, B. Kostický és M. Vartíková szerzőhármas írta a Szlovákia története szóban és képben című publikáció má­sodik kötetét. A mű szorosan kapcsolódik az 1973-ban meg­jelent első részhez. Áttekinthe­tően és érdekesen, a legújabb történettudományi ismeretek felhasználásával közli a mai Szlovákia területének történe­tét. Átfogóan tárgyalja az itt élő nemzetek és nemzetiségek sorsát az 1948—49-es burzsoá demokratikus forradalomtól kezdődően napjainkig. A pub­likáció dokumentálja népünk harcát, melyet a szociális el­nyomás ellen a haladásért ví­vott. Az érdekes szöveget jól egészítik ki a fekete-fehér és színes fényképek. Több mint 35 ezer könyvet, rézkarcot, különböző nyomato­kat és térképeket őriz a Gera megyei Greiz Állami Múzeum. A gyűjtemény nagy számban tartalmaz értékes irodalmi mű­veket a francia felvilágosodás idejéből is. A látogatók meg­szemlélhetik Moliére műveit, Rabelais köteteit, a XVI. szá­zadi képes kiadványokat, Dürer és Rembrandt rajzait, valamint a múzeum ritkaságszámba me­nő karikatúra sorozatát. DÉNES GYÖRGY Virágzó némaság Dénes György új .könyve, a Virágzó némaság szemléleté­ben, hangvételében Is előző kö­tetét, a Fenyéren boróka címűt folytatja, új és új oldalairól közelítve meg lírájának mára jól megrajzolható világát: a szülőföldhöz való elszakítha­tatlan kötődését, férfi és nő örök, ezer arcú kapcsolatát (V ir ághulla jt 6 ifjúság), vala­mint az emberi élet, a létezés értelmének kérdéseit. Az Anyánk arca című cik­lusban a költő tárgyilagos hangon szól a közösségi sors­ról, őrizve, vigyázva a múltat, s figyelmeztetve a még ma is kísértő kísértetekre, bizakodón és b'ztatón vallja: Szívünkben bárha gépágyúk dörögnek, anyánk arca benne mozdulat­lan. A Hol a legenda? ciklus a befelé forduló, meditáló líri­kust mutatja, aki az összege­zésre, az egyenleg megvonásá­BERECK JÓZSEF Vereség írásainak témáit — jellem­zően és híven — továbbra is a Csallóköz „társadalmából“, mindenekelőtt a mai falu vál­tozó világából meríti, melynek forrongásában érzékeny lelkű emberek kerülnek összeütkö­zésbe a környezetükkel — nem­zedéki, családi, szerelmi, er­kölcsi kérdésekre keresve a helyes, igaz választ. Az író ezt a mikrovilágot egyre tuda­tosabban tágítja, hitelesíti lé­lektani tartalmakkal és hősei­nek összetettebb, motiváltabb jellemzésével, némely esetben témáit történelmivé mélyítve, helyenként pedig szociográfiai hűséggel és pontossággal jele­nítve meg, sugallva olvasóinak az erkölcsi és etikai értékek megőrzésének, megújulásának, PETER JAROŠ Az ezeréves méh Peter Jaroš Az ezeréves méh című nagy lélegzetű regényé­ben a szlovákság történelmé­nek legkeservesebb három év tizedét, a múlt század kilenc­venes éveitől az első világhá­ború végéig terjedő évtizede­ket írja meg frissebb, őszin­tébb és bátrabb tollal, mint eddig bárki. Milyen ez az or­szág, Ferenc József Magyaror- országa a Monarchia utolsó há­rom évtizedében, a „boldog bé­keidőben“, a millennium ide­jén, Apponyi közoktatásügyi minisztersége alatt és az első világháború éveiben onnan, Hibbéről, a nemzetiségi sors át­kával sújtott szlovák ember szemével nézve? És milyen is valójában az a szlovák ember, aki szorgalmasan dolgozik, mint a méh, a nagy világról sző ábrándokat, állja a sors csapásait, s bizakodik a jobb jövőben — ezekre a kérdések­'Dénes-Qyörgíf-r;' maJách ra törekedve számadást végez a világgal és önmagával úgy, hogy a humanista ember kö­zösségi, elkötelezett magatartá­sa, szépség- és életféltése ke­rüljön műveinek középpontjá­ba. Bt: > ':9 VliRE&EG sőt megújításának fontosságát, mintegy elkerülhetetlenségét. AZ KZEIitfVEsl I JVj. r.luros ly* p J J | re keres és ad választ az író: a két emberöltő tapasztalatai­val gazdagabb mai ember. Belső utaink ismerete Azzal a rómaival kezdeném, aki rabszolgaként és nyomo­rékként megírta Kézikönyvecs­kéjét, amelyben a római csá­szárság uralkodó köreinek szörnyetegsége ellen védeke­zett a gondolat szabadságával, ö, Epiktétosz írta: „Ha lehet vagyont gyűjteni úgy, hogy közben megőrizzük becsületün­ket, hűségünket és nagylelkű­ségünket, mutasd meg az út­ját, és fogok gyűjteni; de ha arra buzdítotok, hogy veszít­sem el a magam értékeit, hogy ezzel nektek értéktelen dolgokat szerezzek, lássátok be, hogy igazságtalanok és os­tobák vagytok.“ Popper Péter is hivatkozik erre a római írástudó rabszol­gára A belső utak könyve cí­mű kötetében. Hosszú idő után először vehetünk kézbe olyan magyarul írt könyvet, amely nem a pszichoterápiás és pszi­chiátriai kezelésre szoruló pszi­chés problémákkal folgalkozik. Egészségesekhez szól, s oly módon teszi ezt, hogy egyben megoldási lehetőségeket is ja- vall, kiutat mutat a minden­napok felmerülő, oly gyakran lelki megterhelést okozó prob­lémáiról. E tanácsadó jelleg a kötet legnagyobb értéke. Még akkor is számos nehézséget se­gít megoldani, ha nem végez­zük el a bemutatott lelki gya­korlatokat. Feltárja a kiutak megkeresésének lehetőségét. Megmutatja az emberi kapcso­latok ápolásának számos pozi­tív változatát. Teszi mindezt olyan termé­szetes és közérthető nyelven, hogy bárki használhatja az önmegismerés, az önnevelés útját járva. Aligha lesz a könyvnek egyetlen olyan olva­sója is, aki ne igyekezne leg­alább egyszer kipróbálni össz­pontosító képességét, akarat­erejét, önuralmát, a pozitívu­mok iránti érzékenységét, ítél­kezés elfogulatlanságának mér­tékét. Persze a könyv ezzel még nem ér véget. Megállapításai A nap ápolása című fejezetben az olvasót olyan felismerések­hez vezeti el, amelyek után elfogadhatatlan életmóddá nyilvánítja a túlhajszoltságot. Popper Péter a marxista pszi­chológia legfontosabb eszközé­vel, a rádöbbentéssel, a ráéb- resztéssel segít a hajszoltság érzetének megszüntetésében. „Nem a világot kell vádol­nunk — »a kutya ugat, a ka­raván haladd hiábavalóságával hanem inkább önmagunkon kell változtatnunk. Pszichés teherbíróképességünk megnö­velésével, kiaknázatlan tartalé­kaink mozgósításával, a fontos és a kevésbé fontos dolgok közötti szelekció vállalásával visszaszerezhetjük a minden­napok nyugalmát, örömeit.“ Az önmagunkkal való „talál­kozásnak“ elsősorban ez a cél­ja, de része a célnak a kör­nyezetünkkel szemben tanúsí­tott viszony szüntelen javítása is. A bevezetőben idézett ró­mai sztoikus rabszolga-filozó­fusnak a korból eredően ma már tarthatatlan megállapítá­sai vannak. A marxista társa­dalomtudományok századunk­ban számos önnevelési eszközt, amelyek a múltban különböző hatalmakat (egyház, burzsoá­zia) szolgáltak, ma az ember egyéniségének kiteljesítésére használ. Nem lelkibetegek ol­vasmányaként ajánlom tehát Popper Péter könyvét, amely a közkedvelt Gyorsuló Idő soro­zatban jelent meg. Társadal­munk igényli a fejlődésre, gya­rapodásra képes lelkivilággal élő embereket. Hiszen önma­gunkkal szemben támasztott igényességünk elsősorban mun­kánkon, emberi kapcsolatain­kon keresztül szolgálja a tár sadalmat. DUSZA ISTVÁN 1981. X. 19. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom