Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)
1981-10-19 / 247. szám, hétfő
NAPIRENDEN AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS Például Galántán... KI ERI IÍT01ALEKSZEJEVIT? Tavasszal kaptuk az örvendetes hírt, hogy ismét szaporodott a dél-szlovákiai fedett uszodák száma. A galántai gimnázium diákjai birtokukba vehették a 25 méteres medencét, ahol azóta rendszeres úszóoktatás folyik. Zelinka István, a magyar tannyelvű gimnázium igazgatója elmondotta, hogy mivel megvannak a lehetőségek tavaly óta hetente három órát szentelnek a kötelező testnevelésnek, ebből egyet az úszásoktatásnak. — Korszerű, midnen tekin- totben kitűnően felszerelt iskolánkban 381 magyar és 250 szlovák anyanyelvű diák végzi középiskolai tanulmányait. Az uszodán kívül két tornaterem áll a tanulók rendelkezésére. Hétfőn, szerdán és pénteken a miénk, kedden és csütörtökön a szlovák diákoké. A feltételek kitűnőek és a testnevelők is élnek a lehetőségekkel. Iskolánkban három sportág — az atlétika, a kosárlabda és a röplabda dominál. Az úszásnak még nincsenek hagyományai, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy változzék a helyzet. Ám hadd nyilatkozzanak a szakemberek. A gimnázium melletti sportpályán a lányok egy csoportjával foglalkozik Czigler Sándor testnevelő. Gyógylabdával erőnléti gyakorlatokat végeznek, távolugrást gyakorolnak, majd levezetésként egy kört futnak. A lányokon látszik, hogy a napsütéses kellemes időben boldogan hódolnak a mozgás örömeinek. — Amíg lehet — fordul hozzánk Czigler Sándor, aki 1959 óta a galántai magyar gimnázium testnevelője — a szabadban tartjuk meg óráinkat, s csak a rossz idő beálltával vonulunk a tornaterembe. Az új iskolában remek feltételeink vannak, nem úgy mint amikor a kastélyban — s a közeli, immár düledező épületre mutat — kellett óráinkat megtartani. Október elejéig négy testnevelő foglalkozott a növendékekkel: Schenk Sándor — Komáromból jött hozzánk — Árendás Anna és Takács György, akik a mi iskolánkban érettségiztek és tanárként jöttek vissza hozzánk. Takács kollégáról, sajnos, egy időre le kell mondanunk, mert tényleges katonai szolgálatát teljesíti október eleje’óta. Volt növendékeinkkel kitűnően együttműködünk, ők már diákkorukban jó sportolók voltak, hozzáállásuk tehát minden tekintetben megfelelő. Nem csoda, hogy a galántai magyar tannyelvű gimnázium növendékei sikeresen szerepelnek nemcsak a járási, hanem a kerületi versenyeken is, amiről a folyosók falát díszítő oklevelek, valamint a vitrinben elhelyezett szebbnél szebb serlegek tanúskodnak a legszem- léltetőbben. Titkot tehát hiába keresnénk, minden a becsületes munkának köszönhető! — Igyekszünk kihasználni az ideális feltételeket. A másodfokú iskolákban a szakosítás megengedett, és mi élünk is a lehetőséggel. A fiúknál és a lányoknál egyaránt az első számú sportág az atlétika. Kiegészítő sportként — ez amolyan mellékspecializáció — a fiúk kosárlabdáznak, a lányok röplabdáznak. Az utóbbit azért választottam, mivel már a múltban is különösebb nehézségek nélkül hódolhattunk a röplabdának, de főleg azért, mert a lányok tanulmányaik végeztével is hűek maradhatnak kedvenc sportjukhoz. — Ilyenkor az iskolai év elején meglátszik a diákok erőnlétén az elmúlt hónapok tétlensége. A szünidőben rendszeres testedzésről szó sem lehetett. Atlétáinknak kidolgoztuk az edzéstervét, hogy ne legyen nagy a visszaesés. Hetente kétszer-háromszor kellett volna gyakorolniuk — főleg a futáson volt a hangsúly —, de ne hiszem, hogy ezt pontosan betartották. így eltart egy ideig, amíg ismét visszanyerik régi formájukat. Sajnos, az utóbbi években az emkerekre szinte ráragad a kényelem, megszokják otthon ezt a gyerekek is. Bármennyire szeretik is a fiatalok — nagy általánosságban — a mozgást, bizony néha nógatni kell őket. A sok jó eredményből szemléltetésként cak annyit, hogy a gimnázium növendékei a gimnáziumok járási bajnokságán mindkét korosztályban — a fiúk és a lányok egyaránt — az első helyen végeztek, és a kerületi versenyen az ötödik helyet szerezték meg. A járási atlétikai olimpián 14 rany-, 7 ezüst- és 11 bronzérmet nyertek. Benkovics Katalin egymaga három érmet nyert, de Mihály Edit, Dudás Éva, Ambrus Olga, Szolga Katalin, Nedoma Alena, Bosák Gabriella, Bácsai Ilona, Szőcs Zsuzsa, Mészáros Lajos, Néma László és Pallya Gábor is kitett magáért. A labdajátékokban is előkelő helyezéseket értek el. Lehet, hogy egy-két év múlva úszóik is hallatnak majd magukról? — Lehet, de annak ellenére, hogy április 15-én birtokunkba vettük a 25 méteres fedett uszodát, úszóversenyzők neveléséhez nincsenek meg a feltételek. Hosszadalmas lenne taglalni a problémákat, melyek közül a legkomolyabb és legégetőbb a szűrő- és víztisztító berendezés komplettizálása. Amíg ez nem oldódik meg, addig csupán arra törekedhetünk, hogy csökkentsük az úszni nem tudók számát. Ugyanis új növendékeink fele nem tud úszni, a többiek stílusa — ha egyáltalán stílusról beszélni lehet — pedig alapos csiszolásra szorul. Mi az, ami munkájukat segítené és ezzel hozzájárulna az iskolai testnevelés színvonalának emeléséhez? — Mi, testnevelők gyakran beszélünk arrókhogyan tovább? Itt Galántán megvannak a feltételek, és szerencsére az utóbbi időben másutt is javultak a körülmények. Dél-Szlovákia járásaiban több iskola épült, korszerű létesítményekkel. A testnevelők jobban foglalkozhatnának a fiatalsággal, de sajnos egyéb elfoglaltság miatt erről csak ritkán lehet szó. Az lenne az ideális, ha a testnevelők több időt szentelhetnének a sportnak, a testnevelésnek. KOLLÁR JÓZSEF A járási bajnokságot nyert galántai magyar tannyelvű gimnázium leánycsapata Ki volt a verseny hőse? 1981. X. 19. A Nemzetközi Békemaraton városában, Kassán (Košice) már alábbhagyott a „maratoni láz“, a vendég futók hazamentek, az úttest aszfaltjáról fokozatosan kopnak a „miér — mír — béke — paix — pokój — peace — fred — rauha — frieden — eiréne — paz“ szavak fehér betűi a Csermelyvölgyben és a Hernád partján megkezdték a jövő évi versenyre való felkészülésüket — futják edzési „adagjaikat“ a helyi hosszútávfutók ..., azaz az 51. Nemzetközi Békemaraton már a múlté. A múlté, de azért még nem tett mindenki pontot utána. A versenyzők körében most folyik csak igazán, már nyugodt légkörben a nagy és szép küzdelem elemzése, értékelése, a közel ezer induló családtagjai és ismerősei — Aštól Nagykaposig (Veiké Kapušany) — még egykét kérdés, egy-két megjegyzés erejéig visszatérnek a futóversenyhez. Tegnap például az egyik villamosban fül- és szemtanúja voltam egy ilyen „értékelő“ párbeszédnek. Az egyik csak a dobogósokat és azok „szomszédságában“ végzett sportolókat tartotta a verseny hőseinek, a másik viszont ugyanakkor kiállt a „névtelen“ hősök mellett is. Valóban, ki volt a Békemp- raton idei évfolyamának hőse? Csak Truppéi, Madár, Vahlen-1 sieck és Urbanová, valamint a körülöttük végzett — a sajtóban már közölt — „elsők“? Talán helytelen ez az osztályozás. Helytelen, mert egy olyan „seregben“, egy olyan „csatában“, mint amilyennek a Nemzetközi Békemaraton számít, sok függ a „névtelen sorkatonáktól“ is. Azoktól, akiknek ugyan nincs sok esélyük a dobogós helyezésre, de mégis elindulnak, hogy a vezetőket követő mezőnyben — a „hátországban“ — küzdve tegyék szebbé, értékesebbé a rendezvényt, s általa a mozgalmat. Ezért tartom hősnek mindazokat, akik az első Truppéi és az utolsó, azaz a 809.- nek befutó Buhla Pál (3:59:55) között értek célba. Köztük az 57. Dušan Sulaj (2:37:42) losonci (Lučenec) versenyzőt; a 2:41:27 órás idővel 72.-nek beérkezett szinei Ficere Bertalant, aki ezzel a teljesítményével az idei országos bajnokság 41. helyét szerezte meg; a 435. helyen befutó szepsi (Moldava nad Bod- vou) Nagy Imrét, a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásának kelet-szlovákiai riporterét; a 614. helyen végzett szenei Kovács Pétert (3:33:01); a maratoni távot 3:37:56 óra alatt futó Alžbeta Bernáthovát, a VSŽ Košice versenyzőjét; továbbá a rimaszombati (Rimavská- Sobota) Rábely Attilát (738. hely — 3:48:02) és a 800. Pálszegi Gyulát (3:58:38); a nagykaposi Kopasz Árpádot (785. — 3:57:04), a komáromi (Komárno) Ján Tuškát (388. —,,3:14:06); a betléri (Betliar) Ján Kölesért (327. — 3:09:49), s nem utolsósorban a 697. helyen befutó 72 éves iglói (Spišská Nová Ves) Jozef Ceslát. Teljesítményük valóban figyelemreméltó, hiszen ők időben megbirkóztak a 42 kilométeres távval, holott olyanok, mint például a maratoni futásban jónak számító Fancsali András és még néhány további neves külföldi, valamint hazai sportoló feladták a versenyt. Ogy érzem, jogosan nevezhetjük az előbb említett „közkatonákat“ és „névtelen“ társaikat is a Nemzetközi Békemaraton 51. évfolyama hőseinek. GAZDAG Gyakran adódnak furcsa véletlenek a sport világában. Nemrég, nem sokkal az idei Lille-i súlyemelő világ- és Európa-bajnokság előtt a nemzetközi szaksajtóban napvilágot látott miden idők legjobb súlyemelőinek világcsúcslistája, s abban nagy fölénnyel az immár legendás Alekszejev áll az élen. Ebben nincs semmi rendkívüli, azonban szinte ezzel egyidőben röppent világgá a hír, hogy Anatolij Piszaren- ko túlszárnyalta Alekszejev utolsó érvényben levő világcsúcsát is. Azaz, Alekszejev akkor került hivatalosan is a világcsúcslista élére, amikor éppen „kisemmizték“ ... Ennek ellenére Alekszejev olyan pályafutást mondhat magáénak, amilyet az erős emberek között ez idáig még senki, s amelynek során 79 világcsúcsot állított fel. Igaz ő még abban az időben kezdett versenyezni, és szerezte első győzelmeit, amikor a súlyemelőversenyek még három fogásnemből álltak. A müncheni olimpia után eltörölt nyomásban 17-szer állított fel új világrekordot, és eggyel több világcsúcsainak száma a három „fogásos“ összetettben. Némileg meglepetés, hogy a szakításban midössze négyszer volt eredménye űj világcsúcs, igazi specialistája azonban a lökésnek volt: 79 világrekordjából 32 éppen az utóbbi fogásnemben született. A mögötte álló David Rig- gert hosszú pályafutása során három súlycsoportban is versenyezve 60 világrekordot állított fel. Eredménye azért is meghökkentő, mivel a nyomásban mindössze egyszer ért el olyan eredményt, amely a világ legjobbja volt. Nincs a világon még egy olyan súlyemelő, aki hússzor javított volna világrekordot szakításban! Legfejlebb a japán Mijake és a szovjet Vorobjev eredménye mérhető hozzá, ők egyaránt 13—13 ízben szakítottak súlycsoportjukban világrekordot jelentő eredményt. Mijake súlyemelő-pályafutása azért is érdekes, mivel nagyon előkelő heJypj? szerepel a szóban forgó listán, nyomásban azonban sohasem volt világcsúcstartó (!), akárcsak a lengyel Baszanovsfci, aki kilencedik. Az egykor közép- és félnehézsúlyban versenyző szovjet Novak pályafutása a súlyemelősport egyik érdekes fejezete. Ö akkor versenyzett, amikor a szovjet súlyemelősport kilépeti a nemzetközi küzdőtérre. Egyetlen EB-n és egyetlen VB- n szerepelt mindössze, persze mindkettőt megnyerte, huszonnégy világrekordjából 18-at (!) nyomásban ért el, lökésben pedig egyet sem! Ennek a fogásnemnek Novak mellett a másik nagy „szakértője“ a magyar Földi Imre volt: 14 nyomásvilágcsúcsa mellett hatszor az összetettben javított a világrekordon, szakításban és lökésben soha nem sikerült a világ legjobb eredményét elérnie. Igaz, legnagyobb riválisa Mijake a szakításnak, az iráni Nassiri pedig a lökésnek volt a specialistája Csehszlovák versenyző egy sem szerepel az örökranglistán, míg Veres Győző révén még egy magyar versenyző található a legjobb 22 között. Jelenleg két olyan súlyemelő van a csúcslistán, akik a jövőben még jócskán előrébb kerülhetnek. A bolgár Janko Ru- szev éppen Lille-ben előzte meg Zsabotyinszkijt, Jurik Vardanyan pedig francia földön érte utol a római olimpia nehézsúlyú bajnokát, Jurij Vla- szovot. Ruszev jelenleg a tizenötödik, de jócskán előrébb kerülhet, hiszen a 4. helyen álló Vlaszov 31 világcsúcsot ért el, akárcsak Vardanyan, aki azonban szinte biztosra vehető, hogy megelőzi fan Taltszot, akitől 10 világrekordnyi különbség választja el. Ruszev és Vardanyan zsenialitását elsősorban az dicséri, hogy rajtuk kívül nincs az említett listán olyan, akinek pályafutása a „kétfogásos“ időszakra esne. Mindkettőjüké bravúros teljesítmény, s tekintve, hogy pályájuk csúcsára még nem érkeztek el, egyszer még nagy versenyben lehetnek akár a minden idők legnagyobb súlyemelője címért is, amelynek csak egyik összetevője az elért világrekordok száma. MÉSZÁROS JÁNOS Összetett Név + súlycsoport 1. Alekszejev (szov.) + 10Ü 2. Rigert (stov.) 82,5; 90; 100 3. Taltsz (szov). 90; 110 4. Vardanyan (szov.) 82,5; 90 5. Vlaszov (szov.) + 90 6. Mijake (jap.) 56, 60 7. Novak (szov). 82,5; 90 8. Kono (USA) 67,5; 75; 82,5; 90 9. Baszanowski (lengy.) 67,5 10. Davis (USA) 82,5; +82,5 11. Kurencov (szov.) 75 12. Manger (ném.)* 82,5 13. Vorobjev (szov.) 82,5; 90 14. Földi (magy.) 56; 60 15. Ruszev (hol.) 60; 67,5; 75 16. Zsabotyinszkij (szov.) + 90; +110 17. El Touni (egyipt.) 75; 82,5 18. Schemansky (USA) 90; +90 19. Kriscsisin (szov.) 52 20. Kangasniemi (finn) 90 21. Veres (magy.) 75; 82,5 22. Nassiri (iráni) 52; 56 • A második világháború Ä tfl 89 ä O O '3C aj m «3 0» 0) NJH '* *8 \ffl B. 9 a CS us eo oc M) oj a \q) o o 'MN O m M *■* ~ £ ►« SS > Ž t/j tJ n cm 79 17 4 32 18 8 60 1 20 21 5 13 41 11 4 14 12 — 31 — 7 14 — 10 31 7 7 9 8 — 26 — 13 2 11 — 24 18 5 — 1 — 24 12 2 4 6 — 24 — 8 7 9 — 22 3 8 5 6 — 22 6 7 — 9 — 21 11 1 — 9 — 21 2 13 1 5 — 20 14 — — 6 — 20 — 5 8 — 7 19 1 10 6 2 — 18 11 3 2 2 — 17 1 6 7 3 —, 17 7 — 4 6 — 15 4 6 — 5 — 15 7 — 5 3 — 15 3 — 10 — 2 előtt
