Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)

1981-09-08 / 212. szám, kedd

Az olvasóteremtől a gyűjtésig A somorjai (Šamorín) Városi Honismereti Ház udvarán húsz­huszonöt középiskolás szorgoskodik. A 11. nemzetközi honisme­reti tábor magyarországi, Győr-Sopron megyei résztvevői, akik a gyűjtemény „legújabb“ darabjainak restaurálását, konzervá­lását végzik. A munkát két szakember, Kiicsány József, a sop­roni múzeum etnográfusa és Imre Mária a győri Xantusz János Múžeum dolgozója irányítja. A diákok többsége a győri Révai Miklós Gimnáziumban tanul, rendszeresen foglalkozik honis­merettel — ki néprajzzal, ki helytörténettel, mások családtör­ténettel —, így jól végzett munkájuk jutalmaként vehetnek részt a táborban. Vezetőjük Bedecs Gyula, a Ré­vai Gimnázium tanára. Szemé­lyében a honismereti munká- gebbi keletűek. A Hazafias szerzett szakember végzi a pe­dagógiai irányítást. Szavaiból ítélve országaink, a határ két oldalán élők életének is jó is­merője: — A tavalyi tábort Nagyme- gyerre telepítettük. Akkor az ottani honismereti ház létreho­zásában segédkeztünk a helyi középiskolásokkal együtt. Kap­csolataink természetesen ré­gebbi keletűek. A Hazafias Népfront Győr-Sopron megyei bizottsága és a Nemzeti Front dunaszerdahelyi járási bizottsá­ga között alkalomszerűen már régebben is voltak kapcsolatok. Az egész tábor, gondolata, de a tartalmi munkája is itt gyöke­rezik, ennek a baráti kapcsolat­nak köszönhető, amely a szo­cialista internacionalizmus gya­korlatának szép példája. A leg­többet Tánczos Tibor, Varga László és Presinszky Lajos se­gített, velük együtt ki kell emelnem Bohus Zoltánt, aki a Nemzeti Front járási bizottsága titkáraként, valamint Horváth Józsefet, aki a győri Hazafias Népfront részéről segített. Kö­zös hagyományőrző, hagyo­mánymentő munkánk segítsé­gükkel került szilárd talajba. A határ két oldala a honismereti munkában itt is, ott is más-más lehetőségeket kínál. Nálunk az­zal, hogy a honismereti munka szervezetileg összefogottabb, le­hetőség nyílott arra is, hogy a részt vevő somorjai diákok a me­gyei könyvtárban, levéltárban a források, a kútfők kutatásával ismerkedjenek meg. A jegyzete­lés módszere, a vázlatkészítés a tervszerű kutatás egyik fon­tos előfeltétele. Erre itt keve­sebb a lehetőség, éppen ezért a tábor második hetében gya­korlati jellegű munkát végzünk. Ez tavaly is igy volt. — Tőlünk mindkét alkalom­mal azok a diákok kaptak meghívást, akik valamilyen kézzelfogható eredményt értek el a honismeret egy-egy terüle­ten, pályázatokon vettek részt, dolgozatokat írtak. De nemcsak gimnazisták jöttek el, néhányan szakközépiskolából is érkeztek, ők szakmatörténettel, népi mes­terségekkel is foglalkoztak. A somorjaiaknál pedig elsősorban a témával \aló ismerkedés, a honismereti munka jelenti az újat. Számukra a gyakorlat, a gyűjtés elméletileg testközelbe került éppen a honismereti ház működésével. Ennek a nemzet­közi tábornak a célja, hogy a különböző egymást kiegészítő lehetőségeket, adottságokat a diákok ismereteinek gyarapítá­sára használjuk. Amikor a táborban jártunk a somorjai gimnazisták közül sen­ki sem volt jelen, ami érthető, hiszen ők más alkalommal is, szinte naponta ellátogatnak a honismereti házba. Szűcs Jutka, a győri Révai Miklós Gimnázi­um diákja: — Azt hiszem mindannyian igy vagyunk vele, éljünk akár Somorján, akár Győrben, hogy a változatosság ebben a munká­ban is serkentő. Mi, akik a tör­ténelemmel foglalkozunk más jellegű élményekkel is gyara­podunk. Az ittenieknek pedig a történelmi emlékhelyek, a ku­tatás, az anyaggyűjtés jelentet­te az újat. Nekünk az itt vég­zett gyakorlati munka, a honis­mereti kirándulások nyújtották az élményt. Kücsány József segítségével megismerhettük a restaurátori munka alapjait, ezzel együtt a kézbe vett tár­gyak használatát, alakjuk, for­májuk funkcionalitását is. S nem utolsósorban a barátság, az ismerkedés az ami mindezt betetőzi. Az udvaron szorgoskodók egyike Németh Gyöngyi, aki a Szamuely Tibor Közgazdasági Szakközépiskolában tanul. Az, hogy eljutott ebbe a táborba munkájának megérdemelt ju­talma: — Ügy két évvel ezelőtt a magyartanárom említette, hogy akinek kedve van, részt vehet egy honismereti pályázaton. Kezdetben nem nagyon tudtam, mit is Jelent mindez. Miután a könyvtárban tájékozódtam, el­határoztam, hogy szülőfalum, Acsalag történetét próbálom megírni. Persze a magam mód­ján. Először általános anyago­Munkásmüvelődés a Vasműben A Kelet-szlovákiai Vasműnek több mint 23 ezer dolgozója van. E jelentős kohóipari létesít­mény dolgozói számára a kultu­rális igények kielégítéséhez is kedvező feltételeket teremtet­tek. A šacaí munkásotthonban, de még inkább Kassán (Koši­ce J a Vasműhöz tartozó műve­lődési otthonban számtalan le­hetőség van a művelődésre, a szórakozásra. Amint azt Milan Mosath mér­nök, a művelődési otthon igaz­gatója elmondotta, a dolgozók érdeklődésével és aktivitásával nincs is problémájuk. Az idei első félévben csak a felnőtt ok­tatási szakosztály 170 rendez­vényt szervezett, amelyeken több mint 8200 dolgozó vett részt. Különösen azok a ren­dezvények voltak sikeresek, amelyek a jó előadások után vitafórumokká változtak. Érde­mes azt is kiemelni, hogy a Vasmű dolgozóinak 70 százalé­ka különböző tanfolyamokra ís jár, ami egyben azt is igazol­ja, hogy nem hiányzik belőlük a többettudás vágya. E tanfo­lyamoknak három közös voná­suk van: bővíteniük kell a hall­gatók elméleti tudását, tökéle­tesíteniük gyakorlati készségü­ket és nem utolsósorban fej­leszteni esztétikai érzésüket. Egy-egy ilyen tanfolyam elvég­zése után a dolgozókban szinte törvényszerűen alakul ki a to­vábbi önművelés Igénye. Ezt egyebek között a munkáskönyv­tárak kölcsönzéseinek számai is dokumentálják. Annak elle­nére, hogy a šacai könyvtár­ban belső átalakítás történt, a Vasmű dolgozói az idei első félévben 31 600 könyvet, 1608 brossúrát és más kiadványt köl­csönöztek ki. A Vasmű kulturális csoport­jainak munkájába elsősorban a fiatalok kapcsolódnak be. Tevé­kenységük magas művészi szín­vonalát bizonyítja, hogy számos versenyt, fesztivált megnyer­nek. A társastánc-klub például már másodszor nyerte meg a kerületi versenyt, s így az or­szágos döntőbe Is bejutott. Ugyancsak kiváló eredménye­ket ér el a Železiari k gyermek népitáncegyüttes, amely a ke­rületi fesztivál megnyerése után szintén bejutott az orszá­gos döntőbe. Az amatőr film­klub tagjai az amatőr filmesek országos fesztiválján is jól meg­álltak helyüket: megszerezték a második díjat. A kisszínpadnak a Lobogjon a láng című műsor összeállításával az idén nem si­került bekerülnie Szlovákia leg­jobbjainak fesztiváljára, de az irodalmi színpadok kerületi versenyén elért második helye­zés sem lebecsülendő. A Vas­mű dolgozói ís érdeklődnek a csehszlovákiai élegyüttesek mű­sorai iránt. A művelődési ott­hon vezetői igyekeznek is élni a Slovkoncert nyújtotta lehető­ségekkel. Legutóbb a prágai Se­mafor Színház és a radošínai Naiv Színház előadásai arattak nagy sikert a Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozói körében. SZASZÄK GYÖRGY kát gyűjtöttem, helytörténeti vo­natkozásokat kutattam, majd az ott élő idősebb emberektől gyűjtöttem az anyagot. Végül a pályázaton díjat is nyertem. Második munkám már szűkíté­se volt a témának. A csalá­dunk történetét, életmódját ír­tam le. Ebből is adódott, hogy könnyebb volt mint az első munka. A régi népszokásokat, a születés, a házasság, a halál kö­rüli szokásokat a mi családun­kon keresztül mutattam be. így közelítettem meg a felszabadu­lás utáni életmódváltozást ís. Németh Gyöngyi dolgozatai­nak témája is igazolja, hogy a honismeret milyen sokirányú tevékenységet tesz lehetővé ' a gyűjtő, a kutató számára. Mind­az ami a tájban észlelhető, a változás, a fejlődés, a néprajzi vonatkozások, a helytörténet, a földrajz, a gazdasági fejlődés, a biográfiai adatgyűjtés, a szak­matörténet stb. olyan széles területet kínálnak a kutatás­hoz, amely vonzó lehet a leg­különbözőbb területeken dolgo­zók számára is. A nálunk egye­lőre regionális keretek között folytatott honismereti munka fejlesztéséhez adhat jó és kö­vetendő példát a magyarorszá­gi szervezeti keret. Zalabai Zsigmond, a honisme­reti ház vezetője kulturális éle­tünk jó ismerője, hiszen a Ma­dách Kiadó szerkesztőjeként évekig az ilyen témájú könyvek szerkesztésével is foglalkozott: — Ez a kezdeményezés a Nemzeti Front, a Szocialista If­júsági Szövetség, a CSEMADOK és a Csehszlovák Béketanács já­rási bizottságainak aktív támo­gatásával valósult meg. Mind­annyian a honismereti munka fellendülését várjuk tőle. Re­méljük, hogy egyre többen — nemcsak diákok — kapcsolód­nak majd be a sürgető felada- datok elvégzésébe. Győri tar­tózkodásunk alatt az egyes té­mák neves előadóit hallhatták, egyetemi tanárokat, a honisme­ret gyakorlati szakembereit. Ná­lunk a konzerválási munkán kí­vül magyarországi vendégeink megismerkedtek a Csallóköz történetével, munkásmozgal­mával, néprajzával. Ellátogat­tak a forradalmi emlékszobák­ba, a honismereti házakba. Ter­mészetesen az itt lakók mai életét is megismerték, hiszen a helyi Kožatex SZISZ-szerveze- tének tagjaival ís találkoztak, szövetkezetekbe ís ellátogattak. Nem volt véletlen az sem, hogy a táborozást olyan időpontban szerveztük, amikor Magyaror­szágon az alkotmány ünnepét tartották, nálunk pedig a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 37. év­fordulóját köszöntöttük. Mind­két témával előadások is fog­lalkoztak. Ugyanígy tartottunk előadásokat Dél-Szlovákia mun­kásmozgalmáról, a csehszlová­kiai magyarság kulturális éle­téről és a Csallóköz néprajzá­ról. A tábor két utolsó napján a résztvevők Bratislavába és Trnavába látogattak, ahol meg­nézték a történelmi városrésze­ket, s a fővárosban megkoszo­rúzták a szovjet hősök slavíní emlékművét. Mindent egybevetve a so­morjai II. nemzetközi honisme­reti táborozás a tavalyihoz ké­pest tartalmi gazdagodást is hozott. Tisztázódott a továbblé­pés iránya, a dunaszerdahelyi járás honismereti szakkörei te­vékenysége fellendítésének le­hetősége. Mire az írás napvilágot Iát, befejeződött a tábor. A részt ve­vő-somorjai és győri diákok szinte mindegyike olyan élmé­nyekkel, tudásanyaggal tért haza, amely a következő esz­tendőben serkentőleg hat majd a tanulásra, de a honismereti mozgalomban végzett munká­jukra is. Ez utóbbira is gon­dolva tervezik n dunaszerdahe­lyi járás közéletét irányító szer­vezetek, a jövőre sorrakerülő harmadik nemzetközi honisme­reti tábort. OUSZA ISTVÁN IBI ESJ CT- ÜJ FILMEK POPKONCERT (cseh) Egy ismert rockegyüttes fel­lépését két géppisztolyos férfi zavarja meg. Mint kiderül, a rendőrség elől menekülnek, ve­szélyes bűnözők, akik semmi­lyen gaztettől sem riadnak visz- sza. Hogy mentsék irhájukat, túszul ejtik a zenészeket... Talán e vázlatos cselekmény ismertetéséből is kiviláglik, hogy a történet két szálból szö­vődik össze: az egyik a tulaj­donképpeni koncert, a másik a krimi lesz. Az alkotók szándéka szerint a zenés elemeknek a önállóan is megállt volna a ma­ga lábán, kár volt bűnügyi epi­zódokkal megtűzdelni. E siker­telen részek sokat levontak a film értékéből, sőt helyenként erőtlenné teszik az egyébként hatásos és autentikus, igazi rockhangverseny-atmoszférát árasztó zenés művet. Ritkán látható hazai gyártmányú film­ben oly hiteles környezetrajz és valódi atmoszférateremtés, mint ebben. A félresikerült „zenés bűnügyi produkciónak“ volta­képpen ez a legnagyobb pozití­Pt'tra Janű, énekesnő, a cseh film egyik főszereplője bűnügyi mozzanatokkal szerves egészet kellett volna alkotniuk. De nem így történt. A két me­rőben eltérő műfaj elemei se­hogy sem akartak összeállni, a nézőnek az az érzése, mintha a krimi elemek más filmből té­vedtek volna ide. Nem csupán idegenül és zavarólag hatnak, hanem érdektelenek, és min­dennemű izgalmat, feszültséget is nélkülöznek. Szinte az anti- bűnügyi film iskolapéldája a történet befejezése, amikor a gitáros hódolója kioktatja az értetleneket, hogy miről is van szó. Egy'baja van a filmnek: nem lett volna szabad a két műfajt összeházasítani. A zenés rész A STRAND TÉLI ŐRE vuma. Kár, hogy Jan Schmidt rendező nem ezt a szálai gom­bolyította ügy, hogy kerek tör­ténet kerekedjen belőle. Vajon mi az említett hiteles­ség titka? Elsősorban Jirí Ma­cák operatőri munkája, aki a hátsó ajtókat, az öltözőket s a koncert szinte teljhatalmú ren­dezőit is megmutatja. Érzé­keny kamerával fényképezi a zenészeket, izgalmasnak láttat­ja az énekesnőt. A másik: a színészek gondos megválasztás sa, kevésbé ismert művészek szerepeltetése. Különösen sike­rült figura az együttes mened­zsere, de jók a zenészek és a szökevények is. (jugoszláv) Nem elég, ha az ember érett­ségi bizonyítványt szerez, örö­me csak akkor teljes, ha állást is talál. A bőripari szakközép- iskolát végzett Drágán nem tud elhelyezkedni, épp úgy, mint barátnője, a frissen érettségi­zett Ljubica. A szülői ház lég­köre mindkettőjük számára egyre elviselhetetlenebb: Dra- gunéknál több nemzedék szo­rong együtt és pörlekedik ola­szos harsány Sággal. Az apa min­den áron rá akarja beszélni a fiát, hogy Svédországba men­jen dolgozni. Nyomasztó a han­gulat Ljubicőéknál is, a kispol­gári szülők ráadásul lenézik a jöttment vasutas fiát. Sem pénz­re, se munkahelyre nincs kilá­tás. A lakásgond pedig teljesen megoldhatatlannak látszik. A fiú a leglehetetlenebb mun­kákat Is elvállalja: pótdajkasá- got, mosogatást, majd a strand téli őrzését is, mert így sze­rény helyiséghez jut, a strand- őri szobához, ahol meghúzhatja magát Ljubicával. Bár szüleik ellenzik, ők összeházasodnak. Drágán hiszi, hogy a szerelem képes átsegíteni őket nehézsé­geiken. De téved. A két fialal szerelme nem állja ki a próbát. Ljubica ráun a mostoha körül­ményekre és elhagyja a férjet, visszatér a családi fészekbe. Drágán édesapja halála után más lehetőség híján feladja il­lúzióit és elhatározza, hogy fij- rakezdi életét és vendégmun­kásként Svédországban próbál szerencsét. Hogy mi lesz vele, nem tudjuk meg, a film utolsó kockáin vonatát éppen elnye­li a sötét alagút... Kiváló lehetőséget szalasztott el a film szerzője. A forgató- könyv a mai Jugoszlávia társa­dalmi gondjainak széles ská­láját mutatja be, a film azon­ban vontatott, a színészek min­den igyekezete ellenére sem tudnak jó alakítást nyújtani. A színpadias beállítások láttán a nézőnek olykor az az érzése, hogy Gorán Paskaljeviö rende­zőt azok a képregények is meg- ihlették, amelyeket alkotásában kifiguráz. Pozitívuma viszont a műnek, hogy új utat nyitott a mai tárgyú jugoszláv filmek ké szítésében, első darabja volt a fiatalság helyzetével foglalkozó kíméle/len önvizsgálatoknak. —ym—­ff szó % ‘•’ti •;, >, / ,'.;r A jugoszláv film fiatal szer elme spár ja 1981. IX. 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom