Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)

1981-09-08 / 212. szám, kedd

m 1981. IX. 8. 5 ÉLTETŐ FÖLD ‘81 A kladrubi egyenruhás fiata­lok fehér lovon ülve minden reggel fanfárokkal köszöntik az Éltető Föld országos mező­gazdasági kiállítás kapuján be­lépőket. A szerencsések néhány perc műlva kifogják a kapu melletti tavacskából az első pontyokat. Mások reggeliznek az éttermekben, lacikonyhák- ban, zöldséget, gyümölcsöd vá­sárolnak ' nagy választékban. Rántott ponty a kiállítás kü­lönböző részein kapható. A jő ellátásnak köszönhetően az ér­deklődők az egész napot a ki­állított tárgyak szemlélésének, a szakmai tapasztalatcseréknek szentelhetik. A főtéren a gépesítők és más dolgozók figyelmét . a hosszú sorban elhelyezett gépek kötik le. Főleg a „Jó ötletek börzé­je“ kelti fel érdeklődésüket, ügyes kezű újítók, feltalálók a mezőgazdasági üzemek javító­részlegein tökéletesítették, egé­szítették ki megfelelő berende­zésekkel a vásárolt gépeket. A Gottwaldov—Kudtovi Vörös Ok­tóber Efsz bárom ilyen gépet is bemutatott. Anton Turcin, az efsz gépesítője a vetőgéphez fűzött magyarázatot: — Helyi viszonyainknak meg­felelően úgy alakítottuk at, hogy a kötött, köves talajon is dolgozhassunk vele, es a magot 2—5 centiméter mélyre vethes­sük. Számításaink szerint ily módon a vetőmagszükségletet 15—18 százalékkal csökkent­hetjük. Készségesen beszél az általuk kifejlesztett borjúitató berende­zésről is, amelyet a gottwaldovi járás minden borjúneveldéjéüe beszereltek. Ez iránt is rendkí­vüli nagy az érdeklődés, és so­kan máris szívesen megrendel­nék. Szintén nagy népszerűségnek Örvend a fiatal feltalálók és újítók kiállítása is. Jezek Zde- fíeknek, a Vyškovicei Efsz újí­tójának javaslatára megoldot­ták a nagy befogadóképességű pótkocsik rakományának hid­raulikus kiöntését. Felkeltette a figyelmet Jaroslav Muškynak, a České Budéjovice-i Állami Ha­lászat halak szállítására szolgá­ló alumíniumcsónakja is, amely Aranykalász díjat kapott. A České Budéjovice-i Skoda gyár SZISZ-tagjai a kombájn üze­meltetéséhez gyártanak ékszí­jakat. Amint a kiállítás is mutatja, kezdeményezésben nincs hiány. Egyre jobban erősödik az a tu­dat, hogy a mezőgazdasági ter­melés növelésének előfeltéte­le a különböző ágazatok együtt­működése. JiH Brezina, a kiállí­tás igazgatója x is ezt hangsú­lyozta megnyitó beszédében és később a különböző összejöve­teleken és értekezleteken. El­mondotta, hogy a kiállítást a párt megalakulásának tiO. év­fordulója és a XVI. kongresszus határozatai megvalósításának jegyében rendezték meg. Hoz­zá akarnak járulni a 7. ötéves tervidőszakra kitűzött mezőgaz­dasági és élelmiszeripari célok megvalósításához. Az idei kiállításon megfelelő színvonalon képviseltette ma­gát a Szovjetunió, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Ma­gyar Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság és a Lengyel Népköztársasag. A KGST-tagál- Lamok pavilonjában sok a lát­nivaló, és minden állam baráti módon adja át a termelésben szerzett hasznos tapasztalatait. Hasonlóan az elmúlt évek­ben megrendezett kiállítások­hoz, most is a Szovjetunió pa­vilonját látogatják a legtöbben. A kiállítás jól dokumentálja azokat a távlati terveket, ame­lyeket a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXVI. kongresszusa határozatai alapján a szovjet nép a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban valósít meg. Különösen kiemelkedő a gabo­naprogram távlati terve, amely szerint több száz millió tonna kenyérgabonával, takarmányga­bonával termelnek többet a jö­vőben. Az állattenyésztésben a szarvasmarha- és a sertéste­nyésztés fellendítése mellett nagy teret kap a juhtenyésztés fejlesztése Is. Elsősorban a nagy gyapjúhozamú juhfajtákat népszerűsítik. A Német Demokratikus Köz- társaság pavilonjában főleg az élelmiszeripari termelés ütemét érzékeltetik, és bemutatják a csomagolástechnika terén elért eredményeiket. A Magyar Nép- köztársaság az állattenyésztés fő problémáinak megoldási le­hetőségeire hívja fel a figyel-1 met, többek között a serteshús- program sikeres megvalósításá­ra. A kiállítás értékelő bizottság ga a Kahyb sertéshibridért és a tenyésztési módszeréért Ítélte oda az Aranykalász díjat. Szá­mos elismerés illette még a magyarországi kiállítókat. Nagy együttműködés bontakozott ki a csehszlovákiai és a magyaror­szági halgazdaságok között, 'ľa­hy Béla, a Magyar Népköztár­saság Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumának va­dászati és halászati főosztály- vezetője megemlítette, hogy a Szászhalombattai Temperáltvizű Haltenyésztő Gazdaságból évente egymillió halivadékot szállítanak a csehszlovákiai halgazdaságoknak. A kiállítás Idején folyó tárgyalások értéke­lése alapján a jövőben tízmil­lió halivadék szállítására kerül sor. Elsősorban növényevő ha­lakkal gazdagítják hazánk hal­gazdaságait. A bizottság ugyan­csak nagyra értékelte ezt az együttműködést, s a magyaror­szági kiállítók ezért is megkap­ták az Aranykalász díjat. A csehszlovák— szovjet kap­csolatok főleg a műszaki fej­lesztésre irányulnak’ Több együttműködés alapján kifej­lesztett gépsort mutatnak be. Ezek közül újdonságnak számít a tűlevelű fák lombját feldolgo­zó gépi berendezés, amelyet a jílovei Fejlődés Efsz állít ki. Vlastimil Közel mérnök, a szö­vetkezet gépesítője elmondotta, hogy gyakran ellátogattak ta­pasztalatcsere céljából a Lett SZSZK Silavai Tudományos Mű­szaki Fejlesztési Kutatóiritéze- tébe. Ezen a vidéken sok a tű­levelű fa. A lett tudósok már régebben foglalkoztak a lom­bok felhasználásának lehetősé­geivel. A kutatási eredménye­ket gyorsan érvényesítették a gyakorlatban és ma már a Szovjetunióban kétszáz vállalat­ban készítenek takarmánylisz­tet lombhulladékból. — ígéretesnek tartottuk ezt a módszert, és úgy döntöttünk, hogy megvalósítjuk — mondot­ta a gépesítő. — Azonban gon­dot okozott a nagy mennyiség szállítása. Ezért javítóüze­münkben olyan osztályozót gyártottunk, amely mozgás közben jól elválasztja a kivá­gott fák ágaitól a lombot. A fö­lösleges fahulladék tehát az erdőben marad. A kiállítás több részén talál kozhatunk napenergiát haszno­sító kollektorokkal. Többek kö­zött a Kroméríži Járási Szol­gáltató Vállalat is kiállította nagy érdeklődésnek örvendő kollektorait. Jaroslav Fulin, a vállalat technikusa bemutatás közben elmondotta, hogy ae SP 80/08 típusú kollektorokból nem győznek eleget gyártani. A jelenlegi megrendeléseket csak egy év múlva tudják ki­elégíteni. Több változatban ké­szült kollektoraikkal családi há­zakat fűtenek és vizet melegí­tenek. Jó árujuknak nem kell cégér. A Pragotherm ’80 nem­zetközi kiállításon elnyerték a Grand Prix aranyérmet. Most azzal foglalkoznak, hogy a jö­vőben milyen módon elégíthet­nék ki a vásárlók igényeit. A kollektorok közül még meg­említhetjük a Jindfichűv Hra- dec i Gép- és Traktorállomás Solar 16-os nagy teljesítményű napenergiát hasznosító fűtőele­mét is. Ez iránt is rendkívül nagy az érdeklődés, és a GTÁ a kiállításon is sok megrende­lést vett fel. Ezek a vállalatok elismerést érdemelnek, mert az aránylag rövid kutatási időszak után gyorsan végrehajtották a termékváltást. A České Budéjovicén megren­dezett Éltető Föld mezőgazda- sági kiállítást félidejében már közel hatszázezer látogató te­kintette meg. Ez is bizonyítja a nagy érdeklődést. Az ország minden részéből idesereglők hasznos tapasztalatokkal gazda­godva térhettek haza. BALLA JÓZSEF AZ ÚJÍTÁSOK RANGJA A dolgozók kezdeményezése gazdasági haladásunk szolgálatában A szigorúbb népgazdasági kö­vetelmények lényegesen meg növelték a dolgozók kezdemé­nyezéseinek, ötleteinek értékét, az újítások rangját. Ezt bizo­nyítja például az is, hogy a me­zőgazdasági és élelmiszeripari termelés különböző szakaszain született újításokat is rendsze­resen értékelik. Már hagyo­mány, hogy erre minden évben a nyitrai (Nitra) Agrokomplex mezőgazdasági kiállítás kereté­ben kerül sor. Az idén augusz­tus 27-én az F pavilonban jöt­tek össze a legjobb újítók. Bensőséges ünnepség A Szlovák Szocialista Köztár­saság Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma által rendezett ünnepélyes találko­zó méltatta az újítómozgalom rendkívüli fontosságát gazdasá­gi fejlődésünk szempontjából, rávilágított az újítómozgalom állandó bővülésére, megmutat­ta, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek hogyan állnak a műszaki-szellemi ered­mények hasznosításával, meny­nyit értékesítenek belőlük. Bevezetőjében Aljonz Marko, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma tu­dományos műszaki fejlesztési osztályának igazgatója leszö­gezte, hogy az újítók a társa­dalom igényeivel összhangban fejtik ki tevékenységükét. Štefan Studený mezőgazdasá­gi és elelmezésiigyi miniszter- helyettes beszámolójában hang­súlyozta: a felmerések azt mu­tatják, hogy az újítómozgalom ebben a népgazdasági ágazat­ban is egyenletesen fejlődön a 6. ötéves tervidőszakban, öt év alatt 34 7ti0 újítási javaslat szü­letett, a hetvenes évek közepe óta 65 százalékkal növekedett a hasznosításra elfogadott újí­tások száma Sor került 23 955 újítási javaslat megvalósításá­ra, gyakorlati alkalmazására. Ennek anyagi haszna 870 millió korona. A gyakorlati megvaló­sítás terén elért eredmények jók még akkor is, ha nem ez lett a „sorsa" valamennyi újítá­si javaslatnak. Elvégre a kuta­tás fejlesztés területén is a sze­lektálásra kell törekedni, nem lehet hasznosítani minden újí­tást. Kimerítő ve fősz A sikerhez jelentősen hozzá­járult, hogy 1977-ben létrehoz­ták NyitránV az Agrokomplex Állandó Országos Mezőgazdasá­gi Kiállítás nemzeti vállalat mellett az Újítók és Feltalálók Ágazati Központját. E szervezet tevékenységével kapcsolatban az E—3 pavilon megtekintése során kaptunk kimerítő választ. Itt demonstrálták szolgáltatá­saikat, amelyeket a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari üze­meknek nyújtanak az újítómoz­galom fejlesztéséhez. Peter Rú- sek mérnök, a központ dolgo­zója elmondotta, a szervezet létrejötte után azonnal odaha­tott, hogy fi járási mezőgazda- sági igazgatóságok és a terme­lési-gazdasági egységek dolgoz­zák ki az újítómozgalom fejlesz­tésének tervezetét. Ebben adja­nak útmutatásokat az újítók­nak, jelöljék meg azokat a te­rületeket, amelyeken a fellelhe­tő hiányosságok kiküszöbölésé­hez az újítók alkotó kezdemé­nyezésére számítanak. Határoz­zák meg, hogy egy-egy üzem száz dolgozóra számítva hány újítási javaslatot nyújtson be a tervidőszak végére, írjanak ki tematikus feladatokat stb. Az Újítók és Feltalálók Ága­zati Központja nagy gondot for­dít arra, hogy az újítás terüle­tén munkálkodók kellő kikép­zésben részesüljenek. E célból három és tizennégy napos tan­folyamokat, versenyeket ren­deznek az újítók számára. Ügyelnek arra, hogy a mező- gazdasági és élelmiszeripari üzemekben felgyülemlett ta­pasztalatokat jó propagandával tegyék közkinccsé, összegezik az újítási javaslatokat, ame­lyekből a nyitrai Agrokomple-x, a bratislavai Racio, a braói In- vex kiállításon, továbbá a szak­sajtóban tájékoztatják a szak­mabelieket. Az elmondottakon kívül jog­védelmi szolgáltatást nyújtanak, megállapítják egy-egy újítás, ta­lálmány társadalmi hasznát, ügyelnek a kellő ösztönzésre. Egymillióért: kitüntetés Az ösztönzésnek hathatós for­mája volt a nyitrai találkozó is, ahol egy „Érdemes újító" kitüntetést is átadtak. Tizenhat újító nevét pedig bejegyezték a krónikába. Az érdemes újító kitüntetés­re azok szolgálnak rá, akiknek egy vagy több újításuk haszna eléri az egymillió koronát. An­ton HaSek mérnök, a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet dolgozója ilyen újítási javasla­tot nyújtott be. Viszont azok is megérdemelték a kitüntetést, akik őt követően jöttek ki az elnöki asztalhoz, hogy átve­gyék az oklevelet. Közöttük volt Miroslav Brožík, a Spišská Nová Ves-i Gép- és Traktorát lomás dolgozója, Michal Kuče­ra, a Bratislavai Mezőgazdasá­gi Tervezőintézet alkalmazottja, Milan Zelko, a Bratislavai Pal­ma üzemből, Vladimír KriStofič ős Anton Hrdlička, a Bratisla­vai Borászati Üzem két alkal­mazottja, akik közösen nyújtot­tak be az újítási javaslatot. KOVÄCS ELVIRA Méi nem a mrnmm »íb? Népgazdaságunk különböző ágazataiban — legyen az ipar, mezőgazdaság, kereskedelem vagy egyéb — napjainkban már jól meghonosodott a szocialis­ta munkabrigád-mozgalom. Tíz­ezrekben mérhető országszerte a versenyző kollektívák szá­ma, s azok munkájának irá­nyításával, szakmai tanács­adással — gazdasági és szak- szervezeti vonalon egyaránt — úgyszólván minden szinten ezért felelős dolgozók foglal­koznak. Néhány éve közös fó­ruma is van a mozgalomnak, mégpedig a kéthetenként meg­jelenő „Svét práce“ című fo­lyóirat, mely különböző meg­világításban adja át a tapasz­talatok egész sorát olvasóinak. Most mégsem a mozgalom mai helyzetéről, jelentőségének méltatásáról szeretnék szólni. Inkább egy — a munkabrigá­dokkal összefüggő — téves szókapcsolat nagyon elterjedt használata ürügyén írom sorai­mat. „Nézem a televíziót, hallga­tom a rádiót, böngészek a la­pokban, s mindegyikben ilyen és ehhez hasonló mondatokra figyelek fel: „a prievidzai Cí- geí Bányában dolgozó Jozef Štefánik vezette ezüstérmes szocialista munkabrigád tagjai ez év eleje óta ...“ vagy „ké­pünkön a hengerlő részleg Ján Lipčík vezette aranyfokozatú szocialista munkabrigád tag­jait láthatjuk.“ És az idézete­ket még sokáig folytathatnám. Példának azonban ennyi is elég. A hetvenes évek derekáig az egyre nagyobb méreteket öltő szocialista munkabrigádmozga- lomban az egyénekből álló kollektíva szerepe domborodott ki inkább. Az akkori irányítás és szervezés fejlettségi fokán elsősorban a munkakollektíva lépcsőszerű felemelkedését ré­szesítették előnyben, s a kü­lönböző fokozatok megszerzé­sére ösztönözték a munkafel­adatuknál többet vállaló kol­lektívákat. Krülbelül ebben az időszakban vert gyökeret az általam felvetett szókapcsolat is. Akkortájt mindez teljesen helytálló, a valóságot tükröző volt, bár az egyes (arany, ezüst, bronzj jelvényeket a brigádtagok vehették át. A változásra — amit vala­hogy a szóhasználati gyakorlat máig sem vesz teljesen figye­lembe — 1977 június elsejével került sor, amikor is érvény­be lépett a CSSZSZK kormá­nya és az SZKT által a szo­cialista versenymozga lomról hozott határozat. Annak idején a sajtó ezt teljes terjedelem­ben közölte, s így mindenki értesülhetett róla. A szocialista fejlődés akkori időszakában, a brigádmozga­lom további kibontakoztatása céljából fontosabbá vált a kol­lektíván belül az egyes bri­gádtagok közvetlen ösztönzése, a munkaközösség sikereiből vállalt érdemeik méltatása. Ily módon kezdett — a határozat értelmében — meghonosodni a szocialista munkabrigádok fo­kozatok nélküli értelmezése. Érvénye máig is tart, lényege pedig a következő: azon mun­kaközösség, mely belép a bri­gádmozgalomba (szándékáról megfelelő módon értesíti az il­letékeseket) és feladatai tel­jesítésén túl kötelezettségvál­lalásokba foglalva céljait, ver­senyezni kezd, egy meghatáro­zott idő után elnyerheti „A szocialista munkabrigád“ cí­met. Később a kollektíva bizo­nyos időközökben — munka­eredményeivel, kötelezettség­vállalásainak és különleges feladatainak kiértékelésével alátámasztva — erre a célra összehívott bizottság előtt vé­di meg címét. Ami a munka­brigádokban tevékenykedő ta­gokat illeti: helyzetük a ha­tározat életbe lépése után sem változott meg. Tehát az egyéni érdemek elismeréséül, s az előírt feltételek teljesítése alapján egy meghatározott idő után szerezhető meg a bronz-, ezüst-, vagy aranyjelvény. (szándékosan nem tüntettem fel az egyes versengési idő­szakokat, mivel készülőben van egy brigád mozgalom egé­szét érintő határozat, melyben éppen e téren várhatók válto­zások. Ezek azonban a szóban forgó szókapcsolati problémát nem érintik). Jelen esetben fontos még azt is megjegyezni: előfordul­hat, hogy egyazon munkabri­gádban a tagok egy része bronz- másik része pedig ezüstjelvényt visel. És ilyenkor már nehéz lenne a kollektíva fokozatok szerinti megkülön­böztetése. Különben is, ha a szocialista munkabrigádból ki­lép valaki — más munkahely­re távozik, vagy nyugdíjba vo­nul — továbbra is tulajdoná­ban marad az általa addig ki­érdemelt fokozatú jelvény, sőt új munkahelyén — legyen az bárhol Csehszlovákia területén —« az általa egyszer kiérde­melt jelvényt már nem kap­hatja meg. E sorokból szintén érezhető: minden szocialista munkabrigád címét védi csak meg, míg tagjai a saját érde­meik elismeréséül fokozatosan szerezhetik meg az egyes jel­vényeket. A gyakorlat pedig azt bizo­nyítja, — talán az emberek közti teljesítmény és képesség különbségekből eredően —, hogy ritkán érdemli ki egy­azon brigád minden tagja egy­szerre valamelyik azonos fémű jelvényt. Elméletileg talán ilyen esetben beszélhetnénk arany (ezüst vagy bronz) — érmes brigádról. Azonban he­lyesebb, ha felvetett példáink módosításához (a szocialista munkabrigád ezüst jelvé- nyes ... vagy ... a brigád aranyjelvényt viselő tagjai J hasonlóan a brigádtagokra vo­natkoztatva használjuk az élénkebb szókapcsolatot. Tehát a sajtó, a rádió és a televízió munkatársainak a feladata, hogy kiűzzék mindennapi szó­használatukból az „arany (ezüst, bronz) -érmes szocialista mun­kabrigád“ szókapcsolatot és helyette csupán „a szocialista munkabrigád“ összefüggést használják, kiegészítve egy- egy brigádtagra jelvénye alap­ján vonatkozó megjelöléssel (például XY, a „Béke“ brigád ezüstjelvényes tagja). Máról holnapra szinte lehetetlen ezt megtenni, de fokozatos érvé­nyesítése mindannyiunk fel­adata. J. MÉSZÁROS KAROLT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom