Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)

1981-09-04 / 209. szám, péntek

A dolgozók megnyerése 1981. AZ ELMÜLT ÉVEK SORÁN a párt gazdaságpolitikájának megvalósításában elért sikerek elképzelhetetlenek lettek volna a széles körű gazdasági propa­ganda és agitáció nélkül. Fel­adata a párt politikájának ma­gyarázása, a dolgozók meg­nyerése a gazdasági felada­tok teljesítésére s kezdeménye­zésük fejlesztése. „A kongresszus előtti idő­szakban — mondotta a CSKP XVI. kongresszusán Ľu­bomír Štrougal elvtárs, — fel­lendült a szocialista munka­verseny és a dolgozók aktivi­tása. A kollektívák és az egyé­nek, a munkások, szövetkezeti földművesek, technikusok, a szocialista munkabrigádok és általában az összes dolgozó minden nap a munkatermelé­kenység növelésére, a források jobb kihasználására törekszik, harcol a hanyag gazdálkodás ellen“. A dolgozók kezdemé­nyezése természetesen a párt­alapszervezetek jó munkájáról is tanúskodik. A CSKP Köz­ponti Bizottsága Elnökségének 1972-ben a gazdasági propagan­dáról és agitációról jóváha­gyott dokumentuma a dolgozók kongresszus előtti aktivitásá­ban is tükröződött, hiszen a dolgozók 85 százaléka bekap­csolódik a verseny valamelyik formájába. A gazdasági agitáció fejlesz­tésében fontos szerepük volt a gazdasági propagandát irányí­tó bizottságoknak, amelyek a járási Ös üzemi pártbizottsá­gok, valamint az alapszerveze­tek mellett működnek. Munká- lukkal hozzájárulnak a párt gazdaságpolitikájának megva­lósításához a dogozók nevelé­séhez, a munkahelyeken a fo­gyatékosságok kiküszöbölésé­hez és az öntudatos fegyelem megteremtéséhez. A személyes gazdasági agitá­ció, a gazdasági vezetők pro­paganda munkája semmivel sem helyettesíthető. Példaként említhetjük a kassai (Košice) Magasépítő Vállalat igazgató- helyettesének szavait: .,A nyá­ri szabadságok időszakának előkészítését vállalatunkban mar márciusban megkezdtük. Elsősorban az építkezéseken. Bevallom, nem volt könnyű meggyőzni a munkásokat és technikusokat, hogy a harma­dik negyedévben elvben csak szabadságuk egy negyedét me­ríthetik ki, de a jó előkészí­tés bevált. A részletesen kidolgozott ütemterv szerint júliusban, augusztusban és szeptemberben egy dolgozó átlagosan csak 4 nap sza­badságot vett ki. Ez természe­tesen a gazdasági vezetőkre is vonatkozik. Nem feledkeztek meg azonban azokról, akiknek kisgyermekük van, vagy üdü­lési beutalót kaptak, de a személyes agitáció, a vállalat szükségleteinek ismertetése nem maradt eredménytelen. Nagyon sok függ a vezető pél­damutatásától. Irányításával, hatékony agitációja eredménye­ként mindenki megnyerhető az igényesebb feladatok teljesíté­sére is“. A KONGRESSZUSI DOKU­MENTUMOK tanúsága szerint a további dinamikus gazdasági és társadalmi fejlődés az elmúlt évekhez viszonyítva nehezebb körülmények között valósul majd meg. A nagyobb terme­lési feladatokat úgy kell telje­sítenünk, hogy közben csak minimálisan nő a munkaerő száma, a beruházások összege, valamint a nyersanyagok, a tüzelőanyag és az energia mennyisége. Ezért, további fej­lődésünk érdekében jobban kell kihasználnunk a rendelkezé­sünkre álló forrásokat, emel­nünk kell a termelékenységet s javítanunk minőségét. Az agi­táció területén is az eddiginél jobban kell érvényesítenünk a társadalmi termelés hatékony­ságának növelésére, az inten- zifikálásra és a tudományos műszaki haladás meggyorsítá­sára irányuló irányvonalat. Alapvető forradalmi változáso­kat kell elérnünk nemcsak a vezetők, hanem az összes dol­gozó gondolkodásában. A személyes agitőción kívül javítanunk kell a szemléltető agitációt is úgy, hogy az ru­galmasabbá váljon, nagyobb mozgósító ereje legyen, tük­rözze az adott munkahely konkrét problémáit s minden dolgozónak segítséget jelent­sen. A helyes agitációval újabb eredményeket érhetünk el a" dolgozóknak a párt gazdaság- politikájának megvalósítására való megnyerésében. Többek között a senicai já­rásban is jó eredményeket ér­tek el a szemléltető agitáció minőségének javításában. A po­litikai nevelés házában egy­éves tanfolyamot szerveztek az alapszervezetekben a szemlél­tető agitációt irányító dolgozók számára. A tanfolyamnak 40 hallgatója volt. Ezenkívül az egyes községekben külön ter­vet dolgoztak ki az agitáció javítására. A pártalapszerveze­tek bizottságai is gyakran fog­lalkoznak ezekkel a kérdések­kel. Hasonló jó példőval másutt is találkozhatunk, így például az ipolysági (Šahy) Pletában, a ružomberoki Pamutfeldolgo­zó Müvekben, a poprádi Va­gongyárban, a Dolné Hámre-i Sandrik-ban, valamint más üze­mekben, vállalatokban, szövet­kezetekben és intézményekben. A feladatunk világos: szüntele­nül el kell mélyítenünk a párt tömegpolitikái munkájának ha­tékonyságát. Ezen a téren na­gyon fontos a gazdasági neve­lés. Egyre nő a munkakollek­tíva jelentősége a termelési feladatok teljesítésében, vala­mint a kedvező politikai lég­kör kialakításában és az egyén szocialista tulajdonságainak formálásában. Egyre nagyobb figyelmet szentelünk az embe­rek között végzett munkának. Elsőrendű figyelmet érdemel a fiatal munkásnemzedék neve­lése. Bevált az a gyakorlat, amikor az idősebbek patroná- tust vállalnak a fiatal munkád sok fölött. Ebben jő tapaszta­latokat szereztek a martini já­rásban. ‘ A NÉPGAZDASÁG TOVÁBBI SIKERES FEJLÖDESE egyik legfontosabb feladataként ha­tározta meg a XVI. kongresz- szus a külgazdasági kapcsola­tok dinamikus, kiegyensúlyo­zott fejlesztését, s a csehszlo­vák gazdaság nagyobb mérvű bekapcsolódását a nemzetközi munkamegosztásba, elsősorban a szocialista gazdasági integ­rációba, valamint exportképes­ségének további növelését. Ez­zel kapcsolatban a gazdasági propagandára is fontos felada­tok várnak. Az eddiginél job­ban ki kell emelnünk ia Szov­jetunióval és a többi szocialis­ta országgal folytatott tudomá­nyos-műszaki és termelési együttműködés fejlesztésének jelehtőségét, a szocialista gaz­dasági integráció előnyeit. Továbbra is kiemeljük a kommunisták gazdasági-politi­kai és személyes felelősségét, elsősorban a kutatásban és a termelésben a vezető felelőssé­gét a műszaki haladás fejlesz­téséért és gyors kihasználá­sáért. Rámutatunk a szocialista gazdasági és termelési-műsza­ki alap, valamint a kutatásban folytatott kooperáció előnyei­re. Ugyanakkor bírálnunk kell a reszort-szellemet, a közöm­bösséget, a vállalatok szűkén értelmezett érdekeinek előny­behelyezését. Nem utolsósor­ban népszerűsítenünk kell a tudományos-kutatási alap szer­vezésének hatékonyabb for­máit, a kutatási-termelési tár­sulások kialakítását, a közös szocialista felajánlásokat, a komplex racionalizációs brigá­dokat, valamint a tudomány és a termelés összekapcsolásának más módszereit. A CSKP XVI. kongresszusa határozataival összhangban a gazdasági propaganda és agi­táció legfontosabb feladata megmagyarázni a dolgozóknak: halaszthatatlan feladatunk a termelés sokoldalú intenzifiká- lása, hatékonyságának növelé­se, .minőségének javítása, mivel ez feltételezi a lakosság élet- színvonalának megőrzését, il­letve javítását és szociális biz­tonságát. Ezt az alapvető cé­lunkat a tudományos-műszaki haladás eredményeinek fel- használásával, Csehszlovákiá­nak a nemzetközi szocialista munkamegosztásban való rész­vételének elmélyítésével, vala­mint a tervezés tökéletesítésé­vel érhetjük el. GAZDASÁG- ÉS SZOCIÁLPO­LITIKÁNK CÉLJAIT az 1981— 1985. évi gazdasági és szociá­lis fejlődésünk fő irányvona­lai határozzák meg. Felada­taink megvalósítása azonban elsősorban attól függ majd, hogyan tudjuk tovább növelni a termelést a kívánatos struk­túrában, eleget téve a külke­reskedelem, a hazai piac és a’ beruházások szükségleteinek. A gazdasági propaganda és agitáció különösen fontos fel­adata annak elérése, hogy ne elégedjünk meg gazdaságunk elért fejlettségi színvonalával s a szocialista integrációba va­ló eddigi bekapcsolódásával. Ezen a téren lehetőségeinket nem merítettük ki s ezek is­mertetése a gazdasági agitáció egyik legfontosabb feladata lesz. A párt tevékenységében a gazdasági agitáció területén is helyettesíthetetlen szerepe van az ellenőrzésnek. A gépek mel­lett dolgozó munkások tudják, hogy az irányításban és a munkaszervezésben hol vannak a hiányosságok amikor nincs miből termelniük, vagy pedig rossz minőségű alapanyagot kapnak. Látják, hol vannak a tartalékok, a kihasználatlan le­hetőségek, hogyan gazdálkod­nak a munkaerővel, hogyan használják ki a gépeket, az energiát, az üzemanyagokat stb. Ök nem fogadják el, ha ezeket a fogyatékosságokat ún. objektív okokkal magyarázzák, vagy a felelősséget másokra hárítják, ők jól látják mikor nem teljesítik a vezetők uta­sításait, hol rossz a munka- szervezés és mikor ítélik meg bürokratikusan a problémákat. Elsősorban ök fizetnek rá a rendetlenségre, a vezetők elv- telenségére, a terv-, a pénz­ügyi és a munkafegyelem meg­sértésére, a munka alacsony hatékonyságára és rossz minő­ségére. Ezért a pártszervezetek nem elégedhetnek meg a gaz­dasági vezetőktől kapott tájé­koztatással, maguknak kell fel­mérniük, hogy a gazdasági ve­zetők hogyan teljesítik felada­taikat, s ennek során ki kell használniuk a munkások és a többi dolgozó tapasztalatait. A vezetőktől felelősségteljes hoz­záállást kell megkövetelni. AZ 1981 — 85. ÉVI GAZDASÁ­GI ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS fő irányvonalairól előterjesz­tett kongresszusi beszámoló megállapította: az előttünk ál­ló időszakra kitűzött céljaink megkövetelik, hogy a dolgozók magas fokú öntudatát és kez­deményezését ott használjuk ki, ahol arra a legnagyobb szükségünk van — a munka hatékonyságának növelésére és minőségének javítására, a nép­gazdaság intenzífikálására ki­fejtett törekvésünkben. Ezért, az előttünk álló időszakban a gazdasági agitációt a felsorolt célok, a XVI. kongresszus által kitűzött feladatok megvalósítá­sára kell irányítanunk. GUSTAV VARGA, az SZLKP KB munkatársa Az idei brnói nemzetközi gép­ipari vásár aranyérméért indí­tott versenybe a prágai Labo­ratóriumi Műszergyártó Válla­lat új polarográfiával nevez be. A PA-3 típus előállítása során a vállalat dolgozói nemcsak a műszer érzékenységének és szelektivitásának növelésére tö­rekedtek, amely különösen a környezetszennyezés mértéké­nek elemzése során fontos, ha­nem arra is, hogy növekedjen a laboratóriumi munka termelé­kenysége és « higanyfogyasztás csökkenjen. A képen: dr. Václav Kočmíd és Vladislav Gajda kí­sérletet végez. IJan Vrabec felvétele «-ČTK) Féltő gonddal őrzik a munkásmozgalom és pártunk, harcá­nak írásos emlékeit, a régi újságokat, könyveket és kiadvá­nyokat, az emlékiratokat is, a bratislavai Marxizmus—Leni­nizmus Intézetének archívumában. Mindegyiket szakszerűen preparálják a laboratóriumban, mielőtt a tárlókba, a trezo­rokba kerülnének. LADISLAV WIZMÜLLER elvtárs, aki a felvételen látható, gondoskodik a már preparált kiadvá­nyok, emlékiratok bekötéséről. Az idén különösen sok a dolga, hiszen a CSKP megalakulásának 60. évfordulója esztendejében veterán pártharcosaink, az írásos emlékeket gyűjtő propagandisták és aktivisták eddig is több mint ezer kiadványt adtak át megőrzésre az archívum dolgozóinak (Kép és szöveg: hajdú) Az ígéret szép szó... A pártbizottság rendszeresen értékeli o vállalások teljesítését Az év jelentős eseményeit, a XVI. pártkongresszust és a CSKP megalakulásának 60. év­fordulóját a Hodos (Vydrany) központtal működő dunaszer­dahelyi (Dunajská Streda) Dukla Egységes Földművesszö- vetkezet dolgozói is értékes kötelezettségvállalással köszön­tötték. Elhatározták, hogy a minőségi és gazdaságos ter­melés követelményeinek meg­tartásával az egyes szakaszo­kon nemcsak teljesítik, hanem túl is teljesítik terveiket, s a különböző célú társadalmi munkával együtt még további 700 000 korona értéket hoznak létre. Teltek a hetek, hónapok, s rövidesen nyilvánvaló lett, hogy a növénytermesztési eredmé­nyeket jelentős mértékben meghatározó kedvezőtlen idő­járás minden elképzelhetőnél makacsabb, és a vállalások bi­zonyos részeit nem lehet telje­síteni. A tagok persze, az is­mert közmondás szellemében ígéretüket nemcsak a szép szó, hanem a jó, hasznos tettek igé­nyével tették, s így minden igyekezetükkel azon voltak és vannak, hogy új lehetőségek felkutatásával egészében ele­get tehessenek vállalásuknak. Ebben, egyrészt a vállalások teljesítésének rendszeres érté­kelésével, másrészt a kiesése­ket ellensúlyozó új lehetősé­gek keresésével a szövetkezet négy pártalapszervezetét irá­nyító üzemi pártbizottság ís nagy segítséget nyújt, élén Horváth Sándor elnökkel. — A kiesések meglehetősen nagyok. Csak az árpa, búza és a szemes kukorica vártnál ki­sebb hozamai is mintegy 90 ezer korona csökkenést jelen­tenek a növénytermesztők vál­lalásában. Az érték ellensú­lyozásának egyik lehetősége tömegtakarmány-programunk idei célkitűzéseinek továbbfej­lesztésében rejlik. Napirendi feladat például a silókukorica betakarítása, gyorsan és jó minőségben, hiszen nem titok, hogy a jó siló­val sok szemes pótolható. Akárcsak azzal az 500 tonna takarmánytöbblettel is, amit a répakarajjal és -szelettel lesi- lózott kukoricakóró ad. Ehhez persze a 970 hektár szemes ku­koricának 70—80 százalékáról a kukoricaszárat is be kell ta­karítani, ami csak a növény­termesztő és a szolgáltató részleg szoros együttműködé­sével lehetséges. Ugyanis hiá­ba lennének hajlandók több­letmunkát vállalni a növény- termesztők, ha a gépszerelők a célnak megfelelően nem alakí­tották volna át a meglevő be­takarító gépeket. A pártbizottság már többször is pozitívan értékelhette a földművesszövetkezet állatte­nyésztőinek igyekezetét. Követ­kezetesen betartják és arányo­san teljesítik az évi 20 tonna abraktakarmány megtakarítá­sára tett ígéretüket, de azt a vállalást is, hogy a hízóbikák között a tavalyinál nagyobb arányban lesznek a kiemelt áron eladhatók. Az építkezési csoport vállalása nyomán az 500-as tehénistállót június he­lyett már márciusban betele­píthették, és mivel a tehenek gondozói is állták adott szavu­kat, idejében elkészült az új legelő. Ezzel csak az etetési költségeknél is több mint 17 000 koronát takarítottak meg, amihez még hozzá kell számítani az istálló tervezett­nél korábbi üzemeléséből szár­mazó nyereséget. — E példák is tanúsítják, hogy a vállalások törvénysze­rűen ösztönzik az embereket. Ha napirenden tartjuk őket, teljesítésüket rendszeresen ér­tékeljük, akkor az objektív oKokra visszavezethető telje­sítetlen tételek sem hatnak le­hangolóan, hanem éppen el­lenkezőleg, más lehetőségek keresésére ösztönöznek. Pél­dául az állattenyésztő ágazat vezetői az illetékes kutatóin­tézet bevonásával felmérik az élelmiszeripari hulladékok na­gyobb arányú felhasználásának lehetőségét. Mi ugyanis a ser­téshizlalásban, megfelelő keze* lés után a baromfifeldolgozás során keletkező melléktermé­keket is hasznosítjuk. Ameny* nyiben állategészségügyi szem­pontból lehetséges lesz, akkor az abrakban növelni fogjuk 'az ilyen eredetű rész arányát. Az tizemi pártbizottság leg­utóbbi felmérése azt is elárul­ja, hogy a tagok lényegében már eleget tettek a munkahe­lyi környezet javítására tett vállalásuknak, a SZISZ-tagok is segítettek a betakarítási műn- kákban és arányosan teljesítet­ték vállalásukat a vasmegmun­kálók, akik 35 000 koronát ki­levő anyag megtakarítására kötelezték magukat. Hasonlóan a gépszerelőkhöz, akik arra vállalkoztak, hogy az év fo lyamán a’ tervezettnél kisebb összeget használnak fel a gép javításokra. — Elismerést érdemelnek a zöldségkertészetben dolgozók is. Vállalták, hogy terven felül 50 000 korona értékű zöldség­terméket adnak el és párhuza­mosan 30 000 koornával csök­kentik a ráfordítási költsége­ket. Vállalásuk teljesítésében egyebek mellett nagy szerepe van az idén bevezetett újdon­ságnak, amelynek célja a gaz­dasági ösztönzés elmélyítése. Lényege, hogy a zöldségkerté­szet fóliasátrait egy-egy dolgo­zó vette gondozásba. Miután kiültettük a paprikát, ő kapál­ta, gondozta a növényt, kivéve az öntözést és a növényvédel­met, és a termést is maga szedte le. A jutalom és a pré­mium nagysága a termés mennyiségétől függött. Az idén ilyen rendszer szerint termesz­tettük már a vöröshagymát és elképzelésünk, hogy megfelelő értékelés után jövőre más nö­vényeknél is hasonló hozrns- csot alapelveket fogunk alkal­mazni. Mindez együtt lehetőséget ad a nehézségek áthidalására és arra, hogy a földművesszövet­kezet olyan alapokkal zárhassa az évet, amelyekre a 7. ötéves tervidőszak feladatainak telje­sítésében építeni lehet. EGRI FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom