Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)
1981-09-25 / 227. szám, péntek
1981. IX. 25. A Magyar Műszaki és Gazdasági Napok keretében figyelemreméltó előadások hangzottak és hangzanak el ezekben a napokban a bratislavai Devín szálló termeiben. A rendezők, a Magyar Kereskedelmi Kamara, valamint a Műszaki és Természettudományi Társaságok Szövetsége a Csehszlovák Kereskedelmi és Ipari Kamarával, s a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság Központi Tanácsával együttműködve az előadások témáinak kiválasztásánál körültekintően figyelembe vették, hogy miiven szakterületek iránt várható a legnagyobb érdeklődés a szlovákiai gazdasági és műszaki szakemberek részéről. így az egyes előadások főleg azokra a területekre vonatkoztak, amelyek kiemelt helyen szerepelnek a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban, ahol már eddig is megnyilvánult a két ország közötti, vagy a sokoldalú tudományos- műszaki együttműködés, esetleg a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció, illetve ahol nagy lehetőségek mutatkoznak az ilyen jellegű kapcsolatok kiszélesítéséhez. Az előadások elsősorban tájékoztató jellegűek, arra irányulnak, hogy a szlovákiai termelési-gazdasági egységek, vállalatok és intézmények vezető szakemberei közelebbről is megismerkedhessenek a magyar népgazdaság egyes ágazataiban és szakágazataiban elért legújabb műszaki-fejlesztési _ered- ményekkel, s ezek alapján felmérjék a kölcsönös kapcsolatok kiszélesítésében, főleg a gyártásszakosítás elmélyítésében rejlő lehetőségeket. Úgyszintén nagy érdeklődés kísérte a Magyar Népköztársaság 5. ötéves tervére, valamint a magyar népgazdaság Irányítási rendszerére vonatkozó előadásokat, hiszen a kölcsönös tapasztalatok átadása és cseréje ezeken a területeken is elősegíti a gazdasági fejlődés új feltételeiből eredő problémák hatékony megoldását. A magyar vendégek az előadásokat követő vitákban számos gyakorlati kérdésre és problémára kimerítő felvilágosítást nyújtottak. Ezek során az is megnyilvánult, hogy az együttműködés potenciális lehetőségei a mezőgazdasági, az élelmiszeripari, valamint a vegyipari gépgyártásban, a pamutiparban, az elektrotechnikai fogyasztási cikkek gyártásában, az elektronikában és más ágazatokban sokkal szélesebbek, mint ami az eddigi gyakorlatban realizálódik. Ugyanakkor az előadók számos pozitív példát is említettek, ilyen például a Chirana és a Medicor Művek fejlesztési és termelési kooperációs együttműködése az orvosi műszerek gyártásában, amely a tudományos-műszaki együttműködés középtávú és évi terveire épül: A két vállalat közösen vesz részt a KGST Állandó Gépipari Bizottságának 11. szekciója keretében a KGST-országok egységes orvosi technikai rendszerének kifejlesztésében. A MŰSZAKI FEJLESZTÉS IRÁNYZATAI A Magyar Gazdasági és Műszaki Napok előadói az adott szakterületek fejlődésének mély elemzését nyújtották a hallgatóknak. Ilyen volt többek között Dr. Takács Ferencnek, a Mezőgéptröszt műszaki igazgatóhelyettesének az előadása ís a magyar mezőgazdasági gépgyártás fejlesztési irányzatairól, eredményeiről és problémáiról. Mivel ez a téma nálunk is közérdekű, hiszen szoros kapcsolatban van a mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki alapjának további fejlődésével, az előadás néhány vonatkozásával és gondolatával érdemes részletesebben ís megismerkedni. Magyarországon a Mezőgéptröszt 14 vállalata közül 12-ben foglalkoznak mezőgazdasági gépek gyártásával, emellett a Magyar Vagon és Gépgyár mező- gépgyártása is egyre jelentősebb. A magyar gépipar a mezőgazdasági gépi beruházásoknak körülbelül a 40 százalékát szállítja, a nagyobbik fele tehát külföldről, elsősorban a szocialista országokból származik. Amíg azonban a magyarországi vállalatok e 40 százalék keretében 550 féle gépet és berendezést gyártanak, ugyanakkor az ennél sokkal nagyobb volumenű behozatal csak 250 féle gépre és berendezésre terjed ki. Ez a helyzet tehát sürgetően megköveteli a KGST-országok közötti együttműködés további elmélyítését, hogy a magyar mezőgép- gyártás a géptípusok számának csökkentésével gazdaságos szérianagyságot érhessen el. További fontos feladat a párhuzamos fejlesztések teljes kiküszöbölése. A mezőgazdasági gépek gyártásában a kutatási-fejlesztési munkát az 540 dolgozót foglalkoztató Mezőgépfejlesztő Intézet végzi, amihez az egyes vállalatok fejlesztési részlegei, valamint más intézmények, főiskolák is hozzájárulnak. A magyar mezőgépgyártásban nagy jelentőséget tulajdonítanak a nem szocialista országokkal való együttműködésnek is, ki haladás egyes területei és szakaszai kölcsönös összhangban legyenek egymással, vagyis bizonyos innovációs láncrendszert kell kialakítani — mondotta az előadó. E követelményekből kiindulva a Mezőgéptröszt az 1979—1980- as években az új „szempont- rendszer“ érvényesítésével felülvizsgálta a gyártott termékek gazdasági-műszaki paramétereit, s olyan koncepciót dolgozott ki a VI. ötéves tervidőszakra, amely egy gazdaságosabb termékszerkezet kialakítására irányul. A fejlesztési célok összhangban vannak a mezőgazdaságban kialakult termelési szerkezettel, s annak tervezett alakulásával. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a jelenleginél gazdaságosabb, energiatakarékosabb és termelékenyebb komplex gépsorok gyártásáról van szó, amelyek elmélyítik a termelés ipari jellegét. Ez a fejlesztési koncepció természetesen még szorosabb együttműködést tesz szükségessé a KGST-országok között a gyártásszakosítás elmélyítésében, ami egyúttal a tudományos-műszaki haladást is meggyorsítja. A Debreceni Mezőgépgyárban szállításra készítik elő a MINITOX NSZ'3/2 permetező gépeket (Az MTI felvétele) ami elsősorban licencek és know-how vásárlásában, valamint kooperációs kapcsolatok létesítésében nyilvánul meg. Ez elősegíti az elavult gépek gyorsabb ütemű lecserelését, növeli az exportképességet, lehetővé teszi a külföldi tapasztalatok szélesebb körű megismerését és átvételét, s szilárdítja a szervezési és a technológiai fegyelmet. Mivel a vásárolt licencek általában nem a műszaki csúcsszínvonalat képviselik, ezért rendszerint szükség van ezek további fejlesztésére, tökéletesítésére. A legnagyobb mezőgazdasági gépgyárakban a kutatásifejlesztési tevékenység során például azt a követelményt is figyelembe veszik, hogy a gyártott gépek és berendezések megtérülési, leírási ideje lerövidüljön, s így a mezőgazdasági vállalatokban lehetővé váljon a géppark gyorsabb ütemű felújítása. Amíg például 1975-ben az 1—3 éven belül megtérülő gépek részaránya csak 30 százalékos volt, ezt 1985-ig 50 százalékra akarják növelni. Az 5. ötéves tervidőszak második felében mintegy 90—100 új géptípust fejlesztettek ki. Az előadó azonban azt is megemlítette, hogy habár a mezőgépgyártásban az új termékek részaránya növekvő tendenciát mutat, ugyanakkor a mezőgazdasági vállalatok részéről megnyilvánuló lanyha érdeklődés fékezően hat a műszaki fejlesztés dinamikájára. ÜJ „SZEMPONTRENDSZER" ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL A gazdasági növekedés új feltételei között, amikor csökken a nemzeti jövedelem növekedési üteme, s ezzel ösz- szefüggésben a beruházási ikeretek is beszűkülnek, különösen fontos feladat a tudományos-műszaki fejlesztés ütemének, a kutatás—fejlesztés— termelés—felhasználás körforgásának a meggyorsítása. Ehhez arra van szükség, hogy a műszaA kutatásban és a fejlesztésben a fő figyelmet a takarékosabb anyag- és energiafogyasztásra, az automatizálás kiszélesítésére, a betakarítási és egyéb terményveszteségek csökkentésére, továbbá az üzem- és a munkabiztonság fokozására összpontosítják. A magyar mezőgépgyártásban egyébként a KGST-országok között megvalósuló sokoldalú gyártásszakosítással összhangban elsősorban a zöldség- a gyümölcs- és a szőlőbetakarító gépek, a takarmánynövények begyűjtésére és tárolására, az állatok takarmányozására, a növényvédelemre, a trágyázásra és az öntözésre, az anyagszállításra, továbbá a talajművelésre és a növényápolásra szolgáló gépek és berendezések fejlesztésében és gyártásában értek el nemzetközi viszonylatban is jelentős eredményeket. Az előadó diafilmek segítségével szemléltetően ismertette a 6. ötéves tervidőszakban gyártásra kerülő új géptípusokat. A műszaki fejlesztésben azonban problémák is vannak. Ezek elsősorban abból adódnak, hogy a magyar gépipar nehezen tudja kielégíteni a szükségleteket motorokból, hidraulikus elemekből és egyéb főegységekből, s ezek beszerzése a KGST keretében is nehézségekbe ütközik. A megoldást részben az említett főegységek magyarországi fejlesztésének és gyártásának a meggyorsítása, részben pedig a szocialista gazdasági integráció kiszélesítése jelentheti. Az előadó arra is rámutatott, hogy intenzívebbé kellene tenni a KGST-országok közötti tapasztalatcserét a fejlesztés előkészítő szakaszaiban. Ez minden fél számára nagyon előnyös lenne, s a magyar fél. is nagyon hasznos adatokkal szolgálhat, hiszen a mezőgépgyártő Vállalatok számítógépek segítségével kísérik figyelemmel a nemzetközi színvonalat, s annak fejlődési irányzatait. MAKRAI MIKLÓS Reális nézőpontból A gazdasági és a beruházási feladatok teljesítését elemezte a rimaszombati (Rimavská Sobota) járási pártbizottság ELISMERÉSSEL MÉLTATTA a gazdasági feladatok valóra váltását elemző beszámoló a rima- szombati (Rimavská Sobota) járási pártbizottság ülésén a hnúšťai vegyigyár eredményeit. Indokoltan emelte ki elsőként, mint olyan vállalatot, amely a legnagyobb mértékben hozzájárult a kitűzött fontos célok eléréséhez. Egyebek között ahhoz, hogy a járásban ez év hét hónapja alatt a módosított teljesítmény tervét 4,2 százalékkal, a bruttó termelési tervet 1,9 százalékkal, az árutermelési tervfeladatokat pedig másfél százalékkal túlteljesítették. Ladislav Banduliak elvtárs, a vegyigyár igazgatója a vitában elhangzott felszólalását mégis azzal kezdte, hogy igaz: minden fontos minőségi és meny- nyiségi tervfeladatot túlteljesítenek, s ennek elérése sok munkát, nagy erőfeszítést igényelt, azonban az általános számok mögött sok fogyatékosság is rejtőzik. Ezt állapították meg néhány héttel ezelőtt az üzemi pártbizottság ülésén, amikor aprólékosan megvizsgálták munkájukat. „Rájöttünk arra — hangsúlyozta az igazgató —, hogy sok olyan fogyatékosság merül fel, amelyet nem veszünk észre, vagy pedig keveset foglalkozunk orvoslásukkal. Mégpedig azért, mert nem tudatosítjuk kellőképpen a valós helyzetet vállalatunknál, az üzemekben és egész népgazdaságunkban. A reális helyzettől eltérően úgy reagálunk a dolgokra, mint akkor, amikor a mostanitól eltérő volt a gazdasági helyzet. Egyre csak nyújtogatjuk a kezünket és kérünk valamit, ami nincs.“ Ma még aligha általánosítható az a gyakorlat, hogy a megdicsért nem erényeiről, hanem éppen fogyatékosságairól beszél, önkritikusan arról szól, amit javítani kell, hogy az eredmények, még jobbak legyenek. Mert a reális helyzet józan szemlélete ma ezt feltétlenül megköveteli. Ott is, ahol a feladatokat általában megvalósítják, s még inkább ott, azokban az üzemekben és gazdaságokban, amelyekben az idei két hónap munkájának elemzése lemaradást állapít meg. Nagyon egyet lehet érteni Ladislav Banduliak elvtárs önbíráló kijelentéseivel, miszerint az üzemi pártbizottságban is megállapították: az észlelt hibákat elsősorban az irányító és szervező munka fogyatékosságai okozzák, kezdve az igazgatótól, a helyetteseken és az egyes szakaszok vezetőin keresztül a termelést közvetlenül szervező mesterekig. S egyet kell érteni a követelménnyel is, amelyet hangoztatott, hogy ebben az irányban a puszta megállapítástól kezdve tovább kell lépni, s a kádermunka szakaszán meg kell kezdeni a párt vonatkozó határozatainak érvényesítését. Mert mindnyájan tudjuk: szükséges, hogy a munka jó minőségű, szakavatott és kitartó legyen. Ha azonban alaposabban odafigyelünk, akkor azt látjuk, hogy a valóságban ez nincs így. Ezért kell a kádermunkának megadni azt a jelentőséget, amelyre feltétlenül szükség van. ILYEN BÍRÁLÓ ÉS ÖNBÍRÁ- LÖ HANGNEM jellemezte a járási pártbizottság tárgyalásán elhangzott legtöbb felszólalást. Ondrej Mihalík elvtárs, a tornaijai (Šafárikovo) gépgyár technikusa az eltelt hét hónap aránylag jó eredményeit összegezve rámutatott, hogy a jövőben fokozott mértékben igyekezniük kell a munkaidő hatékonyabb kihasználására és néhány más szakaszon a helyzet megjavítására. Milan Karas elvtárs, a hačavai magnezitüzem bányásza elmondotta, hogy az első félévre kitűzött célokat elérték. Ehhez nagyban hozzájárult a pártszervezet mozgósító tevékenysége. Ján Pohánka elvtárs, a Magasépítő Vállalat rimaszombati üzemének mestere a vitában ismertette, hogy üzemük első félévi eredményei nem megnyugtatóak. Jól ismerik a nehézségeket és azokat a kérdéseket, amelyeket le kell küzdeniük, Illetve megoldaniuk. Hangsúlyozta:- r,Kollektívánk mindé-* gyik munkásának, technikusé* nak meg kell értenie, hogy mindenekelőtt saját munkájában kell keresnie a tartalékokat, a felmerült kérdések megoldását nem szabad halogatnia, s figyelmét a mindennapi feladatok teljesítésére kell összpontosítania. A dolgozók kezdeményezése céltudatosabb irányításának szükségességére figyelmeztet az a tény: habár az üzem munkacsoportjainak csaknem a fele szocialista munkabrigád, a dolgozók több mint nyolcvan százaléka részt vesz a szocialista munkaversenyben, az első félévben a terv céljait mégsem sikerült teljes egészében elérniük. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSÉN elhangzott beszámolóból és a vitából egyaránt kitűnt, hogy a gazdasági fejlődés minőségi szempontból nagyobb igényeket támasztó tervmutatóira és feltételeire való áttérés nem mentes a problémáktól. Az eredmények ugyanakkor arra vallanak, hogy fokozatosan érvényesíteni kezdik ezeket a vállalatok és az üzemek dolgozói. Kedvező a helyzet az eladási és a nyereség képzési, úgyszintén az exportfeladatok tervének teljesítésében, jó eredményeket értek el a munkatermelékenység alakulásában is, amely jelentősen meghaladja a kerületi átlagot. Az anyagköltségeket a tervezett szint alá sikerült csökkenteni. Az átmenetet illetően azonban számottevő eltérések mutatkoznak az üzemekben, s a gazdaság menetében számos fogyatékosság akadályozza a termelés folyamatosságát, hatékonyságának és minőségének javítását. A múlt évhez képest csökkent a munkaidő kihasználása, amely - most csak kilencvenegy százalékot ér el. Habár a műszak- szám némileg emelkedett, az állóalapok kihasználásának elért színvonalával nem lehetnek elégedettek. A plénum tárgyalása a legnagyobb figyelmet a beruházási feladatok megvalósítása aprólékos elemzésének szentelte. A hetedik ötéves terv céljai az előző időszakhoz képest jóval nagyobb igényeket támasztanak a beruházókkal és a kivitelezőkkel szemben. A fokozott feladatok eddigi teljesítése azonban egyáltalán nem kielégítő — állapította meg a járási pártbizottság. Az építkezések előkészítésében, a szállítói-megrendelői és a kooperációs kapcsolatokban, az anyagellátásban és az irányításban komoly fogyatékosságok akadályozzák az egyes építkezéseken a folyamatos munkát. A járási pártbizottság a legfontosabb beruházások helyzetének áttekintésével egyidejűleg rámutatott a kedvezőtlen jelenségek okaira és leküzdésük módjára is. A többi között nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak az objektív körülményekben. hanem elsősorban a szubjektív tényezőkben kell látni a lemaradás fő okait, mindenekelőtt az irányítás és a munkaszervezés alacsony színvonalában. Számítások szerint az irányítás és a munkaszervezés javításával, a fegyelem szilárdításával és a dolgozók munkájának igazságosabb értékelésével minden befektetés nélkül mintegy tizenöt-harminc száza lékkai növelni lehetne a teljesítményeket. A RIMASZOMBATI járási pártbizottság ülésén hangsúlyozták: az üzemi és az alapszervezeti pártbizottságoknak, a kommunistáknak az eddiginél még fokozottabb mértékben kell összpontosítaniuk erőfeszítéseiket a munka és a technológiai fegyelem erősítésére, a gazdaságosság növelésére, a jó munka- és szociális feltételek kialakítására, a termelési eszközök alaposabb kihasználására, a dolgozók aktivitásának és kezdeményezésének fejlesztésére a gazdasági élet minden szakaszán. A CSKP XVI. kongresszusa határozataival való általános egyetértésnek az összes munkahelyen a tömegpolitikai,' az irányító és a szervező munka feladataiban, a párt által kitűzött program megvalósítású-* ban kell megnyilvánulnia. GÁL LÁSZLÓ* A FEMES KftEIBMBffBft ÉSSZHHN Eredmények és célok a magyarországi mezőgazdasági gépgyártásban
