Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)

1981-09-19 / 222. szám, szombat

És ami még „bejön" Teniszmérkőzés közvetítésekor figyeltem fel először az efféle szakvéleményekre: „Nem jött be neki (Borgnak), pe­dig be szokott.“ „Ezek az átemelések bejöttek.“ „Ritkán jöttek be M. adogatásai.“ Láttam, mi történik a pályán, így rájöttem a bejön állítmány értelmére. A ritmikus sportgimnasztika — korábban művészi torna — versenyzőinek gyakorlatai az első napon szintén nem jöttek be, de a másodikon már bejöttek, nyilatkozta edző­jük. „Ez a teremfoci bejött.44: jelentette a játék szervezője. „Ez a mérkőzés bejött44: nyugtázta megelégedetten csapatá­nak győzelmét a kapitány. A versenyző, megnyervén egy nehéz mérkőzést, azt kér­dezte tőle a riporter: „Bejött jól?“ Mit lehetett erre felel­ni? Csak azt, hogy bejött. A kézilabdázó lányok edzője egy vesztett mérkőzés után így mentegetőzött: „Nem jöhetnek be mindig az elvárások.“ Ha győzünk, ha nyerünk, ha jól választunk, ha helyesen következtetünk, ha beválnak számításaink, terveink, elgon­dolásaink, ha nem hibázunk, nem rontunk, hogy ha szeren­csénk van, mindez tudtul adható egyetlen bizonytalan je­lentésű igével: bejön, bejött. Ha pedig vesztünk, kikapunk, ha hibázunk, tévesztünk, rontunk, ha rosszul számítottunk, ha balszerencsénk van: nem jött be az általános válasz. Ami népszerű, amit kedvel a közönség, az bejön, az vi­szont, ami nem érdekli, amit nem kedvel, nem jön be. Ez a kényelmes, oly sok mindenre ráhúzható bejön, nem jön be, nemcsak sportnyelvi szó, élnek vele a politika, a gazdaság, a művelődés tudósítói és nyilatkozói is. Magam azt kérdeztem volna a fiatal agrármérnöktől: „Beváltak-e számításaid?“ A tudósító azonban „korszerűb­ben“ tudakozódott: „Bejöttek-e számításaid.?44 Vannak szakemberek, kik „rávezető kérdés“ nélkül is így nyilatkoznak: „Ha nem jönnek be a dolgok, el kell menni licencet vásárolni külföldre.“ Kívánjuk, hogy a dol­gok ne annyira bejöjjenek, mint inkább jól menjenek, hogy ne kelljen licencért külföldre járkálni. Már a Ludas Matyi is megfricskázza ezt a „bejön44-1. Egyik rajzának ez volt az aláírása: „Magától nem hallgat­hatok meg több rémhírt. Még a tavalyiak sem jöttek be.44 A Nyelvművelő kézikönyv finom tapintattal „kevésbé ma­gyaros szemléletűnek“ minősíti a bejön igének itt és most bemutatott használatát. Édes anyanyelvűnk leghatásosabb tanítómesterei bizonyára megszívlelik a nyelvművelők in­telmét, s megelégszenek a bejön igének azzal a tizenegy jelentésével, amelyet az Értelmező Kéziszótár magyaros szemléletűnek ítél. É. KISS SÁNDOR Hogy kerül oda mindenhová a kerül ige? Sokszor beszélünk egyes szavak, kifejezések „elburján­zásáról“. Nem is ok nélkül. Nemrégiben például egy rádió­nyilatkozatban néhány perc alatt számtalanszor hallhattam a kerül igét. A nyilatkozó a személytelenséget meg sem próbálta más módon kifejezni, mint így: jelhasználásra ke­rül, beépítésre kerül, felújításra kerül, s végül már annyi­ra ragaszkodott a kerül igéhez, hogy valamiről azt mond­ta: az is elképzelésre került. Nem kifogásoljuk a kerül igét ott, ahol a helyén van. De túlságosan is gyakran találkozunk vele cselekvést jelentő főnévvel alkotott határozós szerkezetekben, abban a jelen­tésben, hogy a főnévvel kifejezett cselekvés megtörtént, végbemegy valamin. Az idézett példák éppen ilyenek. Nem állítjuk, hogy ezek a felhasználásra kerül, beépítésre ke­rül és hasonló szerkezetek feltétlenül helytelenek, de egy­szerűbb, természetesebb és helyesebb, ha helyettük a főnév alapigéjének a megfelelő ragozott alakját használjuk. Te­hát: a felhasználásra kerül helyett mondjuk Inkább azt, hogy felhasználnák vagy felhasználunk valamit, a felújítás­ra kerül helyett, hogy felújítunk vagy felújítanak valamit és így tovább. Ami az elképzelésre került szerkezetet illeti, ezt már hi­básnak kell minősítenünk. Nem arról volt szó ugyanis, hogy valamit elképzeltek vagy elképzeltünk, hanem egysze­rűen arról, hogy volt olyan elképzelés, született olyan elképzelés, szóba került olyan elképzelés. MAYER JUDIT Ez nélkül szebb..c Néhány éve figyelmeztetett valaki arra, hogy utcán jártában, villamoson utaztakor, sőt a rádióban is gyakran hallja a mássalhangzók fölösleges torlódása miatt fülsértő az mel­lett, ez végett kifejezést — a művelt nyelvhasználatban élő, szabályos amellett, evégett stb. helyett. Eleinte alig akar­tam elhinni, hogy a gondatlan beszédben valóban szokásos ez a forma. Lassan azonban én is mind több cédulát írhat­tam a magam fülével hallott adatokról. A legjellemzőbb köztük nyilván ez: „Lássa azt a fehér épületet? Az felé induljon!“ Ebből ugyanis jól látható, hogy az az felé is olyanféle stílusárnyalatú kifejezés, mint a látja, tartja helyett: lássa, tartsa. Fejes Endrének annak idején sokat emlegetett Rozsdatemető című regényében ts elém toppant ez a furcsa alakulat: egy olyan szereplőnek a beszédében, akit az író nem utolsósorban sablonos, csaknem szándékol­tan zavaros nyelvhasználatával jellemez. Ez mondja: „Ezért kellett... rongyos ruhában ... f fagyoskodnia egész nap, még ez mellett sokat éheztem is.“ Miért is olyan bántó az ez mellett? Azért, mert olyan, mintha valaki ebben, attól helyett ma is ezben-1, aztól-1 mondana, holott az ez, az mutató névmás már több évszá­zada csak a magánhangzón kezdődő névutók és viszonyra­gok előtt tartja meg z-s alakját: azalatt, ezért; a mással- hangzós kezdetűek előtt azonban rendesen rövidebb, e, a formájában jelenik meg: emiatt, ill. a rag kezdőhangjának megnyúlásával ebben, attól. Ugyanígy használjuk e névmásokat jelzőként is: az ügy­ben {hangsúlyos az-zal], ez esetben; de már: a tekintet­ben, e napon (kivétel: aznap). S a mutató névmásból lett határozott névelő is ezt a rendet követi: az autó; de a ház. Amennyiben rossz hangzású tehát a művelt beszédhez szokott fülnek a gyermeknyelvi, 111. nyelvjárási a autó, olyan bántó másfelől az idézett az felé forma is. TOMPA JÓZSEF IMcei sikerek a írnői vasáron EDDIG HÉT TÉRFOGAT-KOMPENZÁTORT GYÁRTOTTAK A brnói nemzetközi gépipari vásáron minden évben kiemelnek egy bizonyos szakágazatot, amelynek a rendezők, a kiállítók és a kereske­delmi szakemberek különleges figyelmet szen­telnek, s amely a vásár műszaki-tudományos programjában is az érdeklődés középpontjába kerül. Az idén az energetikai gépgyártás ör­vendhetett ennek a megkülönböztetésnek és megtiszteltetésnek. Megérdemeltem, hiszen a nemzetközi méretekben ható energiaválság már évek óta rendkívüli jelentőségűvé tette ezt a szakágazatot, amely minden más termelési és nem termelési tevékenység nélkülözhetetlen alapját képezi. A brnói gépipari vásár az energetikai gépgyártás terüle­tén természetesen elsősorban napjaink és a legközelebbi évek szükségleteinek kielégíté­sét tükrözte, amiben az atom- energetikai gépgyártás viszi a vezető szerepet. Ezzel össze­függésben a Csehszlovák— Szovjet Kereskedelmi Kamara, továbbá a Skoda Plzeň, a Sig­ma Olomouc és a Vítkovicei Ostrava konszern, valamint a Skodaexport külkereskedelmi vállalat képviselői egy újság­írókkal folytatott beszélgetés alkalmából rámutattak, hogy a legközelebbi években alapvető változásokra kerül sor a KGST- tagországok tüzelőanyag-ener­getikai alapjában. Ez elsősor­ban az atomenergia gyors ütemben növekvő részarányá- ban nyilvánul meg. Az atom- energetikai berendezések gyár­tásában a Szovjetunió legfon­tosabb partnere Csehszlovákia. A Skoda Plzeň konszernben ha­talmas csarnokot építettek a VVER-típusú reaktorok gyártá­sára, a Sigma vállalataiban spe­ciális szerelvényeket gyárta­nak, Vítkovicében pedig a gőz- fejlesztők és a térfogat-ki­egyenlítők gyártása folyik. 1990-ben 10 millió kilowatt * atomerőművekből /. Hlavatý mérnök, a Vítkovice Ostrava konszern vezérigazga­tóhelyettese hangsúlyozta, hogy az idei brnói vásáron bemuta­tott térfogat-kiegyenlítő az atomerőművek egyik igen fon­tos tartozéka. Ez a 12 méter magas és csaknem 3 méter széles, rozsdamentes belső bur­kolattal ellátott henger alakú tartály 135 tonna tömegű. Fe­lül vannak benne elhelyezve a túlhevített gőz hűtésére szol­gáló vizet befecskendező fú- vókák és a biztonsági szele­pek, s alul kaptak helyet a villamos fűtőblokkok. Vítkovi­cében már hetet gyártottak ebből a minden szempontból igényes berendezésből, ebből négyet a Szovjetunió, kettőt Magyaror­a hazai villamosenergia-terme- lés teljes egyharmadát atom­erőművek fogják szolgáltatni. A Vítkovicei konszern veze­tői a brnói vásár alkalmából külön sajtótájékoztatón is is­mertették a hozzájuk tartozó vállalatok, a Vítkovicei Kle­ment Gottwald Vas- és Gép­ezek minőségi színvonalának állandó javítására összponto­sítják. Nagy gondot fordítanak a kiváló minőségű acélfajták gyártási technológiáinak ki- fejlesztésére, hogy ezáltal is csökkenthessék az egyes gyárt­mányok tömegét. Különleges felületkezelési eljárásokat dol­Az atomerőművi gőzgenerátor egyik főegysége a hűtőközeg belépő kollektora, amely a Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű és Gép­gyár csúcsszínvonalú terméke (A szerző felvételei) gyár, az Ostravai Kohászati Szerelővállalat, az Uniőovi Gép­gyár, a Žďári Gépgyár és Ön­töde, a Transporta Chrudim, valamint a Breznói Hídelem­gyár termelési programját, részvételüket a KGST-orszá- gok közötti gyártásszakosítás­ban és termelési kooperáció­ban, továbbá a kiviteli felada­tok teljesítésében elért ered­ményeket. Az integráció elmélyítésével Anton Štulrajter mérnök, a konszern kereskedelmi igazga­tója megemlítette, hogy a ko­hászati és gépipari termékek értékesítésében rendkívül ki­éleződött a világpiaci verseny, ám ennek ellenére a vítkovi­cei termékek iránt továbbra is nagy az érdeklődés. Az idei év első nyolc hónapjában pél­dául a megelőző év hasonló időszakához viszonyítva 14 százalékkal növelték az expor­Atomerőművi berendezések Vítkovicében gyártott részegységei a 23. brnói nemzetközi gépipari vásáron. A kép baloldalán a térfo­gat-kiegyenlítő tartály egyik gyűrűje látható, előtte a gőzgenerá­tor modelljével szág, egyet pedig a hazai Jas- lovské Bohunice-i Atomerőmű számára. Nem kevésbé igényes feladat a gőzfejlesztők gyár­tása, amelyek mindegyikébe 25 tonna tömegű, összesen 50 km hosszú csövet szerelnek be. Ezeket a csöveket a Chomuto- vl Cső- és Vasgyár szállítja. Mint ismeretes, a Jaslovské Bohunice-i Atomerőműben VVER-típusú, 440 megawattos blokkok üzemelnek, s ilyenek építése van folyamatban Duko- vanyban is. A tudományos-mű­szaki fejlesztés állami tervé­nek keretében azonban az il­letékes szovjet és csehszlovák szervezetek közösen dolgoznak a két 1000 MW-os blokkból álló atomerőmű kifejlesztésén, s az első már a 8. ötéves tervidő­szak elején megépül Csehszlo­vákiában. Ezek építését 1990-ig tervezik, amikor a csehszlová­kiai atomerőművek össztelje­sítménye eléri a 10 millió ki­lowattot, ami azt jelenti, hogy tót, s csupán kapacitáshiány miatt nem tudtak nagyobb mértékű növekedést elérni. Ezért a jövőben nagyobb súlyt helyeznek a belföldi és a nemzetközi kooperációs kap­csolatok fejlesztésére. A kon­szern eddig 7 sokoldalú és 6 kétoldalú gyártásszakosítási megállapodást, továbbá 16 tu­dományos-műszaki együttmű­ködésre vonatkozó egyezményt kötött a KGST-országok szer­vezeteivel. Amint az előbbi felsorolás­ból Is kitűnik, a Vítkovicei konszernhez igen tekintélyes kohászati és gépipari vállala­tok tartoznak, s az egyesülés­ből származó előnyöket és le­hetőségeket igyekeznek is mi­nél célszerűbben kihasználni. A műszaki-tervezési, a konst­rukciós és a szerelési kapaci­tásokat elsősorban az automa­tizálás fejlesztésére, a rész­egységek és az alkatrészek unifikálására, tipizálására, goznak ki a legnagyobb meg­terhelésnek kitett alkatrészek megmunkálására, ami lényeges mértékben növeli a gépek élet­tartamát. Az új berendezések tervezésénél korszerű számí­tástechnikai módszereket al­kalmaznak. Hasonló célokra irányul a munkakezdeménye­zés és a szocialista munkaver­seny fejlesztése is, amiben Zdenek Hýl mérnöknek, a Szocialista Munka Hősének a példáját követik. Két brnói aranyérem Mindez természetesen a brnói vásáron sem maradha­tott eredmény nélkül, A Vít­kovicei konszern vállalatai ez­úttal két aranyéremmel lettek gazdagabbak. Az egyiket a „Kvartó 3100-as“ hengermű kapta, melynek modelljét a Z pavilonban mutatták be. Ez a berendezés a műszaki-gazdasá­gi paraméterek szempontjából a nemzetközi élvonalba tarto­zik, s gyártása és alkalmazá­sa nem csekély mértékben nö­veli a KGST-országok gazdasá­gi potenciálját. A kitüntetett hengermű 5—25 mm vastag, 1620—2850 mm széles és 5400 mm hoszzú mikroötvö­zött lemezek gyártására szol­gál, s csökkenti a behozatali szükségleteket a tőkés orszá­gokból. A hengermű kifejlesz­tésénél a kivitelező Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű és Gépgyár szorosan együttműkö­dött a Zdári Gépgyárral és Ön­tödével, valamint a Skoda Plzeň konszernvállalattal, mi­közben több csehszlovák sza­badalmat használtak fel. A konszern másik sikerét a Transporta Chrudim vállalat érdemelte ki az YB 50 A jel­zésű emelőtargoncával. Ez a korábban gyártott típushoz vi­szonyítva mozgékonyabb a rak­tárak szűk térségeiben, a mo­torja nagyobb teljesítményű, de kevésbé zajos és a levegőt is kisebb mértékben szennye­zi. Automatikus sebességváltó­val van ellátva, s teherbíró ké­pessége eléri az öt tonnát. A vítkoviceiek más termé­keikkel is szerepeltek az aranyéremért folyó versenyben, az atomerőművi berendezések­hez tartozó térfogat-kiegyenlí­tő, valamint a szállítószalagok gyártására szolgáló vulkanizá­ló prés nem kevés eséllyel in­dult. De ha meggondoljuk, hogy összesen 210 termék sze­repelt a versenyben, s a 45 aranyérem, s ezen belül a 21 csehszlovák gyártmánynak juttatott 21 aranyérem közül kettőt a Vítkovicei konszern vállalatai nyertek el, ez önma- igái. gában is kifejező bizonyítéka a céltudatos műszaki fejlesz- tés eredményességének, s a t belföldi, valamint a nemzetközi méretű integrációs kapcsolatok célszerű kihasználásának. £l MAKRAI MIKLÖS ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom