Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)
1981-09-19 / 222. szám, szombat
És ami még „bejön" Teniszmérkőzés közvetítésekor figyeltem fel először az efféle szakvéleményekre: „Nem jött be neki (Borgnak), pedig be szokott.“ „Ezek az átemelések bejöttek.“ „Ritkán jöttek be M. adogatásai.“ Láttam, mi történik a pályán, így rájöttem a bejön állítmány értelmére. A ritmikus sportgimnasztika — korábban művészi torna — versenyzőinek gyakorlatai az első napon szintén nem jöttek be, de a másodikon már bejöttek, nyilatkozta edzőjük. „Ez a teremfoci bejött.44: jelentette a játék szervezője. „Ez a mérkőzés bejött44: nyugtázta megelégedetten csapatának győzelmét a kapitány. A versenyző, megnyervén egy nehéz mérkőzést, azt kérdezte tőle a riporter: „Bejött jól?“ Mit lehetett erre felelni? Csak azt, hogy bejött. A kézilabdázó lányok edzője egy vesztett mérkőzés után így mentegetőzött: „Nem jöhetnek be mindig az elvárások.“ Ha győzünk, ha nyerünk, ha jól választunk, ha helyesen következtetünk, ha beválnak számításaink, terveink, elgondolásaink, ha nem hibázunk, nem rontunk, hogy ha szerencsénk van, mindez tudtul adható egyetlen bizonytalan jelentésű igével: bejön, bejött. Ha pedig vesztünk, kikapunk, ha hibázunk, tévesztünk, rontunk, ha rosszul számítottunk, ha balszerencsénk van: nem jött be az általános válasz. Ami népszerű, amit kedvel a közönség, az bejön, az viszont, ami nem érdekli, amit nem kedvel, nem jön be. Ez a kényelmes, oly sok mindenre ráhúzható bejön, nem jön be, nemcsak sportnyelvi szó, élnek vele a politika, a gazdaság, a művelődés tudósítói és nyilatkozói is. Magam azt kérdeztem volna a fiatal agrármérnöktől: „Beváltak-e számításaid?“ A tudósító azonban „korszerűbben“ tudakozódott: „Bejöttek-e számításaid.?44 Vannak szakemberek, kik „rávezető kérdés“ nélkül is így nyilatkoznak: „Ha nem jönnek be a dolgok, el kell menni licencet vásárolni külföldre.“ Kívánjuk, hogy a dolgok ne annyira bejöjjenek, mint inkább jól menjenek, hogy ne kelljen licencért külföldre járkálni. Már a Ludas Matyi is megfricskázza ezt a „bejön44-1. Egyik rajzának ez volt az aláírása: „Magától nem hallgathatok meg több rémhírt. Még a tavalyiak sem jöttek be.44 A Nyelvművelő kézikönyv finom tapintattal „kevésbé magyaros szemléletűnek“ minősíti a bejön igének itt és most bemutatott használatát. Édes anyanyelvűnk leghatásosabb tanítómesterei bizonyára megszívlelik a nyelvművelők intelmét, s megelégszenek a bejön igének azzal a tizenegy jelentésével, amelyet az Értelmező Kéziszótár magyaros szemléletűnek ítél. É. KISS SÁNDOR Hogy kerül oda mindenhová a kerül ige? Sokszor beszélünk egyes szavak, kifejezések „elburjánzásáról“. Nem is ok nélkül. Nemrégiben például egy rádiónyilatkozatban néhány perc alatt számtalanszor hallhattam a kerül igét. A nyilatkozó a személytelenséget meg sem próbálta más módon kifejezni, mint így: jelhasználásra kerül, beépítésre kerül, felújításra kerül, s végül már annyira ragaszkodott a kerül igéhez, hogy valamiről azt mondta: az is elképzelésre került. Nem kifogásoljuk a kerül igét ott, ahol a helyén van. De túlságosan is gyakran találkozunk vele cselekvést jelentő főnévvel alkotott határozós szerkezetekben, abban a jelentésben, hogy a főnévvel kifejezett cselekvés megtörtént, végbemegy valamin. Az idézett példák éppen ilyenek. Nem állítjuk, hogy ezek a felhasználásra kerül, beépítésre kerül és hasonló szerkezetek feltétlenül helytelenek, de egyszerűbb, természetesebb és helyesebb, ha helyettük a főnév alapigéjének a megfelelő ragozott alakját használjuk. Tehát: a felhasználásra kerül helyett mondjuk Inkább azt, hogy felhasználnák vagy felhasználunk valamit, a felújításra kerül helyett, hogy felújítunk vagy felújítanak valamit és így tovább. Ami az elképzelésre került szerkezetet illeti, ezt már hibásnak kell minősítenünk. Nem arról volt szó ugyanis, hogy valamit elképzeltek vagy elképzeltünk, hanem egyszerűen arról, hogy volt olyan elképzelés, született olyan elképzelés, szóba került olyan elképzelés. MAYER JUDIT Ez nélkül szebb..c Néhány éve figyelmeztetett valaki arra, hogy utcán jártában, villamoson utaztakor, sőt a rádióban is gyakran hallja a mássalhangzók fölösleges torlódása miatt fülsértő az mellett, ez végett kifejezést — a művelt nyelvhasználatban élő, szabályos amellett, evégett stb. helyett. Eleinte alig akartam elhinni, hogy a gondatlan beszédben valóban szokásos ez a forma. Lassan azonban én is mind több cédulát írhattam a magam fülével hallott adatokról. A legjellemzőbb köztük nyilván ez: „Lássa azt a fehér épületet? Az felé induljon!“ Ebből ugyanis jól látható, hogy az az felé is olyanféle stílusárnyalatú kifejezés, mint a látja, tartja helyett: lássa, tartsa. Fejes Endrének annak idején sokat emlegetett Rozsdatemető című regényében ts elém toppant ez a furcsa alakulat: egy olyan szereplőnek a beszédében, akit az író nem utolsósorban sablonos, csaknem szándékoltan zavaros nyelvhasználatával jellemez. Ez mondja: „Ezért kellett... rongyos ruhában ... f fagyoskodnia egész nap, még ez mellett sokat éheztem is.“ Miért is olyan bántó az ez mellett? Azért, mert olyan, mintha valaki ebben, attól helyett ma is ezben-1, aztól-1 mondana, holott az ez, az mutató névmás már több évszázada csak a magánhangzón kezdődő névutók és viszonyragok előtt tartja meg z-s alakját: azalatt, ezért; a mással- hangzós kezdetűek előtt azonban rendesen rövidebb, e, a formájában jelenik meg: emiatt, ill. a rag kezdőhangjának megnyúlásával ebben, attól. Ugyanígy használjuk e névmásokat jelzőként is: az ügyben {hangsúlyos az-zal], ez esetben; de már: a tekintetben, e napon (kivétel: aznap). S a mutató névmásból lett határozott névelő is ezt a rendet követi: az autó; de a ház. Amennyiben rossz hangzású tehát a művelt beszédhez szokott fülnek a gyermeknyelvi, 111. nyelvjárási a autó, olyan bántó másfelől az idézett az felé forma is. TOMPA JÓZSEF IMcei sikerek a írnői vasáron EDDIG HÉT TÉRFOGAT-KOMPENZÁTORT GYÁRTOTTAK A brnói nemzetközi gépipari vásáron minden évben kiemelnek egy bizonyos szakágazatot, amelynek a rendezők, a kiállítók és a kereskedelmi szakemberek különleges figyelmet szentelnek, s amely a vásár műszaki-tudományos programjában is az érdeklődés középpontjába kerül. Az idén az energetikai gépgyártás örvendhetett ennek a megkülönböztetésnek és megtiszteltetésnek. Megérdemeltem, hiszen a nemzetközi méretekben ható energiaválság már évek óta rendkívüli jelentőségűvé tette ezt a szakágazatot, amely minden más termelési és nem termelési tevékenység nélkülözhetetlen alapját képezi. A brnói gépipari vásár az energetikai gépgyártás területén természetesen elsősorban napjaink és a legközelebbi évek szükségleteinek kielégítését tükrözte, amiben az atom- energetikai gépgyártás viszi a vezető szerepet. Ezzel összefüggésben a Csehszlovák— Szovjet Kereskedelmi Kamara, továbbá a Skoda Plzeň, a Sigma Olomouc és a Vítkovicei Ostrava konszern, valamint a Skodaexport külkereskedelmi vállalat képviselői egy újságírókkal folytatott beszélgetés alkalmából rámutattak, hogy a legközelebbi években alapvető változásokra kerül sor a KGST- tagországok tüzelőanyag-energetikai alapjában. Ez elsősorban az atomenergia gyors ütemben növekvő részarányá- ban nyilvánul meg. Az atom- energetikai berendezések gyártásában a Szovjetunió legfontosabb partnere Csehszlovákia. A Skoda Plzeň konszernben hatalmas csarnokot építettek a VVER-típusú reaktorok gyártására, a Sigma vállalataiban speciális szerelvényeket gyártanak, Vítkovicében pedig a gőz- fejlesztők és a térfogat-kiegyenlítők gyártása folyik. 1990-ben 10 millió kilowatt * atomerőművekből /. Hlavatý mérnök, a Vítkovice Ostrava konszern vezérigazgatóhelyettese hangsúlyozta, hogy az idei brnói vásáron bemutatott térfogat-kiegyenlítő az atomerőművek egyik igen fontos tartozéka. Ez a 12 méter magas és csaknem 3 méter széles, rozsdamentes belső burkolattal ellátott henger alakú tartály 135 tonna tömegű. Felül vannak benne elhelyezve a túlhevített gőz hűtésére szolgáló vizet befecskendező fú- vókák és a biztonsági szelepek, s alul kaptak helyet a villamos fűtőblokkok. Vítkovicében már hetet gyártottak ebből a minden szempontból igényes berendezésből, ebből négyet a Szovjetunió, kettőt Magyarora hazai villamosenergia-terme- lés teljes egyharmadát atomerőművek fogják szolgáltatni. A Vítkovicei konszern vezetői a brnói vásár alkalmából külön sajtótájékoztatón is ismertették a hozzájuk tartozó vállalatok, a Vítkovicei Klement Gottwald Vas- és Gépezek minőségi színvonalának állandó javítására összpontosítják. Nagy gondot fordítanak a kiváló minőségű acélfajták gyártási technológiáinak ki- fejlesztésére, hogy ezáltal is csökkenthessék az egyes gyártmányok tömegét. Különleges felületkezelési eljárásokat dolAz atomerőművi gőzgenerátor egyik főegysége a hűtőközeg belépő kollektora, amely a Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű és Gépgyár csúcsszínvonalú terméke (A szerző felvételei) gyár, az Ostravai Kohászati Szerelővállalat, az Uniőovi Gépgyár, a Žďári Gépgyár és Öntöde, a Transporta Chrudim, valamint a Breznói Hídelemgyár termelési programját, részvételüket a KGST-orszá- gok közötti gyártásszakosításban és termelési kooperációban, továbbá a kiviteli feladatok teljesítésében elért eredményeket. Az integráció elmélyítésével Anton Štulrajter mérnök, a konszern kereskedelmi igazgatója megemlítette, hogy a kohászati és gépipari termékek értékesítésében rendkívül kiéleződött a világpiaci verseny, ám ennek ellenére a vítkovicei termékek iránt továbbra is nagy az érdeklődés. Az idei év első nyolc hónapjában például a megelőző év hasonló időszakához viszonyítva 14 százalékkal növelték az exporAtomerőművi berendezések Vítkovicében gyártott részegységei a 23. brnói nemzetközi gépipari vásáron. A kép baloldalán a térfogat-kiegyenlítő tartály egyik gyűrűje látható, előtte a gőzgenerátor modelljével szág, egyet pedig a hazai Jas- lovské Bohunice-i Atomerőmű számára. Nem kevésbé igényes feladat a gőzfejlesztők gyártása, amelyek mindegyikébe 25 tonna tömegű, összesen 50 km hosszú csövet szerelnek be. Ezeket a csöveket a Chomuto- vl Cső- és Vasgyár szállítja. Mint ismeretes, a Jaslovské Bohunice-i Atomerőműben VVER-típusú, 440 megawattos blokkok üzemelnek, s ilyenek építése van folyamatban Duko- vanyban is. A tudományos-műszaki fejlesztés állami tervének keretében azonban az illetékes szovjet és csehszlovák szervezetek közösen dolgoznak a két 1000 MW-os blokkból álló atomerőmű kifejlesztésén, s az első már a 8. ötéves tervidőszak elején megépül Csehszlovákiában. Ezek építését 1990-ig tervezik, amikor a csehszlovákiai atomerőművek összteljesítménye eléri a 10 millió kilowattot, ami azt jelenti, hogy tót, s csupán kapacitáshiány miatt nem tudtak nagyobb mértékű növekedést elérni. Ezért a jövőben nagyobb súlyt helyeznek a belföldi és a nemzetközi kooperációs kapcsolatok fejlesztésére. A konszern eddig 7 sokoldalú és 6 kétoldalú gyártásszakosítási megállapodást, továbbá 16 tudományos-műszaki együttműködésre vonatkozó egyezményt kötött a KGST-országok szervezeteivel. Amint az előbbi felsorolásból Is kitűnik, a Vítkovicei konszernhez igen tekintélyes kohászati és gépipari vállalatok tartoznak, s az egyesülésből származó előnyöket és lehetőségeket igyekeznek is minél célszerűbben kihasználni. A műszaki-tervezési, a konstrukciós és a szerelési kapacitásokat elsősorban az automatizálás fejlesztésére, a részegységek és az alkatrészek unifikálására, tipizálására, goznak ki a legnagyobb megterhelésnek kitett alkatrészek megmunkálására, ami lényeges mértékben növeli a gépek élettartamát. Az új berendezések tervezésénél korszerű számítástechnikai módszereket alkalmaznak. Hasonló célokra irányul a munkakezdeményezés és a szocialista munkaverseny fejlesztése is, amiben Zdenek Hýl mérnöknek, a Szocialista Munka Hősének a példáját követik. Két brnói aranyérem Mindez természetesen a brnói vásáron sem maradhatott eredmény nélkül, A Vítkovicei konszern vállalatai ezúttal két aranyéremmel lettek gazdagabbak. Az egyiket a „Kvartó 3100-as“ hengermű kapta, melynek modelljét a Z pavilonban mutatták be. Ez a berendezés a műszaki-gazdasági paraméterek szempontjából a nemzetközi élvonalba tartozik, s gyártása és alkalmazása nem csekély mértékben növeli a KGST-országok gazdasági potenciálját. A kitüntetett hengermű 5—25 mm vastag, 1620—2850 mm széles és 5400 mm hoszzú mikroötvözött lemezek gyártására szolgál, s csökkenti a behozatali szükségleteket a tőkés országokból. A hengermű kifejlesztésénél a kivitelező Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű és Gépgyár szorosan együttműködött a Zdári Gépgyárral és Öntödével, valamint a Skoda Plzeň konszernvállalattal, miközben több csehszlovák szabadalmat használtak fel. A konszern másik sikerét a Transporta Chrudim vállalat érdemelte ki az YB 50 A jelzésű emelőtargoncával. Ez a korábban gyártott típushoz viszonyítva mozgékonyabb a raktárak szűk térségeiben, a motorja nagyobb teljesítményű, de kevésbé zajos és a levegőt is kisebb mértékben szennyezi. Automatikus sebességváltóval van ellátva, s teherbíró képessége eléri az öt tonnát. A vítkoviceiek más termékeikkel is szerepeltek az aranyéremért folyó versenyben, az atomerőművi berendezésekhez tartozó térfogat-kiegyenlítő, valamint a szállítószalagok gyártására szolgáló vulkanizáló prés nem kevés eséllyel indult. De ha meggondoljuk, hogy összesen 210 termék szerepelt a versenyben, s a 45 aranyérem, s ezen belül a 21 csehszlovák gyártmánynak juttatott 21 aranyérem közül kettőt a Vítkovicei konszern vállalatai nyertek el, ez önma- igái. gában is kifejező bizonyítéka a céltudatos műszaki fejlesz- tés eredményességének, s a t belföldi, valamint a nemzetközi méretű integrációs kapcsolatok célszerű kihasználásának. £l MAKRAI MIKLÖS ^